Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-17 / 140. szám

Csökkenő taglétszám Majdnem 15 százalékkal csökkent a Szovjetunió Kommunista Pártjának taglétszáma 1990-ben — közölte a párt pénteken megjelent hetilapja, a Par- tyijnaja Zsizny. Tavaly 1,8 millió párttag visszaadta tagkönyvét, mintegy 600 ezer embert kizártak. Fel­vételét alig valamivel több, mint 100 ezer ember kérte, így a 2,3 milliós csökkenés­sel 16,5 millióra esett visz- sza az SZKP taglétszáma. Egy év alatt kétmillió áldozat KGB-adatok a terrorról A Szovjetunióban 1920 és 1953 között a politikai tisz­togatásokban 4,2 millió em­ber „szenvedett el megtor­lást” — közölte Vlagyimir Krjucskov, a szovjet állam- biztonsági bizottság (KGB) elnöke. Krjucskov három olyan szervezet képviselői­vel találkozott, akik a tör­vénytelenül meghurcoltakat tömörítik a Szovjetunió­ban. Az áldozatok között sok Jobb koordinációt Keht-Európában! Amivel pénzt leltet megtakarítani A kelet-európai országok­nak jobb koordinációra lenne szükségük a nyugati segítséget illetően, mivel gyakorta párhuzamosan fo­lyik a munka — jelentette ki az MTI moszkvai tudó­sítójának adott nyilatkoza­tában Németh Miklós. — Bankunk kész és alkalmas is egy ilyen feladat ellátá­sára, amelynek révén pénzt lehetne megtakarítani — tette hozzá. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank alel- nöke, volt magyar kor­mányfő a nemzetközi pénz­intézet küldöttségének tag­jaként tárgyalt a hét végén a szovjet fővárosban. A Moszkvában folytatott esz­mecsere kapcsán Németh Miklós elmondta, hogy né­mi idő kell a szovjet gaz­dasági program tanulmá­nyozásához, s egyelőre ko­rai lenne véleményt mon­dani a szovjet gazdaság ki­látásairól. — Mindaz, ami a politikai pluralizmus, a demokrácia és a piacgazda­ság megerősítését szolgálja, támogatásra talál a jövő­ben is — tette hozzá az Európai Bank magyar alel- nöke. A múlt héten a kelet— nyugati viszonyról tartott bártfai konferenciáról, amelyen maga is részt vett, Németh Miklós úgy véleke­dett, hogy az a „kijózano­dást eredményező” tanács­kozás volt, a kelet-közép- európai térség országainak immár a szürke hétközna­pok részleteivel kell szem­benézniük. — Bártfán Kelet és Nyu­gat találkozott, készített számvetést. Egyesek részé­ről elhangzott egyfajta se­gélykiáltás is. Nyugaton megvan a szándék és a tö­rekvés a támogatásra — mondotta a volt magyar miniszterelnök. A mindkét oldalon ta­pasztalható valutahiány miatt jelentősen vissza­esett magyar—szovjet áru­csere-forgalom esetleges tá­mogatásáról az alelnök úgy vélekedett, hogy közvetlen formában erre nincs ugyan lehetőség, ezt a pénzinté­zet alapszabálya sem teszi lehetővé, arra viszont van mód, és szakemberek jelen­leg is dolgoznak ezen, hogy a közeli jövőben egy áthi­daló megoldás révén sike­rüljön közvetve segíteni e gondon. A volt magyar mi­niszterelnök szerint né­hány reménykeltő megol­dási változaton érdemes to­vább gondolkozni. volt a külföldi állampolgár. Eddig a meggyilkolt poli­tikai foglyok 100 tömegsír­ját tárták fel, de feltétele­zik további ilyen sírok lé­tezését. A KGB most először hozott nyilvánosságra hiva­talos adatokat a törvény­telenségek áldozatainak számáról. A történészek eddig úgy tartották, hogy a nagy tisztogatások 1934- ben, Szergej Kirov lenin- grádi párttitkár meggyilko­lása után kezdődtek. Krjucskov most azt közöl­te, hogy a lemészárlások már 1920-ban megkezdőd­tek, s 1937—38. volt a leg­sötétebb időszak, amikor több mint 2 millió ember esett a politikai terror ál­dozatául. A találkozón a KGB ve­zetője hangsúlyozta, hogy a szervezet mostani köte­lessége a rehabilitáció, va­lamint annak megelőzése, hogy valakit politikai okokból üldözzenek. Mint mondta, 1988. és 1990. kö­zött 1,2 millió embert re­habilitáltak. Krjucskov azt is hozzátette, hogy az áldo­zatok hozzátartozói hozzá­juthatnak a KGB archívu­mában őrzött dokumentu­mokhoz. A Felszabadító Tigrisek főnöke az igazi gyilkos A legjelentősebb tamil gerillaszervezet hírszerzé­sének főnöke fabrikálta azt a pokolgépet, amely egy női kamikaze testére erősítve kioltotta Radzsiv Gandhi indiai kormányfő életét — jelentette a PTI indiai hír- ügynökség. A pokolgép készítőjének azonosítása nem jelenti azt, hogy le is tartóztatták. Az indiai rendőrség azonban reméli, hogy sikerült meg­akadályozni Srí Lankára szökését, s még valahol In­diában bujkál. A rendőrség megállapította, hogy a Szi- varadzsan néven azonosí­tott férfi, a Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei nevű tamil gerillaszervezet hír­szerzési főnöke, Madrász- ban, Tamili Nadu állam székhelyén, ahol Radzsiv Gandhit május 21-én meg­ölték, maga készítette és helyezte el a robbanóanya­got az öngyilkos merény­letre vállalkozó nő ruhájá­nak övében. A merénylet ügyében le­tartóztattak három indiai és egy Srí Lanka-i állam­polgárságú férfit, akik se­gítették Szivaradzsant és a Thanu asszony néven emlegetett merénylőt a gyilkosság elkövetésében — jelentette a PTI. A rend­őrség pénteken Madrász elővárosában kihallgatott két további személyt, aki­két azzal gyanúsítanak, hogy szállást adtak a me­rénylőnek. A tamil gerilla- szervezet mindeddig tagad­ta, hogy köze lenne Radzsiv Gandhi meggyilkolásához. CRESSON ES A BRIT FÉRFIAK Edith Cresson francia mi­niszterelnök asszony sze­rint az angol, az amerikai és a német férfiak közül minden negyedik a saját neme iránt vonzódik, a többiek is bátortalanok a nőkkel szemben, miközben lebecsülik őket, és nem néznek a szemükbe. Edith Cresson négy évvel ezelőtt adta nyilatkozatát e tárgyban egy francia író­nak, és a szavait vasárnap nyilvánosságra hozó The Observer című brit lap azt állította, hogy Cresson nyi­latkozata most jelenik meg először nyomtatásban. Cresson asszony szerint a nők iránt nem érdeklődő férfiak bizonyos értelem­ben nyomorékok. Hozzá­tette, hogy a hatalomban levő vagy gazdag férfiak gyakran egyáltalán nem érdekesek. — A sikeres rérfi nem feltétlenül gaz­dag. Vannak borzalmasan ronda vénemberek, akiket fölvet a pénz, s ezért min­dent megkaphatnak. Sze­rintem ez nem siker, ha­nem bevásárlás — mondta Edith Cresson. A The Observer szerint a francia miniszterelnök asz- szonv most nyilvánosságra került nézetei nem fognak használni a francia—brit nézeteltérések rendezésének a nagyobb közös piaci egy­ségről folyó tárgyalásokon. m t Külföldi események egy mondatban A szovjet gazdasági stabilizációs tervekről tárgyalt Moszkvában az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnöke és alelnöke; Jacques Attali és Németh Miklós Mi­hail Gorbacsovval folytatott megbeszélésén szó volt a je­lenlegi szovjet gazdasági helyzetről is. A Mihail Gorba­csov szombaton a Kremlben fogadta Nagy-Britannia nagykövetét. A diplomata a találkozón átnyújtotta John Major brit kormányfő hivatalos meghívóját a hét fejlett ipari ország vezetői és Gorbacsov között július közepén Londonban tartandó találkozóra. A Lengyelország és Csehszlovákia ellenzi Mihail Gorbacsov szovjet elnök részvételét a „hetek” júliusi londoni csúcsértekezletén, mert szerintük — reformpolitikájuk elismeréseként — nekik kellene ilyen kedvező bánásmódban részesülniük. A Szlovénia és Horvátország legkésőbb június 26-ig függetlenné válik, de folytatja a tárgyalásokat a többi köztársasággal egy esetleges szövetségről — erősítette meg Franjo Tudjman horvát és Milan Kucan szlovén el­nök. A Egon Bahr, a Német Szociáldemokrata Párt le­szerelési szakértője szerint nem utópia többé, hogy a NATO-ba bevonják a Szovjetuniót, s a szövetséget euró­pai vezetésű szervezetté formálják át. A Albániába ér­kezett szombaton Hans-Dietrich Genscher német kül­ügyminiszter, hogy tanulmányozza: alkalmas-e az or­szág arra, hogy csatlakozzék az európai biztonsági és együttműködési folyamathoz. A Kárpátalja 120 ezer la­kosú fővárosában az ukrán, a magyar és a szlovák kül­kereskedelem vezető képviselői 400 gyártót reprezentáló 176 kiállító jelenlétében szombaton megnyitották az I. Ungvári Nemzetközi Kiállítást és Vásárt. A Vasárnapra virradóra benyújtotta kormánya lemondását Yildirim Ak- bulut török miniszterelnök, miután nem választották újjá a Haza Pártja elnöki posztjára — jelentette be az elnöki hivatal közleménye. Kupa Mihály gondolt rá, de végül mégsem adja föl „Ügy jöttem ide, hogy utolsó pénzügyminiszteri beszédemet tartom meg. de meggondoltam magam, mégsem adom fel — jelen­tette be az elképedt hallga­tóság, a Magyar Gazdasági Kamara II. küldöttközgyű­lése előtt Kupa Mihály. A pénzügyminiszter arra utalt, hogy a személyét ért támadások megnehezítik a munkáját, s hogy külföldön nagyobb elismerésben van része, mint itthon. Mara­dásra az készteti, hogy a legújabb közvélemény-ku­tatás szerint az emberek többsége bízik a kilábalás­ban. a kormánynak is van még jelentős mozgástere, őt magát pedig a legjobb szakemberek segítik. Kupa Mihály meghívott vendégként vett részt a fó­rumon, és az elmúlt hóna­pok gazdasági folyamatait elemezve elmondotta: vala­melyest stabilizálódott a helyzet, Magyarország tar­tani tudja eddigi exporttel­jesítményét, a fizetési mér­leg várható passzívuma, az év végén o tervezettnél ke­vesebb, körülbelül 800 mil­lió dollár lesz. Sikerült a2 inflációt kézben tartani, és a termelés visszaesése sem érte el a kritikus mérté­ket. Az év végére prog­nosztizálható 5-6 százalékos munkanélküliség viszont következménye és ára az infláció mérséklésének. A szovjet és a keleti kereske­delem mértéke a számítá­A Szerb Demokratikus Szövetség közgyűlése Szentendrén A magyarországi szerbek nemzeti identitásának meg­őrzésében kiemelt szerepe van az iskolarendszer meg­reformálásának — állapí­tották meg a résztvevők vasárnap Szentendrén, a Szerb Demokratikus Szö­vetség II. országos közgyű­lésén. Amint a küldöttek többi között leszögezték: ahhoz, hogy a diákok a két tannyelvű iskolákban való­ban megismerhessék a szerb nyelv, a nemzeti tör­ténelem, a kultúra alapjait, mindenképpen új, szakmai­lag megalapozottabb tan­tervre, korszerűbb tan­könyvekre van szükség, s ezek megalkotására mód­szertani szaktanácsadó ka­binet felállítását határoz­ták el. Ehhez a művelődési tárca elvi támogatását is megkapták, továbbra is hiányoznak azonban a tárgyi, anyagi feltételek. Mindenesetre a gazdasági háttér megteremtéséhez a SZEDESZ el kívánja érni, hogy az 1948 előtti állapot­nak megfelelően visszakap­ják a szerb iskolákat, a volt szerb egyházi ingatla­nokat. A SZEDESZ ezért támogatja, hogy a volt szerb egyházi kötődésű „ki­sebbségi” vagyon vissza­kerüljön eredeti tulajdono­sához. A szövetség különö­sen fontosnak tartja, hogy visszakapják legjelentősebb intézményeiket, így egye­bek mellett a szentendrei szerb iskolát, amelyben az első szerb tanítóképző mű­ködött már a múlt század­ban is. A tanácskozáson elhang­zott, hogy a Szerb Demok­ratikus Szövetség szerint a leendő nemzetiségi tör­vénynek rendeznie kell a kisebbségek parlamenti képviseletét oly módon, hogy a jogszabály legalább egy teljes jogú képviselői helyet biztosítson minden kisebbségnek, amelynek ré­vén képviselőik a törvény­előkészítés folyamatában minden információhoz rendszeresen hozzájuthat­nának, és speciális jogok illetnék meg őket a kisebb­ségeket érintő parlamenti szintű kérdésekben. Először Budaörsön privatizálnak Részvénytársasággá alakulnak Megkezdődött az átala­kulás az Ipari Szerelvény és Gépgyárban. Erre azért kényszerül a vállalat, mert a hazai beruházási és lakás- építési programok erőtel­jes csökkenése következ­tében gyér a belföldi igény a szerelvények, hőközponti, hőerőművi, vegyipari és egyéb szabályozó elemek iránt. A vállalat termelésé­nek túlnyomó többsége — több mint 80 százaléka — irányult eddig a hazai piac­ra. Éves értékesítése mint­egy 1450 millió forint volt az elmúlt évben, ebből 70 millió forint nyereség kép­ződött. A gyár kisebb, alkalmaz- kodóképesebb szerkezeti formát keres a további mű­ködéshez, ezért 1991 má­jusában önállósította öt telephelyét. A jogutód cég még állami vállalatként termel, az első, tört évben mintegy 420 millió forint árbevételt és 32 millió fo­rint nyereséget tervez. Ké­sőbb — lehetőleg külföldi — működő tőke bevonásá­val, részvénytársasági for­mában fog működni. A kelet-európai piac drasztikus beszűkülése miatt a vállalat Nyugat- Európában bővíti értékesí­tését, ez eddig forgalmának csupán öt százalékát tette ki, az utóbbi évben viszont megduplázódott. Legjelentősebb partne­re a svájci—osztrák Kiin­ger cég, amelynek tolózára­kat és gömbcsapokat szállít évi 30 millió forint érték­ben. A szerelvénygyár öt gyára közül legkorábban a budaörsi privatizálása va­lósulhat meg. A vállalat ve- vezetői nyugat-európai — főiként német — jelentke­zőkkel folytatnak tárgya­lásokat vegyes vállalat ala­pításáról, amely leghama­rabb ez év végén jöhet lét­re. sok szerint nem romlik to­vább, és talán 50 százalék­nál megáll. A pénzügyminiszter sze­rint Magyarország a kö­vetkező 2-3 évben talpra állhat. Ehhez azonban szükség van a gazdaság működőképességének bizto­sítására. Nem a program hiányzik, hanem az intéz­ményi és keretfeltételeket kell most már végre meg­valósítani. A gazdasági tör­vények a Parlament előtt vannak, s azokról a további döntés nem halogatható. A késlekedés elriasztja a kül­földi tőkebefektetőket, és a törvénykezés hiánya már a politika felelősségét is fel­veti. Az elmúlt hónapok eredménye, hogy Magyar- országnak sikerült egy olyan modellországgá vál­nia, amely fizeti adóssá­gait, de nem engedi meg, hogy hátrányos helyzetbe kerüljön azokkal szemben, akik nem fizetnek. Ma­gyarország joggal várja azt el, hogy a nyugati orszá­goktól piacot és beruházási lehetőséget kapjon — fo­galmazott. A privatizációval kap­csolatosan elmondta: az or­szág sorsa is múlhat azon, hogy érdekegyeztetés útján, a munkavállalókat és a menedzsereket is érdekelt­té téve hajható-e végre a privatizáció. Beszámolt ar­ról, hogy elkészült a kor­mányzat új privatizációs stratégiája, amely szétvá­lasztja az ügynöki és a tu­lajdonosi szerepet, s amely­ben az ÁVÜ csak stratégiai kérdésekben dönt, a többit a piacra bízza. SZOBA KERÜLT A NÉPSZAVAZÁS TÉT-kezdeményezés A Társadalmi Érdek­egyeztető Tanács szombat­ra egyeztető megbeszélésre hívta össze azokat az egye­sületeket, szövetségeket, szakszervezeteket és más társadalmi szervezeteket, amelyek az elmúlt időszak­ban a kátpótlási törvény ellen foglaltak állást. A tanácskozás során olyan vélemény alakult ki, amely szerint kezdeményezik, hogy az Országgyűlés vegye ki tárgysorozatából a kár­pótlással és az egyházi in­gatlanokkal kapcsolatos törvények megvitatását, mert e kérdésekben a rész­vevők véleménye szerint csak a tulajdonviszonyok általános rendezése során, azzal összhangban, a társa­dalom széles rétegeinek vé­leményét megismerve — esetleg népszavazás után — lehet dönteni. HATÁLYBA LÉP A RENDELET A NÁCIZMUS ÜLDÖZÖTTÉIRŐL Július 1-jén lép hatályba az a kormányrendelet, amely az 1938 és 1945 kö­zött üldözést szenvedettek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetét rende­zi. Ha az érintettek a ha­tályba lépést követő 30 na­pon belül nyújtják be ké­relmüket a Kárpótlási Hi­vatalhoz, akkor a rendelet alapján járó nyugdíjemelés 1990. április 1-jétől illeti meg a kárt szenvedette­ket. (Akik már a rendelet megjelenése előtt beadták kérelmüket, azoknak nem kell ezt megismételniök.) A rendelet azokra vonat­kozik, akik 1938 és 1945 kö­zött faji, nemzetiségi hova­tartozás vagy a nácizmus­sal való szembenállás miatt deportáltak voltak, munka- szolgálatot teljesítettek, gettóba kényszerítették, in­ternálták, kitelepítették, vagy személyes szabadsá­gukat egyéb módón korlá­tozták. A személyes szabadság korlátozásának idejét tár­sadalombiztosítási szem­pontból szolgálati időként, munkajogilag pedig mun­kaviszonyban eltöltött idő­ként kell számításba ven-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom