Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-04 / 103. szám
Magyar történelemből csak 1945-ig A megméretésről bűn lemondani Alig egy hét múlva megkezdődnek az írásbeli érettségik. A nappali gimnáziumokban mintegy 26 ezren, a nappali szakközépiskolákban mintegy 38 ezren s a dolgozók esti és levelező gimnáziumaiban, szakközépiskoláiban további 23 ezren mérettetnek meg a következő hetekben, vagyis összesen 87 ezren tesznek érettségi vizsgát az idén. Mi a vizsgák ütemezése, milyen módon kerülnek nyilvánosságra a tételek, hogyan jelölik ki az érettségi elnököket — ezekről a kérdésekről nyilatkozott a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban Hercegi Károly minisztériumi tanácsos. • Lesz-e valamilyen lényeges változás az érettségik rendjében az eddig megszokotthoz képest? — Ilyet nem tervezünk. Minden a tanév korábban előírt rendje szerint zajlik majd. 0 Mikor lesznek a vizsgák? — Az írásbeliket a nappali gimnáziumokban május 13-án, a magyar nyelv és irodalommal kezdik, és a többi tantárggyal folytatják május 24-ével bezárólag. Ezután — pontosan május 27-én — kezdődnek az írásbelik a dolgozók középiskoláiban. 0 Az egyetemre készülőknek matematikából, fizikából, kémiából és biológiából közös írásbeli vizsgájuk is lesz, amely érettségi és felvételi vizsga is egyben. Erre mikor kerül sor? — Május 20-án és 21-én. Az előbbi sort folytatva pedig még hozzáteszem, hogy a szakmunkásképzőkben május 27-től vannak az írásbelik, az egészségügyi szakiskolákban pedig június 10-én írásbelivel kezdődnek a képesítő vizsgák. Ekkor tesznek írásbelit a gép- és gyorsírók is. 0 Mikor tartják a szóbeli vizsgákat? — Szokás szerint mindegyik iskolatípusban az írásbelik befejezését követően. A gimnáziumokban és a szakközépiskolákban június 3—21. között. • Minden évben nagy Izgalom előzi meg az írásbeli tételek kihirdetését. Többször okozott országos gondot, hogy a témakörökről idő előtt kiszivárgott az információ . .. — Nagyon bízunk abban, hogy az idén nem bővül az érettségik botránykrónikája. Ezért minden lehető biztonsági intézkedést megtettünk, csaknem a nullával egyenlő az esélye annak, hogy ezúttal is történhessen visszaélés. Hiszen, hogy milyen tétel lesz az írásbeli vizsgafeladat, például magyar nyelvből és irodalomból, azt az illetékes bizottság is csak egy érával a nyilvános kihirdetés előtt tudhatja meg. • Mikor hirdetik meg a feladatokat? — Május 13-án a reggel, nyolcórás híreket követően a rádióban, s vele egy időben a televízióban hozzuk nyilvánosságra a magyar nyelv és irodalom vizsgafeladatait, másnap pedig ugyanebben az időpontban és ugyanilyen módon a matematikát. E tételeket a nappali tagozatos középiskolák végzős hallgatóinak kell majd megoldaniuk. A dolgozók iskoláiban érvényes vizsgatételeket pedig e tárgyakból május 27-én és 28-án délután kettőkor tesszük közzé az előbbi technikai megoldássá L 0 És a többi tantárgyak tételeit? — Azokat is központilag adjuk meg, de hagyományos módon, vagyis előre elkészítve s zárt borítékban, titkosan kezelve a vizsga naojáig. Futárokkal kézbesítjük az iskoláknak. Lesz-e változás a szóbeli vizsgák rendjében? — Ebben az évben biztosan nem. A követelmények ugyanazok, mint korábban voltak. A pedagógusoknak a megjelölt tematikából kell tételcímeket összeállítani, de a tanulókat csak a tételek témaköreiről tájékoztathatják, hogy a tételek „biflázását” elkerüljük. Egyetlen kivételes ügyről tudok beszámolni: a történelemvizsgákon az 1945 utáni magyar történelemről nem kérdeznek a pedagógusok. A magyarázat egyszerű: még nincsenek korszerű, az időszakot a mai szemléletnek megfelelően feldolgozó tankönyvek, s emiatt a minisztérium által kidolgozott érettségi témajegyzékből is hiányzik az 1945 utáni korszak. E tantárgyban az is megengedett, hogy a tanárok pontos tételcímeket adjanak diákjaiknak a felkészülés megkönnyítésére. • Készül-e az új történelemtankönyv? Meghirdettük megírására a pályázatokat, de az új tanévet még nem tudják új történelemkönyvvel kezdeni a tanulók. Reméljük, a jövő ősszel kezdődőt már igen. • Az érettségikhez diákok, pedagógusok mellett elnökök is kellenek. Hogyan nevezik ki őket? — A megyei és megyei jogú városi önkormányzatok hatásköre, hogy érettségi elnököket nevezzen ki. A kiválasztás alapfeltétele, hogy az illetőnek legalább az adott iskolatípusra érvényes pedagógusi képesítéssel kell rendelkeznie, és megkövetelendő a megfelelő tanítási gyakorlat is. Az igények tehát változatlanok. • Hamarosan tehát mint- egy 87 ezer frissen érettségizett egykori középiskolással gazdagodik a társadalom. Hasznát veszik-e tudásuknak, érettségi bizonyítványuknak a mai meglehetősen rendezetlen társadalmi viszonyok között? — Az érettségi társadalmi értéke ma is kétségtelen. Az ugyan nagy kár, hogy inkább a megléte, mint a minősége fontos, sajnos, ma még az egyetemi jelentkezések esetében is. Ám ahogy fejlődik az egyetemi autonómia, úgy válik majd mind jelentősebbé az egyetemi oktatás számára döntő tárgyakból az érettségi eredmény milyensége, s a középiskolában kiemelkedő tudást bizonyítóknak talán már felvételizniük sem kell majd bizonyos karokra. Ehhez azonban egy — a követelményeiben és minőségében új — érettségi vizsgarend- szer kidolgozása szükséges. De az érettséginek van még egy, az előzővel legalább egyenértékű rangja: amellett, hogy mégiscsak általános műveltséget ad a diáknak, megmérettetési alkalom is, méghozzá döntő fontosságú életkorban, a felnőtté válás küszöbén. Ez a diák és a pedagógus életében egyaránt az érettségi alapvető pedagógiai értéke, amiről bűn lenne lemondani. Schöffer Jenő Professzor, kutató, tanár A közvélemény a tudományról Több pénzt a tudománynak! Ezúttal nem a kutatók mondták ezt, hanem az ország más-más részében élő egyszerű polgárok. A Magyar Közvéleménykutató Intézet munkatársai tették fel nekik a kérdést: miként ítélik meg a hazai kutatást, a tudományos kutatók szerepét. Valkó Emőke tudományos kutató, aki Tamás Pállal együtt a reprezentatív vizsgálatot vezette, kiemelte : a legkülönbözőbb iskolai végzettségű és foglalkozású megkérdezettek többségének az volt a véleménye: a tudomány jelentős mértékben segítheti a kilábalást a gazdasági válságból, hazánk felzárkózását a nyugat-európai országokhoz. Főleg a műszaki, a természettudományok, az orvostudomány, a gyógyszerkutatás járulhat hozzá az ország fejlődéséhez. Lám, a fejlett országok eredményeinek elérésében is döntő része volt a tudománynak — vélekedtek az emberek, A megkérdezettek zöme annak ellenére, hogy azt Válaszolta: a magyar tudomány színvonala elmarad a nyugat-európai országokétól, egyetértett azzal, hogy iparunk a hazai kutatási eredmények hasznosításával is állíthatna elő világpiacon is versenyképes termékeket, növekedhet a lakosság életszínvonala. A tudományos kutatók sokat tehetnek a fiatalok felsőfokú képzéséért. A tudósok politikai szerepét azonban korántsem becsülték ilyen nagyra. A válaszolóknak csupán 31,6 százaléka vélte azt, hogy a tudósok megmondhatják a képviselőknek, a minisztereknek, a pártok és önkormányzatok vezetőinek: hogyan lehetne jobban irányítani az országot. Nemmel a megkérdezettek 37,4 százaléka válaszolt erre a kérdésre, 24 százaléka pedig azt felelte: „attól függ”. A tudósok társadalmi megbecsülését jelzi, hogy a szakmák rendjében a tudományos kutatót a második helyre, a professzor mögé sorolták, nekik adnák a legtöbb fizetést. Utánuk következne a tanár, a bíró, a képviselő, a gazda, a pap, a lakatos, a kereskedő, a műszerész és így tovább. Amikor arra kérték az embereket, hogy nevezzenek meg egy jelentős magyar tudóst, a legtöbben Szent-Györgyi Albert, Teller Ede, Semmelweis Ignác, Jedlik Ányos, Szentágothai János, Eötvös horánd nevét említették. A közvélemény az eddigieknél több tudományos információt kíván hallani — mondotta a kutató. Szeretnék megismerni a legújabb felfedezéseket, a Magyar Tudományos Akadémia tevékenységét, a hazai természet- és társadalomtudományi kutatások eredményeit, a magyar tudósok külföldi sikereit. A többség elsősorban a televízió adásaiból, az újságból, a folyóiratokból, a rádióból, a könyvekből és a munkahelyen értesül a tudományos hírekről. Az iskolában, ismeretterjesztő előádásokon, a múzeumi kiállításokon kevesebben szereznek ilyen ismereteket. A részletes elemzést tartalmazó tanulmányt a következő hónapokban teszik közzé — mondotta Valkó Emőke. A múzeumi világnapra DINOSZAURUSZOK MONGÓLIÁBÓL Évente csak körülbelül egymillió forintot tud költeni gyűjteménye gyarapítására a Legújabbkori Történeti Múzeum. Ez az ösz- szeg nagyon kevés, hiszen egy-egy muzeális értéket képviselő festmény, bútor vagy a numizmatikai gyűj_____________SZ OM BE TS HBMMI____________ H . Slesa r: Nászút tízezerért Edward Gibson szombaton reggel a felhőtlen öröm és boldogság érzésével ébredt a Glóriától megtisztított hálószobában. Már négy hónapja el volt válva. Ásított, nyújtózkodott, egyáltalán jól érezte magát. Amint felöltözött, eszébe jutott, hogy ma megint fizetnie kell. A tartásdíj volt az egyetlen diadal, melyet Glória a hónapokig tartó bírósági küzdelemben elért. Gibson szerint átkozottul sok pénzt ítélt neki a bíróság. A csekket töltötte, amikor megszólalt a kapucsengő. Határozott léptekkel ment ajtót nyitni. Kari Sebron állt előtte. — Jó reggelt! — vigyorgott a vendég. Sebron fiatal volt, atlétatermetű, a haja göndör fürtökben borította a fejét, mint a görög szobrokét. — Te meg mi a nyavalyát keresel itt? — kérdezte Ed a szokásosnál nyersebben. — Korai? — Lehet — válaszolta Ed, majd morgott valamit, és beengedte a látogatót. — Láttad Glóriát mostanában? — kérdezte cinikusan. — Nehéz elfelejteni sajnos. — Azért jöttem, hogy Glóriáról beszéljünk. — Elegem van belőle! — Edward előhúzott egy cigarettát és a vendégét figyelte. — Remélem, tudod, hogy rólatok beszél az egész város?! — Idegesít? — nevetett Kari. — Fogalmazzunk inkább úgy, hogy meglep. Te csakugyan nem tudod, hogy kivel van dolgod? — Szerintem kifejezetten vonzó és adakozó. Gibson halkan szitkozódott. — Mit akarsz tulajdonképpen ? — Mondtam már, beszélni szeretnék veled Glóriáról. Jó, tudom, hogy vannak szebb nők is. Kövérkés, sokat is beszél, meg beteges is ... — Na és? — Tegnap eszembe jutott, hogy te milyen komoly tartásdíjat fizetsz neki, csak hogy távol tartsd. — Ehhez semmi közöd. — Ügy tudom, havonta kétezret fizetsz. — Hát ide figyelj... — Várj. Én azért jöttem, hogy segítsek rajtad — vigyorgott. — Van egy ötletem, hogy megmaradjon a pénzed. — Éppen te akarsz rólam gondoskodni? — Tegyük fel. Nem érdekel az ötlet? Tény, hogy Gibsonnak nehezére esett eltitkolni, hogy csakugyan érdekli a dolog. — Na mondd, mit sütöttél ki. — Házasságot. Ha ugyanis Glória újból férjhez megy, nincs tovább tartásdíj. — Csak a világ legnagyobb marhája képes Glóriát feleségül venni. Pénze nincs, hozománya nincs. — Én lennék az a marha. És nem is kérek mást, mint egy kerek összeget, de gyorsan. És akkor végleg megszabadulsz. — Nagyon rosszul mehet neked. — Csakugyan nincs más lehetőség. •— És miből gondolod, hogy hozzád megy? Meg aztán mikor állsz elő újabb követeléssel? — Ha akarod, írásba foglalom a biztosítékot. Glóriát pedig most, innen felhívom. Edward szíve gyorsabban vert. — Na hívd fel! A látogató megtörölte izzadt tenyerét és tárcsázott. Mosolyt erőltetett magára és a hangját is lágyabbra vette. — Glória? Itt Kari... Kösz, jól drágám, és te? ... Figyelj, valami fontosat szeretnék neked mondani. — A homloka izzadni kezdett. — Drágám, szeretnélek feleségül venni! Egyszerűen azt akarom, hogy minél előbb össze is házasodjunk, ne csak együtt éljünk. Gibsonra nézett, és az arca ragyogott. — Komolyan mondod, szívem? Szerintem ne is várjunk estig ... Persze hogy sok mondanivalóm van. A viszontlátásra, édesem! Letette a kagylót és sóhajtott. Gibson döbbenten nézte. — Szóval komolyan gondolod. Meg akarsz nősülni és neked éppen ő kell! — Mondtam, ha akarod, írásba is adom. Persze ha a pénzt is megkapom. Tízezer dollárt. Van annyi pénzed? — Persze. Sőt kapsz még ötszázat, hogy nászúira is mehessetek. Délután a telefon éles berregése ébresztette a szender- gésből. — Gibson úr? A volt feleségének az ügyvédje vagyok. — Kicsoda? Ja, maga az ügyvéd úr... Mit akar? — Sajnálom, hogy most kell zavarnom, de bizonyára adódnak jogi problémák a volt felesége halála miatt. — Mi miatt? — Higgye el, nagyon sajnálom, de a volt neje az éjjel szívroham következtében elhunyt. Sebron úr volt nála és mivel önök barátok, gondoltam, hogy már értesítette ... — Átkozott dög! — Üvöltötte Gibson a telefonba, persze, nem az ügyvédnek címezve az üzenetet. Lecsapta a kagylót, majd gyorsan tárcsázott. — Sebront keresem, Gibson vagyok — mondta. — Sajnálom, Gibson úr, de ő nincs itthon — mondta valaki, hangjában minden sajnálat nélkül. — Hol van? — Kiment a repülőtérre. Ügy tudom, elutazott. — Semmit sem mondott? Szó nélkül távozott? — Hát azt mondta, hogy nászútra megy. Maga érti ezt, hogy mehet valaki egyedül nászútra? — kérdezte kuncogva az ismeretlen lány. A Quiz alapján. Ford.: K. M. teménybe illő érme több tízezer forintba kerül. Szerencsére ez ideig egyetlen, megvételre felajánlott darabot sem kellett pénzszűke miatt visszautasítaniuk. A gyűjtemény korábban a Munkásmozgalmi Múzeum gyűjteményének adott otthont. Ennek a felülvizsgálata már évekkel ezelőtt megindult, és egy független történészekből álló bizottság is segített az új profil kialakításában. A Legújabbkori Történeti Múzeum munkatársai folyamatosan egyeztetik munkájukat a Nemzeti Múzeummal, hogy kiküszöböljék a párhuzamos gyűjtéseket. A múzeum épületében a legközelebbi kiállítás a Természettudományi Múzeum szervezte „Dinoszauruszok Mongóliából” lesz, amelyet a múzeumi világnap alkalmából nyitnak meg. SzeDtemberre tervezik az utóbbi negyven év plakátjaiból válogatott tárlatot, távlati céljuk pedig az Egyesült Államokban élő magyarság történetének bemutatása. Ez a kiállítás Amerika felfedezésének 500. évfordulóján nyílna meg. A magyar zene szolgálatában Megalakult a Magyar Zenei Kamara Budapesten, a Fészek Klubban. A 14 alapító tagszervezet, zenei társaság, intézmény, vállalat és alapítvány képviselői elhatározták, hogy új, jogelőd nélküli szervezetet hoznak létre a magyar zene ügyének szolgálatára. Az alakuló ülésen megválasztották a 11 tagú elnökséget és a tisztségviselőket — elnökül Szokolay Sándor zeneszerzőt. aleinökül Bozay Attila zeneszerzőt választották. Az ellenőrző bizottság elnöke dr. Baross Gábor karnagy. az etikai bizottság elnöke Ella István orgonaművész, a gazdasági bizottság elnöke Dubrovay László zeneszerző. Az alakuló ülést köszöntötte ifjú Bartók Béla.
