Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-24 / 146. szám

Elnyerte a vevők pártfogását Szatócs a garázsban Novembert mutatott a naptár, midőn Tápiószőlős fő­utcájának egyik többszintes házára felkerült a Házi­bolt felirat. Egy földbe süllyesztett garázsajtót tártak tá­gasra a vásárlók előtt. A Tápiókisker Kft. keretében nyitotta meg szatócsboltját Nemes Lászlóné. A mai munkátianság úgy hozta, hogy férje munkahelyén is kevesebb lett a tennivaló, és szabad idejében segít a beszerzésben. Ha kell, a nagy fiú is beáll a kereskedés­be, hogy mentesítse az édesanyját. C E GLÉDI Otília XXXV. ÉVFOLYAM, 146. SZÁM 1991. JÚNIUS 24., HÉTFŐ Von Idejük a felkészülésre Még csak flörtölnek Közeleg a félév. A gazdálkodó egységek egy kicsit végiggondolják, hogy a második hat hónapban mire fon­tos vigyázni. A Stylus Faipari Kisszövetkezet kilátásait Reich László elnökkel elemeztük. ni állni a kisipari gyártás­Nem kevés bátorság vagy inkább alapos helyis­meret kellett ahhoz, hogy belevágjanak, a közeli ABC-áruház forgalmát is figyelembe véve. Tény, hogy a nyolc eladóval mű­ködő bolt haszna koránt­sem arányosan nagyobb a kis versenytársénál. A ve­vők gyorsan megszokták, megszerették a Katika bolt­ját, ahol azt is igyekeznek megszerezni nekik, ami ab­ban a pillanatban éppen nem kapható. Nem restek utánajárni a kisebb téte­leknek is. ÉJJELI TEJ A jó szón, a türelmes ki­szolgáláson túl a szűk hely adta keretekhez képest a választékot is fontosnak tartják. A ceglédi sütőipar­tól és a helybeli péktől egy­Eltűntnek, kiveszettnek hitt növény- és állatfajt ta­lálni csak a kívülálló szá­mára a véletlen műve. Ugyanis ilyen bejelentések mögött mindig igen átgon­dolt és tervszerű kutató­munka áll. Cegléd és köz­vetlen környékének termé­szeti értékei sem más mó­don váltak híressé, pedig néha az emberi butaság és gonoszság sokféle praktiká­jával találkozhat a szakértő. Már a kronológia ismer­tetése sem csekély. 1979/80- ban vált ismertté, hogy a város szélén több ezer tővel pókbangó él, s 1987 óta tud­juk, hogy van egy másik rét is. 1974/76-bam találtuk meg a szártalan bábakalá­csot, a tarka sáfrányt és a gyilkos csomorikát Albert- irsa térségében, természete­sen a gyurgyalagolcat is. 1981-ben a poloskaszagú kosbor csíkosszéli, majd másik területét is sikerült védetté tenni, amelyhez a bodzaszagú ujjaskosbor, a pompás kosbor, a vitézvi­rág, a bíboros kosbor, sőt néhány tő réti kardvirág is társult. A Gerje mentén a sárga nőszirmot a lelketlen virágárusok a szakemberek­kel együtt „felfedezték”; sajnos van annyi huncutság bennük, hogy máshová vi­szik, nem a ceglédi piacra. Az árvalányhaj-gyűjtőkre is rossz világ köszönt, hisz vé­dett fajról van szó, a gyűj­tési tilalom még a botani­kusokra is vonatkozik ... 1986-ban a szibériai nő­szirom jelenléte keltett szakmai feltűnést, s olyan újabb helyek léptek elő a aránt rendelnek kenyeret, s így jó esetben akár nyolcféléből lehet válasz­tani. A férjnek a műhelyét kellett feláldoznia raktár céljára, de ha a forgalom ilyen biztatóan növekszik, akkor törhetik a fejüket, hogyan oldják meg a na- gyobbítást. A szállítók egy­re megbízhatóbb partne­rekké válnak. Rájöttek, meg kell becsülni a kisebb megrendelőket is. HORGÁSZUKNAK Különösen a Kunság Füszért pontos partner. ’ A Ceglédiéi szállítói éjjel egy óra tájban jönnek, Ne­mes úrnak ettől álmatla­nok az éjszakái, mert min­dig fenn várja őket. Az­óta szokott rá egy-egi névtelenségből, amelyek a buglyos szegfű, szártalan csüdfű, törpemandula, a csattanó szamóca elsődleges termőhelyei. A balesetet szenvedett vidrafi, vagy ép­pen mókus esete, az ugar­tyúk és a gólyatöcs fészke­lőhelye, a zöld küllők, a szalakótapárok mellett már csupán érdekességnek szá­mítanak. Ki gondolná, hogy Ceg­léd határában van gőtés tó, sőt, olyan nádasok, ahol a barna réti héja több egye- de fészkel. Néha a kárból is van haszon, az együk he­lyen valaki markolóval föl­det vételezett, s a kubik- gödör falában azóta gyur­gyalagok készítettek költő­lyukat. Mindenesetre azt lehet sajnálni, hogy e százmilliós eszmei értékű helyek feltá­rása, a dokumentumok meg­ismerése iránt igen csekély az érdeklődés. Ceglédet egy venezuelai orchideakutató jobban ismerheti, mint az itt lakók. Ez is bizonyítja, hogy a közöny öl, torzít, bár valamit a negatív megítélé­sen az enyhít, hogy a bota­nikusok idei centenáriuma nem lesz hálátlan Cegléd­nek, vajon Cegléd valaha hálás lesz-e mellőzött kuta­tóinak, vagy a politika el­sőbbsége átkos sorsunkat tovább nyomasztja? Igaz, a védett értékek a politikából aligha táplálkozhatnak, de azért némi nyilvánosságot a pipacskodások világában kaphatnának a lapokban, kábelműsorokban azok is. Surányi zacskó kakaó elkortyolgatá- sára. A boltocskában még hor­gászfelszereléseket is árul­nak. Öt-hat éve markoló­val mélyítenek egy hor­gásztavat, amelybe minden évben két-háromnyaras pontyokat vásárolnak. Az­óta már hatezer négyzet­méter felületű víztükör mellett üldögélhetnek a horgászok. A merítőhálót, botot, damilt, úszót itt is beszerezhetik. TELI SZATYROK A parányi üzlet hétköz­nap reggei 7-től este 7-ig nyitva, némi déli pihenő­idővel. így akár munka előtt, akar utána ki-ki ked­vére bevásárolhat. Jön­nek is a vevők, és általá­ban teli kosárral, szatyor­ral távoznak, máskor a gyereket szalajtják gyu­fáért, élesztőért. (t. t.) Külhonban Koncert Június 27-én egy hétre Stuttgartba utazik Kele­menné Balog Zsuzsa ta­nárnő vezetésével a ceg­lédi csellóegyüttes, amely két önálló koncer­tet ad. Az egyik fellépés egy templomban, míg a másik művelődési intéz­ményben lesz. A reper­toáron Bartóktól, a Beat- les-dalokig sokféle mu­zsika szerepel. Véradások Június 24-én, hétfőn 10- től 17 óráig a dánszentmik- lósl művelődési házban, míg 26-án, szerdán 8-tól 15 óráig az abonyi művelődési házban szervez véradó na­pot a Vöröskereszt és a véradó állomás. Várják a két község 18 és 60 év kö­zötti lakosait. A véradásra jelentkezők előtte étkezze­nek, és az átlagosnál na­gyobb mennyiségű folyadé­kot fogyasszanak. — Tavaly ez idő tájt ön azt mondta, hogy a munka­társainak nincs jó hangu­latuk. És most? — Egész évre van felada­tunk — ami óriási dolog —, s a tavalyi hasonló időszak­hoz képest körülbelül har­mincszázalékos béremelés volt nálunk. Ezek némiképp javították a közérzetet. Iga­zából mégsem változott a hangulat — a külső körül­mények miatt. Utóbbiak minden bérből, fizetésből élő családot érintenek. Ki­tapintható a fásultság, kö­zömbösség. Miért nincs tö­rekvés erre, hogy ez jó irányba mozduljon? Egyre kevesebb az eszköz a vezető kezében, amivel többlettel­jesítményre inspirálhatja az embereket. — Az első hat hónapban a Stylus tudta-e hozni a for­máját? — Mi önmagunkhoz ké­pest még mindig nem hoz­zuk a formánkat. A szövet­kezetben annál több van, mint amennyit realizáltunk. Az viszont pozitív, hogy a szerényebb teljesítmény sávja csökkent. Közeledünk az ideális mértékhez. He­tenként meglehetősen jól programozva elindul egy vagon áru az egykori NSZK- ba. Ez a gárda képes a más­fél vagonra. De át kell tífd­szervezésről egy klasszikus tömeggyártás igényeire. S ez nem egyszerű. — Javult-e jelentős beru­házásaik kihasználtsága? — Valamelyest javult a hatékonyság. A más kérdés, hogy itt még van tartalék. Egyébként csak egy mutatót említenék. A múlt évben háromszázhúsz köbméter tölgyfát dolgoztunk fel, az idén, körülbelül ötszázat használunk majd fel. — ön korábban úgy fo­galmazott, a túlélést a nyu­gati piac jelenti. Amerikai, kanadai, izraeli cégek ka­cérkodtak a szövetkezettel. Ez csupán flört volt, vagy annál több lesz? — Még mindig a flörtö­lésnél tartunk. Az üzleti tárgyalások nem maradtak abba. Ám komolyan bizo­nyítanunk kell a szakszerű­séget, a termékeink minősé­gét. Két év túlélést a német piac jelent számunkra, aho­vá abszolút korrektül, kifo­gástalanul kell teljesíteni. Az elképzeléseink szerint 1993 körül próbálkozunk meg az előbb említett or­szágokba értékesítéssel. Ad­dig van időnk a felkészü­lésre. Mivel napjainkban konvertibilis piacon talál vevőre a termelésünk ki­lencvenöt százaléka, felve­tődött egy esetleges saját ex­portjog kialakításának gon­dolata is. Először azt hi­szem, tényleg meg kell ta­nulni piacgazdaságban gon­dolkozni. Ebben az évben magántulajdonná válik a szövetkezet — már várjuk a törvényt, ami szentesíti az általunk létrehozott vagyon nevesítését. A vezetőnek jó tenne eljutni addig, lent a műhelyben tudják, érzékel­jék majd, s ne legyen kö­Ezekben a napokban a növényvédelem jelenti a legnagyobb gondot a dán- szentmiklósi Micsurin Ter­melőszövetkezetben. Ugyan­is a csapadékos időjárás miatt a kertészeti kultúrá­ban elszaporodtak a gom­babetegségek. A növényvé­delem nem olcsó mulatság. Például a 360 hektár al­máskertben eddig kilenc alkalommal permeteztek. További teendőket jelent a fiatal ültetvények ápolá­sa és megkezdődött a cse­resznye szedése. A folyama­tosan érő gyümölcsöt 58 hektáron termesztik. Az eladási lehetőségek bizta­tóak. Krekács László szö­vetkezeti elnök elmondot­ta, hogy a belföldi piac mellett van szerződésük németországi és osztrák szállításra. Az alma szedését előre­zömbös: mit. mikor, meny­iéiért adunk el. — Erre az esztendőre — sőt, jövőre is — vannak bő­ven teendőik. Elronthatja-e valami az eredményes évzá­rást? — Divat kívülre mutogat­ni. Ezt az évet mi ronthat­juk el. Ha tisztességesen dol­gozunk, 1991-et nem veszé­lyeztetheti semmi. Szület­hetnek persze olyan dönté­sek, amelyek esetleg az eredményeket csökkenthe­tik. Lehet, ho-gy az elmúlt egy évtizedben akadtak na­gyobb sikereink — mint amit remélhetünk év végén —, ennél stabilabb állapot kevés volt. Kétségtelen, hogy egyre nehezebb. A rossz körülményekhez al­kalmazkodni kell. Azt mondják, a piacgazdaság a megváltója ennek az or­szágnak. Ez igaz. Ám ott ostobasággal tönkre lehet menni. Hiányolom — mert nem látom körvonalazódni — a nyilvánvaló gazember­tevékenységek, stiklin ala­puló vállalkozások letörését. Manapság túl sokan hiszik vállalkozónak magukat. Az adócsalás és a vállalkozás két különböző dolog. Ugyan­akkor a jogalkalmazás fel­lazulását érzem a gazdálko­dásban. Mostanság legki- fizetőbb csalónak lenni. Ez a mentalitás nálunk tízmil­liós anyagi gondot okozott. Hál’ istennek vagyunk olyan stabilak, hogy ezt a kintle­vőséget — ami egy éven belül nem hajtható be — tudjuk nélkülözni. Tiszta üzleti partnerség mellett mennyivel könnyebben lé­teznénk. Nem látom a szán­dékot azoknak a drasztikus kiszűrésére, akik nem ille­nek a magánszférába. Hi­ányzik a megtorló intézke­dés. Pedig amennyiben a jog oldalán lenne garancia, akkor a tisztességes gazdál­kodók kevésbé félnének láthatólag július közepén kezdik. A folytonérő fajtá­kat október Végéig szedik. A korábbi évekhez hason­lóan számítanak a falubé­liekre, a környékbeliekre és más tájékról származó vendégmunkásokra. CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munka­társ: Rozgonyi István. • Postacím: Cegléd, Pf. 19. 2701. Tele/ax és telefon: (20) 11-100. © Telex: 22­6353. © Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó Vállalat Kö­zönségszolgálata, Cegled, Teleki u. 3».: kedd, csü­törtök, péntek 9-től 12-ig, szerda 10—17 óráig. Tele­fon: (20) 10-763. Jé a víz Alfeertirsán! Csecsemők is ihatják Fellélegezhetnek Albertlrsán a pár hetes, hónapos gyer­mekek szülei. A tavaly, év végén üzembe helyezett 4. számú kút vizét már fogyaszthatják a csecsemők is. A vízvizsgálati eredmények nemrégiben készültek el, s most megszületett a határozat: a víz az apróságoknak is adható. A hírt Bükk László, a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat osztályvezető-helyettese tudatta lapunkkal, s ol­vasóinkkal. Szólt az előzményekről is. Az 1 A jelű kutat üzemen kívül helyezték, mivel mérések igazolták, nitri- tet tartalmaz. Ez kint, a hálózaton volt érezhető. Ezért alakították ki az új kutat, amelynek vizét a csecsemők is ihatják. Olvasótábor A vakáció alatt ebben az évben is szervezett olvasótábort a ceglédi gyermekkönyvtár. Kulturált környezetben, ér­telmes és szórakoztató programot nyújtanak gyerekeknek (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Természeti értékeink Híres ritkaságok egy-egy szerződésíköteskor. F. F. Nagyüzem a gyümölcsösben Októberig szünet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom