Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-21 / 117. szám
L ÉVFOLYAM, 9t. SZÁM 1991. MÁJUS 21., KEDD D U hLAJÁJ SZENTENDREI-SZIGET CSEPEL-SZIGET MIKLÓS 1 I DUNAKESZI PÓT • GÖD RÁCKEVE SZIGETSZENTElvesztettek egy esztendőt A munkás ne érettségizzen? Gyakran járok a környéken. Mimiig arról hallok, hogy fiatalok maradnak ki iskolákból, mert nincs hely. Ez az Idei gond sokfelé. Ezért néztek értetlenül Lőrincz Andrásra, a dunakeszi polgármesteri hivatal művelődési osztályvezetőjére, Varga Lajosra, a MÄV Járműjavító Üzem igazgatójára, Bősz József szb-titkárra. Arról esik szó köztük, hogy azért mégis csak meg kellene csinálni azt a szakmunkásképző középiskolát. Legyen érettségije a munkásnak is. Legyen, bólintok rá, hisz mindig a nyugati farmerrel példálóznak a politikacsinálók. Rájuk nézzünk fel, mert azok már egyetemet végzettek! No de, tessenek mondani, jól értem? Van aki ellenzi ezt a törekvést? Az 1990—91 tanévben indult volna ez a szakközép- iskola — mondja Bősz József, aki különös előnynek tartaná azt is, hogy négy évig nincs állásgondjuk az ide jelentkezőknek. Akkor pedig szakemberként vehetnek részt, jó eséllyel az élet nagy versenyében. A MÁV vezérigazgatója a szűkössé vált anyagi körülmények miatt csökkenteni akar minden, szerinte halasztható kiadást. Takarékoskodni akar az oktatási költségeken is. — Egy olyan levélmásolatot kaptunk — mondja Lőrincz András —, amit a MÁV oktatási főosztálya a Munkaügyi Minisztériumnak írt. Javasolták, hogy szűnjön meg több olyan középfokú iskola, ami vasúti járműszerelésre képez. Köztük szerepelt a dunakeszi intézmény is. Javasolták, hogy ahol már ilyen középfokú képzés indult, ott a következő évben ne kezdjenek évfolyamot. Tehát Dunakeszin se. Aki érettségizni akar, járjon gimnáziumba, vagy keressen más budapesti iskolát, ha ragaszkodik a szakmához. Egyszerűbb esetben legyen csak olyan szakmunkás érettségi nélkül, mint a többiek. A Művelődési és Oktatásügyi Minisztériumnak nincs arra határozata, hogy ezt a formát meg kell szüntetni. Tanácstalanok voltunk az új tanév kezdetén, s nem kaptunk választ, mitévők legyünk. — Tizenhat éves korig tankötelezettség van — említi az osztályvezető mellékesen. — Pontosan azért építünk két tantermet a gimnáziumét pótolva ki, hogy azoknak legyen helyük, akik sehová sem férnek be. Nem gimnáziumot, de valamilyen középfokú oktatást akarunk nekik szervezni. Interregnumnak is nevezhető most a szakmunkásképzés és ezzel együtt a dunakeszi intézet sorsa. Jelenleg a februárban hozott helyi képviselő-testületi döntés után a megyei ön- kormányzat hatáskörébe tartozik. A pénz miatt alakult így, mert mindenkinek sovány az erszénye. Kérdés persze, hogy aki magában vagy a vezető testülettel közösen rangsorol, mit tart fontosnak és fontosabbnak, a mérlegeléskor. Az ugyanis komoly érdeke a városnak, hogy mindig jó színvonalúak legyenek a szolgáltatások, a sokat emlegetett infrastruktúra. Ehhez pedig jó mesterek kellenek. Ráadásul olyanok, akik nemcsak a szakmához, hanem szívük szerint a helységhez is tartoznak, egyszerűbben mondva; lokálpatrióták. Vagyis minden közösség annyit kap vissza a felnövekvő nemzedéktől, ameny- nyit előtte adott nekik. A megyei önkormányzatban is hallhatók olyan Több lesz a rendőr Júliusiéi megújulva Amíg egy elvileg támogatott ügy kiviteleződi'k — hosszú út vezet. Kiskunlac- házán is jó ideje, s különböző hivatali szinteken folytak tárgyalások egy ütőképes rendőrség létrehozásáról, az előkészületek után azonban, csak most értek a finisbe, kitűzve a dátumot: július elsején kezdi működését a létszámában jelentősen bővített nagyközségi rendőrség. A helyiségeket némi — hatvan- nyolcvan ezer forintot igénylő, s az önkormányzat által biztosított — átalakítás után a volt MSZMP épület adja, ahol egyelőre zeneiskola működik. Mivel azonban a diákok átköltöznek a hamarosan átadásra 8 kerülő művelődési házba, így ez az épület szabaddá válik. A tervek szerint a jelenlegi két munkatárssal szemben tizennégy hivatásos rendőrt alkalmaznak majd, akik béréhez az önkormányzat — éves szinten — kétmillió forint támogatást nyújt. De a működést is segíti a polgármesteri hivatal: egy NIVA terepjáró gépkocsival, illetve az épület rezsiköltségeinek finanszírozásával. A rendőri állások betöltésére pályázatot írnak 'ki — elsősorban a katonaviselt, érettségizett férfiak jelentkezésére számítanak. A rendőrség természetesen a kibővített létszám ellenére is számít a jövőben a héttagú polgárőrségre, szoros együttműködést várva a település biztonságának erősítésében. hangok, hogy addig finanszírozzák a helyi szakmunkásképzőket, amíg a normatív támogatásból telik erre. Ha ezen felül kell, kérdés, ki fizessen? Igaz, a törvény szerint míg a helyi önkormányzat az alapfokú oktatást köteles biztosítani, a középfokút csak vállalhatja, ha akarja és tudja, addig a megyeinek kötelessége az utóbbi terhét viselni. Így fonódnak azok a szálak, melyek végül a legille- tékesebbhez, Szabó Mihályhoz, a Gárdonyi Géza Szakmunkásképző Intézet igazgatójához vezetnek. Néhány héttel a felidézett disputa után ő foglalhatja össze a lényeget. — A MÁV vezérigazgatóság döntése miatt beszüntettük az előkészítést. Egy év kimarad, nem indul a szakközépiskola első osztálya. Időkökben tárgyalás kezdődött a Munkaügyi Minisztérium és a vasút között. A Munkaügyi Minisztérium oktatási koncepció kidolgozására kötelezte a képzéssel foglalkozó vezetőket. — Ettől az várható, hogy jövőre a járműjavítóval, mint érdekelt nagyüzemmel együttműködve szervezhetnek munkásközépiskolát? — Bízom abban, hogy sikerül. Kovács T. István Hihetetlen, mégis igaz Temetik — vállalko zásban Erre mondják: olyan szép, hogy nem is lehet igaz. Pedig igaz, hogy Szi- getszentmikláson egy vállalkozó hihetetlenül előnyös feltételekkel klván'a vállalkozásba venni a városi temetőt. Nem kevesebbet ajánlott, mint azt, hogy a sínkért üzemeltetéséért nem kér pénzt az önkormányzattól, sőt a sírhelyek díjáról is lemond. Vagyis nem egyszerűen arról van szó, hogy a városnak ezután nem kell félmillió forintot fordítani a temető karbantartására, hanem arról is, hogy ezentúl a sírhelyeik értékesítésével bevételhez jut. Az eddig évente kifizetett .ötszáz-' ezer forintot pedig az ön- kormányzat a szükséges temetői beruházásokra tartalékolhatja. Míg a vállalkozó. Jécsai Eerencné és családja ellátná a temető üzemeltetésével kapcsolatos valamennyi feladatot a sze- mátszállítástól a kisebb javítási munkákon át a temetések lebonyolításáig. Szigetszenitmlkláson és környékén évek óta visszatérő gondot jelentett, hogy nem volt megnyugtató a hétvégén, házaknál elhunytak elszállítása. Ha a tragédia péntek délután következett be, legföljebb a szállításra hivatott személy egyéni hozzáállásán, az elhunyt hozzátartozójával való megállapodás eredményességén múlott, hogy elkerül-e a háztól huszonnégy órán belül a megboldogult. Nem kell túl nagy fantázia ahhoz, hogy elképYbl Miklós emlékezete Mise és koncert Foton Főt gyönyörű műemlék temploma Ybl Miklós nagy magyar építész munkásságára emlékeztet. Ezt idézik vasárnap méltó módon a nagyközségben. Délelőtt 10 órakor dr. Lukács Lászlót, a Vigilia fő- szerkesztőjét. piarista atyát hallhatják körükben az ünnepi mise résztvevői. Már a délelőtti programban is szerepel a templom énekkara. amely szintén évfordulóra emlékezik. Történetük része annak a kulturális hagyománynak, mely a falura annyira jellemző. Az egyházak keretében mindig működtek énekkarok. Mint azt tavaly például a Fóti ősz alkalmával is tapasztalhattuk, nem akármilyen színvonalon. Repertoárjukba nemcsak egyházi, hanem világi zenei alkotások is beletartoznak, s mindig nagy sikerrel szerepeltek. A katolikus férfikar egy időben megszűnt, ám utána vegyes karrá alakult át. Régi tagjai harminc év óta rendszeresen egybegyűlnek. Mint általában a helyi énekkarok és művészegyüttesek, ők is sok. szép hazai és külföldi szereplés emlékeit őrzik. A nagy érdeklődéssel várt délutáni koncertre 15 órakor kerül sor o kated- rálisban, ahol szívesen látnak minden érdeklődőt. A rendezvénnyel egy időben, műsor előtt és után, a templom falai között tekintheti meg a közönség az Ybl Miklós fóti munkásságáról készült kiállítást. A fóti gyermekváros területén, a volt Károlyi- kastély márványtermében, este 6 órakor szakmai konferencia kezdődik, ahol Ybl Miklós munkásságát elemzik a hozzáértő szakemberek. Megőrző és megtartó erő Emléktábla a templom falán Kétszázötven-háromszáz a lélekszáma most Pomáz szerb lakosságának. Ügy mondják, társadalmi jelentőségük mindig nagyobb volt, mint a környező, szer- bek által is lakott településeké. A századfordulón szerb központnak számító Szentendrén 7-800 lelket számoltak a görögkeleti egyházban, amikor ebben a községben már kevesebben voltak. Ám annak fénykorában, az elmúlt század közepén, még ezer főt tartottak szerbnek. A kérdésre, hogy akikor miért fogyatkoztak meg ennyire, dr. Golub Iván orvos azt válaszolta Sárkányölő Szent György napján a búcsúban: Attól függ, hogy tekintjük a dolgot. Háromszáz éve élnek itt, más népektől, főleg a magyarságtól körülvéve. Ez tehát ilyen körülményeik között nem erőteljes fogyatkozás. A biológiai és társadalmi törvények ebbe az irányba hatnak. Így kellett, sikerült megtartani hagyományt, kultúrát, családi kapcsolatokat, a nyelvet. Kevés az olyan nemzetiség, amely három évszázad alatt, csak ennyire fogyatkozik meg. Környezetét gazdagítja és gazdagodik, aki ősei és mások kultúráját, egyenrangúságát egyformán értéknek tekinti. Erre, s egvál- talán magunkra gondolok. Somhegyi Tamás és Miátovics Krisztina a gyerekkel. Pomáz legfiatalabb szerb családja 1991-ben (A szerző felvétele) akik itt a Duna mentén élünk, amikor Somhegyi Tamás vall arról, hányfe- lől ágaztak családi gyökerei. Jugoszláviában .magyar barátja él. Általa ismerte és szerette meg a szerbeket. Felesége, Miátovics Krisztina szerb létére lett az ő felesége. A karon ülő kisbaba vallomás helyett egyelőre még csak a sírásnak fog neki az őt körülvevő sokadalom, meg a kérdezgető bácsi láttán. Helyette a szülei mondják, főleg a papa bizonygatja: Ö is beszél németül, angolul. Szeretné, ha a kicsi ugyanígy gyarapítaná majd európaivá műveltségét, s beszélné jól ezekkel együtt a szerbet. Idén Somhegyiék családja a legfiatalabb. Háromszáz év után a háiromszáz- egyedik folytatója. Nem lehet elfogultság nélkül odaállni a megérkezés, az új haza kiválasztásának emlékét őrző tábla elé. Az a múlt, annak tudata az erkölcsi erő, ami a jelenhez, s a folytatáshoz szükséges. K. T. I. zelje az ember, hogyan játszódott le egy-egy ilyen megbeszélés a szállítók lakásán, hiszen őket munkaidő után már csak otthon lehetett megtalálni. Jécsai Feremcné ígérete szerint ők három gépkocsijukkal helyben ingyen végeznék el a halottszállítást, és az adminisztráció gondját is leveszik a hozzátartozó, illetve az önkormányzat válláról. Ugyanis a halotti bizonyítvány beszerzését is helyben intéznék. Mindezek ismeretében cseppet sem meglepő, hogy a szigetszentmiklósi önkormányzati testület támogatta a pályázót, és megbízta a polgármesteri hivatalt, hogy intézkedjen a temető vállalkozásba adásának szervezéséről. Nyilván sokakban felmerül a kérdés, miiként tud a vállalkozó ilyen gáláns lenni az önkormányzathoz? S talán az is megfordul az olvasó fejében, hogy vajon nem a temetést megrendelő hozzátartozók fizotik-e meg mindezt egy vaskos áremelés kényszerű elviselésével. Nos, a vállalkozó család ígérete szerint ettől nem kell tartani. A temetkezési szakmában ismert Jécsai Feremcné nem csupán a szigetszentmiklósi temető üzemeltetésére vállalkozott. Már hasonló feltételekkel látia el a halásztelki temető gondozását, és esetleg újabb önkormányzatoknak tosz hasonlóan kedvező ajánlatot. így már érthetőbb a dolog, bár megmagyarázni még mindig elég nehéz, hogyan leheteti eddig olyan — helyenként kritikátlanul alacsony színvonalú szolgáltatásért — ilyen sokat kérni a településektől. M. K. Szentendrei tárlat Színes rejtvények A szentendrei Péter-Pál Galériában látható május végéig Szilasi Anna tárlata. A művész textiles diplomát kapott az Iparművészéti Főiskolán. Egyik alkotása, egy textil térelválasztó a toki Művelődési Házba került. Finn és belga tanulmányútja után 1985-ben hosszabb ideig tartózkodott Indiában, ahol képzelete fölszabadult, s műfajilag is változott. Azóta táblaképeket fest. Á Mahabharata és Rámáyana nyomán szanszkrit betűket is alkalmaz, de kultikus eredmények képi töredékeit is festménnyé álmodja. E szín- és formatöredékek révén születnek indiai tárgyú, hangvételű művei. Valaha a félig magyar, félig hindu származású Amrita Sher-Gil nagy festővé alakult az indiai atmoszféra érintésétől, hasonlóság fedezhető fel Szilasi Anna itt látható alkotásaiban is. A szépség kinyilatkoztatása természetes, de nem ábrázolására törekszik, hanem jelek értelmezésére, ezért elvonatkoztatásai megfejtést igényelnek. E színes rejtvények éppen könnyed esztétikumuk révén válnak világossá. Minden váltás ellenére képein jó értelemben érzékelhető az ipar- művészeti iskolázottság. L. M. DUNATAT HÍRLAP Vezető munkatárs: Mőza Katalin. © Munkatársak: Vasvári Éva és Kovács T. István. © Fogadónap: minden hétfőn 12—16 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi Béla u. 6. Pf.: 311. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-1761, 138-1067.
