Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-22 / 145. szám

SARLATÁNOK PEDIG VANNAK... Ki védi meg a beteget? Minden képzeletet felülmúló népszerűség övezi Ma­gyarországon a természetgyógyászatot. Művelői közül azonban többen természetfeletti erőt tulajdonítanak maguknak, s mint hirdetik, még csodákra is képesek. „Gyógyítanak” fénnyel, hipnózissal vagy egyszerűen csak 'kézrátélellel. A gyógyulást kereső pedig többnyire feltétel nélkül hisz abban, aki azt megígéri neki. MOZDUL-E AZ ÉLET TÉSÁN? A vén falu öregei Ezzel a bizalommal azon­ban ú.iabban sokan vissza­élnek. Olyanok, akik a ter­mészetgyógyászatban ió üz­letet, könnyű pénzszerzé­si lehetőséget látnak. A becsapott, félrekezelt bete­gek pedig esetenként olyan­kor kerülnek orvoshoz, ami­kor már késő. vagy súlyos­sá vált állapotuk miatt csak nehezen gyógyíthatók. 0 Az Orvosi Kamara ho­gyan vélekedik a természet­gyógyászairól? — Mi senkinek sem va­gyunk ellenségei, rosszaka­rói. A természetigyógyászat­nak is megvan a maga he­lye az életben, s lehet jól, de rosszul is alkalmazni — állítja Brooser Gábor pro­fesszor, az Orvosi Kamara elnöke. — Meggyőződésem, hogy nem kel] sokat várni és megfelelő helyére kerül mindennapjainkban. Ma még — sajnos — sokszor a pénzszerzés az elsődleges cél. öles plakátokkal csá­bítják a természetgyógyá­szok a betegeket, s valójá­ban gyógyítás helyett áltevé­kenységet folytatnak. Szo­morú, hogy daganatos, sú­lyos állapotban levő embe­reket is „kezelnek". Ezt nem lenne szabad! A több évtizedes tiltás után érthe­tő e szakma hirtelen nép­szerűsége. A különböző „gyógymódokat” aztán szár­nyára kapja a divat. Saját szakterületemnél, a szemé­szetnél maradva, sokan kérdezik tőlem, ugye, mi­lyen jó is az új „Dobd el a szemüvegedet” mozgalom. Igen. Egészen addig, amíg betegség vagy öregszemű- ség nem fordul elő, minden­ki eldobhatja az okuláréját, ha akarja. Ebbe nem lehet belehalni, legfeljebb meg­fájdul az illető feje vagy rosszabbul fog látni. • De nem csak divatról van szó, a gyógyítók kö­zött mind több sarlatán is akad ... — A természetgyógyá­szoknak is megvan a szak­mai szervezetük. Mi, orvo­sok nem akarjuk kiátkozni ezt a szakmát, hiszen évez­redes hagyományból ma is használható gyógymódot meríthetünk. Ám egy dolog­ban nem szabad engedé­kenynek lenni: amikor vág­ni kell. amikor életet kell menteni, akkor a füvek és a borogatások ritkán segíte­nek. A törött láb a gipsze­léstől forr össze, nem a gyógyteától. © A kuruzslókkal és sar­latánokkal szemben ki vé­di meg a betegeket? Az Or­vosi Kamarának van erre lehetősége? — Ezt ma nem tehetjük, s nem is akarunk beleavat­kozni. Már csak azért sem, A méhészek számára nem volt szerencsés az esztendő első fele. Az olyan nagyon várt akácvirágzás csak fol­tokban követhető nyomon. A Hungaronektár osztály- vezetője, Pécsváradi István szerint az akácosok kéthar­madát sújtották a tavaszi fagyok. Viszonylag szeren­csésebbek a Pest megyei méhészek, mivel Rákospa­lota, Gödöllő és Vác térsé­gében jobban vészelték át az időjárás szeszélyét az akácosok. Már túl vannak az első pergetésekeh, a leg­frissebb információk sze­rint családonként 10-12 ki- lónyi mézre van kilátás, a szokásos 20-25 kilóval szemben. nehogy az a vád érjen ben­nünket, hogy anyagi irigy­ségből. vagy féltékenység­ből üldözzük a hagyomá­nyos orvoslástól eltérően gyógyítókat. Saját szakmai szervezetük kötelessége fel­ügyelni és kordában tarta­ni ezt a tevékenységet. A szélhámosok ellen nekik kell fellépni. © Ennek nem sok jelét látni. Mi lesz addig? — Addig a magyar tár­sadalomtól. az önkormány­zatoktól és maguktól a pra­xist folytatóktól várunk el annyi ítélőképességet, amivel kivédik ezt a hely­zetet. Nem lehetünk rend­őrök, s nem tarthatjuk vissza erőszakkal a hoz­zájuk fordulni szándéko­zókat. Egyelőre semmi­lyen eszköz nincs a kezünk­ben. legfeljebb a bíróságon találkozhatunk. Ha meg­születik a kamarai törvény, más lesz a helyzet, mert az felruház bennünket olyan jogosítványokkal, amelyek­kel harcba indulhatunk a sarlatánok ellen. Gyerkó Katalin Az Országos Méhészeti Szövetkezeti Közös Válla­lat említett osztályvezető­je ezek ellenére sem tartja aggasztónak az ez évi méz- termési kilátásokat. Mint mondta, az olajfűz, a hárs, s később a repce, a mus­tár, a lucerna, a lóhere, a napraforgó virágzása még jócskán ad munkát a szor­gos rovaroknak. Viszont le­hangoló, hogy idén már nagyon kevés az a méhész, aki vándorol kaptáraival az ország egyik térségéből a másikba. Ennek az az alap­vető oka, hogy rendkívül megdrágultak a szállítási, a fuvarköltségek. Példaként hozta fel, hogy aki a fővá­ros pereméről Eger térsé­Engem mindig elszomo­rít az öregség, mert mö­götte ólálkodiik az elmú­lás is. Aki tehát derűs öregkort emleget, nekem csak olyan, mint a gyerek, aki a sötét erdőben félel­mét elűzendő fütyörészget. Nem különben szívszorító ez is, ha egy kistelepülés fokozatos sorvadásáról, el- öregesedéséről kapunk hírt. A Börzsönyben megbú­vó 140 lelkes Tésa azok közé a kihalófélben levő Pest megyei kisközségek közé tartozik, amelyek a helyi polgármesteri hiva­talok és a kormány mos­tani erőlködése ellenére ne­hezen, sőt aligha állíthatók talpra. Errefelé ritka a gyerékkacagás. A kereső­képes fiatalok már évek­kel ezelőtt elmenekültek in­nen. Már jó tíz éve senki nem telepedik itt le, sen­ki nem alapít itt családot, legfeljebb elvétve a víkend­gébe szállíttatná a méhcsa­ládokat, annak az oda-visz- sza út kemény 30 ezer fo­rintjába kerül. A kérdés ez esetben az, hogy akkor hol lesz a haszon!? A Hunga­ronektár 120-150 forintot fizet a méz kilójáért. És ami cseppet sem mellékes, azonnal, ahogy átvette az árut. Akik nem igénylik, hogy nyomban fizessen a vállalat, azok három forint­tal többet kapnak minden kilónyi méz után a későbbi elszámoláskor. A Hungaronektár az első félév gyengébb méztermése ellenére is képes teljesíteni exportszállításait. Gy. L. nek nagyon is megfelel a vadregényes, hegyes-völ- gyes, isten háta mögötti ki­csi falu. Tésán ma a lakosság 70 százaléka túl van a nyug­díjkorhatáron. Általános iskolás korú gyerekből jó, ha tíz akad, középiskolás­ból vagy öt. Iskola régen nincsen, a mutatóban lé­zengő fiatalok a szomszé­dos Vámo&mikola padjait koptatják, középiskolába meg távolabbi települések­re járnak. Egyetemre já­ró, vagy végzett pályakez­dő fiatalról réges-rég nem hallottak errefelé. Érdemes-e, szükséges-e vészharangot kongatni olyan település felett, mint például Tésa, ahol a munkalehetőségek évek óta megszűntek, a közleke­dése meg hajmeresztő. A vasút nagy ívben elkerüli, buszos-vonatos átszállással pedig jobb, ha nem is próbálkoznak az innen Pestre igyekvők. Reggel­től estig egyfolytában utaz­hatnának, mégsem halad­nának, ha az egyébként légvonalban bosszantóan közeli fővárosban akadna dolguk. Éppen ezért nem is igen igyekeznek világot látni Budapesten, helyette maradnak a kispadon a há­zuk előtt, várva az őszi napsütésre. A szépséges Dunaka­nyarunk bővelkedik ilyes­fajta kistelepülésekben. A favorizált, kicicomázott és gazdag Szentendre, Ze- begény, Visegrád meg a többiek árnyékában alig esik pisla fény a Tésához hasonlókra. Hogy java ré­szük a határszélen találha­tó, már csöppet som meg­lepő. Ugyanis a határ men­ti kistelepüléseket egyet­len kormány sem szereti túlságosan szépre, erősre, gazdagra kisuvickolni; a határövezet ősidők óta a senki földje. Nem mentes ettől Magyarország sem, akárcsak a velünk szom­szédos országok. Bár akad­nak ellenpéldák is. de a fejlesztési javakból legin­kább egy-egy nagyobb vá­ros szokott kapni, termé­szetesen a határ menti kis­települések rovására. Ta­lán éppen ennek, sündisz- nó-védekezésre berendez­kedett határvédelemnek akart véget vetni most a kormány, amikor a napok­ban sokat ígérő és biztató rendeletet — (12/1991. VI. 13.) — tett közzé, amely négy hazai minisztérium összefogásával ígér az el­maradott térségek — köz­tük Pest megyéből kizáró­lag börzsönyi település — számára területfejlesztési és munkahelyteremtő tá­mogatást. Ez azt jelenti, hogy az országos listán szereplő elmaradott települések — közte a már említett határ­széliek Pest megyében — némi anyagi támogatáshoz juthatnak. Tésa egyik büszkesége a három éve alapított öre­gek napköziotthona. Fenn­tartására idén körülbelül egymillió forintot adott a polgármesteri hivatal. Eb­ből naponként ötszöri ét­kezésre is telik. A vará- zsos környezetben levő napköziben videó, színes tévé, rádió és magnó is van. Két társalgó, egy ebédlő, két fürdőhelyiség áll az idős emberek rendelkezé­sére. akik mindezért a nyugdíjuk 15 százalékát fi­zetik. Riasztó, hogy immá­ron az öregek száma is megcsappant. Most a 25 helyet sem tudják betölte­ni. Ez a kisközség, ha nem is haldoklik, de minden­képpen vegetál. Talán a mostani fölülről jött tá­mogatás nyomán ésszerű munkahely-telepítéssel, át­fogó területfejlesztéssel — amelyre leginkább az ide­genforgalom kínál lehető­séget — ismét életet lehet­ne lehelni a bájos, ám tetsz­halott településbe is. Kocsis Klára hazas udulók jönnek, akik­Elfagytak az akácos méhlegelők Frissítő konkurencia ISMERJÜK MEG A BIBLIÁT (14.) MESSIÁSVÁRÁS IZRAEL HITÉBEN A messiásvárás szorosan összefügg mindazzal, amit a Biblia az Isten országának eljöveteléről tanít. Az Ószövetség szerint a törté­nelem Isten országa felé tart, amely meghozza a béke, a szentség, az igazságosság uralmát. Ez az emberiség életét átalakító üdvös álla­pot — bibliai szóhasználattal élve a megváltás — egyúttal végleges szabadulást hoz a bűntől és a gonoszságtól is. A különböző bibliai szövegek, főként a próféták, képekben, hasonlatokkal írják le a meg­váltott emberiség állapotát. Az Ószövetség kiemelkedő képviselői azt hirdetik, hogy az eljövendő isteni uralom az embe­rekből kiválasztott közvetítő ál­tal fog megvalósulni. Mindazt, amit az Ószövetség az üdvösség közvetítőjéről tanít, összefogla­lóan messiásvárásnak nevezzük. A szentírási szövegek tükrében arról győződhetünk meg, hogy a messiásvárás Izrael hitében foko­zatosan bontakozott ki, új meg új vonásokkal megrajzolva az Isten­től küldött üdvösségközvetítő sze­mélyét és tevékenységének mód­ját. Dávid király és a történelem A messiásvárás legősibb és leg­ismertebb képviselője a Messiás, a végső idő királya. A név a hé­ber masiah szóból ered, jelentése: felkent. A névhasználat eredetére az a szokás utal, hogy a királyo­kat Izraelben az olajjal váló felke­nés szertartásával iktatták be hi­vatalukba. A Messiás-király esz­méje Dávid király (Kr. e. 1004— 965) személyével függ össze. Isten választása tette őt Izrael királyá­vá, s nemcsak nagy uralkodó, de a hit kiemelkedő tanúja is volt. A Nátán próféta által közvetített isteni üzenet szerint ezért dinasz­tiája és annak uralma mindörök­re fennmarad (2 Sám 7). Dávid háza a történelem folyamán nem mindig bizonyult méltónak az is­teni ígéretre. A próféták gyakran keményen kritizálták az uralko­dókat, de továbbra is szilárdan hittek Isten ígéretének visszavon­hatatlanságában. Bíztak abban, hogy Isten segítségével a királyi ház mégis megfelel majd válasz- tottságának. Az egyes próféták, mint Izajás, Mikeás, Jeremiás, Ezekiel és Za­kariás, egymást kiegészítve egy olyan királyi uralom és uralkodó eszményi, s egyben reményt keltő alakját rajzolták meg, aki ellen- képe a szomorú valóságnak. Ta­nításukból azonban az is kivilág­lik, hogy Isten Dávidnak tett ígé­rete a távoli jövőbe mutat, és az eszményi uralkodó csak a végső idő királyában érkezik el. isten küldötte az időben A próféták tanítása alapján a Messiás-király Dávid házának le­származottja, Isten küldötte a végső időben; „Íme napok jönnek — mondja az Ür —, amikor igaz sarjat támasztok Dávidnak. Ki­rályként uralkodik majd, bölcsen kormányoz, s gondja lesz a jogra és az igazságra az országban” (Jer 23, 5). Isten lelke nyugszik rajta, és megadja neki o bölcsesség, ér­telem, tanács, erősség, tudás és Isten félelmének adományát (íz 11, 2). Az egyetemes béke (íz 9, 5; Mik 5, 4), az isteni jog és igaz­ság, a szegények és elnyomottak védelme jellemzi uralmát: „Nem aszerint ítél majd, amit lát, s nem aszerint Ítélkezik, amit hall, ha­nem igazságot szolgáltat az ala­csony sorsúaknak, és méltányos ítéletet hoz a föld szegényeinek” (íz 11, 3—4). A Messiás személyé­vel megvalósult isteni uralom üdvösséget hoz Izraelnek, de a nemzeteknek is: „Azon a napon az Izáj (Dávid király atyja) gyö­keréből támadt sarj zászlóként áll a népek előtt. Keresni fogják a nemzetek és dicsőséges lesz a nyugvóhelye” (íz 11, 0). A mes­siási uralom az emberi közössé­gen túl a kozmikus valóság meg­újulását is létrehozza (íz 11, 6— 9). A messiásvárás az Újszövetségben A próféták küldetése, a külde­tésük során átélt szenvedések, közbenjáró tevékenységük Isten és a nép között, utat nyitott a végső közvetítő új, a királyi Mes­siástól eltérő bemutatására. Izrael népének babiloni fogsága idején (Kr. e. 586—538) keletkezett az a négy prófécia (íz 42; 49; 50; 53), amelyek az Űr szenvedő Szolgá­jának küldetését beszélik el. A Szolga alakjában a próféták élet- tapasztalatát ismerjük fel. Ö a nép embere. Küldetését a hatalom eszközei nélkül teljesíti, és az élet peremére szorultakhoz fordul. Cselekvésmódját két kép jellemzi: a megtört nádszálat nem töri ösz- sze, a füstölgő mécsbelet nem olt­ja ki. Életműve gyógyító, az ösz­szetört és ítéletet érdemlő ember felemelése (íz 42). A Szolga küldetése ártatlanul viselt szenvedésében és halálában válik teljessé. Mint a nép képvi­selője, áldozati bárányként magá­ra veszi a nép bűneit, hogy azo­kért engeszteljen és kiérdemelje népe számára az üdvösséget (íz 53). Behelyettesítő szenvedése fordulatot jelent, mert üdvösséget eszközöl Izraelnek, de hatása túl­nő népének keretén, mert a nem­zeteknek is szól: „Kevés az, hogy szolgám légy, s fölemeld Jákob törzseit, és visszatérítsd Izrael maradékát. íme, a nemzetek vi­lágosságává tettelek, hogy üdvös­ségem eljusson a föld határáig” (íz 49, 6). Az ószövetségi messiás­várás már az Újszövetséghez ve­zet. A kereszténység a názáreti Jézust vallja az üdvösség közvetí­tőiről szóló jövendölések betelje- sítőjének, azaz a Megváltónak. Jézus élete, szenvedése, halála és feltámadása összegzi mindazt, amit Isten egykor uralmának el­jöveteléről hirdetett. Rózsa Huba, a budapesti Róm. Kát. Hittudományi Egyetem tanára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom