Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-25 / 147. szám
Ssovietak vannak,katonák nincsenek) VITÁK A KOALÍCIÓN BELŐL IS A KÁRPÓTLÁSBÓL Elhúzódott a Volga-üzlet Esti fő műsoridőben tudhattuk meg a tévéből, s tegnap reggel egyik laptársunk is öles betűkkel adta hírűi: Pest megyében szovjet katonákat fogtak el, akiket a kerepesrtarcsal gyűjtőtelepre vittek. Oda indultunk tehát hétfő délelőtt, s megtudtuk: a hír igaz, de . • . A Magyarországon nem legálisan tartózkodó külföldiek számára kijelölt kényszertartózkodási helyen, azaz Kerepestarcsán, a BM-iskolában valóban vannak szovjet állampolgárok. • Hányán is? — kérdeztük Adám Albert nyugállományú alezredestől, az ORPK útlevél- és idegenrendészeti osztályának megbízottjától. — A tábor 122 tényleges lakója közül — mert nyilvántartás szerint több mint kétszázan vannak — öt a szovjet állampolgár. Ketten turisták,. hárman szolgálati útlevéllel rendelkeznek. • ök azok, a'.; its el vasárnap hoztak be? — Igen, az a három, akiknek lejárt szolgálati útlevelük van. ® És tényleg katonák? — Nem katonák ... • Akkor kik? — Mind a hárman civilek. Kettő polgári alkalmazottként tartózkodott Magyarországon, a harmadik tényleges katonaként szerelt le, zászlósként, és engédélyt. kapott arra, hogy tovább tartózkodhasson hazánkban gépkocsivásárlás céljából. Vettek is két gépkocsit, szabályosan, adásvételi szerződéssel a Merkúrtól. Csak egyetlen probléma volt velük, hiányzik egy bizonyos okmányuk, amely igazolja, hogy mettől meddig tartózkodhatnak Magyarországon. Ezt az okmányt a szovjet parancsnokságtól kaphatták volna. De tekintettel arra, hogy szovjet parancsnokság már nincs, ilyen iratot nem fognak tudni beszerezni. 0 Ezek szerint egyszerűen lejárt a tartózkodási engedélyük? — Igen, ennek alapján a Pest Megyei Rendőr-fő- kapitányság idegenrendészeti osztálya megvonta tőlük a tartózkodást. O Akkor most illegálisan vannak Magyarországot*? — Legálisan, de engedély nélkül. Útlevelük van, de lejárt. ® Tehát nem bűnözőkről, nem it itt feledkezett sz v- jet katonákról van szó? — Nem. Említettem már, hogy polgári alkalmazottakról; egyikük villanyszerelő, a másikuk asztalos, valamint egy leszerelt hivatásos katonáról. Az ő útlevele például április 20- ig volt érvényes. 9 És meddig lesznek ők itt? — Most rendezzük a gépkocsiügyüket. Két Volgát vettek, és amennyiben a Nemzeti Bank nem adja meg a kiviteli engedélyt ezekre, akkor kivisszük őket á határig, ha a bank ad engedélyt, akkor is rendőri kísérettel hajthatnak a határig — de saját kocsijukon. Mindenképpen valószínű, hogy még ma, hétfőn elhagyják a'z országot. ® Mégis, mit mondtak, micrl ragadtak nálunk?----Mindhárman az autóv ásárlásra hivatkoztak. Es ez tényleg igazolt, szerződésekkel, számlákkal. • Még egyszer kérdem : katonaszökevények ök? Disz- szidensek? — Nem, nem. A másik két. szovjet állampolgár sem, ők turisták, de elveszítették az úti okmányaikat, s amíg újabb érvényeset szerzünk be nekik a szovjet követségről, addig itt tartózkodnak, az átmeneti, szálláson. 9 Állítólag önöknél járt Silov tábornok is hétfő reggel . . . — A megbízottja volt itt. egy alezredes, aki azért .jött, hogy ha itt szovjet katonák lennének, ők vinnék magukkal vissza. Mi azt mondtuk, hogy van még egy gépkocsiproblémájuk, amit jó lenne rendezni. Egyelőre itt tart az ügy ... Megerősíthetjük az alezredes úr szavait: egyelőre itt. Szerettünrk volna persze többet is megtudni, maguktól az érintettektől, Ivan Dimitronjuktól, az obsitostól, Vaszilij Kovalenkótól, a villanyszerelőtől, és Vlagyimir Olejnyiktől, az asztalostól. Ok azonban mereven elzárkóztak mindenfajta interjú elől, még a személyes találkozástól is. Bizonyára rövidesen hazájukban mesélhetik majd el a „sztorit”. V. G. P. forradalom és a szovjet beavatkozás. • Mi lest a teendő, ita az anyagi igényeket illetően nem sikerül kétoldalú megállapodást kötni? — Bízom benne, hogy sikerül megértésre találni. Ha a Szovjetunió mégis kétségbe vonná kérésünk jogosságát, mi szívesen elfogadunk nemzetközi szervezetet is döntőbíróként. • A hétvége másik, politikai vihart kavaró eseménye egy vidéki nagygyűlés volt, amelyen éles hangú üzenetek hangzottak el Antall Józsefnek címezve. Az 56-os nagybudapesti munkástanács volt elnöke szerint például önt „a kommunista rendszer a hóna alatt melengette”. — Ráez Sándor 1956-os működését nagyra értékelem, a forradalmat követő megpróbáltatásokért is tisztelet illeti meg őt. őszintén csodálkozom azonban a tájékozatlanságán. Vajon a rendszer melyik megnyilvánulását említi az ön által idézett módon? Azt, hogy 1956 után őrizetbe vettek, s a magyarokon kívül a KGB-sek is kihallgattak? Vagy azt, hogy a forradalom alatti tevékenységemért elvesztettem az állásomat, eltiltottak a pályáról, publikációs tilalom sújtott egészen 1963-ig, és az első útlevelemet Nyugatra csak 1974-ben kaptam meg? Ezekkel a kérdésekkel nem kívánok részletesen foglalkozni, az élet- utam barid által ellenőrizhető. • Tárgyán József ugyanezen a nagygyűlésen „kihívta” önt egy, a televízió előtti, nyilvános, közös átvilágításra. Mi erről a véleménye? — Torgyán József jogász, pontosan tudja, hogy ő bármit mondhat, hivatkozhat bármire, a miniszterelnököt viszont költik azok a törvények, amelyek miatt személyi vonatkozásban nem áll módjában mindent elmondani, amit tud. Ezért ilyen televíziós vitában nem kívánok részt venni, viszont boldogan vetem alá magam egy olyan vizsgálatnak, amit az illetékes parlamenti bizottság folytat le mindkettőnkre, vonatkozóan, és szívesen hozzájárulok megállapításainak nyilvánosságra hozatalához. Egyébként Torgyán Józseffel kapcsolatban szeretném megjegyezni: kezd feledésbe merülni, hogy személyének „átvilágítását” május 13-án kelt levelében ő maga kérte. Erre május 27-én válaszoltam, ezt a levelet ő május 31-én vette át, majd ugyanezen a napon további kérését megszövegezve a levelet visz- szaadta. Újabb kérését június 3-i levelemben igazoltam vissza, jelezve, hogy a sajtóban vele kapcsolatban megjelent egy bizonyos mondatot valótlannak tartok. A továbbiakban Torgyán József meggondolta magát, s ahogyan ezt nyilvánosan is kijelentette, az általa kért részletes választ már nem vette át. Többet a rám nézve kötelező törvények alapján nem mondhatok ezzel az üggyel kapcsolatban, mint ahogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtt sem tettem semmilyen észrevételt egyes személyekre vonatkozóan. • Az előjelek szerint Torgyán József a hét végén a Kisgazdapárt első számú vezetőjévé válhat. Mit vár ön a kisgazdák rendezvényétől, s egy Torgyán vezette FKgP-vel hogyan tudja elképzelni a koalíciós együttműködést? — A Független Kisgazdapárt ügyeibe eddig sem avatkoztam bele, s a jövőben sem fogok. A párt újjáalakítását megelőző munkálatokban részt vettem, de az MDF alapító tagjaként nem léptem be a Kisgazdapártba. Nem mondhatok mást: bízom abban, hogy érvényesülni fog a párt vezetésében az a politika, amely Magyar- ország tulajdonviszonyainak mielőbbi rendezését egy valóban modern, farmergazdaságon alapuló rendszer megteremtésével tartja megoldhatónak. Az FKgP több mint 60 éves múltja kizárja azt, hogy szélsőséges és demagóg befolyások tartóson érvényesülhessenek a pártban. A koalíció mindhárom pártja közös eszmei alapot képvisel, emellett azonos nemzetközi, európai szervezetekben tevékenykednek. Egy olyan nagy hagyományú pártnak, mint a Független Kisgazdapárt, nem lehet mindegy, hogy milyen a nemzetközi presztízse. Ez pedig természetesen elválaszthatatlan a magyar belpolitikában játszott szerepétől, a magyar nép iránti elkötelezettségétől, Nem hiszem, hogy a koalíció fenntartásával szemben lényeges változtatásokra kerülne sor a Kisgazdapárt irányításában. Sokkal inkább valószínűnek tartom, hogy — hangot adva a párt mögött álló tömegek véleményének — olyan vezetőségnek ad mandátumot a nagyválasztmány, amely mindenképpen megtartja a Kisgazdapártot a centrumban, és elsődlegesen az össznemzeti célokat fogja szem előtt tartani. A személyi kérdések előtérbe helyezése, az egyes kormánytagokkal szemben Me ff mere védték €s& úiSmspomí&k Új képviselő beiktatásává! nyitotta rendkívüli ülésszakának második he- tf, hétfői munkanapját az Országgyűlés. A ház igazolta Takácsy Gyula mandátumát, aki a Baka András lemondásával az MDF budapesti területi listáján .megüresedett képviselői helyet foglalta el. A napirend előtti felszólalók sorában Borz Miklós (FKgP) a magyarországi reformátusok II. világtalálkozóját üdvözölte, majd Kiss Gyula (MDF), a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság elnöke szót emelt a házbizottság azon döntése ellen, miszerint a nyári szünet előtt nem tűzi napirendre a társadalombiztosítással kapcsolatos törvényeket. Szabad György emlékez- : tette a képviselőket ar- ;ra, hogy a kérdéses javasla- J tot az Országgyűlés sürgősséggel felvette tárgyalandó témái közé. s szerepel a rendkívüli ülés napirendjén is. Miután a képviselők elfogadták a plenáris tanácskozás tárgysorozatát, foly- 1 tatódott a kárpótlási .törvény tervezet részletes vitája.-A kárpótlási törvény részletes vitájában érezhetően megmerevedtek az álláspontok. Az ellenzék szónokai egyértelműen elutasították az MDF által beterjesztett új tervezetet. Megítélésük szerint az elképzelés súlyosabb terheket ró a gazdaságra, mint a korábban elfogadott jogszabály. Az MSZP nevében felszólaló Katona Béla annak a meggyőződésének adott esetenként felvetett kifogások (a „visszahívási ötletek”) részét alkotják a szólásszabadságnak és a demokrácia adta kereteknek. Mindez ugyanakkor nem tévesztendő össze azzal a rádióműsorral, amit úgy hívnak: Kívánságműsor. • A többhetes szakértői megbeszélések után kedden ismét folytatódik a politikai szintű hatpárti tanácskozás. Mivel eddig szinte semmiben nem sikerült megegyezni, felvetődhet: ehial az egyeztető fórum? — Remélem, hogy nem. Én legalábbis szeretném, fontosnak tartanám, hogy folytatódjanak ezek a megbeszélések, legyen mód bizonyos területeken hosszú távú nemzeti stratégiát kidolgozni, politikai előkészítést végezni egyes érdekvédelmi kérdésekben, vagy megállapodni olyan témákban, amelyek ügyében mindenki szerint gyors országgyűlési döntésre van szükség. A Fidesz megtisztelő felkérésének megfelelően miniszterelnökként, semleges moderátorként veszek részt a keddi találkozón, nem pedig az MDF elnökeként. Ez viszont senkiben ne támasszon kétséget afelől, hogy a megegyezés csak a koalíciós parlamenti frakciók egyetértésével jöhet létre, s ennek az egyetértésnek nyilvánvalóan érvényesülnie kell a kormányzati döntésekben is. Szó sem lehet azonban arról, hogy a kormányt, a törvényhozást alkotmányos jogaiban korlátozó döntés szülessék. Ezért a tanácskozásnak nem lehet nemzeti kerekasztal jellege, mint 1989-ben, egy politikailag megkérdőjelezett legitimitású Ország- gyűlés „árnyékában”. hangot, hogy az MDF tervezetével nem jobb, hanem rosszabb lett a törvény. Szerinte — ha a Parlament megszavazza a törvényt — a költségvetés terhei 40-50 milliárd forinttal növekednek. Glattfálder Béla a Fidesz véleményét tolmácsolva kijelentette: a benyújtott módosító javaslatok nem képesek feloldani azt a feszültséget, amely a volt tulajdonosok teljes körű kárpótlása, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, és a gazdasági racionalitás között feszül. A kisgazdák elképzeléseit a Fidesz vég- tehaj ihatatlannak tartja, mert az akár 100 százalékkal is növelheti a kárpótlás tervezett összegét. E felszólalással szöges ellentétben Szabó Lajos (FKgP) azt hangoztatta, hogy a kisgazdajavaslat teljesen „tisztay figyelembe veszi az ország teherbíró képességét, ahhoz alkalmazkodik, világos, egyszerű, jogszerű, könnyen végrehajtható. Pásztor Gyula, az FKgP frakcióvezetője javásollá, hogy a tényleges kárpótlás több ütemben, időben elnyújtva, 10 év alatt történjen meg. Ennyi idő alatt mindenképpen lebonyolítható a kárpótlási jegyek vagyoni fedezetét jelentő állami privatizáció, s ezáltal nem kel] a privatizációs bevételek egy részén túlmenően más költségvetési forrást felhasználni a kárpótlás fedezetéül. Gerbovits Jenő (FKgP) az MDF-tervezetben szereplő licitálásos rendszert bírálta. Mint fogalmazott: paraszttal így még nem bánt el az élet, hiszen most saját földjére kellene alkudoznia. Balsai István igazságügy-miniszter a kormány nevében támogatta az MDF által benyújtott tervezetet, amely „megfelel” az alkotmánybírósági kifogásoknak. Az Alkotmánybíróság által kifogásolt pontok helyett beterjesztett szövegrészek legvitatottabb kitétele a földtulajdonra vonatkozó úgynevezett licitálási rendszer volt, amelyet még a kormánypárti frakciók képviselői részéről is éles bírálat ért. A kisgazda-politikusok szinte egyöntetűen elutasították a licitálás elvét, és Ómolnár Miklós — módosító indítványát ismertetve — javasolta, hogy törvényben rögzített sorrend érvényesüljön a föld- tulajdon visszaadásánál, első helyen természetesen az egykori tulajdonosokkal. Torgyán József viszont egyenesen úgy fogalmazott: „a licitálás feldúlja a nép nyugalmát”. A kisgazda- képviselő — annak ellenére, hogy a kárpótlási törvényjavaslatnak ezúttal csupán az Alkotmánybíróság által megvétózott részeit tárgyalta a plénum — indítványozta, hogy a korTámogatásra vár Hasonló támogatásban részesüljön a falusi turizmus, mint az idegenforgalom más területe — szorgalmazta Kardos Kázmér, az OIH elnöke azon a nemzetközi tanácskozáson, amelyet a Magyar Falusi Tanyai Vendégfogadók Szövetsége rendezett hétfőn Gödöllőn. Csáky Csaba, a szövetség elnöke a nyugat-európai támogatási rendszerek átvételét javamány terjesszen elő egy új, reprivatizációs alapon álló törvényjavaslatot. Részint e felszólalásokra reagálva több MDF-es képviselő — köztük maga az igazságügy-miniszter — felhívta a figyelmet, hogy a kárpótlási törvényt már elfogadta a ház, azt visszavonni nem Vehet, s kizárólag az alkotmányellenesnek minősített szövegrészeket Idegen Torgyán József tegnap immár sokadszor ismételte meg azt a véleményét, hogy a licitálás idegen a magyar néptől. Tekintsünk most el attól az apróságtól, hogy Torgyán úr saját tapasztalatait egyszerűen azonosította a nép felfogásával — ki tudja, milyen alapon, hiszen még pártja is csak a szavazatok 12 százalékát kapta, ö maga pedig pártján belül is csak egy szárnyat reprezentál. Foglalkozzunk az állítás tartalmával: a licit idegen. De hát licit van a piacgazdaságban. Sőt még tőzsdén is. idegen? Lehet, hogy ma még igen. Viszont ha valóban piacgazdaságot szeretnénk — és ebben a kisgazdák is egyetértettek —, akkor meg kell tanulnunk az ennek megfelelő módszereket. A magyar nép, amely egyetlen másiknál sem gyengébb adottságú, bizonyára képes lesz erre. Még akkor is, ha a tapasztalt Torgyán úr nem tartja elég érettnek. Persze lehet, hogy nem is erről szól a mese, hanem valami egészen másról. Tudjuk, a hét végén ülést tart a Kisgazdapárt nagy- választmánya. Erre Torgyán József meglehetős ambícióval készül. Ha előtte a párt anti-Torgyán szárnyának sikerül a kárpótlás ügyében eredményt produkálnia, az csökkentheti a fővárosi ügyvéd-képviselő esélyeit — bár még így sem reménytelen számára a pártbeli föhatalom megszerzése, lia a választmányi küldötteknek nem lesz elég radikális a születő kárpótlási törvény. De még jobbak Torgyán úr kilátásai, ha — újból felcsillantva a privatizáció délibábját — sikerül a jövő hétre áttolni a döntést. Hogy közben a bizonytalanság, a feszültség csak tovább nö? Ez már nem a kisgazda társelnök gondja. Ügy is mondhatnánk, hogy a kérdés felelős, komoly végiggondolása — tőle — idegen. bpa kell módosítani. A Pest megyei Bogárdi Zoltán — ugyancsak az MDF részéről — mindehhez azt is hozzátette: a vitában elhangzottak azt az érzést keltik benne, hogy egyfajta választási kampány zajlik a kárpótlási törvnyterve- zet tárgyalása során. Az ülésnap végén — röviddel hét óra előtt — az elnöklő Szűrös Mátyás lezárta a törvényjavaslat részletes vitáját. A kárpótlással kapcsolatos módosító indítványokat kedden az illetékes bizottságok összevont ülésen vitatják meg, s így várhatóan a szerdai plenáris tanácskozáson kerül sor a határozathozatalra. a falusi turizmus solta. Hangsúlyozta: jó lenne, ha az idegenforgalmi fejlesztési alapból már az idén anyagi eszközhöz jutnának a falusi tanyai épületek modernizálásához és jövő évi katalógusok kiadásához. "X7%ir?flp 3
