Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-01 / 127. szám
Pintér úr nem hagyja magút VIP-íalu biztos tesz (Cikkünk a 2—3. oldalon) (Cikkünk a 11. oldalon) XXXV. ÉVFOÜfAM, 127. SZÄM 1991. JÚNIUS 1., SZOMBAT VÉGRE VAN KÖLTSÉGVETÉS Eredményes megyegyűlés szenzációk nélkül „Ez lesz az a közgyűlés, amelyiken éjfélig ülünk majd a költségvetési tervezet miatt, és ez lesz az a közgyűlés, amelyiken beadják majd a bizalmatlan- sági indítványt a megye vezetői, ellen.” így beszéltek korábban a tegnapi megyegyűlésről, ám a két jóslat közül egyik sem vált be. A dr. Szűcs András köz- gazdasági irodavezető által átdolgozott, és a gazdasági bizottság által véleményezett költségvetés-tervezetet olyan hamar elfogadták, hogy alig tartott tovább a tárgyalása, mint bármely más, kisebb jelentőségű napirendi ponté. Ami pedig a vezetők iránti bizalmatlanságot iileti, a résztvevők szerint ennyire derűs, jó hangulatú gyűlésre bizony már régen nem emlékeztek a küldöttek. Szűcs András véleménye szerint a gyors döntésekben, és a gördülékeny munkában, csakúgy, mint a jó hangulatban része volt annak is, hogy minden mozzanatot részletesen, minden oldalról jól körüljárva készítettek elő. Ügy ítélte meg, hogy komoly szerepe volt ebben a Pest Megyei Hírlap közgyűlést előkészítő írásainak is, amelyekben a véleményeket oly módon ütköztették, hogy a helyszínen már alig maradt kérdés, vagy vélemény, amit a jelenlévők hozzátehettek volna. Szintén szerencsés újításnak minősítette azt is, hogy az előterjesztéseket a hivatal szakemberei tették, akik a felmerült kérdésekre menet közben azonnal válaszolhattak, ezzel ugyancsak a döntéshozást gyorsítva. A jó előkészítés fontosságát dr. Péteri Zoltán tanácsnok, az ügyrendi bizottság elnöke • is hangsúlyozta. A költségvetéssel egy időben elfogadták a címzett állami támogatások feloszAZ AR ELLEN ÚSZVA ALKOTMÁNYJOG Csütörtöki lapuink ban az Alkotmánybíróság döntését, a péntekiben a pártok megyei vezetőinek véleményét adtuk közre. A döntés a kárpótlási törvény egyes szakaszairól szólt, a vélemények pedig... az Alkotmánybíróságról, az új helyzetről, a furcsa, most-mindenikinek-igaza-van állapot'létrejöttéről szóltak. Egyvalamit azonban mintha nagy csend fedne. Azt, hogy amennyiben a Magyar Köztársaság valóban alkotmányos, parlamenti demokrácia, akikor semmiféle más szempont nem előzheti meg aiz alkotmányjogot. Ez a fundamentuma az államnak. Tal.án így kellene, illene szemlélni ezt a nagyon .szerencsétlen, mert tudhatóan ide jutó törvényit. Az Alkotmánybíróság előzetes állásfoglalása ugyanis még a törvényjavaslat benyújtása előtt figyelmeztette a kormányt a javak és javak közötti különbségtevés alkotmányellenességére! Az ügyben sokfelé tagolódó társadalom most újabb impulzusokat kapott, mert hiszen a csalód . dóitokat is meg kell érteni: nekik ígértek valamit, ami most kétségessé vált. S meg kell érteni azt, aki a tavaszt már a maga földjén szerette volna kezdeni, a Kisgazdapártat, hogy a maga szemszögéből nézve a mindent pissza (nem csak a földet) ’ a megoldás, a Fideszt, hogy ők (a fiatalok) nem óhajtanak azért fizetni, ami negyven évnél is régebben történt... S ha mindenkit meg kell érteni (a kormányt is, mert kötik a koalíciós kötelékek), akkor vajon nem az a kérdés, hogy itt egy lehetetlen, mert jól, újabb sérelmek okozása nélkül végrehajthatatlan feladatról van szó? S mert gyanítom, erről van szó, ezért van mindenkinek' igaza ! a maga szemszögéből. De lész-e közös igaza mind- annyiunknak, s mi lesz az?l <M) fását is (az erre vonatkozó javaslatot csütörtöki számunkban részletesen ismertettük), éspedig egyhangúlag. egyetlen hozzászólás nélkül. A közgyűlés tagjai a látványos eredményen annyira fellelkesültek, hogy szavazás után az előkészítő bizottság felvetette, ha már ilyen gyorsan a végére értek a költségvetésnek, válasszanak alclnököt. Annak ellenére, hogy a megyegyűlés kiadott napirendjében ez a program előre nem szerepelt. A javaslatot Válkay György képviselő javaslatára azonban elvetették. A megszavazott költségvetés feletti megelégedettségnek a testület jelentős hányada oly módon adott kifejezést, hogy örömében hazament. Emiatt a későbbiek során több felszólaló is rosszallását fejezte ki, mint elmondták, tiszteletben kéne tartani a megyét annyira, hogy ilyen fegyelmezetlenséget nem lenne szabad engedni. A tervezett napirendi pontoknak azonban lelkiismeretesen a végére jártak, előkészítettségtől függően rövidebb, vagy hosszabb viták után. (Folytatás a 3. oldalon) Győztünk — állítja Zsíros Géza Antall és a kisgazdák titokzatos találkozója ' Antall József kormányfő péntek reggel zárt ajtók mögött tanácskozást folytatott a Kisgazdapárt 11 elnökségi tagjával a Parlamentben. A szigorúan bizalmasan kezelt találkozóról mindössze annyi szivárgott ki, hogy a koalíciós partnerek áttekintették az Alkotmánybíróság döntése után előállt helyzetet a kárpótlási törvény ügyében. A szigorú titoktartást azonban faként az indokolta, hogy e találkozón vehették át a kisgazdavezetök a saját kérelmükre, személyes feddhetetlenségükről lefolytatott vizsgálat eredményét. Mint ismeretes, 13 kisgazdapárti vezető azzal a kérelemmel fordult a kora Hiányhoz, hogy vizsgálják meg: politikai múltjukban vannak-e olyan „foltok”, amelyek kizáró okot jelenthetnének jelenlegi funkciójukban. A Magyar Távirati Iroda értesülése szerint a kormányfő személyre szóló, lezárt borítékokban nyújtotta át a kérelmező kisgazr- dáknak a vizsgálat eredményét. A levél tartalmának nyilvánosságra hozataláról az egyes vezetők maguk döntenek. A vizsgálat tartalmáról egyelőre annyi tudható, hogy a kisgazda vezetők 6 kérdésre kaptak választ: szerepelnek-e a volt milll. „SZT” állományban; a volt társadalmi segítők között; a katonai biztonsági hivatal nyilván tartásában; a volt 56-os karhatatmisták között; az 1056 előtti ÁVH „T” álló mányúak között, illetve a volt lllllll. hálózati személyek nyilvántartásában. Ami a kárpótlási törvény kapcsán előállt helyzetet il leli, Zsíros Géza annak a véleményének adott hangot, hogy végül is a Kisgazda- párt álláspontja győzedelmeskedett, hiszen az Alkot mánybíróság határozata gyakorlatilag azt jelenti: a kormánynak kötelessége a kártalanítás elvégzése. A Kisgazdapárt körömszakadtáig ragaszkodik ahhoz, hogy a föld ügyében to vábbra is az eredeti törvényben meghatározott 1000 aránykorona legyen a kárpótlás mértékének felső határa, ennek megfelelően azt szorgalmazza, hogy emel kadjék az egyéb tulajdoni formák után járó kárpótlás mértéke. Zsiros Géza becslése szerint a kárpótlás ily módon az össz-nemzeti vagyon 7-10 százalékát érintené. A- kisgazda vezetők első benyomásai szerint a kormányfő „hajlik'’ a kisgazdák álláspontja felé Zsiros ostorozta az ellenzéket, amely úgymond elferdíti a tényeket kárpótlás- ügyben. FELEMELTÉK A NAPIDÍJAT Fokozatosan mérséklődik az infláció — Az év első harmadában az árak. a jövedelmek és a gazdasági teljesítmények összhangban voltak. Az eddigi folyamatok nem igazolják aa infláció elszabadulását, prognosztizáló pesszimista várakozásokat. Változatlanul reális az esély arra, hogy az ez évre számításba vett 35—38 százalékos növekedési ütem nem lesz nagyobb. Ezt CTnkotai János kormányfötanácsos jelentette be a pénteki szokásos kormányszóvivői tájékoztató vendégeként. A kormányfötanácsos a Központi Statisztikai Hivatal frissen elkészült jelentését elemezve elmondta: az infláció alakulására kedvezően hatott, hogy a lakossági jövedelmek nem növekedtek gyorsabban a gazdaság teljesítményénél, s ez gátat emelt a korlátlan áremelési törekvések elé. A nettó lakossági jövedelmek növekedési üteme hozzávetőleg olyan mértékben maradt el a fogyasztói árszínvonal növekedési ütemétől, mint ami- * lyen arányban az ipari termelés mérséklődött. Kedvezően hatott az is, hogy a kőolajfeldolgozó-ipari termékek világpiaci árának mérséklődése végre a magyarországi termelői és fogyasztói árakban is éreztette hatását. Az infláció fokozatosan mérséklődő növekedési ütemének jellemzéseként a kormányfő- tanácsos szólt arról, hogy az januárban 7,5, februárban 4,4, márciusban 3,5, áprilisban pedig ti,4 százalék volt az előző hónaphoz képest. Cinkotai János rámutatott, hogy a fogyasztói árszínvonal az év első harmadában — a korábban prognosztizált csaknem 40 százalék helyett — mintegy 34 százaléklcal lett magasabb. A szóvivői tájékoztató másik vendége. Tütős Sándor, a Kárpótlási Hivatal elnöke arról számolt be, hogy a körmány elfogadta Borzalmas eseményről tudósítottunk, „Autóbaleset után eltűnt egy iskoláslány” címmel 1991. május 29-i számunk első oldalán. Tragikus baleset történt május 26-ra virradóan, éjfél után két órával a Kóspallag felé vezető úton. Egy személyautó, melyben az adatok szerint hárman ültek, fának rohant. Egy tizenhét éves fiatalembert — törött csigolyával és egyéb sérülésekkel — holtan találtak a hívásra helyszínre sietett mentők és rendőrök. Egy tizenhét éves lány pedig nyomtalanul eltűnt, egyes feltevések szerint a rémülettől sokkos állapotba került. és berohant az erdőbe. A tragédia szereplői előzőleg házibulin szórakoztak egy nagymarosi víkendház. ban, Az eltűnt kislány két barátnőjével Budapestről utazott — szüleinek engedélyével — a mulatságra. S míg a többiek még a nagymarosi házban maradtak, ez a fiatal lány két fiúval kocsikázni indult. A baleset után pedig eltűnt. Éjjel-nappal egy század rendőr és egy század katona kereste az iskoláslányt. De felkeresték a házimulatságon részt vett társaság valamennyi tagját is, és adatokat gyűjtöttek, hogy rekonstruálhassák az eseményeket. Mi történt tulajdonképpen? Információink szerint a kislány már nem él, és olyan hírek is vannak, hogy felmerült a gyilkosság alapos gyanúja. Megerősíteni látszik a hallottakat, hogy a Pest Me. gyei Rendőr-főkapitányságon hétfőn — krimínál- pszichológus bevonásával - - erről az ügyről tartanai* sajtótájékoztatót. Határőr-határsértés Fegyverrel Ausztriába Ellenállás nélkül megadta magát az osztrák hatóságoknak Spekker József sorállományú határőr, aki fegyverével péntek hajnalban Ausztriába szökött. A dezertőrnek sikerült egy határ menti osztrák faluba, Mogersdorfba jutnia, ahol egy házban barikádozta el magát. Az osztrák biztonsági erők azonnal körülvették az épületet, s a magyar határőr röviddel 13 óra után megadta magát. Spekkert az osztrák hatóságok őrizetbe vették. azt a kormányrendeletet, amely az 193S. és 1945. között, faji vagy nemzetiségi hovatartozás, illetőleg a nácizmussal szembeni magatartás miatt deportáltak, vagy egyéb hátrányt szenvedett személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetével foglalkozik. A rendelet része a kormány azon programjának, amelynek céljaként a jogtalanul sérelmet szenvedettek kárpótlását tűzte ki. Tütős Sándor elmondta, hogy az ezen időszakban személyes szabadságukban korlátozottak aa évek számától függően kapnak pénzbeni kárpótlást, Az első évre 500, a másodikra és ötödik év közötti időszak után évenként 250, míg a hatodik évtől évi 300 forint nyugdíjkiegészítésben részesülnek. Szólt arról, hogy eddig 39 ezren nyújtották be kérelmüket, s közülük — az első felmérések szerint — mintegy 15 ezren jogosultak. Tütős Sándor hozzátette: akik 1945 után is sérelmet (Folytatás a 3. oldalon)
