Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-21 / 117. szám

Három község körjegyzősége Ez is járatlan át Iíárom község — Galgamácsa, Vácegres, Váckisújfalu — 1991. január 1-jéig közös tanácsot alkotott, s bár a falvak között különösebb ellentetek nem voltak, a hely- hatósági választások után Váecgresen, Váckisújfalun is önálló képviselő-testület alakult, s Galgamácsa önkor­mányzata is új eletet Kezdhetett. Tóth András polgármes- . ter a galgamácsai képvise­lők akarását, megértését hangsúlyozza, amikor elis­meréssel szól arról, hogy 1991 márciusára már meg­történt a három község kö­zött a vagyonmegosztás is. — Az osztozkodás, ha nem is volt teljesen mentes a vitáktól, azért békesség­ben zárult, s még a 400 lel­ket számláló Váckisújfalu kasszájába is jutott 400 ezer forint, hogy könnyebb le­gyen az önálló életkezdés. A vagyonmegosztással egyidejűleg sikerült meg­egyezni a közös fenntartá­sú intézmények- működteté­sében, s a működési kiadá­sokhoz való hozzájárulások mértékében. Ennek köszön­hetően folyamatos volt az egészségügyi ellátás, nem szünetelt egy pillanatra sem a szervezett hulladékszállí­tás, és a vácegresi, váckisúj- falui felső tagozatos ta­nulók tanulhattak tovább a mácsai iskolában. Néhány közös vagyontárgyat — mint például a gépkocsikat — ma is együtt működtet­jük: közös a kiadás, az üze­meltetés a település lélek- száma szerint igényli a hoz­Látogatóban voltam Gödöl­lőn, a Bethlen Gábor utca 48, szám alatti családi házbán. Itt él Molnár Imréné, a város és talán a megye legidősebb polgára. Először a századik születésnapján kerestem fel, amikor még nagyon jól be­szélt, és sok mindent elmon­dott életéről. Búcsúzáskor kér­dőn fordult hozzám: ugye, fiam, eljössz jövőre is? így jutottam el a lói., a 1112., a 303. és most a 103. évforduló­hoz. Először a 80 éves Lajos fiához kopogtam be, majd egy ajtóval odább Szalai Zsigmondékhoz, Molnárné Etuska lányáékhoz. Öröm­mel fogadtak. — Tessék bejönni a ma­ma szobájába! — invitál­tak. — A marna fekszik, két éve eltörött a comb­csontja. Kórházba került, ott műtötték meg. zájárulást —, de osztozunk a bevételen is. A beszélgetés során meg­tudom, hogy a három falu körjegyzőséget szervezett, s a hivatali munka — amely­nek új és úja.formáit kere­sik Galgamácsán — bizo­nyos mértékig hasonlít a régi szakigazgatási appará­tus tevékenységéhez. — Sajnos kevés a tapasz­talatunk, s a közvetlen ta­pasztalatszerzésre is kevés a lehetőségünk, mert a kör­zetünkben nincs másik körjegyzőség. Igaz. nem várjuk a felső utasításokat — mondta Tóth András —, de jó lenne megismerni az ehhez igazodó szervezeti modelleket, külföldi tapasz­talatokat, mert mindez megrövidíthetné a vajúdás, az új keresésének idősza­kát. Jelenleg az a helyzet, hogy a körjegyzőségnek van három önálló képviselő­testülete, amelyek önálló gazdálkodási jogkörrel, sa­ját bankszámlával rendel­keznek, s a pénzügyi szak- apparátus — amelynek lét­száma a körjegyzőségen be­lül nem emelkedett — döllő és Kerepes között az útkaparó házában. Meg­maradt gödöllőinek, itt él­te meg élete eddigi 104 esz­tendejét. Négy gyermeke él. Lajos 1910-ben, Gizi 1912-ben, Margit 1914-ben, Etus 1918- ban született. Szépszámú unoka és dédunoka is körülveszi a nagyU. Ifjúkorában az volt a kérése Istentől, hogy adjon neki hosszú életet, és a ké­rés meghallgatásra talált. Minden jót kívánunk mi is kedves Gizi néninek, aki 1922-től 1953-ig bábaként oly sok gyereket segített a világra. (Csiba) mindent külön-külön köny­vel, leltároz, adminisztrál. Ügy gondolom, ettől több­re lenne szükség, ezért ku­tatjuk az együttműködés szervezeti, igazgatási for­máit. A megoldandó feladatok sok murikát adnak Galga­mácsán. Az éves költségve­tésük 34 millió forint, amelyből 30 millió szüksé­ges az intézmények működ­tetéséhez. A fennmaradó 4 millióból 1,5 milliót igé­nyelnek a felújítások, így a fejlesztésre mindössze 2,5 millió fordítható. — Bizony, ebből nem sok mindenre telik — mondja a polgármester —, de hát ad­dig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér. Képviselőtársaim vélemé­nye szerint is nagyon fon­tos lenne, hogy döntsék el az illetékesek, miként ala­kul az önkormányzatok va­gyona, ami meghatározza, lesz-e vállalkozási lehetősé­günk, és feleletet ad a kér­désre — a helyi erőforrások feltárása milyen mérték­ben segíti a község fejlődé­sét. Ma — minden törekvé­sünk ellenére — csak a 2.5 millióból fejleszthetünk. Ez a pénz arra lesz elég, hogy néhány utat megépítsünk, s akkor Galgamácsán nem lesz közterületi probléma. Befejezzük a megvásárolt egyházi épület tatarozását, amelyet korábban idősek napközi otthonának szán­tunk, ám közben kiderült, hogy a kihasználtsága nem lenne teljes, ezért turista- szállást alakítunk ki benne. Természeti környezetünk szépsége. falunk gazdag néphagyománya a bővülő idegenforgalom hatására — remélhetően — egyre több látogatót vonz Galgamácsá- ra, s így szükség lesz a szálláshelyre. A művelődési házban új vizesblokkot, az óvodában kiszolgálóhelyiségeket épí­tünk, és szeretnénk kiegé­szíteni az egészségügyi szolgáltatások gépi ellátá­sát. Természetesen álmodo­zunk is a gázfűtésről, a szenny vízelvezető-csatorna­rendszerről — de álmaink nem akadályoznak bennün­ket a mindennapi felada­tok ellátásában és választó- polgáraink szolgálatában. Fercsik Mihály Molnár néni száznégy éves Hű maradt a városhoz G ÖDÖLLŐI Stílfa XVIII. ÉVFOLYAM. 117. SZÁM 1991. MÁJUS 21.. KEDD Fiatalok kilátástalan helyzetben Nem kell a munkaerejük! Gödöllőn, a volt járási tanács, majd később a járási hivatal által használt épületet jelenleg különböző in­tézmények, szervezetek használják, itt található pél­dául lapunk városi szerkesztősége, az APEH kirendelt­sége, s itt kaptak helyet a pártok városi szervezetei is. Talán két hónapja lehet, hogy ideköltözölt a munka­nélküliekkel, azok elhelyezésével és segélyezésével fog­lalkozó hivatal is, és mivel szinte naponta megfordulok a folyosón, látom, hogy a várakozó sor egyre hosszabb lesz, s az ácsorgók pedig egyre hangosabbak és türelmet­lenebbek. Fiatal asszonyka — kar­ján néhány hónapos gye­rekével — unottan álldo­gál a iéi'je mellett, akivel beszélgetek. < — Lakatos Imrének hív­nak. Írja meg. Megírhatja, hogy elküldték, amiért ci­gány vagyok. Azt mond­ták, nincs meg az iskolám. Hát kell az a hórukkozás­hoz!? Az az igazság, hogy járt a pofám, mert láttam ám, s nem is hallgattam róla, mit csinál az építés- vezető, a művezető. Ott pa­liztak át bennünket, ahol nem is gondoltuk. Mar két hónapja meló nélkül va­gyok. Hogy mi lesz? Hát mi lenne? Ma még nem, de lehet, hogy holnap már én is lopok, akár a mesterek. Igaz, engem elfognak. Néhányan körülvesznek bennünket. Egyre emelke- dettebb hangon mondjak vélt és valós sérelmeiket.. Hiába állítom, hogy nem tudok segíteni, ők csak mondják. — Kibeszéljük magunkból a bajt! — ál­lítja Tankó Béla. Úgy tű­nik, perben-haragbah van­nak mindenkivel. Nem csak a mi korunk­nak,- de minden megelőző kornak is legszomorúbb és legsúlyosabb ténye volt és az maradt mára is, hogy a társadalom úgy van beren­dezve, hogy a munkaadó és a munkavállaló soha meg nem értheti egymást. Tűz és víz. Ezért van nagy szükség arra, hogy ha már az alaphelyzetben ilyen át­hidalhatatlan a különbség, akkor az okosság álljon ■ őrt, és a jóság uralkodjon mind a két félnek a mű­ködésében. A Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem oktatói hi­vatalosan meg baráti tár­saságban is elmondják: két-három évvel ezelőtt nem volt nagy dolog állás­ba juttatni a végzetteket. Három-négy munkahely is várt egy kezdő agrármér­nökre, ma viszont szinte lehetetlen az ifjak elhelyez­kedése. A legmagasabb pro­tekció se nagyon segít. A Péceli Mezőgazdasági Szakközépiskolában és Szakmunkásképző Intézet­ben tájékoztatott az igaz­gató arról, hogy az Állator­vos-tudományi Egyetemen most diplomázó fiatal férfi jelentkezett oktatónak. Ko­pogtattak az ajtaján agrár- egyetemet végzett ifjak is. Állást kereső diplomások. Koncz Gábortól hallot­tam, akinek a lánya az EL TE végzőse. — Egészen a diploma átvételéig a lá­nyoknak, fiúknak volta­képpen nincs gazdasági problémájuk, vagyis eltar­tottak. Most, hogy végez­nek, kénytelenek lesznek a terheket a vállukra Venni, s cipelni a szociális problé­mák, az ország eladósodá­sából születő nehézségek sokaságát. Meghatódtam, amikor a GATE végzőseinek ballagá­si ünnepsége után többek­kel beszéltem. Jó volt hal­lani, ahogyan támadtak bennünket, öregeket, mert olyan sok baj van ebben az országban. Kioktattak, hogy nem lehet ceremó­niákkal, handabandázás- sal gyógyítani, csak okos tettekkel. Harciasság, el­szánt akarat volt a szavak­ban, de ez még nem jelen­ti azt, hogy a fiatal gene­ráció találkozik a munka­erejét áhítozó szükséglettel. Az óhaj — sajnos — össze­zsugorodott, s éppen most ütött be az a szörnyű ál­lapot, hogy nem kellenek a munkaerők a termelők nagy hálózatába! Fehér Károly hetvenen túljutott idős közgazdász. Mit javasol? — Nagyon sürgős, hogy az illetékesek a fiatalság számára találjanak lehető­séget, módot a munkavég­zésibe, vagyis teremtsenek új és új munkahelyeket. Erre szükség van, hogy a fiatalság el ne hulljon, bel­ső erőit el ne veszítse, az életben való szükségességét megsemmisítve ne érezze. Aszódon hívták fel a fi­gyelmem a most érettségi­zőkre. Száz és száz csa­lád — itt a Galga mentén és Gödöllő körzetében — tele van/lesz a felserdült gyerekek kétségbeejtő so­kaságával. Szomorú és romboló érzés a fiatalság­ra, ha tétlen emésztődésé- ben azt kell éreznie, reá ebben a rendben nincs szükség. Sem teljes körképet, sem teljes kórképet nem kí­vántam adni. Vázlatosan vetettem papírra a hallot­takat, látottakat — elgon­dolkodtatónak, cselekvésre indítónak. F. M. Francia sportolók ßz egyetemen Csak a pályán kaptak ki A múlt évben egy tízta­gú orvoscsoport jött meg­látogatni, és csak csodál­koztak a mamán. Sajnos már sokat fekszik, jobb ol­dalára dőlve, amelyiken a törés volt. Dr. Mészöly Je­nő körzeti főorvos rendsze­res látogatója, vizsgálja és írja a gyógyszereket. Ko­rábban nem szedett orvos­ságot, de egy idő óta kéri. a fájdalomcsillapítót . és a nyugtatót. Látása és hallása teljesen megromlott. Az asztalon kitapogatja a tárgyakat, de különös problémája nem lehet, mert Etuska aggódó szeretettel figyeli minden mozdulatát. Tavaly még komoly kis ünnepséget rendeztek ne­ki, az. idén már elmarad a nagy köszöntő, csak a csa­lád veszi körül, és a pol­gármesteri hivatal anya- könyvvezetője. Régen írták 18S7. május 26-át, akkor született Gö­GÖDÖLLÖI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. €1 A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. © Munkatárs: Pillér Éva. © PGr.tacím: Gödöllő, Pf. 14. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-79G. ^5 Szerkesztősé­gi fogadódra: hétfőn 10-tfll 13 óráig. © Hirdetésfelvé­tel: munkanapodon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőség­ben. Már gyülekeztek a ven­dégek a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetemen a Testvérvárosok Világszö­vetsége által rendezett sze­mináriumra, amikor a sportpályán az US Bois St. Denis sportegyesület női labdarúgói — akik otthon a Tremblay En France vá­ros . színeiben, az I. osztá­lyú liga B csoportjában rúgják a labdát — itt, Gö­döllőn a Renova-Spartacus I. osztályú futballcsapat lá­nyaival mérkőztek, s bár 7-1-es vereséget szenved­tek, azért kitűnően érezték magukat, hiszen — amint a csapat legszűkebbje mon­dotta — a vendéglátás ki­tűnő, a vendéglátók ara­nyosak, . az itt töltött na­pok élményekben gazda­gok. Bankó János, a GEAC labdarúgó-szakosztályának egyik vezetője tájékozta­tott, hogy a Bois St. De­nis sportegyesület és az egyetem sportolói között már három éve jó kapcso­lat alakult ki. Az egyetem labdarúgói kétszer jártak Franciaországban — egy­szer a hévízgyörki labda­rúgókkal közösen —, és most az ottani kedvességet, sok-sok figyelmességet kí­vánják viszonozni, miköz­ben épülnek, erősödnek az emberi kapcsolatok is. Dr. Nagy Béla adjunktus, Puskás János egyetemi ok­tató azon fáradoznak, hogy a személyes ismeretségek, a sportolók találkozásai a város oktatási intézményei­nek, egyesületeinek külön­böző közösségeinek a kap­csolatrendszerévé terebé­lyesedjenek. A búcsúesten ezt a szándékot Fábián Zsolt alpolgármester és dr. Bíró Sándor rektorhe- lyettes is megerősítette, ami­vel Alain Fausette, a 35 tagú francia csoport veze­tője egyetértett, amikor így búcsúzott: — Viszontlátás­ra, jövőre Tremblay En France-ban. Alain Fausette nagyon elégedett volt a négynapos program minden eseményé­vel. Elmondta, hogy meg­ismerkedtek az egyetemmel, a várossal, jártak Mária- . besnyőn is, a kapucinusok rendházában. Elragadtatás­sal szólt Szentendréről, dicsérte a skanzen látniva- ’ lóinak sokaságát, a város­ka pezsgő életét, múzeu­mainak kínálatát. Módot kaptak arra, hogy nappal és éjjel sétálhassanak a budai Várban, — Rengeteget fényképez­tünk. Készült videoanyag is, amit otthon, a város ve­zetői nagyon várnak. Re­méljük — bár nem propa­gandafilmet készítettünk —, hogy sok francia barátunk kap kedvet Magyarország­ra látogatni. Megtudtuk a delegáció vezetőjétől, hogy többen közülük családoknál vol­tak elhelyezve, s így akadt közöttük olyan szerencsés, aki Galgahévízen egy iga­zi falusi lakodalomban mu­lathatott, mások a disz­kókkal ismerkedtek. —U. -ly. Á mozgáskorlátozottak gödöllői szervezete minden páratlan hét csütörtökjén 1G és 18 óra között ügyfél- fogadást tart Gödöllőn a Frekvencia video: Ürzűr. Sci-íi-vígjáték, 10 órakor. Párducember. Hor­ror, 18 órakor. Botrány a mosodában. Vígjáték, 18 és 20 órakor. Csöiriir Tűzdtóverseny önkéntes és vállalati íűz- oltóversenyt tartanak május 25-én, szombaton Csöinö- rön a Rákóczi-lovasiskola területén. A reggel 9 órakor kezdődő programon' a ver­seny látványosságain kívül lovasbemutató is szórakoz­tatja majd az érdeklődőket, s büfé is lesz. Fürst Sándor utca 9-es szá­mú klubházában. Telefon: 20-262. Más napokon a 20-791-es telefonon Imréné- hez fordulhatnak. Aszód, autósmozi: Piszkos alku. Színes ame­rikai akciófilm. Csak 18 éven felülieknek! Este 9 órakor. KÖZLEMÉNY Üj szolgáltatás! Megvárható, gyors cipőjavítás Gödöllőn, a Fantázia kisáruházban (bizto­sító mellett). Talpalás, sarka- lás, ragasztás, nálunk a leg­gyorsabb ! (50 465/3K)

Next

/
Oldalképek
Tartalom