Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-04 / 103. szám
PEtEVATIZÁCEÓ SZENTENDRÉN Gyerekcipőben jár, de reménykednek Alig hihetem, hogy megállt az idő, mégis csodálkozom. Az a fiatalember ott, a szentendrei kocsigyár műhelycsarnokában, minden bizonnyal Tóth József. Ugyanaz a testtartás, magas homlok, vastag keretes szemüveg, kék köpeny. Csakhogy ilyen fiatalon vagy húsz évvel ezelőtt láttam az üzem villanyszerelőjét, később, más munka- beosztásban, a szakszervezeti bizottság titkárát. Kiderül, csak részben csalódom, mert valóban Tóth József áll ott, a munkásgyűlésen részt vevők soraiban. Ö a gyár főtechnológusa, az egykori titkár fia. Családias volt a hangulat itt a századforduló óta. Munkásdinasztiák alakultak ki. Ma, egy nemrég lezajlott szerkezetváltás után. büfékocsik, személyautókhoz utánfutók, lakókocsik készülnek. Szerény keleti, reményteljes nyugati piacra számítanak, s közben még mindig matuzsálemi korú gépek közt mozognak. fejlesztéshez való tőke nélkül aggódnak a munkahetükért. Az Állami Vagyonügynökség megkezdett privatizációs programjában szereplő húsz vállalat közé bekerült a jelenleg Erdőgép néven működő kisvállalat is. Pályázatot írtak ki, melyet a Co-Nexus Gazdálkodási és Pénzügyi Tanácsadó Rt. nyert meg. E cég javaslatára bevonják az átalakításba a svájci központtal működő Aggleleky Barna-ügynökséget is, hogy szakembereikkel, úgynevezett átvilágítással tárják fel a pontos helyzetképet. A tegnapi munkásgyűlésen dr. László András, a Co- Nexus elnök vezérigazgatója, Kardos Péter vezérigazgató. Molnár István, az Állami Vagyonügynökség tanácsosa és dr. Bodnár Sándor, a gyár privatizációs programjának menedzsere adott tájékoztatást az év utolsó negyedéig lezáruló s most kezdődő munkáról, a résztulajdonossá válás feltételeiről. Mint a szakemberek elmondták, a cél a termék- szerkezet és az üzem koi- szerűsítése. a hatékonyabb működés, előnyös piacok megszerzése. Az első fázis után újabb tőkét kell bevonni, amihez befektetők kellenek vagy hitel. Ebből a célból alapítvánnyal jönne létre az a törzstőke, amihez a dolgozók részvényekkel járulnának hozzá. Az így kialakuló, közel húszszázalékos munkavállalói tulajdont kedvező hitelkonstrukciókkal segíteEgzisztenciaalap? Személyi hitel? Mit kockáztassunk? Részvényesek vagy csak munkavállalók lesznek a kocsigyári munkások? Van elég ok a töprengésre (Erdősi Ágnes felvétele) Még nincs roham a földhivatalokban Ä jussot keresek Amint az mar köztudott, az Országgyűlés elfogadta a kárpótlási törvényt, s ennek nyomán megélénkült a földhivatalokban a forgalom. Pest megyében is mind több az egykori telkére, birtokára igényt tartó állampolgár. Erdélyi Erika, a Pest Megyei Földhivatal osztályvezetője tájékoztatásul közölte, hogy naponta érkeznek kirendeltségeikről a jelzések arról, hogy kik azok, akik hiteles telekkönyvi kivonatot kémek. Az eredeti természetesen a hivatalokban marad. Az igények kielégítését segíti az a korszerű fénymásoló, amelyet rövidesen munkába állítanak. A jövő héten, pontosabban május 6-án, hétfőn értekezleten találkoznak a megyei földhivatal és a ki- rendeltségek vezetői, hogy megbeszéljék azokat a teendőket, amelyek az apparátusban dolgozókra várnak, s amelyek munkájukat gyorsabbá tehetik. Sajnos sok esetben a dokumentumokért folyamodók azt sem tudják, valójában milyen okmányokra van szükségük. Szentendrén a helyi földhivatal vezetője, dr. Mesterházi Béla érdeklődésünkre elmondta, jelenleg még gyér az érdeklődés, ügyfél- szolgálatukon napi átlagban hárman-öten fordulnak meg. Az ingatlanok beazonosítása, a régi térképek megtekintése az, ami többnyire foglalkoztatja őket. Nehezíti a jövőbeni munkát, hogy tényleges tulajdonos igen kevés van, s a leszármazottaknak, a rokonoknak, családtagoknak kell esetleges tulajdoni lap hiányában térképen megjelölniük azt a helyet, ahol az ingatlan fekszik A tulajdoni lapokra 200 forintos okmánybélyeget kér a hivatal, míg egyetlen térképmásolatért 170 forintot kell fizetni. Dr. Mesterházi azt sem hallgatta el, hogy vannak a hivatal dolgozóinak egyéb, napi teendői is. Bizony, elképzelhető, hogy alkalmasint akadozni fog az ügyfelek gyors kiszolgálása. (gyócsi) nék elő, míg a 80 százalék nagyobb kockázattal, menedzserek — ezek hiányában az Állami Vagyonügynökség — tulajdonába kerülne. A régi nevét is visz- szaszerző Kocsigyár egy ideig kft-ként működne, majd részvénytársasággá fejlődne. Előreláthatólag a nyár elején kész szerződés- tervezettel állnak az emberek elé. A csendes többség kérdéseit sorolta egy dolgozó, kérdezett még valaki, aztán a sajtótájékoztatón az újságírók. — Miből szereznek pénzt részvényekre az emberek? Ha 20 százalékos profitra lesz szükség a hitelek nyereségből való visszafizetésére, hogy éri el ezt a most nem túl erős lábon álló szervezet? Sipos János, a szakszervezeti bizottság titkára úgy véli: a dolgozók legalább 51 százaléka jegyez részvényeket, mert szeretik a munkahelyüket, itt akarnak dolgozni. Valamit lépni kellett — jegyezte meg útban vissza a műhely felé. — Nagyon új a dolog. Gverekcipőhen jár, de reménykedünk. Mert most épphogy élünk, máról holnapra — mondta Kikillai János lakatos. — Tizenhárom-tizennégy- ezer a bruttó — jelentette ki nyomatékkai R ozsnyai László, a szaktársa. Stumpfel József kialakulatlannak tartja a mostani koncepciót, mondván, nem szereti ezt a „miénk is. nem is” állapotot. Ma még a törvények sem szabályoznak mindent pontosan. Kizárólag vállalkozási alapra kellene helyezni az állami vagyont. — Itt előttünk fogalmazták meg, hogy az egyik cél az államadósság szanálása is. Miért vegyem meg? Nem volt részem abban, ami azt okozta. Piacot nem garantálnak, s nem látok rá biztosítékot, hogy beleszólhassak a dolgokba — mondta Erdei László, a fejlesztési osztály dolgozója. Lesz tehát munkájuk a menedzsereknek, míg minden kialakul. K. T. I. Bemuiafó a Pesfvidéki Gépgyárban Bell-modell a légtérben A vendégekkel magasba emelkedett a mentőhelikopter Ki hitte volna még akár csak egy-két évvel ezelőtt is, hogy a Pestvidéki Gépgyár hangárai előtt amerikai gyártmányú helikoptereket mustrálgatbatnak majd az odalátogató vendégek. A nem várt esemény mindenesetre valósággá vált, tegnap a gyárudvaron a magyar mellett kanadai és amerikai zászlót is lengetett a szél, üdvözölve az illusztris látogatókat, a Bell Helikopter Textron cég képviselőit. Mint tőlük megtudtuk, a Bell a legnagyobb helikoptergyártó cég a világon, 1.946-ban kezdték meg működésüket. Az eltelt időben nem kevesebb mint 139 modellt gyártottak. Negyvenöt év alatt megtanulták, hogyan kell jó helikoptert készíteni, s melyek azok a hibák, amelyeket ajánlatos elkerülni. A cégük képviselői szerint ma már elmondhatják magukról, hogy ők gyártják a legbiztonságosabb helikoptereket. Központjuk Texasban van, de Kanadában, Montreal mellett is található egy részlegük, ahol terhelésvizsgáló laboratórium működik, s az új modelleket is ott szerelik össze. Számos típus A statisztikai adatok bizonyítják, a Bell kedvelt légi jármű, gépeikkel évente a világon 5 millió órát repülnek, s a légtérben minden percben legalább hatszáz gépük található meg. A kisméretű, kereskedelmi célokra használatos járművektől kezdve egészen a harci gépekig jó néhány típust gyártanak. A cég kapacitására jellemző adat, hogy eddig egyedül több helikoptert készítettek, mint a konkurensek együttvéve. Gépeik legutóbb az öbölháború harcaiban ugyancsak megállták a helyüket, de békésebb célokra — mentőszolgálat, betegszállítás — szintén igénybe veszik, s több országban a rendőrség is használja a Belieket. Egyszerű és olcsó A szakemberek szerint erényük a megbízhatóság, az egyszerű és olcsó üzemeltetés. Mindig a felhasználói igényekhez alakítják a technológiát, s a gépeikhez az alkatrészutánpótlás is biztosított. Texasban van egy olyan raktáruk, ahol 49 ezer alkatrészt tárolnak. A depó a nap huszonnégy órájában, éjjel-nappal nyitva tart. Európában Amszterdamban van a nagy raktáruk, ott meg 20 millió dollár értékű alkatrészt helyeztek el. Long Ranger III. A világ 105 országában repülnek Bell helikopterek, s a cég képviselői nem titkolják, szeretnék, ha Magyarország lenne a 106. a felhasználók sorában. Hogy hány konkrét üzletköltés született a bemutató után, az csak majd a következő napokban, hetekben dőlhet el. Annyi bizonyos, hogy sokan figyelték érdeklődéssel a gépeket, például a 206 Long Ranger III. helikoptert, amely egészségügyi mentő változat — mind a földön, mind pedig repülés közben. II. É. Korszerű életmentő eszközökkel szerelték fel a gép belsejét (Hanesovszki János felvételei) T anuljuk az újat. Az újak sorában fogalmaknak a seregével is meg kell ismerkednünk. S persze, a fogalmak teremtette gyakorlat is van már és még inkább lesz. Nem különlegesség ma már a privát beteg — a magánvállalkozású po- mázi orvosi szakrendelő országosan is úttörő szerepet vitt —, a privát üzlet, a privát üzem, újabban találkozhatni privát erdő feliratokkal, amelyek az erdei utak bejáratánál tudatják, tilos a belépés ... Becslések 30 és 50 ezer közé teszik azoknak a számát, akik a megyében — a kárpótlás keretében — privát földhöz jutnak,' ám itt gyakran egy-egy fő valójában hat-nyolc résztulajdonost takar. Az említett és a hasonló mozzanatok, azaz a változó tulajdon majd meghatározza a politikát — annak milyenségét, mikéntjét — is. Ámít ma sem egyénileg a polgár, sem a közösség nem érzékel eléggé. A politika ilyen értelmű változása földre teríti azt a (vulgármarxista) bálványként tisztelt tételt, hogy a politika dirigál a gazdaságnak (is). Annak a gazdaságnak, amely létrejöhet, nem tud dirigálni a politika. Létrehozza, de utána elveszti vélt birtokát. Ebben a létrehozásban fontos szerepet játszott az Antall József vezette kormányzati centrumnak az a felismerése, hogy a privatizáció (azaz a magánkézbe adás) és a reprivatizáció (a volt tulajdonosoknak történő visszaadás) céljai és nem kevésbé következményei, korántsem alkotnak logikus rendszert, sőt! Gyakran élesen szembekerülnek egymással. Ez a felismerés vezette a földet igen, de mást nem visszaszolgáltatni eredeti formájában alapú kárpótláshoz. Veszedelmes illúziók gyakorlati érvényesülésének állított részben gátat ez az álláspont. Vannak, azonban másfajta veszedelmes illúziók is. Ezek egyike például az a hit — melyet napjainkban egyre erősebbnek tapasztalhatok —, hogy a privatizáPRIVÁT ció automatikusan magával hozza a jobb gazdasági hatékonyságot. Ez bizony nem igaz! Már csak azért sem, mert jelei vannak annak, hogy az állami monopóliumokból magánmonopóliumok jönnek létre, ennyi történik, több nem, azaz a monopólium marad . .. S lelni a megyében most már annak is jeleit, hogy az önkormányzat vagy éppen a lakosság kitart az alacsony (abb) hatékonyságú állami (közösségi) tulajdon mellett, mert — csupán a szociális foglalkoztatókat, bizonyos közüzemi szolgáltatásokat hozom fel példákként — ezt diktálja az igazságérzete, szociális érzékenysége. A privát címszó alatt ma bármit és annak a teljes ellenkezőjét is megtalálni. L ényegében egy új társadalmi rend kifejlődésének első szakasza a privatizáció. Ennek az új rendnek a milyenségéről vannak sejtések, a bizonyosságra azonban várni kell. A feszültségek, az ellentmondások jelentősek és érthetőek. Az ún. állami bürokrácia a privatizációval elveszti gazdasági hatalmát — ami helyben éppúgy fájdalmas, mint országos méretekben —, természetéből következően nem kiadni akar, hanem bekebelezni. A lakosság gyanakvó, hat a kormányzati félelem is,. hiszen „ha szétesik” az átalakuló gazdaság, akkor a felelősség az övéké. Lassítja, széthúzza tehát a privatizációs folyamatot a kormányzat, mert így véli kézben tartani a gazdaságot, s vele a tömegek minimális jóindulatát vagy legalábbis türelmét. A privát fogalma ma üstökös. Pályája azonban a kezdeténél tart. Zenitre jutása legkevesebb 10-15 esztendőbe telik. Mészáros Ottó
