Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-25 / 121. szám

Nemzetközi konferencia Ráckevén Fókuszban egy márki Harminc országból 125-en érkeztek Ráckevére, ahol a Savoyai-kastélyban a hét végén többnapos rendezvé­nyen vesznek részt. A Nemzetközi Emissary Há­lózat magyar- és francia- országi közössége nagysza­bású zártkörű konferenciát tart Közös európai otthon címmel. Az esemény egyik szer­vezője, Rúzsa Ágota be­számolójából kiderül: Az Amerikai Egy esült Álla­mokban az 1920-as években alakult szervezet gyors fej­lődésnek indult, s a 40-es esztendőkben már kiterjedt hálózattá vált. Napjaink­ban két központtal rendel­kezik. Kanadában és az USA-ban egyaránt ellátják koordinációs feladataikat, segítségükkel már az egész világon ismertek. — A nemzetközi társaság spiritista elveket vall — fűzi hozzá Rúzsa Ágota —, azzal a fontos kitétellel: a tagság hite szerint annyit ér az egész, amennyit meg tud valósítani. Teljességre törekszik, és erre ösztönöz minden hozzánk belépőt, legyen az buszsofőr vagy akár miniszter. Nem annak alapján léphet be bárki a szervezetbe, hol lakik, és mennyi a jövedelme. Egé­szen más számít. Csupán az, mennyire tudunk együtt gondolkodni, mennyire vá­gyjunk képesek egymás ki­sugárzását felfogni. Ez a mostani, a ráckevei már a második világtalál­kozójuk. Vajon milyen előzmények után került er­re sor? — Az első nagyszabású összejövetelre tavaly, a franciaországi La Vingne- ba húsz. országból érkeztek látogatók. A konferencia a gyógyulás és egy új látás­mód kialakulásának felejt­hetetlen élményét hozta. Azóta pedig az európai vál­tozások dinamizmusa még inkább történelmi léptékű. Hol másutt rendeznénk meg, mint itt, Európa szí­vében a II. összejövetelt. Rúzsa Ágota hozzáfűzte: — Michael Exeter (Exeter márkija és a brit Lordok Házának tagja) a Nemzet­közi Emissary Hálózat ügy­vezető igazgatójaként járja a világot, erőit, energiáját arra áldozza, hogy integrá­ló hatást fejtsen ki. Müveit, azaz beszédeit eddig 70 nyelvre fordították le. A szervezet olyan kihívást je­lentő kérdésekben kínál egy lehetséges megközelítési mó­dot, mint a túlnépesedés, az üzleti élet problémái, gyógyírt talál a nehézsé­gekkel teli emberi kapcso­latokra, de még a környe­zeti válságokra is. Exeter urat a közösség tagjai fó­kusznak tartják, aki a kö­zösségből jóvá gondolato­kat képes összegyűjteni, s így a transzcendes világ gyújtópontjaként szolgál. Nem sportcsarnokokat megtöltő seregnyi ember előtt áll, és nem prédikál. Visszafogott beszédeiben ráérez arra a hangra, amely mindenkinek a belső hang­ja. S minthogy a tanító sem attól tanító, mit mond, ha­nem attól, milyen a kisu­gárzása, Rúzsa Ágota úgy érzi: láthatatlan dimen­ziókba ér a beszédek hatá­sa. T. S. Eliot szavaival él: megmagyarázható, mit je­lent A forduló világ nyug­vópontjában élni. A közösség erejéről meg­győződhet bárki, ha elláto­gat Ráckevére, a Savoyai- kastélyba, s május 26-án, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel meghallgatja A teremtés szívében élve, gyakorlati bölcsesség nem mindennapi időkre — című nyilvános előadást. Ekkor telefonösszeköttetést létesí­tenek a kanadai központtal .— s egy időben két helyen hallgathatják Exeter úr szavait. — fekete — NE ÉLJENEK SZÁZEZREK SZORONGÁSBAN Kézfogó a társadalommal A budai Duna-part egyik legszebb helyén, a Petőfi híd tövében lakik Hernádi Gyula író. Lakásából nemcsak a víz sodrását, hanem egy világváros lüktetését is látni. Az író most — ki tudja, hányadszor — elfordulva az iro­dalomtól a társadalommal való „kézfogára” készül. Több laptársunk is hírül adta: Hernádi Gyula és barátai meg­alakították a Boldogságpártot. R Honnan az ötlet, de legfőképen a bátor­ság, hogy egy új párt alakuljon ma Magyaror­szágon? A tömegek amúgy is unják a politi­kát, szidják a parlamen­ti padsorokban ülő kép­viselőket. Mi vezet egy avantgárd szellemű írót arra, hogy pártot szer­vezzen? — A kérdésben elmondot­takkal teljes mértékben egyetértek, és magam is vallom, tapasztalom, hogy a pártok többsége az el­méleti kérdésekkel van el­foglalva. Nem is akarnak tudomást szerezni az össz- nemzeti türelmetlenségről, a jogos elégedetlenségről. Naponta hallom, hogy egyes rétegek milyen sanyarú kö­rülmények között élnek. Sokan elfeledkeznek arról, hogy rendkívül nehéz, szin­te reménytelen helyzetben vagyunk. £& Korábban cppen Budán a XI. kerületben a magukra maradt, ma­gatehetetlen emberek, a Nyugdíjasok Pártját sze­rette volna felkarolni. — Ez még jóval a vá­lasztások előtt volt. Hittem abban, hogy igen széles ré­tegre támaszkodva, az ő életkörülményeiken javítani tudunk. Akkor, mint már oly sokszor életemben, még túlságosan utópisztikusnak tűntek az elképzeléseim. ■ Időszerű mosi egy újabb pártot alakítani? — Igen, mert politikai vákuum tapasztalható. Az­zal együtt, hogy a kormány és a pártok nagyon sok mindent tettek és tesznek, ellentmondásos a viszonyuk a világgal, az emberekkel. Például nem tudna mit kez­deni az időfaktorral az em­berek életében. Ennek pe­dig egyfajta ingerültségi hatása van. Én és barátaim, valamint a velünk egyetér­tők egy olyan pártot szeret­nének kiépíteni, amelyik mentes a száraz politikai manipulációktól és megje­lenési formáktól; viszont felettébb érzelemgazdag. Vannak benne festők, írók. rockzenészek, tudósok, de ugyanúgy „kisemberek” is. Akik együttesen próbálják majd a társadalom furcsa tagozódását teljes, egysé­ges érzelmi és értelmi ne­vezőre hozni. 9 Azt hallottuk, hogy a párt szervezésében vannak segítőtársai, akik közül néhányan már vidéken is — így például az elmúlt hetek­ben Pest megye több te­lepülésen is — megfor­dultak. — Nagy Feró az egyik társam, aki mögött sok százezer ifjú rajongó áll. Ö már megkezdte a toborzást, a fellépésein igen sok érde­kes dolgot tapasztalt. A gyerekek rokonszenvvel fo­gadták a Boldogságpártot, A másik társam Zalatnay Sarolta, aki egy másik réte­get próbál majd megfogni. De sorolhatnám a többie- ker is: bár Jancsó Miklós még jelenleg Amerikában van, de egyetért elképzelé­seinkkel. Moskovits Katalin főorvos, Jankovics Marcell filmrendező, Hoppál Mihály etnográfus szintén csatla­kozott hozzánk. Mi szeret­nénk minden rétegre, sőt az etnikumra is támasz­kodni. ■ Mit takar a név: boldogság? Sokan kicsit rózsaszínűnek, szaijneu- korszagúnak tartják, már az elnevezést is. Mások pedig Hernádival kapcsolatban biődiit em­legetnek. .. — Áh, ezeket én már megszoktam ... Azért Bol­dogságpárt, mert a teljes tolerancia elvét valljuk. Ná­lunk például nincs tagdíj sem, bárki tagjaink sorába szegődhet. Előfordulhat, hogy valaki más pártban is benne van meg a miénkben is — ha az a másik meg­engedi. S ha szimpatikus neki, amit nil mondunk, esetleg ránk szavaz vagy képvisel bennünket. Itt a formákat is menet közben kell kialakítani. Olyan la/.a szervezeti formát szeretnénk létrehozni, amelyben azo­nos értékképzetek, célkép­zetek egysége tartja össze Magyarországon megkö­zelítőleg 460 ezer mozgás- sérült ember él. Közöttük sok az olyan, aki nem szo­rul ugyan rendszeres gon­dozásra, ápolásra, de az önálló életvitel mégsem adatik meg neki. Ellátásukra hazánkban még nem épült ki korszerű, humánus, az európai civili­zációhoz méltó intézmény- rendszer. Ez a tény sarkall­ta a Mozgáskorlátozottak Pest Megyei Egyesületének vezetőit, hogy — a Mozgás- korlátozottak Egyesületé­nek Országos Szövetségével karöltve — létrehozza az országos érdekkörű Moz­gáskorlátozottak Otthonhá­za Alapítványát. Ennek az embereket. Mi célul tűz­tük ki a megbocsátás prog­ramját. Nem értünk azzal egyet, hogy százezrek szo­rongásban éljenek, és a szabadság, a demokrácia körülményei ellenére foly­tatódjék a gyűlölködés, és annak a vizsgálata, hogy ki a hiteles, vagy netán ki volt ellenálló, és ki szólalt meg először ama bizonyos sátor­ban. 9 Hol jelentkezhetnek az érdeklődők a pártba? — A Boldogságpárt címe: 1399 Budapest. Pf. 701/529. A IX. kerület, Golgota u. 3. szám alatt levő Vörösmarty Művelődési Házban már működik a telefonunk is: 113-0607/19-es melléken Szűcs Alfréd főtitkár tájé­koztatja az érdeklődőket. Jelentkezni névvel, címmel levelezőlapon is lehet. célja olyan otthonházak országos hálózatának kiépí­tése, működésük elősegíté­se, amelyekben az önállá- tásra nem teljesen képes, korlátozott mozgásképessé­gű emberek lakást, szükség szerint segítséget és gondo­zást kapnak. Emellett ér­telmes és hasznos tevékeny,, séget is folytatnak, például munkát vállalva megte­remthetik megélhetésük anyagi fedezetét. Az alapítvány nyitott, ah­hoz bármely hazai és kül­földi jogi és magánszemély csatlakozhat. Az alapítvány szárul aszá- ma: OKHB Rt. 312-10487. H. fi. Deák Attila Alapítvány mozpásséréilt&kmk Otthonházak ISMERJÜK MEG A BIBLIÁT! (10.) A BŰN ÉS A BÜNTETÉS A BIBLIÁBAN Az Ószövetségben sokszor találkozunk Isten elleni lázadással, akaratának semmibevételével. A Biblia az Istennel való tudatos szembehelyezkedést bűnnek nevezi. A legsúlyosabbnak a bálvány­imádást tartja, mert azzal az ember teljesen elfordul Istentől, s he­lyette olyan dlőtt hódol meg, aki nem Isten. A Biblia bűnnek tekin­ti a felebarát jogának és életének megsértését is, minthogy ez szin­tén Isten akaratának elutasítása, teremtetett, és a teremtő Isten azt életét tartsák tiszteletben. Az első bűn és következményei A Biblia. nemcsak megnevezi a bűnt a történelemben, hanem fel­tárja mélyebb indítékait az em­ber természetében, sőt a bűn ha­tását is az emberiség jelen álla­potára. Ebben a tekintetben egyedülálló a bibliai őstörténet, amely a bűn eredetét már az em­beriség kezdeténél kimutatja. A teremtéstörténet megállapítja, hogy minden teremtmény jó, ez­zel szemben a történelem mégis miért nyújt ellenkező látszatot? A bűnbeesés elbeszélésében arra kapunk feleletet, miért áll az em­beri élet a rendellenesség és a bűn jegyében. A bibliai szerző a a hit fényében mint tényt ismeri fel, hogy az ember a történelem kezdetén szembefordult Isten­Az ember ugyanis Isten képére akarja, hogy az emberek egymás nel, s ennek következményét, mint Isten büntetésit hordozza az emberiség jelen állapota. Az első bűn konkrét körülményeit és módját viszont nem ismeri, ha­nem képekben, korának irodalmi eszközeivel ábrázolja. A szerző ezeket is isteni sugallatra válasz­totta, hogy a kinyilatkoztatott tanítást alkalmas kifejezési esz­közökkel adhassa tovább. Az ember teremtésének leírá­sából megtudjuk (lMóz 2.), hogy Isten az első embert egy kertben helyezte el. Mindent rábízott, csupán azt tiltotta meg neki, hogy egyetlen fa, a jó és rossz tudás fájának gyümölcséből egyen. A parancs megszegése esetén Isten súlyos büntetésével kellett számolnia. Az ember te­hát történelmének kezdetétől fog­va erkölcsi lény, személyiségét a szabad akarat alapozza meg. Dönthet jó és rossz között, elis­merheti Istent, vagy elfordulhat tőile, sorsát irányíthatja a felis­mert törvény szerint, vagy öncé­lúvá válhat. A folytatás leírja a bűnbeesést, következményeivel együtt (lMóz 3.). Az első ember és felesége megszegték Isten parancsát, és ettek a fa gyümölcséből. A pa­rancs elutasításában az autonó­mia vágya vezérelte őket abban a reményben, hogy tettük által olyanok lesznek, mint Isten, dönthetnek arról, hogy mi jó és mi rossz, maguk határozhatják meg, mi üdvös és mi rossz a szá­mukra. Az ember gyengesége mellett a bűnbeesésben része volt ellenséges hatalom kísértő tevékenységének is, s ezt kígyó alakjában szemlélteti a Biblia. A férfi és nő szembenállása A bűn hatásának következmé­nye megrendítő: az Istentől való elfordulás megzavarta azt a belső és külső rendet, azt a harmóniát, amit a kertben fennálló paradi­csomi állapot jelképezett. Isten akaratának elutasítása Isten bün­tetését vonta maga után. Az em­ber olyan akart lenni, mint Is­ten. s helyette rá kellett döbben­nie ösztönei révén sebezhető va­lóságára, amikor a tiltott fa gyü­mölcsének fogyasztása után a férfi és a nő felismerik mezíte­lenségüket. A férfi szembekerül feleségével, a bűn felelősségét a neki segítőtársként adott asz- szonyra szeretné hárítani. A bűn következménye, hogy a munka alkotás helyett robottá válik. A férfi és nő kapcsolata a házas­ságban gyakran ellentétek hordo­zója lesz, mert megrontja a szen­vedély és hatalomvágy. A termé­szet feletti uralom küzdelemben és ismételt eredménytelenségben valósul meg, s nem úgy, ahogy az jllene az emberhez, aki Isten képe, és akiért minden lett. Vé­gül a halál borzalma is arra utal, hogy az élet a büntetés jegyét vi­seli magán. Mindez nem Istentől származik, aki mindent jónak te­remtett. Oka az ember elfordulá­sa Istentől. Saját önös akaratá­ban kereste nagyságát, s most meg kell tapasztalnia a rideg va­lóságot Vigasztaló üzenet Ugyanakkor az egész Biblia ta­núsítja, hogy az emberi élet a bűn ellenére sem veszítette el ér­telmét. A világ és benne az élet Isten teremtménye, s azt semmi­féle emberi gonoszság vagy más hatalom sem képes tönkretenni. Bár az élet sokszor külsőleg is Istentől való elfordulás képét mutatja, s az ember napjai a kí­sértés és bűnös gyengeség, robot, szenvedés és halál jegyében tel­nek el. Istennek mégis van célja vele. A Biblia hősei is esendő emberek, mégis képesek nemes dolgokat cselekedni. Azt is megtudjuk a Szentírás lapjaiból, hogy az ember nincs menthetetlenül kiszolgáltatva a bűnnek és esendöségnek. Mert mint ezekkel ellentétes erő. Isten jósága, szeretete és megbocsátá­sa tevékeny a világban, s mindig kész visszaifogadni a megtérő em­bert. A prófétáknál ismételten ol­vassuk a vigasztaló üzenetet: Is­ten minden bűne ellenére vissza fogja venni népét! A Biblia tanítása a bűnről rá­mutat a világban és az emberi életben napról napra tapasztalha­tó rosszra. Ugyanakkor hirdeti, hogy a küzdelmes történelmi ál­lapot nem reménytelen, mert van lehetőség felemelkedésre. Rózsa Huba, a budapesti Rám. Kát. Hittudományi Egyetem tanára v .«I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom