Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-20 / 143. szám

Újabb kiilöntclülkozó Spßtbeit Búcsúsortűz vagy fegyverropogás NDKdokvmentumc'j Támadásra készült Az egykori NDK-ban a német egyesítés után talált dokumentumok elemzése azt mutatja, hogy a NATO Jeltételezései a Varsói Szer­ződés támadó terveiről nemcsak hogy helytállóak voltak, de a valóság még a NATO-tervezők legmeré­szebb feltételezéseit is fe­lülmúlta — írja szerdai ki­adásában megbízható for­rásokra hivatkozva a NATO ügyeire specializált brüsz- szeli Atlantic News című kőnyomatos. Az első kiszivárgott in­formációk szerint a doku­mentumokból kitűnik, hogy a Varsói Szerződés a NA- TO-országok elleni nagy­szabású és meglepetéssze­rű támadásra készült: leg­alábbis hadgyakorlatainak elemzése ezt mutatja. Stra­tégiájában nagyszabású of- fenzíva szerepelt, nem csak védelmi célokat követett. 'A kárpátaljai ruszinok — ungvári székhelyű — társasága arra törekszik, hogy a ruszinok lakta te­rület köztársasági jogállást kapjon a Szovjetunión be­lül, és hogy ismerjék el nemzetiségnek a ruszinokat. Egyebek közt ez hangzott el azon a szerdai prágai sajtóértekezleten, amelyet a „Kárpátalja (Podkarpatska Rus) Barátainak Társasága” szervezett, a csehszlovák fővárosba látogató ungvári küldöttség számára. A ruszin vendégek — Vasil Socka professzor, va­lamint Alexandr Onisko — elmondták, hogy a ruszinok ezer évig éltek a történel­mi Magyarország, majd pedig húsz évig — 1919-től 1939-ig — Csehszlovákia ál­lami keretei között. 1945 előtt tehát soha nem tar­toztak Ukrajnához, most azonban attól tartanak, hogy Ukrajna függetlenné vállása esetén a ruszinság megszűnne nemzetként lé­tezni. Az ungvári ruszinok által közölt adatok szerint Kár­pátalja 1 millió 260 ezer lakosából 200 ezer az 1943 után odaköltözött orosz és ukrán, 160 ezer a magyar, 25 ezer a román, 15 ezer a „roma” (miként a cigány­ságot nevezték), 6 ezer a szlovák és 5 ezer a német. Csehek csak néhány százan vannak. Vasil Socka sze­Árháború befagyasztva A Közös Piac mezőgaz­dasági miniszterei úgy dön­töttek, hogy az 1991—92-es termelői évre befagyasztják az összes garantált gabona­árat, kivéve az acélos búza árát — közölték közös piaci források. A határozat tulaj­donképpen már a múlt hó­napban megszületett, a vég­ső döntéssel azonban az Európa Parlament vélemé­nyére vártak. Az acélos búza árát a mi­niszterek — a brüsszeli bi­zottság kérésének megfele­lően — csupán 7 százalék­kal csökkentették. Hektá­ronként 6,27 százalékkal növelték viszont a gabona­féleség termelésének támo­gatását. Felére csökkentet­ték ezzel szemben a ke­nyérrozs támogatását, ame­lyet a bizottság korábban teljesen megszüntetni ja­vasolt. 2 «ug35& Űjabb különtalálkozót tartott szerdán a szerb, a horvát és a boszniai elnök. Szlobodan Milosevics, Fran- jo Tudjman és Alija Izet- begovics a Splitben tartott első hármas konferencián állapodott meg a tárgyalá­sok folytatásáról. A három legnépesebb jugoszláv köz­társaság vezetője egy nap­pal James Baker amerikai külügyminiszter belgrádi érkezése előtt próbálja ösz- szehangolni álláspontját. Belgrádban megerősítet­ték, hogy csütörtökön meg­tartják az államelnökség régóta esedékes tanácsko­zását, amelyen jelen lesz­nek a köztársasági elnökök, a szövetségi parlament el­vint Magyarország élénken érdeklődik a kárpátaljai magyarok iránt: Ungváron magyar konzulátus nyílt, a magyar vállalkozók pedig több közös vállalatot hoz­tak létre. Csehszlovák rész­ről nagyon alacsony az ilyen jellegű tevékenység iránti érdeklődés — mond­ta Socka professzor. Az öt szakszervezeti köz­pontot összefogó romániai országos konföderatív unió tervezett általános sztrájkja a jelek szerint meghiúsul: Petre Roman miniszterel­nök szerdán körutat kez­dett az ország legnagyobb ipari központjaiban. Célja a munkások megnyugtatása és a piacgazdaság bevezeté­sét célzó reformok megér­tetése. A Rompress jelentése szerint Roman először Ploiestibe, a nagy olajfino­mító és vegyipari központ­ba látogatott, ahol vállalati igazgatókkal, helyi politiku­sokkal és szakszervezeti ve­zetőkkel találkozik a régió problémáinak megvitatása céljából. Kedden Roman a Buka­resti Faur Gépipari Vállalat dolgozóival tárgyalt. Sike­rült elérnie, hogy a gyár dolgozói tíz napra felfüg­gesszék tervezett sztrájkju­kat, miután ígéretet tett pa­naszaik orvoslására. Nem teljesítette azonban a 7000 tejes átlagnál nagyobb mér­nöke, valamint Ante Mar- kovics miniszterelnök is. Megerősítette részvételi szándékát Stipe Mesic, az elnökség soros elnöke is, aki a testület szerb szár­nyának ellenszavazatai miatt mindeddig nem ve­hette át tisztségét. Az el­nökség ülését helyette Va- szil Tupurkovszki, a testü­let macedón tagja hívta össze. Mesic azért hajlandó részt venni a tanácskozá­son, mert egyetlen napi­rendi pontot határoztak meg, s ez az elnökség meg­alakítása. Szerb részről azonban még szerdán is azt hangsúlyozták, hogy a jugoszláv válságról kell mindenekelőtt tárgyalni, Boriszav Jovics leköszönt elnök szerint személyes problémák nem hátráltat­hatják a testület munkáját. Szlavóniában továbbra is voltak lövöldözések, s alá­aknáztak egyes vasúti pá­lyaszakaszokat. A tettesek kilétét csak gyanítani lehet. A szerb Nemzeti Megújho­dási Mozgalom fegyveres csoportja mindenesetre már bejelentette, hogy távozni készül Szlavóniából, s Ko­szovóba teszi át működési területét, mivel ott nagyobb most a veszélyeztetettség. Lehet, hogy a szlavóniai fegyverropogás épp búcsú- sortűz volt. tékű béremelésre vonatkozó követelésüket, arra hivat­kozva, hogy a gyár terme­lése kétharmadával vissza­esett a forradalom előtti időszakhoz képest. Constantin Cojocaru köz­gazdász és szakszervezeti vezető viszont közölte, hogy tovább folytatódik a mint­egy 20 000 orvost, tanárt és ápolónőt átfogó sztrájk. A cernavodai befejezetlen atomerőmű-beruházás dol­gozói is sztrájkra készül­nek. Cojocaru elmondta a Reuter tudósítójának, hogy az unió szervezetei maguk döntik el, mikor lépnek sztrájkba. Országosan egy­idejű munkabeszüntetést körülményes szervezni a román sztrájktörvények miatt. Romániában a termelés 21 százalékkal csökkent az előző évihez képest, az el­múlt hónapokban 113 000 ember veszítette el munka­helyét, az áprilisi árrefor­mot követően az árak 160 százalékkal emelkedtek, míg a bérnövekedés csupán 30 százalékos volt. r Külföldi események - ! j egy mondatban >■ .............. .........................»mwhi ...........................................in » M ircea Snegur, a Moldovai Köztársaság elnöke és Ion Iliescu román elnök szerdán Bukarestben a Moldovai Köztársaság és Románia integrációjáról tárgyalt. A A pakisztáni rendőrség letartóztatta Benazir Bhutto volt kormányfő negyven hívét, mert álarcosok lelőttek Ka- racsiban egy bírót. A Az amerikai vezetés megértette Csehszlovákia gazdasági gondjait, amelyek ahhoz ve­zetnek, hogy harckocsikat adunk el Szíriának — kö­zölte az USA-ból visszatérve Lubos Dobrovsky cseh­szlovák védelmi miniszter. A A Ceausescu-rendszer né­hány, már börtönbüntetésre ítélt vezető politikusának közkegyelmét — még a bíróság előtt állókénál is a per beszüntetését — szorgalmazza Románia volt nagyköve­teinek egy csoportja. A A Magyarország és az Európai Közösségek (EK) közötti társulás előbbre tart, mint az EK-nak Lengyelországgal, illetve Csehszlovákiával ter­vezett hasonló szerződése — jelentette ki Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere német- országi látogatása során. A Eddig mintegy 130 ezer, 1944-ben Sztálin utasítására kitelepített krími tatár tért vissza a Krím félszigetre — a krími autonóm szövetségi kormány kitelepítettek ügyével foglalkozó illetékese sze­rint. A A villanyerőművek sztrájkja fenyegeti Lengyel- országot. Kárpátaljai mszindifemma A hovatartozás Romániai sitrájkbelyzet Sajátos Canossa-járás AZ MDF NÉPI-NEMZETI KÖRE A VÁROSBAN Tévhitoszlató találkozó A hét végén a Magyar Demokrata Fórum Népi- Nemzeti Köre országos ta­lálkozójának ad otthont a Gödöllői Agrártudományi Egyetem. Az eszmecserét neves politikusok előadásai után Antall József minisz­terelnök zárja be. Szombaton Csurka István a magyar tömegkommuni­káció helyzetéről és a köz­élet tisztaságáról szól. Tal- lós Emil előadásának címe: Nép és nemzet a demokra­tikus politikai rendszerek­ben. Zacsek Gyula a ma­gyar mezőgazdasági piac­ról, Salamon László a ke­reszténydemokráciáról fejti ki nézeteit az MDF-en be­lül. Lezsák Sándor témája a magyar társadalom szel­lemi, erkölcsi megújulásá­nak elősegítése. A népjólét jövőjéről Fejér László szól. Ezután felvidéki, kár­pátaljai, erdélyi és vajda­sági vendégek osztják meg ismereteiket a résztvevők­kel arról, hogy hogyan lát­ják a nemzetiségi sorban élők a közép-európai ma­gyarság jövőjét az új európai rendben. Vasárnap Für La­jos a honvédelem nemzeti jellegét határozza meg, And- rásfalvy Bertalan a ma­gyar közoktatás, közműve­lődés helyzetéről tart elő­adást. Maróti László Ferenc gazdaságunk jövőjével fog­lalkozik, Bethlen István pedig az országok, nemze­tek, népek helyzetével az egységesülő Európában. Mint Tallós Emil lapunk munkatársának elmondta, az MDF-en belül három szellemi áramlat fedezhető fel, melyek más területeket helyeznek vizsgálódásaik középpontjába, de a nem­zeti liberális, a keresztény- demokrata és a népi-nem­zeti irányzat nem ellenté­tes egymással, hanem ösz- szetartoznak. Az utóbbi a legkritikusabb szemléletű, ennek történelmi hagyomá­nyai vannak. Elegendő a népi írók mozgalmára utalni, akik örökségét ma­gukénak érzik. Magyaror­szágon a kormányzattal szembeni kritikus magatar­tás nem új keletű, hanem szinte általános sajátosság. Ez azonban egyáltalán nem destruktív, hanem bizonyos — akár alaptalanul is — hibásnak tartott jelensé­gekre azért hívja fel a fi­gyelmet, hogy azokat kija­vítsák. A Népi-Nemzeti Körnek a gödöllői lesz az első or­szágos rendezvénye, vi­szont a párt országos köz­pontjában hetente talál­koznak, s gyakorlatilag már az egész kormány a vendégük volt. A konferen­cia egyik célja bemutatni azt, hogy ez az áramlat nem szélsőséges irányzat. Tallós Emil ugyan vállalná a populista jelzőt a körre, mert az eredeti értelmében a népfelséget valló és aka­ró eszmét jelent. Az első populista Rousseau volt, aki a népszuverenitás tanát kidolgozta. Szó sincs arról, amit Tamás Gáspár Miklós a Népszabadságban írt, ne­vezetesen, hogy a fasiszta korporativizmust képvisel­nék és ugyanúgy hibásan állította róluk az Üj Ma­gyarországban Molnár Gusztáv azt, hogy etatisták, kr llektivisták, szá'sős égé­sén antiliberálisak. A Népi-Nemzeti Kör olyan demokráciát szeret­ne, melyben valóban a nép gyakorolja a hatalmat. Ezzel vállalják a politikai liberalizmust is, hiszen ha minden polgár beleszólhat a politikacsinálásba, akkor a liberalizmus is érvénye­sül. Amikor azt vallják, hogy alapvetően nemzeti jellegű Magyarországot szeretnének, nemzetfelfogá­suk nem kirekesztő jellegű. A magyarság véleményük szerint akkor válik igazán európai nemzetté, ha a ha­zánkban élő nemzetiségek­nek, etnikumoknak az ál­lampolgári egyenlőségen túl is ad pluszjogokat, hogy az államalkotó nem­zet kultúrájának dominan­ciája miatt nehezebb hely­zetben lévő saját kultúrá­jukat is megőrizhessék. Ugyanezt várják el termé­szetesen azoktól a nemze­tektől is, melyek államában magyar nemzetiség él. Balázs Gusztáv AZ INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉRE Rendkívüli támogatás Bernecebaráti Budajenő Csővár Domony Dömsöd Kóspallag Letkés Makád Nagybörzsöny 416 000 Ft 3 061 000 Ft 910 000 Ft 2 010 000 Ft 4 576 000 Ft 5 383 000 Ft 1 625 000 Ft 2 000 000 Ft 1 460 000 Ft Ráckeve Rád Szigetbecse Tököl Verseg 26 053 000 Ft 3 123 000 Ft 3 019 000 Ft 11 001 000 Ft 5 218 000 Ft 69 855 000 Ft A Magyar Közlöny június 15-i keltezésű számában közzétették az önhibáju­kon kívül hátrányos hely­zetbe került önkormány­zatok kiegészítő állami tá­mogatásáról szóló 1991. évi XIX. törvényt. A 2,6 mil­liárd forintos keretösszeg­ből 14 Pest megyei telepü­lés részesült együttesen mintegy 70 millió forint tá­mogatásban. Mint a törvény indoklá­sából kiderül, a pályázó ön- kormányzatok közül az 1000 fő alattiak 150 000, az ennél nagyobbak legfel­jebb 200 000 forintot kap­hattak. A költségvetési törvény azt is előírja, hogy a ki­egészítő állami támogatás célja a lakosság elemi el­látását végző intézmények folyamatos üzemeltetésének fenntartása. A KATOLIKUS EGYETEM MELLÉ PILISCSABÁN Ősztől angolkisasszonyok, jönnek a lázárénusok A világ sorrendben 47. katolikus egyetemének — mint megírtuk — Piliscsa- ba ad majd otthont. Alapí­tóinak széles táborában az egyház s ezen belül is a magyar püspöki kar mel­lett számos hazai társadal­mi szervezet és külföldi egyházi intézmény találha­tó. Létesítését a tengeren­túlon is támogatják, pél­dául az VSA püspöki kara segítő szándékáról biztosí­totta a Magyar Katolikus Egyetem létesítésének az előkészületi munkálataival foglalkozó kuratóriumot. A magyarországi katoli­kus egyetem alapításának egyik aktív szorgalmazója dr. Erdő Péter, a Hittudo­mányi Egyetem professzora. Elmondta, hogy terveik kö­zött bölcsész-, továbbá szo­ciális és egészségügyi kar, valamint az egyházi karna­gyokat és munkatársakat képző, oktató intézet indí­tása szerepel. Utalt arra, hogy a katolikus egyetem­nek otthont adó, megürese­dett egykori szovjet lakta­nya területét még nem tudták szemügyre venni. Ezért nincsen hiteles ké­pük arról, hogy milyen jel­legű renoválási, épületfel­újítási munkálatokat kell majd elvégeztetniük. Ha minden az elképzeléseik szerint alakul, akkor akár 1992 őszén kezdetét veheti ott az oktatómunka. Eled­dig már több mint hat­van hazai és külföldi okta­tó jelezte szándékát és ké­relmezte, hogy a Magyar Katolikus Egyetemen dol­gozhasson. Az első tanév­ben 250-280 hallgatóra számítanak, köztük külföl­diekre. Utóbbiak számára tervezik előkészítő nyelvi kurzus indítását. A beszélgetés során el­hangzott, hogy már foglal­koznak a kollégium létesí­tésének a gondolatával is, s azzal, hogy annak meg­nyitásáig miként tudják majd megoldani a leendő hallgatók ideiglenes elhe­lyezését. A katolikus okta­tási intézményhez a már említett kollégiumon kívül konyha is tartozik majd, s ez munkaalkalmat teremt a helybélieknek. Már most hallhatók a kí­vülállók részéről a találga­tások, hogy a piliscsabai katolikus egyetemen lesz-e papképzés is. Erdő profesz­szor erre határozott nem­mel válaszolt, de mint meg­jegyezte, az egyházi és vi­lági oktatás eredményeként remélhetően nagy tudású és jól felkészült szakemberek kerülnek majd ki. Az egye­temet egyébként humanitá­rius alapítványból kíván­ják működtetni. Piliscsaba a jövőben egy­házi központ is lehet, mert a Béla király úti általános iskolát a hozzá tartozó épü­letegyüttessel az angolkis­asszonyok kívánják vissza­kapni. ősszel már az ő irá­nyításukkal folyik az intéz­ményben az oktatás, s az­után a tulajdonjogot folya­matosan kívánják majd megszerezni az államtól. Manhertz Zoltántól, a helyi önkormányzati hivatal jegy­zőjétől megtudtuk, hogy a lazarista rendház is vissza­igényli egykori épületét, amely nem más, mint a je­lenlegi polgármesteri hiva­tal. Ök 1996-ban kívánnak visszaköltözni, s addig min­den bizonnyal lesz elegendő idő ahhoz, hogy a hivatal számára új ingatlant, illetve épületet találjanak. (gyócsi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom