Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-22 / 145. szám

Kkikikttk ä koncepció — itt a határidó! A múzeumi hasznosítás Július végén lejár a határ­idő, melyet még 1990 tavaszán kapott a város, hogy a kas­tély általános hasznosítási programját kidolgozza, és a kormányzat asztalára tegye, E programhoz Ctapesolódóan, pontosabban egyfajta háttér­anyagként már elkészült és húszoldalas kis füzetben nap­világot látott a kastély mú­zeumi funkciójának terve, Varga Kálmán múzeumigazga­tó munkájaként. A Múzeum a kastélyban (koncepcionális vázlat) cí­met viselő tervezet lénye­gében annak a múzeumi tervezőcsoportnak foglalja össze eddigi munkáját, amely még múlt év decem­berében alakult a Gödöl­lőn rendezett tanácskozás javaslataként. A gödöllői városi múzeum által össze­fogott és szervezett cso­portnak építészek, művé­szettörténészek és muzeo­lógusok voltak tagjai, munkálkodásukat kettős cél vezérelte. Egyrészt kutató­munkát végeztek a kastély egykori berendezési tár­gyaira vonatkozóan, más­részt koncepcionális ja­vaslatot kívántak adni a múzeumi hasznosítás minő­ségére. Az első cél esetében nyilvánvaló, hogy néhány hónapi kutatómunka nem elegendő, s bár az adatfel­tárás részeredményeket ho­zott (például: előkerültek a budai várkapitányság Gö­döllőre vonatkozó iratai, az úgynevezett Elhagyott Ja­vak Kormánybizottságá­nak iratai), a munkát a továbbiakban is folytatni kelt. A másik cél teljesí­téséhez az alapot a követ­kező összefüggésrendszer adta: 1. a kastélyban végzett épí­tészeti és művészettörténeti kutatásból levonható követ­keztetések; 2. az enteriőr-rekonstrukcióhoz szükséges források és a magyar közgyűjteményi há­lózat műtárgyállományának „képessége”; 3. valamint a magyarországi muzeológia szakmai hiá­nyai.' Szempontként figyelembe kellett venni azt is, hogy a múzeumi funkció egy ma még nem ismert és nem eldöntött általános hasznosítási elképze­lésbe fog illeszkedni, tehát objektiválását a megfelelő ru­galmassággal kell kezelni. Jelen cikk kereteit meg­haladja a múzeumi koncep­ció teljes és részletező is­mertetése, ezért azt most rendkívül tömören foglal­va össze, azt mondhatjuk, hogy két gondolatkört raj­zol meg. Az egyik javaslat a műemlékegyüttes- olyan bemutatóhely jellegű mú­zeumi hasznosítását céloz­za, amelyben a XVIII. szá­zadi főúri életmód és a XIX. század második fe­lének királyi érája jelenik meg, ez utóbbi dominan­ciájával. Ez elsősorban rendeltetésrehabilitáció, amely minden más hasz­nosítási tervben stabil pont, és lényegében /ér­tődi vagy keszthelyi min­tára készül. A második ja­vaslat szerint Gödöllőn lé­tesülne az 1848—1918 kö­zötti korszakot folyamatos és nagyszabású kiállítások­kal, egyéb rendezvényekkel földolgozó komplex mú­zeumi egység, önálló in­tézményként vagy a Ma­gyar Nemzeti Múzeum egyik alegységeként. A hangsúly a nagyszabású időszaki kiállításokon van, úgv is mondhatjuk, hogy kiálUtáscentrikus műhely­munka folyna Gödöllőn, atni a kastély iránt fo­lyamatos tudományos és turisztikai vonzerőt is je­lentene. Kiegészítésként a terve­zők javasolják a kastély holdudvarának bekapcsoló­dását is (Nagygombos, Bá­bát, Besnyő stb.), mivel a XVIII—XIX. század ura­dalmi életéhez a kastély környezetének megmaradt értékei szervesen bemutat­hatok és hasznosíthatók. A tervezők végezetül megfo­galmazzák a további kuta­tás igényét, illetve a kér­dés szakmai fórumokon történő további tárgyalását. Reméljük, hogy a közeljö­vőben esedékes kormány­zati döntés kitér majd a tervezés feladatkörére is, s jó lenne, ha erre a to­vábbiakban anyagi fedezet is rendelkezésre állna. A szakemberek ugyanis pluszmunkaként végezték ezt a munkát, s ezért leg­alább itt. a nyilvánosság előtt hadd mondjunk kö­szönetét érte. Bizonyos ér­telemben úttörő munkát végeztek, hiszen elsőként vállalkoztak arra, hogy ja­vaslatot tegyenek hazánk egyik legjelentősebb mű­emlékegyüttesének múzeu­mi hasznosítására. Köszö­net ezért! GÖDÖLLŐI tzrCMa XVIII. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM 1991. JÚNIUS 22.. SZOMBAT Félmillió forint a tartalékalapból Lakással is segítettek Az 1989/90-es tanévtől saját hatáskörükben dönthet­nek az iskolák a kötelező idegen nyelv megválasztásá­ról, természetesen személyi és tárgyi feltételeik függvé­nyében. Gödöllőn e rendelkezés megjelenésekor az ok­tatási intézmények csak részben rendelkeztek a szüksé­ges feltételekkel. Az általános iskolákban összesen két angol, illetve német nyelvszakos tanár, két felsőfokú és két közép­fokú nyelvvizsgával ren­delkező pedagógus volt. Mivel órarend szerinti ok­tatás kizárólag ott folyha­tott, ahol nyelvszakos ta­nár vagy megfelelő szintű nyelvvizsgával rendelkező pedagógus állt rendelke­zésre, a szülök igénye vi­szont egyre erősödött, az intézményei: más formá­ban — tanfolyamok, szak­körök keretében — próbál­ták megoldani az orosz melletti más idegen nyelv oktatását. Az első esztendőben a városban a gyerekek 78 százaléka még az oroszt tanulta kötelezőként, s csupán 22 százalékuk vá­laszthatta helyette az an­golt vagy németet. Az ará­nyok egyértelműen sürget­ték a személyi feltételek megteremtését, aminek ér­dekében a következő lépé­sek történtek: Még 1989 nyarán elkez­dődött — elsőként a me­gyében! — az orosz szakos pedagógusok átképzése. A 650 órás angol és német nyelvtanfolyamon a város­ban dolgozó 35 orosz sza­kos tanár közül 12-en vet­tek részt. Ök azóta már le­tették a középfokú nyelv­vizsgát, s ezután kerül sor nyelvszakos tanári okleve­lük megszerzésére. A Petőfi-iskola az 1989;' 90-es tanévtől két nyelv­szakos státustíövítést ka­pott. A Hajós-iskola igaz­gatója két nevelő részére egyéves, fizetés nélküli szabadságot engedélyezett külföld i nyelvgyakorlás céljára. A Török Ignác Gimnázium 1989 szeptem­beréiül beindította az an­gol kéttannyelvü kísérleti osztályt. Az angol lektor­nak és a vendégtanárok­nak lakást biztosít a fenn­tartó. A Madách Imre Szakmunkásképző Iskola francia szakos tanárának letelepítését a városi ön- kormányzat lakáskiutalás­sal segítette. 1990 őszén B.oszik Gábor országgyűlé­si képviselő az angolta­nárok részére továbbkép­zési kurzust szervezett Ausztriában, amelyen he­ten vettek részt a városból. Mindezen lépések ered­ményeképpen az idei tan­évre megduplázódott az alapóraszámban nyugati nyelvet tanulók aránya, s jelentősen javultak az ok­tatás személyi feltételei: angol, német és francia nyelvet az általános isko­Gödöllőn, az ünnepi könyvhét alkalmi árusai­nak asztalán, a díszes kiad­ványok között szerényen kínálta magát — mindösz- sze 100 forintért — Szántai Sándor Magasztos élet című verseskötete. Olvasóink is­merhetik a szerzőt, hiszen Gödöllői séták címmel éve­ken át publikált oldalunkon, s a múlt egy-egy fiókjának megnyitásával azoknak az újonnan Gödöllőre költö- zötteknek segített megis­merni és megszeretni a vá­rost, akik kíváncsiak lakó­helyük múltjára, hogy sa­játjuknak vallhassák annak mai arcát (amelynek szep- lőin sokan és sokat vitat­koznak). A gondosan szerkesztett, szép kiállítású kötethez An­tal Terézia, a városi könyv­tár igazgatója írt bevezetőt, s a közölt sorokból megis­merhetjük az 1927-ben szü­letett Szántai Sándor élet­útját, akinek indulását és sorsát meghatározta, hogy „annak idején nem volt Egy munkásköltő verscskötető Magasztos élet GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. © A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. 9 Munkatárs: Pillér Éva. 0 Postacím: Gödöllő, Pf. 14. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-796. Q Szerkesztősé­gi fogadóóra: hétfőn 10-tőI 13 óráig. 9 Hirdetésfelvé­tel: munkanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőség­ben. lehetősége tovább tanulni, hiába javasolták tanárai, ezért úgy döntött, hogy egész életében tanulni fog, ha nem is szakavatott ta­nároktól, hanem a termé­szettől, az anyagtól, a kör­nyezetétől, tanfolyamokon és baráti körben”. Negyvenkét munkásévet hagyott a háta mögött Szántai Sándor, s ebben a négy évtizedben nemcsak a mindennapi munkával, gon­dokkal küzdött meg — mi­közben családot alapított, egzisztenciát teremtett —, hanem egyetlen pillanatra sem lett hűtlen nagy sze­relméhez, az íráshoz. Egy 65 éves férfi konok akaratát, szenvedélyből fa­kadó tiszta életének bizo­nyítékát nyújtja át olvasói­nak Szántai Sándor a Ma­gasztos élet című kötetével. Az alkotó tulajdonképpen minden társáért perlekedik, amikor a kötethez írt elő­szavában leírja: „hogy mi­előbb tisztuljon a horizont, adjunk lehetőséget mun­kásíróknak, s munkásköi- tőknek, akik ott. az élet sű­rűjében, a munka minden­napjában a legtöbbet lát­nak, és akik némi tehetség­gel is meg vannak áldva, és hisznek abban, hogy érté­kes, nagyon értékes az em­ber, aki létrehozza a java­kat (aki olajos, piszkos, fá­radt és néha ingerült), aki és akik hamarább tudnák körvonalazni, hogy miért van az, hogy a munkás nem akarja munkásnak ad­ni gyermekét, esetleg gyer­mekeit." Átolvastam Szántai Sán­dor verseit, amelyekből azt éreztem ki, hogy a mun­kásköltő — akinek alko­tónk vallja magát — nem a szórakoztatásra vállalkozik, amikor ír, nem akart és ma sem akar az úgynevezett élvezetvallás híveinek szol­gálni, hanem a gondolkodás és a szellem útján szeretne járni. 1947-ben, húszéves korá­ban így fogalmaz: „ .. .öröm lennék és szeretet, / Éltető hit a világban, / És áldanák a nevemet / Pusztákon és kormos gyárban. / Vasár­naponként foszlós kalács, / Hétköznap fekete kenyér, / És minden ember igaz ba­rát, / Mely bennem és ve­lem él.” Szántai Sándornak a köl­teményei bizonyítják — bár ezt konkrétan nem írta le —, hogy a legfőbb vágya ren­det és igazságot teremteni magunk közölt: a gyárban, a földeken, falvakban, vá­rosokban, vagyis az egész országban. Amennyire csak telik tőlünk. Ki-ki a maga lelkében és értelmében, és minden közösség a maga földdarabján s a maga bo­lyában, s valahogy ezt úgy szeretné elérni, hogy soha senki ne akadályozhassa a lélek és értelem dolgát. Utalok az 1950-ben írt Csi­szoltam tengelyt s verset című költeményére. Költőnk benne él a vál­tozásokban, a társadalmi átalakulás sűrű dzsungelé­ben, ám itt is eligazodik, mert képes megfogalmazni saját és legfőbb törvényét, megkeresni a saját igazsá­gát, amely szerint a legfon­tosabb a cselekvésre moz­gósító, társai érdekét védő, a valóságot felmutatni ké­pes igazság: ... „magad adtad / a szíved véráram­lása / s a lelked könnyed­sége / épített, teremtett itt életet / világot / — munkás léted meg nem tagadva”. 1983-ban így kesereg: __„szerették volna, hogy m ásképp szóljak / egész a földig meghajoljak .. A kötet megjelenése bi­zonyíték arra, hogy Szántai Sándor nem hajolt meg, s egyenességét úgy is tisztel­ni illenék, hogy a sok kí­nált írás között elsőként Szántai Sándor munkáját vesszük magunkhoz. Fercsik Mihály Iákban 3 szaktanár, vala­mint 12 nyelvvizsgával rendelkező pedagógus ta­nít. A nyelvvizsga meg­szerzése azonban csupán első üteme az átképzésnek, önmagában kevés a minő­ségi munkához. A második lépést a nyelvszakos taná­ri diploma megszerzése je­lenti. Ennek költségeire legutóbbi ülésén 500 ezer forintos pénzügyi alapot lé­tesített a képviselő-testület a tartalékalap terhére. Az összegből az egyes intéz­mények pályázat útján ré­szesülhetnek. P. É. Rendeletik cs koncepciók A nyár hátralévő idő­szakában az aszódi képvi­selő-testület a tervek sze­rint július 9-án, augusztus 6-án és 27-én ülésezik. A megvitatandó témák között szerepel: rendeletalkotás a piacok és vásárok tartásá­nak rendjéről, a helyi kép­viselők költségtérítéséről és jutalmazásáról. Értékelik a közmeghallgatás tapaszta­latait, jelentést tárgyalnak meg az első féléves pénz­ügyi terv alakulásáról, majd a város 1995-ig szó­ló fejlesztési koncepcióját alkotják meg. Katona és Horn • i *i • ft Utunk a függetlenséghez, külpolitikánk jelene és jö­vője címmel politikai fó­rumot rendez az MSZP gödöllői szervezete. A fó­rum vendége lesz Katona Tamás országgyűlési kép­viselő, a Külügyminiszté­rium államtitkára és Honi Gyula országgyűlési kép­viselő, a külügyi bizottság elnöke. A szervezők min­den érdeklődőt szeretettel várnak a művelődési köz­pont színháztermébe június 27-én, csütörtökön 18 órára. Panaszok Szokallnn levelet küldött szerkesztőségünkbe Molnár János a gödöllői Blaha ut­cából. A levelekben álta­lában egy panaszukat tár­ják elénk megfogalmazóik, most viszont majd egy tu­catnyit vetett papírra régi olvasónk. Ezúttal csak néhányat teszünk közzé, a gyors vá­laszok reményében. — A vízdíjat a lakbérrel együtt fizetem, ennek elle­nére a Duna Menti Regio­nális Vízmű- és Vízgazdál­kodási Vállalat Duna-bai- parti üzemigazgatóság gö­döllői üzemfönöksége (ugye milyen szép, hosszú neve van?) rendszeresen küldi a vízszámlát. (A közkút több száz méter távolság­ban van a lakásunktól.) — Az 1990. augusztusi felhőszakadás alkalmával a Vőfély-közből lesodort ho­mok még most is az út­test szélén van. Kinek a feladata ennek az eltaka­rítása? — 1979-ben vízvezetéket fektettek le az utcában. A vízlevezető árkot megszün­tették — illetve nem ásták ki újból —, eső alkalmá­val az úttesten áll a víz, télen a jég, balesetveszé­lyes a régi könyvtárépület — azt megelőzően „Blaha Lujza fürdő” IVIAV-megálló­hely — előtti útszakasz. Ki ezért a felelős? — A Napsugár étterem melletti telefonfülke hó­napok óta használhatatlan! A MÄV-állomás melletti 21 132. számú telefonfülké­ben hónapok óta nincs te­lefonkönyv, de még tartó­konzol sincs. — Az orvosi ügyelet te­lefonszáma évek óta meg­változott. A körzeti ren­delő ajtaján még mindig a 10-681-es szám szerepel. Sürgős esetben hívtam a jelzett számot, senki sem válaszolt. A mentőszolgálat ügyeletese adta tudtomra az új számot. Ezért senki sem felelős? — A régi „Blaha Lujza fürdő” MAV-megálló helyén létesített könyvtár működé-, sét megszüntették. Az épület környéke rendelet­ien — és ez csak a leg­enyhébb kifejezés. (Fentebb olvashattunk arról, hogy a könyvtár előtti útszakasz esőben, jégben balesetveszélyes. Hivatalos válaszok nélkül is annyit már mondhatunk olvasónknak, hogy annak legalább nem veszélyes, aki nem keresi fel a bezárt könyvtárt. . .)-zs. -v. Mindenki a gazdája! MP Gödöllő sokat költ a város szépítésére, de napjainkban sincsen annyi pénz, amennyi elég lenne minden szeglet csinosítására. Sokan sajnos a kukákba és a szemétgyűjtő konténerekbe sem találnak bele pontosan, mint ahogy azt a Gábor Áron utcai üzletház mellett is tapasztal­hattuk az egyik reggelen. Pedig elkelne a városlakók segítsége. Most éppen az a soros feladat, hogy ki-ki a portája előtt vágja le a magasra nőtt füvet. A polgár­mester még lapunkat is megkérte arra, hogy közöljük le ezt a kérését. Holott mindenkinek meg kellene lát­nia, mi a feladata (Balázs Gusztáv felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom