Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-04 / 103. szám

A galiGoeváiSág réme fenyegeti az országét MIT VETTÜNK R PIACON? Ólom a salátán, nitrát a spenóton Gabonaválság fenyegeti az országot — mondta a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szö­vetségének titkára, Horváth Gábor. Annak ellenére van ez így — mutatott rá —, hogy az ország természeti adottságai kifejezetten ked­veznek a gabonatermelés­nek. Ám az elmúlt évek­ben rendkívüli mértékben romlott a termelés jöve­delmezősége, s e kedvezőt­len helyzetet az elmúlt év őszén tovább rontotta a gabonaexport tilalmáról hozott rendelkezés. Emiatt még a tavalyi búzakészle­tekből is a raktárakban van mintegy 300 ezer ton­na. Az idei kilátások sem ne­vezhetők rózsásnak. A becslések szerint átlagos időjárási feltételeket ala­pul véve, ebben az eszten­dőben mintegy 2-2,5 millió tonna exportálható felesleg képződik. Ennek eladása pedig az eddigi piacvesztés és a nemzetközi kereske­delemben érvényesülő ten­denciák miatt, valamint a belső takarmányigények drasztikus csökkenése kö­vetkeztében nehézségekbe ütközik. Mindenekelőtt nagy gondot jelent a szov­jet piac kiesése, amelyet állami hitelgarancia nélkül nem lehet megtartani. Ám a belföldi forgalmazók a piaci problémák miatt ugyancsak nem hajlandók szerződést kötni a terme­lőkkel. A MOSZ titkára szerint reális a veszélye annak, hogy az aratást követően esedékes hitelvisszafizetése­ket a termelők bevételek híján nem lesznek képesek teljesíteni, és ez számos termelő csődjét eredmé­nyezheti. Utalt arra is: ha a termelők búzájuk értéke­sítésével nem jutnak elég bevételhez, akkor a jövő évi termelés feltételei sem lesznek biztosíthatók. Hi­szen például még a mai napig nem történt meg a tavalyi aszálykárok veszte­ségének rendezése. E hely­zetben a MOSZ állami in­tézkedéseket sürget a gon­dok orvoslására. Többek között javasolja: a búza­export tilalmának azonnali megszüntetését — erről várhatóan már a hétvégén tárgyalnak a Földművelés- ügyi Minisztériumban —, fontosnak tartja továbbá az engedélyezési rendszer automatikussá tételét, az állami hitelgarancia bizto­sítását a szovjet export szá­mára is, valamint a kény­szerű készletezés kamatpre­ferenciával való segítését. Házhsszonyképzés felső fokon Neu a főzésre jár az ötös Az elmúlt években-évti- zedekben egyre jobban hiányzott a fiatalok neve­léséből a háziasszonykép­zés. Sokan kérték, hogy ál­lítsák vissza e tantárgyat az iskolákban, oktassák leg­alább fakultative. Sok kí­sérlet volt is témában, azonban rövid idő elteltével kimerítették e hagyomá­nyos tananyagot. Nemcsak ez jelentett aka­dályt, hanem azt is, hogy kevés az olyan pedagógus, akinek ilyen szakképesítése van. A Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem tanár­képző intézetében úgy dön­töttek. hogy tesznek valamit az ügy érdekében. Szep­tember óta működik is az a tanszék, amelyen a házi­asszonyi ismeretek oktatóit tanítják. Komoly tartalom­mal töltik meg az elsajátí­tandó anyagot, hiszen nem a sütés-főzés a fő program, hanem a gazdaságos gaz­dálkodás, a tervszerű ház­tartásvezetés. A fiatalok ta­nulmányi ideje három esz­tendő. Az első évfolyam hallgatói a napokban vizs­gáznak először elméletből és gyakorlatból. A nagy ér­deklődésre való tekintettel az egyetem úgy döntött, hogy szeptembertől még több hallgatónak biztosít helyet. (v. a.) § A Föld napján — Civilizált világvége? című ^ cikkünkben — mondta Fekete József, a Gödöllői ^ Agrártudományi Egyetem docense, aki környezet- ^ védelmi szakot vezet: — A talaj szennyeződése ^ miatt romlik a táplálék, a növények minősége. Szép % a termés, nagy a gyümölcs, csak éppen az ize más, $ az érteke kisebb, esetleg ártalmas anyagokat, pél- \ dául a növényvédő szerekkel, műtrágyával bevitt nitrátot, nitritet tartalmaz ... Tényleg olyan sok ártal­mas anyagot eszünk? Az újságíró nem állta meg, hogy ne tegyen vaktában egy próbát. Elment hát a Lehel piacra vásárolni. Vett is — kizárólag Pest megyei termelőktől — né­hány zöldséget. Az egyik it­teni tsz két különböző áru­dájában beszerzett egy jó fél gyermekfejnyi krumplit, s három fej szép salátát (majdhogy meg nem szólal­tak), egy szigetszentmiklósi nénitől a maga termesztette spenótból jó 30 dekányit, s megállapítva. Budapest, 1991 május 2, Dr. Gyalmos Ildikó, a laboratórium vezetője így kommentálja az adatokat: — El vagyok képedve. Én még ilyen jó spenót­eredményt nem láttam. Ál­talában kilónként vagy ezer egy galgaliévízi férfitól há­rom szál termetesebb sár­garépát. Fogta a szatyrát, s elbal­lagott vele — a Pest Me­gyei Köjál — újabb nevén az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat — élelmiszer-toxikológiai la­boratóriumába. Ott azt kér­te: ugyan vizsgálnák meg, mennyi ezekben a nitrit meg a nitrát, ehetők-e vagy sem ... íme a laboratóriumi vizsgálat jegyzőkönyve: laboratóriumi osztályvezető főorvos milligramm nitrátot szok­tunk találni a parajban, ez a növény köztudottan fel­halmozza a nitriteket, nit­rátokat. De úgy látszik, a termelő, akitől vette, már semmi műtrágyát nem használ évek óta. □ És tessék mondáid, mennyi nitrát árt? — Nem könnyű kérdés. Ugyanis nincs Magyaror­szágon elfogadott egészség- ügyi határérték. Különben is, ha lenne, sincs elegendő kapacitás, hogy minden termelőtől minden növény­fajtát végigvizsgáljunk: mennyi benne a nitrát, a to­xikus fém. □ Akkor mégis milyen toxmokat ellenőriznek? — A laborunk évente ezer-ezeregyszáz élelmi- szermintát vizsgál, s ha az adott szennyeződésre vo­natkozóan van határérték, akkor kiszűri azt, ami kifo­gásolható. Ez nem több át­lagosan 3-5 százaléknál. De ismétlem, a nitrát, a nitrit miatt mi nem emelünk ki­fogást. □ Más országokban is hasonló a helyzet? — Nem mindenütt. De a nemzetközi gyakorlatban nagy a szóródás, Németor­szágban például a sárgaré­pára vonatkozó nitráthatár­érték 250 mg/kg, a skandi­náv és a Benelux-ovszá- gokban 1000-1500 milli­gramm a zöldségeknél, északi szomszédunknál pe­dig 600 milligramm. □ Ezek szerint csak a parajunk nem jutna át a legszigorúbb szűrőn? — Igen. De ha mondjuk a svédeknek ez megfelel, akkor mi miért ne ennénk? Ök is elég finnyásak ... Annyit azért érdemes el­mondani: két-három éve éppen a magas nitráttarta­lom miatt tiltották meg Magyarországon azt, hogy spenótot is tartalmazzon a bébiétel. Dr. Kanyó Márta az in­tézet élelmezés- és táplál­kozás-egészségügyi osztá­lyának tisztiorvosa. Tőle azt kérdezzük: □ Mérgezzük-e magun­kat az élelmiszerekkel? — Tisztázzuk a dolgot! Mérgezésről akkor beszé­lünk, ha akut tüneteket okoz. ha nagy adagban ke­rül az emberbe az egészsé­gét rontó, esetleg életét ve­szélyeztető anyag. Ügy ér­zem, a vizsgálati eredmé­nyek alapján nincs okunk azt mondani, hogy akár a kistermelők, akár a na­gyobb szövetkezetek mér­geznék a növényekkel az embereket. Minden élelmi­szer tartalmazhat több-ke­vesebb mérgező anyagot, de nem heveny tüneteket oko­zó, ártalmas mennyiségben. Ha nem mossuk meg a zöldséget, a gyümölcsöt, a szálló porral is juthat rá jócskán ólom, kivált, ha főút mellett lakunk, s a konzervbe is kerülhet ólom a dobozból. □ És az elfogadható ólommennyiség mekkora? — Élelmiszerfajtánként változó, 0,1-1 mg kg. Ez az egészségügyi határérték, amiről tudni kell, hogy az egyszerre esetleg ártalmas mennyiségnek körülbelül a századrésze. És a vizsgála­tok általában még e határ­érték alatti eredményeket adnak, ritka a kivétel. □ Akkor miért van mégis oly sok ételmérge­zés? — Mert méreg nemcsak szervetlen anyag lehet, ha­nem baktérium, bacilus vagy ezek toxinjai is. Az ételmérgezéseket évtizedek óta kivétel nélkül ez utób­biak okozzák, évente a megyében vagy 500 alka­lommal, a csúcs 1988-ban majd ezer eset volt. Ismer­tek ezek az ügyek; a tőke­hús, a tojás, a nem kellően kezelt kolbászfélék, a disz­nósajt, régebben a fagy­lalt volt a „bűnös”, persze inkább az emberi felelőt­lenség, a higiénia és a technológiai fegyelem hiá­nya. □ No és a növényvédő- szer-mérgezések, az ólom­mérgezések., vagy a nitrátos ivóvíz miatti csecsemő- kékbetegségek? — Ezek is a környezet- szennyezésre, a technoló­giai fegyelem megszegésére vezethetők vissza. S nem arra, hogy a zöldséggel, gyümölccsel „megesszük“ az ólmot vagy épp a nitrá­tot. Persze az emberélet so­rán ezekből is ehetünk-íha- tunk apránként annyit, hogy életünk végén már tüneteket is okozhat. De ezt én nem nevezném mérge­zésnek. Nagyobb baj az, ha galócát szedünk az erdő­ben, ha nitrátos vizű kút- ból itatjuk a csecsemőt, ha szalmonellával fertőzött, rosszul elkészített és tárolt élelmet veszünk magunk­hoz. És még nagyobb baj a tudatlanság, például, ha a bizonytalan betegségtüne­tekkel nem fordulunk ide­jében orvoshoz. . . V. G. P. iAjmuTÓmmii híhési jBOrafoiáCT Panaszügy kapcsán Ügyintéző: Frieazné dr. Syalmos Ildikó Mérés helye: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgalat Pest megyei Intézete. Élelmiszertoxikológiai laboratórium Vizsgálati anyag: 1. saláta 2. paraj 3. burgonya 4. sárgarépa jí■ ;í Származás helye; ismeretlen Beküldő: Vasvári G.Pál újságiró Vizsgálati módszer: nitrit/nitrát tartalom meghatározás spektro­fotometriás módszerrel. s* Szakvéleményt a fentiekben leirt mintákat a toxikológiai laboratóriumunkban megvizsgáltuk és eredményeink a következők: mintctazám nitrit mg/kg nitrát mg/kg 1. o,7 650,2 2. 2,1 173,0 3­o.a 32,5 4­0,5 9o,o A fentiekre egészségügyi határérték Magyarországon ninca ISMERJÜK MEG A BIBLIÁT! (7.) AZ ÓSZÖVETSÉG ISTEN-KÉPE A bibliai istenhit jelentőségét csak az Izraelt környező népek hitvilágának ismeretében mérhetjük fel. Az ókori Kelet vallásai a világ mitikus magyarázatából erednek. Eszerint a természeti folya­matok és jelenségek mögött megszemélyesített, istenként tisztelt erők állnak. Ezek az istenek biztosítják a világrendet, az évszakok ritmu­sát, amelytől a növény- és á.llalvilág termékenysége és bősége függ. Általános meggyőződés, hogy az ember viszont a kultuszban leköte­lezheti isteneit, biztosítva ezzel a maga számára a természet bőséges áldását. A keletkezésmítoszok tanúsága szerint a világ és az iste­nek eredete közös, nincs közöttük lényeges különbség. Izrael ezzel szemben az egyet­len, világfeletti, személyes Istent, a világ teremtőjét és a történe­lem urát vallja, aki egyben Jah­ve, Izrael nemzeti istene. Csak egyetlen Istent imád, Jahvét, aki Izraelnek a Sínai-hegyen kinyi­latkoztatta magát, és akinek meg­tapasztalta hatalmát az Egyip­tomból való szabadulásban. Ez az egyetlen Isten nem tűri meg más istenek tiszteletét, sőt még azt is megtiltja, hogy Izrael népe róla vagy bármi másról faragott képet készítsen, mint ahogy a környező népek mintázzák meg isteneiket. Az ő tisztelete egészen mást je­lent. A bemutatott áldozat csak úgy kedves neki, ha a sínai szö­vetségben adott parancsok szerint alakított élet áll mögötte. Mert Izrael Istene szigorúan megköve­teli kiválasztott népétől az erköl­csi és gazdasági élet tisztaságát biztosító parancsainak megtartá­sát. E szerint jutalmazza vagy bünteti nemcsak Izraelt, de a töb­bi népet is. Mert ő az, aki az egész világot és benne az embert megteremtette, kedve szerint akár meg is semmisítheti azt; felemel­het egy népet, vagy — ha nem tölti be az Isten által megkívánt feladatot — letörölheti a történe­lem színpadáról. A próféták új vonásokkal tették teljesebbé az Istenről alkotott ké­pet. Meghívásukban, majd egész tevékenységük során azzal az Is­tennel találkoznak és arról taníta­nak, aki több. mint a vak ter­mészet. ö a személyes „Te”, aki meg­szólítja az embert, és feltétlen en­gedelmességet követel tőle. Istent felfoghatatlan másszerűségében ismerik meg, akit az ember nem képes lekötelezni. Ebből a meg­tapasztalásból hirdetik kortár­saiknak, hogy Izrael Istene min­denek felett álló Űr, aki szemé­lyes akaratának teljesítésére, majd erről számadásra szólítja Izraelt. Felfoghatatlan másszerű­ségében felülmúl mindent, amit az ember gondolhat és kiszámít­hat Istenről. Ezért büszkék a tőle kapott törvényekre, amelyeket „szeretnek”, és amelyek a többi nép fölé emelik Izrael erkölcsi életét, Izraelnek, a választott nép­nek szentnek kell lennie, mert az őt kiválasztó Isten szent, hatalmas, és'dicsőségét hirdeti az egész te­remtett világ, amely mint teremt­mény mindenestől neki, Teremtő­jének szolgál. A zsoltárok szám­talanszor megemlékeznek a világ nagyságáról, a csillagok, a nap, a hold, a tengerek nagyszerűségéről, hogy a félelmetes természeti erő­ket számba véve, művein keresz­tül dicsőítsék Isten nagyságát. Jeruzsálem (Sión) szentségének is Isten jelenléte az alapja. Ám épp a babiloni fogságban kell a választott népnek megtanulnia, hogy Isten nincs helyhez kötve, ő az idegen országban is jelen van, népével van, sőt akarata szerint tud szabadítót támasztani népének. A történelmet irányítva a babiloni nagyhatalom ellen új, idegen, hatalmas népet állít, hogy a győztes új uralkodó parancsot adjon választott népe hazatérésé­re és lerombolt templomának fel­építésére. A Biblia kiemeli még Isten — világfeletti és lekötelezhetetlen nagysága mellett — embert üdvö­zítő személyes közelségét is. A látszólagos ellentétet Isten sze- retete oldja fel. Mert a hatalmas Isten apa-, sőt anyaként figyel és gondoskodik népéről, az egyes embert is meghallgatva és meg­mentve nyomorúságából. Különö­sen védi a szegényeket, árvákat, elhagyatottakat. Szeretetének gyengédségét és visszavonhatat­lanságát az Ószövetség gyakran szinte költői ihletettséggel írja le (íz 54; Oz 11). Jahve és népe kap­csolatára, Isten szeretetének szemléltetésére előszeretettel al­kalmazza a szülő-gyermek viszo­nyon túl a házasság, jegyesség képét is. Äz Ószövetség Isten-képe tisz­tult és teljesedett ki az Újszövet­ségben, s az ebből fakadó köve­telmények alapvetően meghatá­rozzák a kereszténnyé vált Euró­pában az életvitel, gondolkodás és a kultúra fejlődését. Rózsa Huba, a bp.-i Rám. Kát. Hittudományi Akadémia professzora *lr V m m

Next

/
Oldalképek
Tartalom