Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-25 / 121. szám

Aszódi festő Budapesten Fedinecz képei Fedinecz Atanáz festőmű­vész képei május 30-ig látha­tók a sashalmi rorvin Galé­riában, a Thököly utca 13, szám alatt. „Az elfelejtett ősök ár­nyai”-ról festett sorozata jelentős. Megidézi a Kárpá­tok oly varázslatos tájait a hegyek, dombok, rétek év­szakokban keringő színes ritmusával; a békét és a méltóságot, a falusi nyugal­mat és magányt. Erényt, örömet, boldogságot, bána ­tot -egyszerre. Az állatok példáját is. hiszen a Meh­rend lovagjai és a Bohóc és pók című képéin a rova­rok jelzik az élni akarás hő­siességét szorgos munká­jukkal. Mindezt Fedinecz Atanáz festői eszközökkel képes értelmezni úgy, hogy az nemcsak képzőművésze­A Peceli Mezogazdasagi Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola állat­tenyésztő-tanulói május 2.3-én, szombaton 10 órakor ballagnak. A lótenyésztö­ti. hanem bölcseleti tanul­ság is számunkra. Alkotásain nemes a kár­pátaljai fatemplomok arányrendje és méltán vál­tak országszerte ismertté portréi. Az anatómiai ha­sonlóság csak egyik eré- nyük, a másik, a döntő az. hogy egyedi sorsot és álta­lános magatartást jelöl bennük. Főművei közé sorolhat­juk ökrös szekerét, mely Petőfi, Illyés Gyula és Sza­bó Lőrinc nyomán is újsze­rű képi megoldás — kár­pátaljai motívumokkal föl­vértezve, Fedinecz Atanáz ugyanis Ungváron született, s 1980-ban települt Magyar- országra. Aszódon él és al­kot igaz ambícióval és egy­re sikeresebben. l. m. tanulók a már hagyomá­nyossá vált lovas öltözék­ben vesznek részt az ün­nepségen. Ugyanekkor kez­dődik a gödöllői Madách Imre-iskola ballagási ün­nepsége is. Újra látogatható lesz a kastély A budapesti tavaszi fesz- ^ tivál tíz napja alatt — mint ^2 hírül adtuk — több ezer ér- 5$ deklődő élt a gödöllői kas- ^ télylátogalás lehetőségével. ^ A rendezvény sikere után a ^ városi múzeum javaslatot ^ tett arra, hogy az állagmc.q:- ^ óvási munkákat nem zavar- ^ va miképpen lehetne az ^ idei teljes nyári szezonra ^ látopathatová tenni váro- N sunk barokk ékességét. A javaslatot mind az Or­szágos Műemléki Felügye­lőség, mind a helyi önkor­mányzat elfogadta, sőt utóbbi megfelelő pénzügyi hátteret is biztosít a terv megvalósításához. Így gyors szervezéssel, vala­mint országos propaganda beindításával a múzeum már június 15-től ■szeretné megnyitni — igaz, a mun­kák miatt csak korlátozott időtartamban — a kastélyt, amely a tervek szerint ok­tóber végéig lesz látogat­ható. A kastély emeletén, a volt Erzsébet királyné lak­osztálya három termében a múzeum kastélytörténeti kiállítást rendez (gazdagab­bat, mint'a fesztivál ide­jén), s ezt azzal a cseme­gének számító érdekesség­gel egészíti ki, hogy a láto­gatók bepillantást nyernek egy művészettörténeti kuta­tás folyamatába is, amelyet a kastélyban, jelenleg vé­geznek. A kiállítás megte­kintésére hétvégi és ünnep­napokon lesz lehetőség, amikor is 10—18 óra között több csoportvezetéssel az érdeklődők' bejárhatják a műemlék legszebb részeit. A hétvégeken túl más na­pokon kizárólag előre beje­lentett csoportokat fogad a múzeum, azokat is csak erősen korlátozott számban, mert érthető módon azok zavarják az építési munká­latokat. A megnyíló kastélyban — eltérően a márciusi idő­szaktól — belépőjegy is lesz, amely természetesen a megnyitás költségeit hiva­tott majd fedezni. Kiad­ványárusítás, néhány ki­sebb, a látogatók ellátására szolgáló alkalmi szolgálta­tás is helyet kap a kastély szűkebb környezetében. Jú­nius 15-től tehát: irány a kastély! V. K. A serényi Templom Pé colon. Gödöllőn Ballagnak a végzősök Együtt három falu gyerekei Hagyományőrző táborozás Néhány éve, amikor meg­kerestem a Galga-cxpedí- ció becskei táborát, öröm­mel fedeztem fel, hogy a túrái gyerekekkel együtt galgahévízi és bagi tanulók is vállalkoztak a Galga vi­dékének, a szülőföldnek, ■vagy ahogyan ők megfogal­mazták: a kis hazának a ku­tatására. A folytatás úgy történt, ahogyan ilyen esetben szo­kott. A táborban kötött ba­rátságok a nyár elmúltával nem szűntek meg, hanem erősödtek. A bagi gyere­keknek jó program volt szombaton délután kerék­párra ülni és átpedálozni Galgahévízre vagy Túrára. Egyre gyakoribbak lettek a találkozások — Még 1989 őszén — for­gott már ekkor a régi világ — mondja ifjú Takács Pál —, egy tóparti nyáridéző, já fék végén vetődött fel a gondolat: jó lenne egy csa­láddá, egy csapattá szerve­ződni ! Recsegett-ropogott ez idő tájt a régi gyermek­mozgalom, ám hallottunk arról, hogy verbuválódik a Hagyományőrző Szövetség tagsága. Közel állt hozzánk a gondolat, az elképzelés, mert tevékenységünk kö­zéppontjában évek óta a hagyomány őrzés volt a leg­fontosabb. Vaján történt a szövetség zászlóbontása. Nem tolon­gott nagy tömeg a zászló alatt, így megkaptuk a 2. sorszámot, s lettünk, mintegy százas létszámmal — Bagröl, Galgahévízről, Túráról szerveződött gyere­kek —, a 2. Számú Galga Hagyományőrző Csapat. Megalakítottuk a kutató­csoportokat, megválasztot­tuk a regionális csapat ve­zetőségét. Ügy határoztunk, hogy a három községben önállóan dolgoznak a kuta­tóközösségek, de legalább két hónaponként szerve­zünk valami együttes prog­ramot, amely. összetartja a falvak gyerekeit. Hogy az elképzelés helyes volt, s a rendezvények vonzóak vol­tak a tanulóknak, azt a tag­létszám növekedése igazol­ja, mert alig kétéves műkö­dés után ma már 300 gye­rek vallja magát hagyo­mányőrzőnek. Tanulók tolonganak kö­rülöttem a túrái iskola fo­lyosóján, akik azzal büsz­kélkednek, hogy sikeres próbát tettek, s azután ke­rült sor társaik előtt az egyéni fogadalomtételre. Már mutogatták az iga­zolványukat is. Szarvas László tanár — aki szintén ott volt a moz­lom születésénél •— el­mondta, hogy a Hagyo­mányőrző Szövetségen be­lül különböző szekciók mű­ködnek. A Várfelderitők március­ban Drégely várát keresték fel, ahonnan eljutottak a nógrádi várba is. Az Igri- cck törzsének tagjai a nép- hagyományokat kutatják. Túrán meglehetősen sokan tartoznak ehhez a szek­cióhoz. Békési István ta­nár úrral ők gyűjtötték össze a népi sportjátéko­kat, és játsszák • is azokat re.> dszeresen. Semmiféle elektromos szerkezet .nem pótolhatja a csiilközés iz- . galmát, lényeges- virtusát. Damjanich vörös sipkásai 1848/49 emlékeivel foglal­koznak. Az idén Jászberény volt a toborzóváros, ahon­nan a fiúk kerékpáron tet­ték meg az utat Túrán át Isaszegig, majd onnan Máé­ra. A Pest Megyei Rendőrka­pitányság patronálásával most szerveződik a Ve- szélyelhárító Zebra törzs, s akik ennek a próbáit vá­lasztják, azok a helyes és kulturált közlekedés alap­jait nemcsak elsajátítják, G Ö DŐL LŐ I ^yqgiap Xvili. tviULl'AM, 121. SZÁM 1991. MÁJUS 25., s^OíVltíAT A Parlament alelnöke a GATE tanfolyamán Együtt juthatunk Európába Tegnap Csíkszeredán beteljesedett egy csoda. Bizonyítvány­osztással véget ér az a szaktanfolyam, melyet a romániai ma­gyar agrár szakemberek számára szervezett több közreműködő intézménnyel együtt a Gödöllői Agrártudományi Egyetem. Az egyik eiőadásnapon Dörnbach Alajos, az Országgyűlés alelnöke lépett a katedrára, s az európai gazdasági szükségszerűségek­ről osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. Az előadó bevezetőjében arról szólt, hogy Európában két évszázada jelen van a szociális gondolat, a szo­cializmus gondolata. Miköz­ben Kelet-Európábán dik­tatórikus módszerekkel pró­bálták megoldani a'gazda­sági fejlődés által létre­jött ellentmondásokat, a nyugat-európai polgári de­mokráciákban előbbre ju- tottak. A munkás- és szak­szervezeti mozgalom, a tu­dományos és filozófiai gon­dolkodás eredményeként megvalósult egy demokrati­kus alternatíva. A mieink­től szerencsésebb sorsú tár­sadalmakban a munkavál­lalók és munkaadók közötti érdekegyeztetés révén szo­ciális biztonság alakult ki és kiteljesedett a polgáro­sodás. Magyarországon elég ha­mar kiderült, hogy a dikta­túra gazdasága csődbe fog jutni. Dörnbach Alajos utalt Nagy Imre reformgon­dolataira, s arra, hogy az­után harminc évig keres­tük a nem létező harmadik utat, mígnem eljutottunk napjaink rendszerváltásá­hoz. Ennek pedig az az egyik fontos tanulsága, hogy az új politikai intézmény- rendszer és jogrendszer ki­alakulása után sem tud még hosszú ideig demokra­tikusan működni a társa­dalom Az Országg3'űlés alelnöke de azok betartására buz­dítják társaikat is. Faggatom ifjú Takács Pált, mi volt a gyerekeknek az idei események között a legizgalmasabb feladata? Március lö-án rendezték meg több csapat részvéte­lével Buda bevételét: A bu­dapesti tűzoltóság segítsé­gével a falakat meg kellett mászni ahhoz, hogy Budát felszabadítsák, hogy meg­nyíljon Táncsics börtöne. Komoly feladatok megoldá­sa után jutottak el a har­cosok a Hadtörténeti Mú­zeumba, ahol értékelték az ostrom eseményeit, és ahol a honvédelmi miniszter megbízottja átadta a kitün­tető jelvényeket. — Ma már a nyárra ké­szülünk — tájékoztatott Takács Pál. — A gyerekek a könyvtárban táborozási ismeretekét, szereznek, kü­lönböző összejöveteleken, csoportos foglalkozásokon ismerkednek a Galga men­te történelmével, néphagyo­mányaival, hogy amikör elérkezik a- táborverés ide­je, Ácsán ismét fellobban­jon esténként a tábortűz lángja. Mindezt azért csi­náljuk, mert felnőtt veze­tőtársaimmal együtt tud­juk, hogy egész életre szóló és meghatározó élményt adhat és ad egy tíznapos hagyományőrző tábor, ami­kor megismeriük a kis haza szépséges arcát. Fercsik Mihály szólt arról is, hogy a hatal­mat gyakorlók majdnem szükségszerűen ugyanazok, ami persze megbotránkoz­tató, de ez a hatalom ter­mészete az egész világon. Vannak emberek. akik ügyességüknél, alkalmazko­dóképességüknél fogva több hasznot tudnak nyújtani, mint a ..szentéletű sekres­tyések.”- Ezért nem szabad abba a hibába esni, ami '43 után bekövetkezett, amikor is fontosabb volt a párthű­ség, mint a szakmai alkal­masság. A legnehezebb kér­dés az, hogy hogyan lehet a kilencven százalékban ál­lami tulajdont minél ki­sebb visszaélésekkel privati­zálni. Azokban az országok­ban, is hatalmas botrányo­kat okozott a magántulaj­donba adás. melyekben az állami tulajdon aránya 10- 13 százalék volt. A gazdaság legtöbb szfé­rájában a kisebb vállalko­zások képesek a gyors al­kalmazkodásra, és a fejlett ipari államok tudatosan védekeznek a monopóliu­mok ellen. Mindezt figye­lembe kell venni a közép-- európai országokban is. Dörnbach Ala jos nem ha­gyott kétséget afféléi, hogy a volt szocialista országok számára is nagyon fontos a részvétel az európai in­tegrációban, de az nem eszköz lesz, hanem talpra állásuk következménye. A magyar parlament al­elnöke részt vett a csíksom- lyói búcsún is. A székelység A tavaszi idényben inga­dozó teljesítményt nyújtott a GSC NB III-as labdarú­gócsapata, amihez hozzá­járultak a személyi változá­sok. Bízunk abban, hogy az osszeszokás már megmutat­kozik az utolsó fordulóban — mondta Horváth Géza szakosztályvezető, amikor a mai, szombati, Pénzügyőr elleni mérkőzés előtt kér­deztük a kilátásokról. — A Dunai Kőolajtól el­szenvedett szerencsétlen 1-0-ás vereséggel kerültünk a hetedik helyre. A leg­utóbbi hazai győzelemmel sem sikerült az előző pozí­cióba visszajutnunk. Most nehéz forduló elé nézünk, GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. ® A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. @ Munkatárs: Pillér Éva. O Postacím: Gödöllő, Pf. 11. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-796. © Szerkesztősé­gi fogadóóra: hétfőn iO-től 13 óráig. © Hirdetésfelvé­tel: munkanapodon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőség­ben. nagy ünnepének előestéjén arról kérdeztem, hogy mit jelent számára Erdély. — Erdélyt úgy tekintem, mintha itt rokonaink élné­nek. Őszintén hiszem, hogy a múlt értékeiben nem le­het gondolkodni. Iskoláim kezdetén, a negyvenes évelő­ben torz szemléletben ne­velkedtünk, nem tudtuk ak­kor mi sem, hogy csak egy európai integrációban sza­bad gondolkodnunk. Ide­genbe szakadt testvéreinket csak az egyesült Európában mondhatjuk majd egyen­rangúaknak. Európa népei­nek meg kell érteniük, hogy valaki lehet egy országnak akkor is hűséges tagja, hasznos állampolgára, ha egy kisebbségi nemzethez tartozik. Először 1968-ban bolyong­tam a tájon és eljutottam' Havasalföldre, valamint a Regátba is. Magam szemé­lyes mulasztásnak tartom, hogy nem tanultam meg legalább egy szomszédos nyelvet. Nem is volt rá indít­tatásunk. Remélem, hogy a következő nemzedékek szá­mára az országhatárok csak annyit fognak jelenteni, mint ma a szomszédos vá­rosok határai. Ebben a ré­gióban szinte mindenkinek vannak sérelmei, nem csak az egyes embereknek, ha­nem a közösségeknek is. Ha egyfolytában azon vi­tatkoznánk, hogy ki ütött vissza először, akkor vég­zetes hibát követnénk el. Nekünk együtt kell Európá­ba jutnunk, s nem azt fi­gyelve, kitől jobb a helyze­tünk, hanem arra töreked­ve, hogy egyikünknek se legyen rosszabb helyzete, mint nekünk. Balázs Gusztáv 17 órai kezdettel a Pasaréti út 124. szám alatti sportte­lepen, a Pénzügyőrnél. El­lenfelünk az ESMTK-val és az Esztergommal azonos pontszámmal áll az élen. Mindhárom csapat bajnok­ságot szeretne nyerni. Eb­ből adódóan esélyünk a pontszerzésre csak akkor lesz, ha a csapat betartja a taktikai utasítást, fegyel­mezetten mindent megtesz, ami tudásából telik, és a szerencse sem fordul el teljesen tőlük. Kiállított és sárga lapos játékosunk nincs, Zimonyi- nak vasárnapi sérüléséből adódóan a hét elején pi­hennie kellett, de reméljük, hogy szombaton ő is játsz­hat. A szokásoknak meg­felelően két busszal indu­lunk. Az ifik fél egykor, a felnőttek negyed három­kor hagyják el a GSC-pá- lyát. Labdarúgás Ha kedvez a szerencse

Next

/
Oldalképek
Tartalom