Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-22 / 145. szám

EGYÜTT UTAKON ÄS (hnNFOBM JELENTI Az Ütinformtól Paládi Ferenc jelenti: A kedvező időjárási viszonyok között tovább folytatják a már megkezdett fenntar­tási és építési munkákat a megye területén. Félpályás lezárás mellett aszfaltoznak az 51-es főúton a 27-es és a 37-es kilométer között. Hasonló munkát végeznek az 50-es főúton Alsónémediben és a 4-es főúton Monor térségében. A munkaterület mellett a váltakozó irányú forgalmat jelzőőrök irányítják. Nagymaros belterületén, a 12-es főúton szennyvízcsatornát fektetnek. Az úttest csak egy sávon járható, s járművek elha­ladását szintén jelzőcrök segítik. A 10-es főúton Piliscsaba bel­területén vízcsőfektetés okoz útszűkületet. Érden átépítik a 6-os és a 70-cs főút csomópontját. Az útszű­kületnél tilos az előzés és a megszokott tempót is csökkenteni kell. Gázvezeték-építés miatt útszűkületen kell áthajtani Budaka­lász és Üröm belterületén is. Hasonló okok miatt kell lassúbb előrejutásra készülni Solymáron is. ott azonban az útszűkület­nél a forgalmat jelzőlámpa irányítja. Hétvégén továbbra is erős forgalom várható a Duna menti 2-es, 11-cs és 5l-es főutakon. Aki teheti, a későbbi órákban in­duljon hazafelé. KÜLFÖLDBE UTASOKNAK Minden bizonnyal szép számmal indulnak Párizsba idén is magyar turisták saját gépkocsival. Túl azon, hogy a városban egyre nehezebb parkolási lehetőséget találni — sőt egyes utakon megállni is tilos —, immár az árak is magasabbak. A belváros parkolóórái a hely­től függően 10—20 frankot nyelnek el. Minket már az sem nyugtat meg, hogy nyomtatott műanyag lappal működő automaták is vannak — a lapokat trafikokban árusítják — ugyanis e lapocskákat szintén frankért adják. EZ IS JAPÁW Napjainkban már ugyancsak megszokott, hogy az autóipar újdonságait is a japánok szolgáltatják. A leg­újabb szenzáció a liidrogénmotoros japán kocsi, amely 120 kilométeres óránkénti sebességgel is képes haladni. A motor folyékony hidrogénnel működik, a befecsken­dezést és a gyújtást számítógép vezérli. KÉTÜTEMŰ5K KÁRTÉTELEI A világ mind több országában kirekednek a forga­lomból a kétütemű motorral működő járművek. Ha­zánkban azonban még bőven van belőlük: mintegy 700 ezerre teszik az üzemben lévő Trabantok, Wartburgok és Barkasok számát! Pedig e régen elavult szerkezetű motorok megengedhetetlenül szennyezik a levegőt, és pocsékolják az üzemanyagot. Ezeknek a motoroknak az a sajátosságuk, hogy a motor kenését szolgáló olajat a benzinbe kell keverni, harminc-ötven liter benzinhez kell egy liter olajat. Ez az olaj azonban nem ég el a benzinnel együtt, hanem a kipufogógázokkal a szabadba távozik. A kétütemű motorok rossz hatásfokúak is, el nem égett benzinködöt is kibocsátanak. A kétütemű motorok kipufogógázai nehezebbek a le­vegőnél, ezért az utak környezetében, a fák levelein rakódnak le. Ezreömilliméter vastagságú olajfilm a vizek felületén elpusztítja az alatta levő élőlényeket. Leheletnyi olajréteg már megakadályozza a növények anyagcseréjét (az oiajpermettel növényeket lehet irta­ni). Ezenkívül az olaj rombolja a betont, a vakolatot is. Nem véletlen, hogy az újonnan tatarozott házak a főútvonalakon néhány év alatt tönkremennek. A kétütemű motorok kipufogógázai természetesen az emberi szervezetre is fokozottan károsak, mivel jóval nagyobb mennyiségben tartalmaznak ólmot, szén-mo- noxidot, nitrogén-oxidokat, formaldehidet és benzpirént, mint a négyütemű motoroké. Mivel még jó ideig, végleges elhasználódásukig „együtt kell élnünk” e töméntelen mennyiségű kétütemű autóval, két mód kínálkozik a kipufogógázaik kártétele elleni védekezésre: vagy füstszűrő katalizátorral kell ellátni őket, vagy négyüteművé kell átalakítani a kétütemű motorokat. BENZINTßKAREKOS Várhatóan még az idén újabb benzintakarékos talál­mánnyal bővül a hazai választék. Egy amerikai felta­láló 7 centiméter hosszú, 3 centiméter széles és 2,5 cen­timéter magas szerkezetéről van szó, amely belga köz­vetítéssel juthat el hozzánk, ha a kereskedők és vállal­kozók is úgy gondolják. A tesztelések alapján magyar viszonyok között is 10 százalék körüli üzemanyag- (benzin és dízelolaj) megtakarítási értek el vele, nem szólva a kevesebb szén-monoxidot tartalmazó kipufogó­gázról. NEM ÁRT, KA TUDJUK... A jó szemű autós az útjelző táblát már 150 méterről felis­meri. Ha 60 km óra sebességgel halad, a tábla eléréséig még nyolc másodperce van arra, hogy tájékozódjon. Akinek rossz a szeme, s ráadásul a szemüvegét is otthon felejtette, lehet, hogy ugyanezt a táblát csak 25 méterről észleli. Ez pedig azt jelenti, hogy mindössze körülbelül másfél másodperc áll rendelkezésére a szükséges információ felvételére, feldolgo­zására és a döntésre, a rákövetkező cselekvésre. Rovatunk a Pest Megyei Közlekedésbiztonsági Tanacs támogatásával készült Jó utat, balesetmentes közlekedést kíván: Győri András EZT A HADSEREGET NEM TOBOROZZÁK, MÉGIS ÓRIÁSI Becsületben megőszült munkanélküliek Találó volna a léggömbhasonlat, az évtizede­ken át pumpált ipar sorsa felett bánkódva. Falu­ról kellett elcsábítani az embereket, hogy min­den munkapad mellé állíthassanak valakit. Ten­nivaló bőven akadt, hiszen a keleti tömb, amely csak önmagára számíthatott, ontotta a megrende­léseket. Mi tagadás, túlpumpálták azt a léggöm­böt. Itt tartanak Vácott is, ahol a dolgozók jó része már nem a gyárkapun lép be, hanem a munkaerő­szolgálati hivatal ajtaján. Ügyfélfogadási napokon már-már ostromállapot alakul ki. Ambrus János- né, a kirendeltség vezető­je és munkatársai ilyen körülmények közepette birkóznak az egyre szélese­dő munkanélküliség követ­kezményeivel. Pillanatnyi­lag 700 embert segélyeznek illetve részesítenek járadé­kos ellátásban. Mindehhez havonta újabb száz jön, s csak 20—30-an tudnak el­helyezkedni. — Nem veszik komolyan a munkáltatók a bejelen­tési kötelezettséget. Ezért csak kevés tényleges ada­tunk van. Hol kezdjem? — kérdezett vissza a kiren­deltség vezetője, majd rög­tön folytatta. — Itt van például a honvédség, ahon­nan 77 civil alkalmazott került a munkanélküliek közé az egyik laktanya megszüntetésekor. A Ma­gyar Selyemipari Vállalat váci bélésszövőgyárából, amely januárban zárt be, 100-an kerültek a mi lis­tánkra. A gyár többi dol­gozója talált magának he­lyet, vagy áthelyezték őket a budapesti üzemek vala­melyikébe. Bajban lehet­nek a termelőszövetkezetek melléküzemágai, mert hú­szasával kell felmondani dolgozóknak. Közülük azok, akik téesztagok vol­tak, bizonyos védettséget élveznek, de az utóbbi években, előrelátóan az embereket már csak alkal­mazottnak vették fel. Le­épít a városgazdálkodási vállalat több kft.-je is. összesen 28 dolgozót jelen­tettek be. A PENOMAH váci gyárában július végén dől el 300 ember sorsa. A konténergyárban még ettől is több, 470 dolgozó jövő­je kétséges. Ezekhez képest már elenyészőnek tűnik a zebegényi Híradástechnikai Kisszövetkezet leépítése 16 fővel — mondta Ambrus Jánosné. LÓGÓ ORRAL JÁRNA Hajlandó volt a számo­kat érdekességekkel is fű­szerezni. Először is kijelen­tette, nem igaz, hogy hoz­zájuk a lumpen tömegek járnak. Egyre több becsü­lettel megőszült ügyfelük van. Sajnos éppen ők azok, akik nem akarván élős- ködni a társadalmon, az első megfelelőnek látszó munkaalkalmon kapva kapnak. Sajnos, bizonyos esetek­ben a kft.-kkel csúnyán befürödtek. Ugye a szabály szerint, ha legalább egy­éves munkaviszonya van valakinek, akkor jogosult rendszeres segélyre, mun­kanélküli-járadékra. Ez mindig az utolsó munka­helyen kapott fizetés 70 százaléka. Egyik ügyfelük, föltehetően jó szakmunkás, hiszen megfizették, amíg volt munkahelyének akadt megrendelése. Tízezer fo­rintra jött ki a segélye. Az egyik kft.-nek megfelelt az illető, és húszezret kí­nálva el is vitték. Egy hó­nap múlva lógó orral jött vissza a szakmunkás az öt­ezer forintról szóló fize­tési szalagját tartva a ke­zében. S ha valaki ezek után újra utcára kerül, bárha önhibáján kívül is, már csak kevesebbet kap­hat. MINDEN TÖRVÉNYES A mindenkori minimál­bér 70 százalékától azért nem kevesebbet, ami most hétezer forint. De ennyit azok a pályakezdők is megkapnak, akik egyetlen percet se töltöttek el mun­kaviszonyban. Ezért még­se irigyelhetjük őket. A boldog gyerekkor ezzel nem folytatódik. Ahogyan azoknak az idén végzett szövő szakmunkásoknak se, akik a bezárt bélésgyár gyakornokai voltak. Nyil­ván számítottak munka­helyre is a váci üzemnél, de hiába. Az is csak a 204-es szakmunkásképző­nek köszönhető, hogy dél­utánonként megteremtet­ték a gyakorlat lehetőségét iskolán belül. De mi van a csendben levő gyárakkal? A cement­gyár például nagyon hall­gat, holott köztudottan megcsappant a rendelésál­lományuk, és a korszerű, új technológia is kevesebb munkáskezet igényel. Ök Pintér Sándor igazgató szerint jó előre készültek a változásra, ezért már rég­óta nem biztos elhelyez­kedési lehetőség a DCM. A korábban bárkit befogadni képes gyármonstrum már jó ideje nem vesz föl dol­gozót. A nyugdíjazottak helye maradt üresen. Egyébként bizakodnak, szükség lesz még cementre, hiszen még a tudományos folyóiratok se számoltak be az azt kiváltó új kötő­anyag-találmányokról. A Híradástechnikai Anya­gok Gyárában Borszékiné Kulcsár Teréz kereskedel­mi osztályvezetőnél arról érdeklődtünk, igaz-e az az értesülés, hogy át akartak térni a hatórás munka­napra, de meggondolták magukat, amikor kiderült, hogy a foglalkoztatási alapból remélt kiegészítést nem a gyár, hanem a dol­gozók kapnák. — Így egyáltalán nem igaz. Valóban felmerült a munkaidő-csökkentés, de csak mint egyetlen alter­natíva nyolc más lehetőség mellett, amivel a hogyan továbbot kerestük. Külön­ben az egész gyárban nem is lehetne bevezetni, mert vannak üzemeink, ahol alig bírják a megrendelé­sek teljesítését. Máshol pedig állnak. Az osztályvezető szerint nem adták fel, csak ha el­bocsátanának, jelentené azt. Ehelyett inkább a megrendeléseket hajku- rásszák. Az ezerfős létszá­mú gyárból szerinte jelen­téktelen, hogy az utóbbi egy évben ötven dolgozó­val kevesebb van. A Fortéban is krízisen estek át. Ehhez elég, ha azt nézzük, ők is fontolgatták a hatórás munkanap be- vezetését. Jöttek a megren­delések, így maradtak a dolgozók — mondta Hegyi Gyula személyzeti és mun­kaügyi osztályvezető, aki még hozzátette, amíg az öt százalék alatt maradnak, még minden törvényes, te­hát a leépítések még szóra se érdemesek. Az agonizáló hajógyár­ban, ahol megelégednének azzal is, ha legalább a ke­resett konténereket gyárt­hatnák, még egy és fél hó­napjuk van. Addig bírják fizetni az otthon levő dol­gozóknak a 80 százalékos bért. Kevesen léptek ki. Ez jelentheti azt is, hogy ké­nyelmes dolog, legalábbis 10 százalékkal előnyösebb a munkanélküli-járadék­nál, de azt is, hogy még bíznak... A napokban kezdődött konténerkonferenciától is remélnek valami üzleti fi­gyelmet. Ha már Budapes­tig eljutottak a világ jelen­tőé üzletemberei, talán föl­fedezi őket is valaki. Mo- hary Károly igazgató sze­rint, aki már hivatalosan nem is, csak a munkatársai számára igazgató úr, ha si­kerül annyi megrendelést előkaparniuk, hogy azzal együtt valami pénzintézet, vagy gazdag külföldi gyá­ros fantáziát lásson ben­nük, akkor még életre kel­hetnek. Különben ő is megy sorban állni a segé­lyért. SZOMORÚ KILÁTÁSOK A Váci Kötöttárugyárban is igyekeznek tartani ma­gukat, legalábbis ami a lét­számot illeti. Nem szeret­nék, ha rossz hírük kel­ne, hiszen számukra min­dennél többet ér ma a hi­telképesség megőrzése, öt­Hogyan lehetne változ­tatni azon, hogy az északi féltekén hosszú, kemény, zimankós tél, a délin ál­landó, perzselő hőség nehe­zíti az emberiség életét? Alexander Abian amerikai professzor szerint a meg­oldás viszonylag egyszerű: fel kell robbantani a Hol­dat ... Annak vonzása tor­zítja el a Föld pályáját: Hold nélkül bolygónk egyenletesebben forogna tengelye körül, s a szélső­séges időjárási változások helyébe egyfajta örök ta­vasz lépne — ígéri a két­ségkívül eredeti ötlet aty­ja. Abian, az iowai egyetem 68 éves tanára, korábban Oxfordban is oktatott. Nem holmi holdkóros, hanem nemzetközileg ismert ma­tematikus, akinek nevéhez tudományának több felfe­dezése fűződik. Kiinduló­pontja, amellyel nehéz vi­tatkozni: a tény, hogy az elmúlt 70 millió évben senki nem vonta kétségbe a világegyetem kialakult rendjét, nem jelenti, hogy ne lehetne azt a XXI. szá­zad küszöbén, a tudomány és a technika új lehetősé­gei közepette megkérdője­lezni. A professzor szerint atomtöltetű rakétákkal a Hold két-három darabra robbantható, mégpedig ve­szélytelenül. a távolság ki­létük, kapacitásuk ugyanis bőven, de pénzük már ke­vésbé van. így történhetett, hogy nemrég baj volt a fi­zetéssel. Harmadikán hiá­ba várták. Csernák Ká- rolyné vezérigazgató sze­rint így tudták elejét ven­ni a nagyobb bajnak. Az irodisták járandósága va­lóban késett négy napot, de a fizikaiak 11-én esedé­kes bérét már 10-én ki tudták fizetni. Náluk csak azok a bedolgozók marad­nak munka nélkül, akik nem tudják vállalni az üzemi munkát. A varrodá­ba ugyanis ember kell. Hiány van a szabászaton is, ami nem lesz rendjén, ha megegyeznek azAdidas- szal. A világcég ugyanis hosszú távú ajánlatot tett a Seniornak, akiket hide­gen hagyott a szocialista piac beszűkülése, inkább a belföldi helyzet sújtja a gyárat. A vezérigazgató szerint ugyanis, ha ma a belkereskedelemben dolgo­zó üzletkötők vásárolni merészelnek, az állásukkal játszanak. És ez így megy már április közepétől. Szomorú kilátások. A munkában megőszült sza­kik már abban is kiegyez­nének, ha nyugdíjba me­hetnének. Erre is lehetőség van húsz év munkaviszony után, föltéve, ha nem több mint három év van csak hátra a törvényes nyugdíj- korhatárig. Persze, ha va­laki nem bírja tovább és kilép, az három hónapig semmire se számíthat. Ilyen kutyaszorítóba kerül­hetnek azok a már emlí­tett szövő kislányok, akik jobb híján beállnak fonó­nőnek, de egy-két hónap után kiderül, ezt a megter­helést nem bírják. Aki ilyenkor gyengének bizo­nyul, a legrosszabbra szá­míthat. Se pályakezdési, se munkanélküliségi... Dudás Zoltán zárja, hogy a nukleáris hul­ladék elérje a Földet. A kopár égitest feldara­bolása után a Föld éghaj­lata igen előnyösen változ­na — ígéri Abian. Az észa­ki és a déli sarkvidék jege egyenletesebben olvadna, s kiegyensúlyozottabbá válna a dagályok és apályok vál­takozása is. A professzor elmélete a szaksajtóból eljutott a na­pilapokba is — ahol ter­mészetesen nem marad válasz nélkül A NASA, az Amerikai Űrkutatási Hivatal tudócai a „hold­robbantás” veszélyeire fi­gyelmeztettek: év-tízmil­liókkal ezelőtt egy, a Föld­re zuhant aszteroida kiir­totta a dinoszauruszokat — ki ad biztosítékot, hogy most nem szakad ránk a Hold egy darabja? S ki tudja biztosítani, hogy va­lóban szét lehet robbanta­ni a Holdat — hol pró­báljuk ki? ... a környezet- védők arra figyelmeztettek, hogy különböző kukac- és halfajták csak holdfényben párosodnak, míg egy hölgy­olvasó feltette a lényeges kérdést: mi lesz a szere­lemmel ho'ifény nél­kül? . "**tufádon11 Veszélyben a szerelem Robbantsuk fel a Holdat?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom