Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-04 / 103. szám
A galiGoeváiSág réme fenyegeti az országét MIT VETTÜNK R PIACON? Ólom a salátán, nitrát a spenóton Gabonaválság fenyegeti az országot — mondta a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára, Horváth Gábor. Annak ellenére van ez így — mutatott rá —, hogy az ország természeti adottságai kifejezetten kedveznek a gabonatermelésnek. Ám az elmúlt években rendkívüli mértékben romlott a termelés jövedelmezősége, s e kedvezőtlen helyzetet az elmúlt év őszén tovább rontotta a gabonaexport tilalmáról hozott rendelkezés. Emiatt még a tavalyi búzakészletekből is a raktárakban van mintegy 300 ezer tonna. Az idei kilátások sem nevezhetők rózsásnak. A becslések szerint átlagos időjárási feltételeket alapul véve, ebben az esztendőben mintegy 2-2,5 millió tonna exportálható felesleg képződik. Ennek eladása pedig az eddigi piacvesztés és a nemzetközi kereskedelemben érvényesülő tendenciák miatt, valamint a belső takarmányigények drasztikus csökkenése következtében nehézségekbe ütközik. Mindenekelőtt nagy gondot jelent a szovjet piac kiesése, amelyet állami hitelgarancia nélkül nem lehet megtartani. Ám a belföldi forgalmazók a piaci problémák miatt ugyancsak nem hajlandók szerződést kötni a termelőkkel. A MOSZ titkára szerint reális a veszélye annak, hogy az aratást követően esedékes hitelvisszafizetéseket a termelők bevételek híján nem lesznek képesek teljesíteni, és ez számos termelő csődjét eredményezheti. Utalt arra is: ha a termelők búzájuk értékesítésével nem jutnak elég bevételhez, akkor a jövő évi termelés feltételei sem lesznek biztosíthatók. Hiszen például még a mai napig nem történt meg a tavalyi aszálykárok veszteségének rendezése. E helyzetben a MOSZ állami intézkedéseket sürget a gondok orvoslására. Többek között javasolja: a búzaexport tilalmának azonnali megszüntetését — erről várhatóan már a hétvégén tárgyalnak a Földművelés- ügyi Minisztériumban —, fontosnak tartja továbbá az engedélyezési rendszer automatikussá tételét, az állami hitelgarancia biztosítását a szovjet export számára is, valamint a kényszerű készletezés kamatpreferenciával való segítését. Házhsszonyképzés felső fokon Neu a főzésre jár az ötös Az elmúlt években-évti- zedekben egyre jobban hiányzott a fiatalok neveléséből a háziasszonyképzés. Sokan kérték, hogy állítsák vissza e tantárgyat az iskolákban, oktassák legalább fakultative. Sok kísérlet volt is témában, azonban rövid idő elteltével kimerítették e hagyományos tananyagot. Nemcsak ez jelentett akadályt, hanem azt is, hogy kevés az olyan pedagógus, akinek ilyen szakképesítése van. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanárképző intézetében úgy döntöttek. hogy tesznek valamit az ügy érdekében. Szeptember óta működik is az a tanszék, amelyen a háziasszonyi ismeretek oktatóit tanítják. Komoly tartalommal töltik meg az elsajátítandó anyagot, hiszen nem a sütés-főzés a fő program, hanem a gazdaságos gazdálkodás, a tervszerű háztartásvezetés. A fiatalok tanulmányi ideje három esztendő. Az első évfolyam hallgatói a napokban vizsgáznak először elméletből és gyakorlatból. A nagy érdeklődésre való tekintettel az egyetem úgy döntött, hogy szeptembertől még több hallgatónak biztosít helyet. (v. a.) § A Föld napján — Civilizált világvége? című ^ cikkünkben — mondta Fekete József, a Gödöllői ^ Agrártudományi Egyetem docense, aki környezet- ^ védelmi szakot vezet: — A talaj szennyeződése ^ miatt romlik a táplálék, a növények minősége. Szép % a termés, nagy a gyümölcs, csak éppen az ize más, $ az érteke kisebb, esetleg ártalmas anyagokat, pél- \ dául a növényvédő szerekkel, műtrágyával bevitt nitrátot, nitritet tartalmaz ... Tényleg olyan sok ártalmas anyagot eszünk? Az újságíró nem állta meg, hogy ne tegyen vaktában egy próbát. Elment hát a Lehel piacra vásárolni. Vett is — kizárólag Pest megyei termelőktől — néhány zöldséget. Az egyik itteni tsz két különböző árudájában beszerzett egy jó fél gyermekfejnyi krumplit, s három fej szép salátát (majdhogy meg nem szólaltak), egy szigetszentmiklósi nénitől a maga termesztette spenótból jó 30 dekányit, s megállapítva. Budapest, 1991 május 2, Dr. Gyalmos Ildikó, a laboratórium vezetője így kommentálja az adatokat: — El vagyok képedve. Én még ilyen jó spenóteredményt nem láttam. Általában kilónként vagy ezer egy galgaliévízi férfitól három szál termetesebb sárgarépát. Fogta a szatyrát, s elballagott vele — a Pest Megyei Köjál — újabb nevén az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat — élelmiszer-toxikológiai laboratóriumába. Ott azt kérte: ugyan vizsgálnák meg, mennyi ezekben a nitrit meg a nitrát, ehetők-e vagy sem ... íme a laboratóriumi vizsgálat jegyzőkönyve: laboratóriumi osztályvezető főorvos milligramm nitrátot szoktunk találni a parajban, ez a növény köztudottan felhalmozza a nitriteket, nitrátokat. De úgy látszik, a termelő, akitől vette, már semmi műtrágyát nem használ évek óta. □ És tessék mondáid, mennyi nitrát árt? — Nem könnyű kérdés. Ugyanis nincs Magyarországon elfogadott egészség- ügyi határérték. Különben is, ha lenne, sincs elegendő kapacitás, hogy minden termelőtől minden növényfajtát végigvizsgáljunk: mennyi benne a nitrát, a toxikus fém. □ Akkor mégis milyen toxmokat ellenőriznek? — A laborunk évente ezer-ezeregyszáz élelmi- szermintát vizsgál, s ha az adott szennyeződésre vonatkozóan van határérték, akkor kiszűri azt, ami kifogásolható. Ez nem több átlagosan 3-5 százaléknál. De ismétlem, a nitrát, a nitrit miatt mi nem emelünk kifogást. □ Más országokban is hasonló a helyzet? — Nem mindenütt. De a nemzetközi gyakorlatban nagy a szóródás, Németországban például a sárgarépára vonatkozó nitráthatárérték 250 mg/kg, a skandináv és a Benelux-ovszá- gokban 1000-1500 milligramm a zöldségeknél, északi szomszédunknál pedig 600 milligramm. □ Ezek szerint csak a parajunk nem jutna át a legszigorúbb szűrőn? — Igen. De ha mondjuk a svédeknek ez megfelel, akkor mi miért ne ennénk? Ök is elég finnyásak ... Annyit azért érdemes elmondani: két-három éve éppen a magas nitráttartalom miatt tiltották meg Magyarországon azt, hogy spenótot is tartalmazzon a bébiétel. Dr. Kanyó Márta az intézet élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi osztályának tisztiorvosa. Tőle azt kérdezzük: □ Mérgezzük-e magunkat az élelmiszerekkel? — Tisztázzuk a dolgot! Mérgezésről akkor beszélünk, ha akut tüneteket okoz. ha nagy adagban kerül az emberbe az egészségét rontó, esetleg életét veszélyeztető anyag. Ügy érzem, a vizsgálati eredmények alapján nincs okunk azt mondani, hogy akár a kistermelők, akár a nagyobb szövetkezetek mérgeznék a növényekkel az embereket. Minden élelmiszer tartalmazhat több-kevesebb mérgező anyagot, de nem heveny tüneteket okozó, ártalmas mennyiségben. Ha nem mossuk meg a zöldséget, a gyümölcsöt, a szálló porral is juthat rá jócskán ólom, kivált, ha főút mellett lakunk, s a konzervbe is kerülhet ólom a dobozból. □ És az elfogadható ólommennyiség mekkora? — Élelmiszerfajtánként változó, 0,1-1 mg kg. Ez az egészségügyi határérték, amiről tudni kell, hogy az egyszerre esetleg ártalmas mennyiségnek körülbelül a századrésze. És a vizsgálatok általában még e határérték alatti eredményeket adnak, ritka a kivétel. □ Akkor miért van mégis oly sok ételmérgezés? — Mert méreg nemcsak szervetlen anyag lehet, hanem baktérium, bacilus vagy ezek toxinjai is. Az ételmérgezéseket évtizedek óta kivétel nélkül ez utóbbiak okozzák, évente a megyében vagy 500 alkalommal, a csúcs 1988-ban majd ezer eset volt. Ismertek ezek az ügyek; a tőkehús, a tojás, a nem kellően kezelt kolbászfélék, a disznósajt, régebben a fagylalt volt a „bűnös”, persze inkább az emberi felelőtlenség, a higiénia és a technológiai fegyelem hiánya. □ No és a növényvédő- szer-mérgezések, az ólommérgezések., vagy a nitrátos ivóvíz miatti csecsemő- kékbetegségek? — Ezek is a környezet- szennyezésre, a technológiai fegyelem megszegésére vezethetők vissza. S nem arra, hogy a zöldséggel, gyümölccsel „megesszük“ az ólmot vagy épp a nitrátot. Persze az emberélet során ezekből is ehetünk-íha- tunk apránként annyit, hogy életünk végén már tüneteket is okozhat. De ezt én nem nevezném mérgezésnek. Nagyobb baj az, ha galócát szedünk az erdőben, ha nitrátos vizű kút- ból itatjuk a csecsemőt, ha szalmonellával fertőzött, rosszul elkészített és tárolt élelmet veszünk magunkhoz. És még nagyobb baj a tudatlanság, például, ha a bizonytalan betegségtünetekkel nem fordulunk idejében orvoshoz. . . V. G. P. iAjmuTÓmmii híhési jBOrafoiáCT Panaszügy kapcsán Ügyintéző: Frieazné dr. Syalmos Ildikó Mérés helye: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgalat Pest megyei Intézete. Élelmiszertoxikológiai laboratórium Vizsgálati anyag: 1. saláta 2. paraj 3. burgonya 4. sárgarépa jí■ ;í Származás helye; ismeretlen Beküldő: Vasvári G.Pál újságiró Vizsgálati módszer: nitrit/nitrát tartalom meghatározás spektrofotometriás módszerrel. s* Szakvéleményt a fentiekben leirt mintákat a toxikológiai laboratóriumunkban megvizsgáltuk és eredményeink a következők: mintctazám nitrit mg/kg nitrát mg/kg 1. o,7 650,2 2. 2,1 173,0 3o.a 32,5 40,5 9o,o A fentiekre egészségügyi határérték Magyarországon ninca ISMERJÜK MEG A BIBLIÁT! (7.) AZ ÓSZÖVETSÉG ISTEN-KÉPE A bibliai istenhit jelentőségét csak az Izraelt környező népek hitvilágának ismeretében mérhetjük fel. Az ókori Kelet vallásai a világ mitikus magyarázatából erednek. Eszerint a természeti folyamatok és jelenségek mögött megszemélyesített, istenként tisztelt erők állnak. Ezek az istenek biztosítják a világrendet, az évszakok ritmusát, amelytől a növény- és á.llalvilág termékenysége és bősége függ. Általános meggyőződés, hogy az ember viszont a kultuszban lekötelezheti isteneit, biztosítva ezzel a maga számára a természet bőséges áldását. A keletkezésmítoszok tanúsága szerint a világ és az istenek eredete közös, nincs közöttük lényeges különbség. Izrael ezzel szemben az egyetlen, világfeletti, személyes Istent, a világ teremtőjét és a történelem urát vallja, aki egyben Jahve, Izrael nemzeti istene. Csak egyetlen Istent imád, Jahvét, aki Izraelnek a Sínai-hegyen kinyilatkoztatta magát, és akinek megtapasztalta hatalmát az Egyiptomból való szabadulásban. Ez az egyetlen Isten nem tűri meg más istenek tiszteletét, sőt még azt is megtiltja, hogy Izrael népe róla vagy bármi másról faragott képet készítsen, mint ahogy a környező népek mintázzák meg isteneiket. Az ő tisztelete egészen mást jelent. A bemutatott áldozat csak úgy kedves neki, ha a sínai szövetségben adott parancsok szerint alakított élet áll mögötte. Mert Izrael Istene szigorúan megköveteli kiválasztott népétől az erkölcsi és gazdasági élet tisztaságát biztosító parancsainak megtartását. E szerint jutalmazza vagy bünteti nemcsak Izraelt, de a többi népet is. Mert ő az, aki az egész világot és benne az embert megteremtette, kedve szerint akár meg is semmisítheti azt; felemelhet egy népet, vagy — ha nem tölti be az Isten által megkívánt feladatot — letörölheti a történelem színpadáról. A próféták új vonásokkal tették teljesebbé az Istenről alkotott képet. Meghívásukban, majd egész tevékenységük során azzal az Istennel találkoznak és arról tanítanak, aki több. mint a vak természet. ö a személyes „Te”, aki megszólítja az embert, és feltétlen engedelmességet követel tőle. Istent felfoghatatlan másszerűségében ismerik meg, akit az ember nem képes lekötelezni. Ebből a megtapasztalásból hirdetik kortársaiknak, hogy Izrael Istene mindenek felett álló Űr, aki személyes akaratának teljesítésére, majd erről számadásra szólítja Izraelt. Felfoghatatlan másszerűségében felülmúl mindent, amit az ember gondolhat és kiszámíthat Istenről. Ezért büszkék a tőle kapott törvényekre, amelyeket „szeretnek”, és amelyek a többi nép fölé emelik Izrael erkölcsi életét, Izraelnek, a választott népnek szentnek kell lennie, mert az őt kiválasztó Isten szent, hatalmas, és'dicsőségét hirdeti az egész teremtett világ, amely mint teremtmény mindenestől neki, Teremtőjének szolgál. A zsoltárok számtalanszor megemlékeznek a világ nagyságáról, a csillagok, a nap, a hold, a tengerek nagyszerűségéről, hogy a félelmetes természeti erőket számba véve, művein keresztül dicsőítsék Isten nagyságát. Jeruzsálem (Sión) szentségének is Isten jelenléte az alapja. Ám épp a babiloni fogságban kell a választott népnek megtanulnia, hogy Isten nincs helyhez kötve, ő az idegen országban is jelen van, népével van, sőt akarata szerint tud szabadítót támasztani népének. A történelmet irányítva a babiloni nagyhatalom ellen új, idegen, hatalmas népet állít, hogy a győztes új uralkodó parancsot adjon választott népe hazatérésére és lerombolt templomának felépítésére. A Biblia kiemeli még Isten — világfeletti és lekötelezhetetlen nagysága mellett — embert üdvözítő személyes közelségét is. A látszólagos ellentétet Isten sze- retete oldja fel. Mert a hatalmas Isten apa-, sőt anyaként figyel és gondoskodik népéről, az egyes embert is meghallgatva és megmentve nyomorúságából. Különösen védi a szegényeket, árvákat, elhagyatottakat. Szeretetének gyengédségét és visszavonhatatlanságát az Ószövetség gyakran szinte költői ihletettséggel írja le (íz 54; Oz 11). Jahve és népe kapcsolatára, Isten szeretetének szemléltetésére előszeretettel alkalmazza a szülő-gyermek viszonyon túl a házasság, jegyesség képét is. Äz Ószövetség Isten-képe tisztult és teljesedett ki az Újszövetségben, s az ebből fakadó követelmények alapvetően meghatározzák a kereszténnyé vált Európában az életvitel, gondolkodás és a kultúra fejlődését. Rózsa Huba, a bp.-i Rám. Kát. Hittudományi Akadémia professzora *lr V m m
