Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-01 / 127. szám
Sxó/iáfva Imola Laikusként lehet gyö nyőrködni abban, amitől a szakember ídegroúamot kap. Valahogy így vagyunk az imolaf aj iákkal, azaz a búzavirágokkal is. Nekünk, laikusoknak milyen szemgyönyörködtető látvány a vörös pipacsok és a kék fejecskék összehajlása, csakhogy a pipacs is, a kék búzavirág is (a centaurea cyan us) gyomnövény! Azaz a szakember rögtön tudja, baj volt/van a magágy-előkészítéssel, a vetőmaggal, a gyomirtással, ha a vörös és kék színek ott integetnek a földtáblákon . . . A mostani, május végi határszemléken, kora tavaszi tőszámlálások tapasztalatait továbbgörgetve, nyugtalanul észlelik a szakemberek, lesz pipacs is, búzavirág is ... Száj- tátva hallgatom a szakszerű magyarázatokat arról, miféle és mennyi mozzanat pontos végrehajtása kell ahhoz, hogy a centaurea cyanus — mert az imolafajok közül ez a legismertebb és a legelterjedtebb — ne gyönyörködtessen bennünket a termést érlelő táblákat szemlélve. Persze, értékes növény ez akkor, ha . . . Ha nem a haszonnövények között szorít magának helyet, hanem réteken, árokpartokon, vagy éppen a számára 'kialakított táblákban díszük, hiszen gyógynövényként rendkívül értékes alapanyagokat ad . . . Nem a növényke téveszt helyet, hanem az ember téveszt, amikor ... S ez az, amikor sok részből áll össze. Az azonban tagadhatatlan, hogy a mostani, többnek ígérkező kék virág jól jelzi azokat a feszültségeket, amelyek a föld, a földtulajdon körül egy ideje fennállnak. Ezek-1 nek a feszültségeknek a , következménye a technoló-1 giai lazaság, az itt is, ott j is egy kis engedmény, fc- j gyelmezetlenség . . . Nem örvendek majd tehát, amikor imolákat látok. MOTTO Elmentek, eladták, maradt a csatatér Még a vizet is leeresztették — Szevasztok. Ez itt a Babait tó? — Nem, ez a ruszki tó — válaszolja autóból kiszóló érdeklődésünkre a biciklit toló két kissrác. Figyelmeztetnek is egyúttal: ide nem. lehet ám bemenni, a jó multkorában is egy barátjuk barátja bemászott pecázni, azután éppen kapása volt. amikor lőni kezdtek rá. Hogy a rémmeséből mi igaz, mi nem, ki tudja, mindenesetre tény: a Gödöllő 'melletti Babati tórendszer 1-es számmal jel* zett, legszebb tavát szögesdróttal szegett kerítés veszi körbe, választja el a külvilágtól, tőlünk, illetéktelenektől. Odabent közel három évtizeden át a szovjet hadsereg mátyásföldi parancsnoksága üdült, pihent, szórakozott. A tavat és a hozzá tartozó 15 hektáros területet még 1966- ban adta bérbe a szovjetek számára a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem, mint az állami tulajdonban lévő terület kezelője. A beköltözők az évek során különféle épületeket húztak fel ott engedély nélkül, hosz- szú távra berendezkedve. E hosszú táv egyszer csak — bizonyára számukra is váratlanul — véget ért, s tetszik, nem tetszik, befejeződött a Baba- ti-völgyi édes élet is. Kivonulásuk előtt vetődött fel a kérdés, mi legyen az általuk épített, villannyal, vízzel, telefonnal felszerelt létesítményekkel. Hogy a magyarokra hagyják ajándékul, emlékként, fel sem merült. Két lehetőséget kínáltak: vagy megtérítjük hasznos beruházásaikat, vagy dinamittal felrobbantják, s buldózerekkel eltüntetik azokat a föld színéről. Utóbbi bekövetkeztét sem Gödöllő városa, sem az egyetem nem akarta, mindkettő a megvásárlás mellett foglalt állást. A város ezt — mivel nem övé a terület — nem bonyolíthatta le, jogalapja erre csak az egyetemnek volt. Tárgyalásaik során sikerült a szovjetek által kért igen magas összeget lealkudniuk 5 és fél millió forintra, ennyiért kerültek végül tulajdonukba az épületek. Hogy milyen objektumokról van szó? Ott jártunkkor az egyetem által megbízott fiatal gondnok készségesen mutatta meg a területet, ahová eddig idegen be nem teliette a lábát. Madárcsicsergés, bir- kabégetés, tücsökciripelés keveredik itt a közelben húzódó autópálya állandó tompa morajával. A tó mellett sétautak kanyarognak. a víz főié szomorúfri- zek ágai hajlanak. A benyúló stégek, pecapadok most üresek. — Nem is lenne mit kifogni, ugyanis teljesen lehalásztak az oroszok, mielőtt elmentek. Még a vizet is leeresztették, szinte száraz volt a meder — meséli kísérőnk, miközben a fákkal szegélyezett, betonozott úton a főépület felé sétálunk. Fehér törzsű Végre van költségvetés Eredményes megyegyűlés szenzációk nélkül (Folytatás az 1. oldalról) Megnyugtató módon döntés született a régóta várt pedagóguskitüntetések ügyében is, néhány javaslatot azonban elhalasztottak — például a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár átszervezésének több pontját —, illetve elutasították. Utóbbiak közé tartozott a Post Megyei Hírlap és a Pest Megyei Extra esetleges anyagi támogatása is. A Hírlapkiadó Vállalat ugyanis olyan javaslatot tett a közgyűlésnek, amely szerint a támogatás fejében egy társadalmi bizottságot bízhat meg az önkormányzat bizonyos alapítói jogok — például a főszerkesztő és közvetlen munkatársai kinevezése, a lap tartalmi és szerkezeti átalakítása — gyakorlására. A javaslat mellett egyetlen érvet hoztak fel: ma már minden kis településnek van újságja, igen nagy szüksége lenne a megyei önkormányzatnak is egy regionális lapra. Ellene viszont több megjegyzés hangzott el. Egyes képviselők a lap színvonalával voltak elégedetlenek, és olyan vélemény is elhangzott, ne próbálja meg ilyen kis ösz- szegért megvásárolni egy lap jóindulatát az önkormányzat, maradjon független az újság, és továbbra is írjon úgy, ahogyan jónak látja. Sz. K. az, hogy a nagy tervek megvalósításához Pintér József a mások pénzét használja. ■ Nem túlzás ez? Önök Pintér hitelezői között bankokat is keresnek. Ezek szerint vannak olyan pénzintézetek, amelyek hiába várják vissza hitelüket a keceli gyártól? — Természetesen vannak. Pintér József százmilliós nagyságrendben tartozik bankoknak is. Persze a pénzintézetek inkább várnak, mert pontosan tudják, ha kezdeményeznék a vállalkozás felszámolását, még inkább ráfizetnének. ■ Mihez kezdenek, ha jelentkeznek a Pintér Művek kényszerhitelezői? A nyilvánossághoz vagy a bírósághoz fordulnak? — Is, is. Úgy érzem, kötelességünk megakadályozni, hogy Pintér József újabb százmilliókat költsön el. Annál inkább, mert meglehetősen bizonytalannak tűnik a televízióban bemutatott és több újságban propagált legújabb grandiózus vállalkozása. Pintér Józsefet nem találtuk a keceli „Művekben”. A kecskeméti "katonai kórházban fekszik gyomorvér- zéssel. A kórház központosa készségesen kapcsolja Pintér urat, mintha csak az egyik osztályos orvost kértem volna. Telefonbeszélgetésünket többször meg kellett szakítani, a központ újabb és újabb interhívá- sokat kapcsolt a betegszobába. Pintér József tőlem értesült a KTV hirdetéséről. — Valóban tartozom a Kisipari Termeltető Vállalatnak harmincmillió forinttal — mondja Pintér József. — Én viszont éppen tízszer annyit, háromszáz- millió forintot várok töltik mindhiába. Évekkel ezelőtt szerződést kötöttünk csavargyártásra. Az ehhez szükséges gépekre kértem a pénzt. Abban is megállapodtunk, hogy termékkel fizetek. Időközben vezetőváltás volt a KTV élén, megváltozott a vállalat koncepciója és csak bizományba akarták átvenni a legyártott háromszázmillió forint értékű csavart. Nagy része ma is a Pintér Művek raktáraiban van. Magam is bírósághoz fordultam, ítéljenek ők, mert mi nem tudtunk megegyezni. Egyébként felháborítónak tartom a KTV eljárását. ök úgy hiszik, hogy megállt fölöttük az idő. Ma sem tesznek mást, mint ülnek az íróasztalaiknál, kötik a szerződéseket és automatikusan mindenre ráteszik a maguk nyolc százalékát. De, hogy piacot szerezzenek az árunak, arra már nem vállalkoznak. Én nem röstelltem megkeresni egy sor nagyvállalatot Jászberénytől, Salgótarjánig. Házaltam a csavarjaimmal és találtam is vevőt. El Pintér úr, valóban százmilliókkal tartozik a bankoknak és nem akar fizetni? — Mintegy ötvenmillió forint a Pintér Művek tartozása, miközben százhúsz- miilldó a kintlévőségünik. Ilyen hirdetéseket én is feladhatnék, de ezt etikátlannak tartom. Természetesen bankhitelem is van. A százmillió forintot 2005-ig kell visszafizetnem. A kamatokat napra pontosan törleszteni. ■ Mi a véleménye a Kisipari Termeltető Vállalat hirdetéséről? — Az eddig elmondottakból gondolhatja. Erkölcsileg akarnak tönkretenni, de nem hagyom magam. Rágalmazás és hitelrontás miatt polgári pert fogok indítani a KTV ellen. Móza Katalin nyírek között húszlépcsős, impozáns feljáró vezet a teraszra, a bejárati ajtóhoz. Odabent dohszag fogad, csótányok ellen leszórt rovarirtó bűze, szakadt tapéta, kopott padlószőnyeg. Berendezés sehol, minden mozgathatót magukkal vittek a szovjetek. Négy-öt kisebb szoba után tágas helyiség következik, a lámpákról lecsüngő ezüstös díszek talán a búcsú emlékét őrzik. Meglepően nagy az épület, további termek következnek, ezek már parkettel, faburkolattal, üvegfalakkal, erkéllyel, s egy fenyőkkel körülvett tágas terasszal, amely elől keskeny út fut le a tóhoz. Gyönyörű vidék, csodálatos környezet, remek lehetőség bármiféle hasznosításra. A főépületen kívül egyéb, kisebb létesítmények is vannak a parkban, óm igencsak lerobbant állapotban. Gondnoki lakás patkányokkal; kazánház lenyúzott rókabőrök halmazával.'pince oer.'észes sza- lonnakupacokkal. rendetlen. piszkos, ól-ástáidó-ga- rázs együttes; lebontott üvegház szétszórt cserepekkel; gazosodó teniszpálya tőből lemetszel t kerítéssel. Lesz mit rendbetennie az új tulajdonosnak! Végül is kik és mihez fognak itt kezdeni? Mint megtudtuk, a szovjetekkel való megegyezés idején a GATE felkínálta a városnak a feles megvásárlást és használatot. Erről szándéknyilatkozatot is küldtek az önkormányzatnak, a képviselő-testület pedig felhatalmazta a polgármestert, hogy tárgyaljon az ügyben az egyetemmel. — A szerződést minden valószínűség szerint pár napon belül megkötjük — közölte érdeklődésünkre dr. Gémesi György polgármester. — A jelenlegi elképzelések szerint a főépületben vendéglátó egység kapna helyet. A ház mögötti árnyas területen állandó ifjúsági tábor lenne, amelyet a cserkészek tartanának fenn, az épület előtti rósz és a tó környéke pedig megnyílna mind az egyetem, mind a városlakók előtt kirándulásra, sétára, később horgászásra, csónakázásra. Az egyetem és a város vezetősége is azt akarja, hogy a Babati tó visszakapja régi természeti értékét, s hogy e páratlan szépséget végre a város lakói, s az idelátogató turisták is láthassák, élvezhessék. Ami azt illeti: éppen ideje lenne... Pillér Éva A HÉT HfREHUHB TEBEBEN Fővárosunk volt a színhelye a magyar—szovjet gazdasági napoknak. 0 Esztergomban háromnapos tanácskozáson tekintették át az egyházak szerepét a változó világban. 0 Kétnapos nemzetközi szeminárium témáját adta a privatizálás Balatonaligán. • Zagyvarékason nemzetközi mezőgazdasági gépbemutatóra került sor. 0 Miskolc fogadta a Reklám és marketing címmel rendezett bemutató és tanácskozás résztvevőit. 0 Salgótarjánban számítógép-kiállítás nyílt meg. 0 A hét híre az is, hogy Budapest adott otthont a háromnapos társadalom- biztosítási konferenciának. Igazság szerint lombiztosításnak társada- kellene állnia a címben. Hosszú, nem férne oda, ám nem csak ez az oka a rövidítésnek. Oka az is, hogy a köznapi szóhasználatban té- bé, azaz tb előtaggal jelölik azt a járulékot, amelyet a munkáltatók fizetnek, tb-türvényjavaslatról esik szó ezekben a hetekben ..., hivatalos iratokban és a mindennapi szóhasználatban egyaránt tb lett az, ami természetes eleme a hétköznapoknak. A tb a forrása a nyugdíjnak, a családi pótléknak, a gyermekgondozási díjnak, a táppénzek kifizetésének. Természetes, mert nem feledhető (holott szívesen hagyják említetlenül a mindenkori illetékesek), hogy a valódi forrás maga az állampolgár, aki mindennek, így a társadalombiztosításnak is megtermeli a fedezetét. A múlt század végén, e század elején sikerrel tevékenykedett Dunabogdány- ban a Szent József Egyesület, kétkezi emberek alakította betegsegélyező. Apró példája ez annak, miként szerveződött valami szó szerint alulról, majd lett a betegsegélyező, a rokkanttámogató, a temetkezési stb. segélyegyletekből olyan országos hálózat, amely némi támaszt tudott adni a napról napra élőknek. Kemény harcok árán a világon először — 1883-ban — Németországban hoztak törvényt a kötelező betegségi biztosításról, majd — 1889-ben — a baleseti, rokkantsági és öregségi biztosításról. Hazánkban 1891-ben, most száz esztendeje tehát, hogy első ízben jogszabályban mondták ki az ún. munkásbiztosítás szükségességét. Ennek igazi értékét akkor érzékelhetjük, ha tudjuk; a hasonló intézkedéseket például Franciaországban csak 1930- ban rögzítették törvényben ... Valamilyen formában mindannyian benne vagyunk a tébében, azaz valamilyen társadalombiztosítási ellátásban részesülünk. A megyében például a családi pótlékban részesült családoknak az évi átlagos száma legutóbb 65 ezer felett volt, naponta 17-18 ezren lelhetők táppénzes állományban, a nyugdíjasoknak a száma pedig (a járadék jellegű kifizetéseket is figyelembe véve) a megyében közelít a 200 ezerhez. Nyolcvanöt esztendeje, 1906-ban a váci kerületi (járási) betegsegélyező pénztárnak 1307 férfi és 558 nő volt a tagja. Lépve egyet: 1938-ban az országban — családtagokkal együtt — 2,8 millió fő a részese a társadalombiztosításnak. ez a lakosságnak a 31 százaléka, holott... Holott több, mint ötven különböző biztosítóintézet kínálta a szolgáltatásait, a húszas években alakult OTI (Országos Társadalombiztosítási Intézet) mellett a híres MABI (Magánalkalmazottak Biztosító Intézete), a vasúté, a közalkalmazottaké..., csak éppen a lakosság 69 százalékának úgy látszik, nem volt szüksége (vagy inkább pénze?) ezekre a szolgáltatásokra. Az 1900-ban alakult Gazdasági Munkás- és Cselédpénztár — mely a mezőgazdaság legszegényebbjeit kívánta gyámolítani — létrejöttétől örökös anyagi gondokkal küzdött, s a mezőgazdasági munkásoknak és cselédeknek még a tíz százaléka sem tudta a díjat fizetni ... Része (kellene, hogy legyen) ez is annak a nosztalgiahullámnak, amely ma lep el bennünket a „boldog békeidőkről”... Alapvető átalakításra szorul a társadalombiztosítás rendszere, ezt ki-ki a saját bőrén érzi. A tervezetek sokasodnak, ám furcsa módon legkevésbé azok véleményét kérdik, akikért valójában a reform történne. Az 1907. évi XIX. törvénycikk hozta létre a tb egységes elveken nyugvó alapjait. Az elvek szépek voltak, csak éppen 1908-ban Érd egyetlen munkásbiztosítási pénztári orvosa 129 beteget látott el egy év alatt... Ami némi képet ad arról, hogy a szép elvek is fedhetnek csúf gyakorlatot, ha nem találkoznak össze a deklarációk és a gyakorlati lehetőségek. Mészáros Ottó Versenyképtelenné válhatnak a gazdaságok Gyakorlati aggályok A kárpótlási törvénnyel kapcsolatban hozott alkotmánybírósági határozat vegyes fogadtatásra talált a kárpótlásra jogosultak, a nagyüzemekben dolgozók és a különböző pártok részéről. Nagy-Husszein Tibor, az Agrárszövetség főtitkára tömören úgy fogalmazott. hogy ha végül is zöld utat kap a kárpótlás végrehajtása, amelyben változatlanul nem hisz. az neon az agrárgazdaság fejlődését segíti elő, hanem a múltba kanyarodik vissza. Ráadásul a törvényhozók változatlanul nem számolnak az ország teherbíró képességével. Kovács Árpád, a . fóti Vörösmarty Tsz elnöke úgy nyilatkozott, ez a döntés igazolta, hogy a törvény számos pontja felülvizsgálatra szorul. A módosításokat, a vitatott cikkelyeket még ezen a nyáron meg kell vitatniuk a törvényhozóknak, hiszen a döntés elhúzódása visszavetheti a nagyüzemekben elindult belső átalakulási folyamatot. Dr. Gyovai Pál, a Pest Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségének titkára, a témával kapcsolatban elmondta, hogy elégedetten vették tudomásul az Alkotmánybíróság döntését. A részleges kárpótlás módszerét a tulajdonosi sérelmek orvoslására elfogadják. Azonban a Parlament által jóváhagyott kárpótlási törvénnyel kapcsolatban súlyos gyakorlati és elvi aggályaik vannak. Ezzel kapcsolatban arról is szólt, hogy a tervezet termőföldre vonatkozó rendelkezései a gyakorlatban szinte végre- hajthatatlanok. A falun élőket hosszú évekre bizonytalanságba taszíthatják. A mezőgazdasági termelés struktúrájának észszerű átalakítását gátolják és akádályqzzák a verseny- képesség fokozását. Gyovai doktor szólt arról is, hogy a rendelkezések a szövetkezetekkel szemben diszkriminatívak. A kárpótlási jegyek potenciális elértéktelenedésének legfőbb bizonyítéka, hogy azokat még a kibocsátó, tehát az állam sem akarja elfogadni a vele fennálló kötelezettségek, _a hitelek fedezetéül. (gyócsl)
