Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-25 / 147. szám

Passió a Templomdombon Evekkel ezelőtt már szerepelt játéktérként a szentendrei Templomdomb. Az idén ismét tartanak itt előadásokat. A Független Színpad Ruszt József vezette fiatal társu­lata — a hely szellemének nagyon megfelelő — Passió magyar versekben című játékot adja elő, még június 80-án, és azután júliusban is minden vasárnap. Felvéte­lünk: jelenet az előadásból Meg jelentkezhetnek ►zőmű vész­tábor Hosszú esztendőkkel ez­előtt kezdte meg Ráckevén az Ács Károly Művelődé­si Központ a gyermekek vi­zuális nevelését. E hasznos hagyományhoz hűek ma­radtak az idén is. Július 21. és 28. között az általá­nos iskolák felsőtagozato­sai részére rendeznek kép­zőművészeti tábort. Jólle­het a résztvevők 3200 fo­rintot fizetnek, azonban tudásukat ismert iparmű­vészek fejlesztik. Somogyi György a festészet titkaiba vezeti be a diákokat. Kéri Mihály, a grafika oktatását vállalta. Bíró Attila pedig a szobrászat mesterfogá­saival ismerteti meg a fia­talokat. A művelődési központ még el tud fogadni jelent­kezéseket, ha az érdeklő­dök július 1-jéig felkeresik a kulturális intézményt. ÚTTÖRŐK HELYETT FELFEDEZŐK Lovagok testvérkeresők r a es Régebben a bizonyítványosztás után megteltek az út­törőtáborok. Általános iskolások tízezrei üdültek, nya­raltak a táborokban, a középiskolás, egyetemista KISZ- íiatalok építőtáborokban dolgoztak, különböző mező- gazdasági munkákban segítettek. Ezenkívül arra is volt mód, hogy a fiatalok szakszervezeti üdülőkben ol­csón nyaraljanak. Mindez a múlté. Az úttörőmozgalmat, • KISZ-t már leírták. Űj ifjúsági egyesületek, szerveze­tek jöttek létre, különböző szövetségek alakultak. Va­jon mit nyújthat egy új szervezet az idei nyáron fiatal­jainak? Beszélgetőpartnerünk Rakó József, a Magyaror­szág Felfedezői Hagyományőrző Szövetség elnöke. # Mit takar ez a fur­csa hivatalos elnevezés? — Szövetségünk nemzeti (gyermekszervezet, prog­ramunk a nemzeti hagyo­mánykincsre épül. Azok a gyerekek, akik sorainkba lépnek, a szülőföld, tisztele­tét, a haza szer etetőt játék­kal. ’küzdőpróbákkal erősí­tik önmagukban. Mint em­lítettem, szövetségünknek 85 ezer tagja van. Többsé­gük 10—14 év közötti, tehát az általános iskola felső ta­gozatában tanul, de vannak középiskolás szervezeteink is. Az Árpád népe program pedig a legkisebbeknek, a 8—10 éveseknek szól. Érde­kességként említem, hogy a nemzeti hagyományok őrzését szolgáló program­jainkat elsősorban a vidé­ken élő fiatalok kedvelik. Tagságunk 80 százaléka vi­déken él, ezért minden megyében van szerveze­tünk, összesen 308 csapa­tunk van. A szövetség munkájában mintegy 850 ifi és felnőtt vezető vesz részt. • Hogyan lehet valaki tagja a szövetségnek? — II. Rákóczi Ferenc 1703-ban zászlókat küldött a felkelőknek és a szegé­nyeknek. Tarpán és más városokban Esze Tamás bontotta ki a lobogókat, amelyek alá ezrével gyüle­keztek a fejedelem hívei. Aki szövetségünk tagja lesz, érezze, hogy késői örö­kösként képletesen e tör­ténelmi zászlók alá áll. Először próbát tesz. A próba neve: Pro patria (magyarul: A hazáért!) A próba során játékos mód­szerekkel összegyűjti lakó­helyének nevezetes törté­nelmi emlékeit, néhányat lerajzol közülük, megha­tározott emlékhelyekre ki­rándul. történelmi aka­dályversenyen vesz részt. A sikeres próba után kö­vetkezik a fogadalomtétel, majd ezt követően részt vesz csapata életében, és ér­deklődésének megfelelően bekapcsolódik a várfelde- rítők, az igricek, a vándor­diákok (természetjárók) vagy a hagyományőrzők munkájába. Egyébként szö­vetségünkben a köszöntés is az előbb idézett latin szólás: Pro patria! # Milyen nyári prog­ramokkal várja tagjait a hagyományőrző szö­vetség? — Most fejeződött be a Szatmár-Bereg történelmi útjain elnevezésű rendez­vényünk, melynek során a keleti országrész törté­nelmi érdekességeivel is­merkedtek fiataljaink. Be- regdarócon népi hagyomá­nyokat kutattak, Tarpán történelmi játék során la­banc erődöt foglaltak el, majd Esze Tamás szobrá­nál tisztelegtek. Különbö­ző túrák, felfedező utak, múzeumlátogatások tarkí­tották a programot. A várfelderítők találko­zója Sümegen kezdődik. A vár kuruc kori történeté­nek felidézése során a fiatalok „megostromolják’’ a várat, a környék törté­nelmi emlékhelyeivel is­merkednek. A program fénypontja: a várudvaron Sümeg polgármestere és a vár kapitánya tíz ha­gyományőrzőt lovaggá üt, s ezzel az ünnepi aktussal megalakul a Sümegi Ha­gyományőrző Lovagrend. Július 20-án Solt mel­lett egy D una-szigeten épül fel az indiánok és a honfoglaló nomádok tábo­ra. A két tábor lakói — egyebek közt — feltérképe­zik az ismeretlen szigetet, hadijátékon mérik össze ügyességüket. Szövetségünk hagyo­mányőrző, a múlt értékeit kutató és feltáró tevé­kenységére a felnőtt szak­emberek is felfigyeltek. Számos település, város polgármestere örökös ala­pítványokkal segíti mun kánkat. Sárospatak, Sopron, Jász berény, Sátoraljaújhely ne­vét említem, ahol a polgár- mesterek az alapítványt történelmi pályázatok ki­írására használják fel, ez­zel is serkentik fiatal­jainkat a hagyományőrző és -kutató munkára. „Testvérkereső’’ a neve annak a mozgalomnak amely a határainkon túl élő magyar fiatalokkal te remt kapcsolatot annak ér­dekében, hogy ők is ku­tassák fel, gyűjtsék ösz- sze szülőföldjük hagyó mánykincseit. A legügye­sebbeket hagyományőrző táborokba, találkozókra hívjuk. Szövetségünk köz pontjának (Budapest, 1032, San Marco utca 81.) test vérkereső szolgálata a le velezni szándékozó fiata­loknak magyarországi fia­talok címeit is elküldi világ bármely tájára. kgym Jogi tanácsok S szakemberek támoga­tósa • C3ép|árműfeniitórtós feltételei Egyéni vállalkozók tb-fáruléka • Az illeték megállapításának alapja # Egy Erdélyből áttelepült állatorvos családi házat kí­ván vásárolni egy Pest megyei községben. Azt sze­retné megtudni, milyen támogatásra tarthat igényt. Ha mezőgazdasági nagy­üzem szakembere a gazda­ság székhelyén, vagy an­nak szomszédságában la­kóházat (lakást) épít vagy vásárol— a megyeszékhe­lyek kivételével —, kérel­mére az állami támogatás­ból 60 000 forintot, ezen felül minden eltartott gyermek után 10 000 fo­rinttal emelt összegű épí­tési segélyt lehet részére engedélyezni. Az építési segély 50 szá­zalékát az .építési engedély kiadása után, további 50 százalékát az építkezés megkezdését követően kell folyósítani. Vásárlás ese­tén a segély a tulajdonjog megszerzésének igazolása után folyósítható. A szakember építési segély­ben csak egy alkalommal részesíthető. Szakember há­zaspár esetén csak az egyik házastárs részesíthe­tő segélyben. # Autójavító műhely és mentőszolgálat megnyitá­sát tervezi egy nagykátai fiatalember. Milyen elő­írások vonatkoznak erre? A gépjárműfenntartó te­vékenységgel összefüggő műszaki munkát — a gépjárművek mosását ki­véve — közvetlen szakmai felügyelet nélkül csak olyan személy végezheti, akinek a tevékenységhez szakiránynak megfelelő ké­pesítése van. A közúti forgalomban üzemképtelenné vált gép­járművek — mozgó gépjár­műjavító szolgálat, illető­leg országúti segélyszol­gálat keretében történő — helyszíni javítását csak olyan személy végezheti, akinek legalább mester­szakmunkás-, kisipari mes­tervizsgája, illetve ezek­kel egyenértékű végzettsé­ge (a továbbiakban: mes­tervizsga), vagy a szak­iránynak megfelelő szak­munkás-képesítése és 5 év szakmai gyakorlata van. Amennyiben a mozgó gépjárműjavító szolgálat, illetőleg országúti segély- szolgálat egy helyszínen, egy időben dolgozó egysége több dolgozóból áll, ele­gendő, ha az itt említett képesítéssel az egység egy dolgozója rendelkezik. A használaton kívüli gép­járművek és fődarabjaik bontása során nyert, köz­lekedésbiztonsági szem­pontból kiemelten fontos alkatrészek minőségellen­őrzését a szakiránynak megfelelő autószerelő, ka­rosszérialakatos, autóvilla­mossági szerelő mestervizs­gával, technikusi vagy en­nél magasabb képesítéssel rendelkező személy Végez­heti. • Olvasónk (ovábbi kérdé­se a társadalombiztosítási járulékra vonatkozik. Az egyéni vállalkozó — a kiegészítő tevékenységet folytatók, valamint az új vállalkozók kivételével — e tevékenységéből származó és a tárgyévet közvetlenül megelőző évben elért, sze­mélyi jövedelemadó-alapját képező jövedelme után kö­teles társadalombiztosítá­si járulékot és nyugdíjjá­rulékot fizetni. A társadalombiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék együttes havi összege, ha az évi adóköteles jövede­lem a 36 000 forintot nem haladja meg, 960 forint, ha 36 001—42 000 forint, akkor 1200 forint, 42 001—48 000 forint esetében 1600 fo­rint, s ha a 48 000 forintot meghaladja, az adóköteles jövedelem — legfeljebb azonban 240 000 forint —■ ötvenhárom százalékának egy naptári hónapra jutó összege. A tevékenységet kezdő fgyéni vállalkozó — ide nem értve a kiegészítő te­vékenységet folytatót — a vállalkozói igazolvány át­vételének napjától ez év december 31. napjáig ha­Yeszfegetéssel vádolt iskolaigazgató Anyuka fizet és feljelent Egy évvel ezelőtt írtunk róla, hogy a Budaörsi Rendőrkapitányság vizsgálatot indított — vesz­tegetés alapos gyanúja miatt — Germann Ottó, a pilisvörösvári szakmunkásképző iskola igazgatója ellen. A rendőrségi vizsgálat azóta lezárult, a kö­zelmúltban elkészült a vádirat, az ügyet várha­tóan ősszel tárgyalja a Buda Környéki Bíróság. Hogyan folyik tovább az élet az iskolában? Mint Botzheim István polgár- mestertől megtudtuk, Ger­mann Ottó hosszabb ideje betegállományban van, azóta megbízott igazgató irányítja az intézményt. Pályázatot egyelőre nem ír­tak ki az igazgatói állásra, mert a büntetőeljárás még nem fejeződött be. Az ügymenet lassú, sok a per, s az ezekkel foglalkozó szakemberek túlterheltek. Ilyen természetű vád azon­ban szerencsére ritka, Pest megyében ez az egyetlen eset. Bizonyára érdemes lett volna előbb pontot ten­ni a végére. De nézzük a vádiratot. Két iskoláslány szerepel a feljelentésben, még a keresztnevüket is megvál­toztatjuk, hiszen jelenleg is annak az oktatási intéz­ménynek a tanulói. A vád­irat szerint az ő édesanyjuk fizetett az igazgató úrnak azért, hogy csemetéje női­szabó-mesterséget tanulhas­son. Az egyik kislány — ne­vezzük Évának — gyengén szerepelt a felvételi vizs­gán. Anyuka nem nxjugo- dott bele az elutasításba, felkereste az igazgató urat, hogy mit lehetne csinálni. Germann Ottó, a vádirat szerint, azt válaszolta, hogy a tanműhelyben ugyan nincs hely, de kisiparosok is vállalnak gyakorlati ok­tatást, ám azért fizetni kell. Az anyuka pedig fizetett, előbb háromezer, majd tíz­ezer forintot. Amikor pedig rendőrségi kihallgatásra került sor, azt vallotta, hogy az igazgató úr figyelmez­tette; hátrány éri a gyer­mekét, ha beszél erről a dologról. A másik kislány — ne­vezzük Szilviának — a fel­vételi vizsgán elérte a szük­séges pontszámot, de hely hiányában elutasították. Je­lentkezett egy másik, fővá­rosi szakiskolába — más szakmába —, ahol felvet­ték, ám nem volt igazán kedve a dologhoz. Anyuka itt is akcióba kezdett. Fel­kereste az igazgató urat, hogy mit lehetne tenni. Az igazgató úr segítő­késznek mutatkozott; s em­lített egy bizonyos, pester­zsébeti illetőségű kisiparost; Kovács Jenőt, aki tizenöt­ezer forintért vállalja a gyakorlati oktatást. A szü­lő vállalta a költségeket, ám beszélni óhajtott előző­leg a kisiparossal. Utánané­zett, és kiderítette, hogy ilyen személy nem létezik. Bejelentést tett a Budaörsi Rendőrkapitányságon. Ta­nácsukra a szülő megjelölt bankjegyeket adott át — Kovács Jenőnek címezett borítékban — a tanévzáró után az iskolaigazgatónak. Két civil ruhás nyomozó pe­dig pillanatokon belül le­foglalta a borítékot. Germann Ottó, aki 1979- től a szakmunkásképző is­kola igazgatója volt, nem ismerte el, hogy bűnös len­ne, de Kovács Jenő sem került elő. Egy év telt el a fanévzárót követő botrány óta, és még mindig nem tudni, hogy mi az igazság. Ga. J. vi 1200 forint társadalom- biztosítási és nyugdíjjáru­lékot köteles fizetni, a tár­sadalombiztosítási ellátást pedig az ennek megfelelő havi jövedelem figyelem- bevételével kell megállapí­tani. • Duna-parti üdülőt vásá­rolt egy dömsödi olva­sónk. Milyen szempontok alapján állapítják meg az általa fizetendő illetéket? Ha a forgalmi értéket a felek nem tüntették fel, nem jelentették be, vagy a feltüntetett, illetőleg be­jelentett érték az illeték- hivatal megítélése szerint a forgalmi értéktől eltér, a forgalmi értéket az ille­tékhivatal- állapítja meg. Ha az értéket ítélet álla­pította meg, azt az illeték- hivatal nem bírálhatja fe­lül. Az illetékhivatal a for­galmi értéket helyszíni szemle, összehasonlító ér­tékadatok alapján, vala­mint az illeték fizetésére kötelezett nyilatkozata is­meretében — szükség ese­tén külső szakértő bevoná­sával — állapítja meg. Az illetékhivatal a for­galmi érték megállapítása érdekében az összehasonlí­tó értékadatok közül a kö­vetkezőket köteles — más értékmeghatározókkal együtt — mérlegelni: Ingatlanszerzés esetén a település, nagyobb telepü­lés esetén az egésztől el­határolható kisebb terüle­ti egység, külterület ese­tében a gazdaságilag ösz- szefüggő térség ingatlan- forgalmának legalább 2 évet átfogó értékmeghatáro­zóit; így különösen a folya­matában növekedő vagy csökkenő ingatlanforgalmat, vagy az ingatlanforgalom teljes hiányát, a település, illetőleg a térség ennek megfelelő vagy ettől elté­rő értékadatait, továbbá az illetékkiszabás tárgyát képező ingatlanhoz térben és időben legközelebbi in­gatlanszerzés olyan adatait, amelyek a forgalmi érték megállapításánál számítás­ba vehetők, összehasonlíta­ni elsősorban az azonos rendeltetésű ingatlanokat kell. • P. S. dunakeszi takarí­tó hosszabb tartamú beteg- állományba került és fel- Ryógyulása is csak hosz- szú idő múlva várhaló. A múlt héten munkahe­lyétől értesítést kapott, amelyben közölték vele, hogy a felgyógyulását kö­vető 15 nappal — átszerve­zés miatt — munkaviszo­nyát felmondják. Szabá­lyos-e a vállalat eljárása? — kérdezi. A dolgozó munkaviszo­nya — mint azt már több­ször megírtuk — felmon­dással nem szüntethető meg a keresőképtelenség­gel járó betegség ideje és az azt követő 15 — kivé­teles esetekben 90 — nap alatt. A felmondási tilalom azt jelenti, hogy a felmon­dási idő nem eshet a kere­sőképtelenséggel járó be­tegség idejére és az azt kö­vető 15 (90) napra, de nem jelenti azt. hogy a mun­káltató a tilalmi idő alatt ne kézbesíthetne a dolgozó részére olyan felmondást, amelyben a felmondási idő a védettség lejárta után kezdődik. A betegség ideje alatti kézbesítés tehát ön­magában nem szolgálhat a felmondás érvénytelen­ségének megállapítására. A munkáltatói döntés el­len beadott kérelemnek, illetve bírósági eljárás­nak arra kell kiterjednie, hogy a felmondás indok­lását megvizsgálják. Dr. Sinka Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom