Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-20 / 143. szám
Meg néhány hét és beköltözhetnek a lakók a Budaörs központjában épült 3S lakásos házba, valamint a földszinten kialakított tucatnyi üzlethelyiséget is birtokba vehetik az építtetők. A Vasiterv által készített tervek alapján az igényes, két-három- négy szobás lakásokat magába foglaló épület a lúgét Udiilőépítö és Fenntartó Szövetkezet kivitelezésében készült el két év alatt (Hancsovszki János felvétele) GÉPÉSZ ÜZEMMÉRNÖKÖKET AVATTAK Nem mindenkit vár munkahely Ä sikeres államvizsga után ötvenhatan kaptak tegnap üzemmérnöki diplomát a Gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőtúri mezőgazdasági gépész főiskolai karán. Az intézmény főigazgatója, dr. Lengyel Lajos elégedetten szólt a végzősök teljesítményéről, a sikeresen megvédett diplomamunkákról. Ezzel tükrözték a főiskolások sokoldalú műszaki érdeklődését a műszaki újdonságok. a változó agrárgazdaság iránt. A friss diplomások szöJévor Károly vizsgálatot javasol az Expó-ügyben Becsapták volna a Parlamentet? Parlamenti vizsgálatot követelt a világkiállítás-ügyben Jávor Károly, az MDF Pest megyei országgyűlési képviselője az Országgyűlés tegnapi környezetvédelmi bizottsági ülésén. Több társával együtt azt állítja, hogy az Expóról szóló kormány-előterjesztés, melyet a •világkiállítási program- iroda Baráth Etele kormánybiztos irányításával készített, több tekintetben hamisan tárta fel az Expóval járó pénzügyi kockázatokat, a kiadások anyagi fedezetét. Állítják, hogy az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank vezetői egyaránt és időben felhívlak az illetékesek figyelmét, hogy az ismertetettnél sokszortá nagyobb az Expóval járó pénzügyi kockázat, s az előre jelzett külföldi befektetések kilencven százaléka egyszerűen értékelhetetlen. Jávor Károly lapzártakor nyilatkozott munkatársunknak, s elmondta, a parlamenti vizsgálatra szerintük azért van szükség, mert az Állami Számvevő- szék, az MNB és a világkiállítási programiroda adatai ellentmondanak egymásnak, azaz közülük legalább egy meghamisítja a valóságot. Jávor Károly nem titkolta, hogy számára a világkiállítás szervezésén munkálkodó iroda és a kormánybiztos véleménye nem meggyőző. A képviselő természetesen tisztában van vele, hogy véleménye vihart kavar, esetleg konfliktusokat *szül. Az ügynek van még egy másik, mondhatnánk, személyes része is. Jávor Károly és Baráth Etele korábban munkatársak \-ol- tak, a Városépítési Tudományos Tervező Intézetnél. Megkérdeztük Baráth Etelét, a világkiállítás kormánybiztosát is. Szerinte Jávor Károlyt megtévesztették : — Vadonatúj informál cióknak tüntetett fel régi — tavaly októberi, novemberi — adatokat, olyan formában tárva a bizottság elé, mintha ezeket mi eltitkoltuk volna. Azóta új előterjesztés készült, egy hónapja a képviselő birtokában van, de még nem is tárgyalták meg. Nem értem azt sem, miért mondta, hogy én eltitkoltam Surányi György, az MNB elnökének véleményét a kormány elől. ö maga ismertette ezeket az egyébként kritikai észrevételeket, még április 18-án. csaták — pacimer vetkezetekben, állami gazdaságokban, gépkereskedelmi vállalatoknál, Néhány üzemmérnök azt is fontolgatja, hogy magángazdálkodóként, farmerként hasznosítja tudását, de amíg nem születik meg az új föld-, illetve tulajdontörvény, és a kárpótlás ügye nem kap végre zöld utat, addig kénytelenek várakozó álláspontra helyezkedni. A főigazgató említést tett arról is, hogy a most végzett évfolyamon nyolcvan hallgató kezdte meg annak idején a mezőgazda- sági gépészeti tanulmányokat, de lemorzsolódtak. Mint mondta, ez természetes, hiszen, az ország különböző oktatási intézményeiben érettségiztek, s eltérő volt a felkészültségük is. Azok lettek a kitartóbbak, akiknél erőteljesebb volt a családi indíttatás, a szakmai elhivatottság, a rátermettség. Gy. L. Szigorúbb ellenőrzés APEH A belföldi jövedelmek után az adózó állampolgárok tavaly közel 117,35 milliárd forintot fizettek be. Az egyes értékpapírokból származó árfolyamnyereség. valamint a külföldről szármázó jövedelmek után további mintegy 250 millió forintot. Így a tavalyi jövedelmek után összesen 117,0 milliárd forint személyi jövedelemadó folyt be a költségvetésbe, ez 31,6 százalékkal több, mint 1989-ben — tájékoztatta az újságírókat szerdán Mina- rik György, az APEH elnöke. A közel 118 milliárd forint adót az állampolgárok összesen 733 milliárd forint jövedelem után fizették be. Az összes jövedelmen belül továbbra is a munkáltatótól, főfoglalkozású munka- viszonyból származó jövedelem a meghatározó, csökkent viszont a vállalkozásból származó jövedelmek részaránya. A megoszlást mutatja, hogy a 117,35 milliárd forint adónak a 90 százalékát az alkalmazottak fizették be a költség- vetésbe. Az egyéni vállalkozók személyi jövedelem- adóként 2,7 milliárd forintot, a társas vállalkozók 1 milliárd forintot fizettek. Szembeötlő, hogy a nyugdíjasok adóbefizetése 6,7 milliárd forintot tett ki, ami közel kétszerese az egyéni és társas vállalkozók befizetéseinek. Az adófizetők évi átlag- jövedelme 1938-ban 108 ezer, 1939-ben már 133 ezer, 1990-ben pedig 164 ezer forint volt. Az adóbevallások szerint az átlag- jövedelem a főállású munkaviszonyban lévő alkalmazottak esetében a legmagasabb: 150 ezer volt tavaly. A főállású munkaviszonyban lévők jövedelme 1988-ban 97 ezer forint volt, 1989-ben pedig 119 ezer forint. Az egyéni vállalkozók — a bevallások alapján — lényegesen kevesebbet kerestek, mint á főállású munkaviszonyban lévők. Személyi jövedelemadóról önálló bevallást 1,195 millió állampolgár tett a tavalyi évben, 100 ezerrel többen, mint 1989-ben. A borravalót, hálapénzt bevallók (orvosok, benzin- kút-kezelők, taxisok, ügyvédek, fodrászok stb.) száma és a bevallott összeg nagysága évről évre csökken, a bevallott borravalók, hálapénzek 1 főre jutó összege pedig szinte változatlan az egyes foglalkozási ágakban évekre visszamenőleg. Például 1988-ban mintegy 12 ezer orvos vallotta be, hogy hálapénzt kap, tavaly már csak közel 5800. Évenként csupán 15 ezer forint ilyen jövedelmet ismertek el. Minarik György szerint Magyarországon évente közel 150 milliárd forint bevétel után nem fizetnek adót, a költségvetésbe be nem fizetett adó összege pedig megközelíti az 50 milliárd forintot. Ezért szigorítják az ellenőrzést. A magyar népesség csökkenése a következő 20 évben valószínűleg tovább folytatódik a demográfiai hullámzások pedig feszültségeket okozhatnak az oktatás, a foglalkoztatás és a nyugdíjellátás területén — állapítja meg a KSH Népességtudományi Kutató Intézetének a közelmúltban végzett felmérése, A kutatók az 1990. évi népszámlálási adatokból indultak ki, és feltételezték, hogy sem a születések számában, sem az elhalálozási gyakoriságokban nem lesznek különösebb változások a jelenlegihez képest. Tehát 100 nőnek átlagban továbbra is 180 gyermeke fog születni, s a fiúk 65, a leányok 74 életévre számíthatnak. Az előrejelzés szerint a népesség számának csökkenése folytatódik, 2010-ben 363 ezerrel kevesebben leszünk, mint jelenleg. JULIUS 1. VSZ PTT Várhatóan Antall József miniszterelnök képviseli Magyarországot a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének utolsó ülésén, július 1-jén Prágában — közölte lAszló Balázs kormányszóvivő. Elmondta: jelenleg még folynak az egyeztetések. hogy milyen szinten, kiknek a részvételével ül össze a testület, de valószínűsíthető, hogy csúcs- szintű lesz a találkozó. Civilben, meghatalmazottként Silov pénteken visszajön Az MTI információja szerint Viktor Silov altábornagy már pénteken visz- szatér Budapestre, igaz civilben s kormánymeghatalmazottként, hogy — a tervek szerint június 25-ére — elkészüljön az a jegyzőkönyv, amely a közös megegyezéssel lezárható és a még nyitva maradó pénzügyi kérdéseket rögzíti. Az utóbbiak listája valószínűleg hosszú lesz, miután a szovjet fél kedden váratlanul 43 milliárd forintról 100 milliárdra emelte fel követelését. Ráadásul a magyar környezetvédelmi szakértők által megállapított több mint 60 milliárd forintos kárból csak 2 milliárdot hajlandó elismerni. Magyar illetékesek attól tartanak, hogy a Szovjetunió az általunk el nem ismert követeléseit ráterhelheti az 1,8 milliárd dolláros külkereskedelmi aktívumunkra, amelynek törlesztéséről —• nem magyar hibából — mindmáig nem született megállapodás. A maíomipar vevő, de ráfiéi a genxda Lassan nyílik a külpiac A közelmúltban a Földművelésügyi Minisztérium agrárpiaci rendtartási bizottsága felkérte a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumát, hogy a tervezett 2 millió tonnányi új búza exportján felül további egymillió tonnányi kenyérgabona külpiaci értékesítésére adjon ki engedélyt. Megbízható információk szerint eleddig húsz cég, köztük számost kft. jelentkezett exportengedélyért. A földművelésügyi tárca illetékesei szerint konkrét magánjogi szerződést ugyan még egyik cég sem kötött, viszont fal- tűenöen megnőtt az érdeklődés a magyar gabona iránt. A szovjet köztársaságok mintegy 1 millió tonnányi termény megvásárlását fontolgatják, de mint hírlik, hasonló nagyságrendben szeretne importálni Irán is. Ahogy közeledik az aratás ideje, mind több agrár- szakember vélekedik úgy, hogy akár rekordtermést is betakaríthatnak a gazdaságok. Ám pillanatnyilag még kérdés, hogy mi lesz az országos szükségletet meghaladó gabonaíelesleg- gel. Ugyanis az kétségtelenül dicsérendő, hogy az agarárpiaci rendtartási bizottság aktivizálja magát, és többcsatornás lehetőségeket keres annak érdekében, hogy piacra találjanak a felesleges gabonatételek. Viszont ismét a kérdés: mi lesz a tárolással? Pontosabban, lesz-e elegendő terménysiló, raktár, amelyik befogadja az idei termést. Ma még több százezer tonnányi a tavalyi, eddig még eladatlan takarmány-, illetve kenyérga- gona-készlet. S még valami: honnan lesz a nagyüzemeknek pénzük a bérleti, a tárolási költségekre. Csupa olyan kérdés fogalmazódik meg tehát az érintettek részéről, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni és várni a csodát. Szerencsére Pest megye közös gazdaságait különösebben nem foglalkoztatják az exportlehetőségek, mert a Budapesti és Pest Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat felvásárolja a betakarított termést. A közelmúltban lapunkban is közöltük, hogy a malmi 1- es búzáért 5870, a 2- esért 5500, míg a takarmánybúzáért 5200 forintot fizet a vállalat a termények tonnájáért. Lehet akármilyen jó a termés, a gazdaságoknak nem kell azon gondolkozniuk, hogy mi lesz a felesleggel. A megyei gabonaforgalmi vállalat változatlanul arra kényszerül, hogy az éves feldolgozókapacitásának biztosításához az ország más területeiről is vásároljon gabonaféleségeket. Gy. U
