Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-13 / 110. szám

Megadóztatják Vácott a magánkereskedőt Lesz-e garázsbolt­háború? Sok vagy kevés három ezrelék? Attól függ ... Arra azért elég, hogy kéttucatnyi magánkereskedő beadványt fontolgasson miatta az Alkotmánybírósághoz. A váci székhelyű Delikat Market Kft. ügyvezetője felháborító­nak tartja az önkormányzat által elfogadott és január­tól érvénybe lépő helyi adót, amely az egyéni vállalko­zók nettó árbevételének — nem pedig a nyereségnek — a három ezrelékét elviszi. Egyedül nem megy — tapasztalta Struve Gábor, miután már alul-fölül be­járta a váci városházát. Ezért most javasolta, ala­kítsanak egyesületet a váci magánkereskedők és jut­tassák be megbízottjukat az önkormányzatba megfi­gyelőként, hozzászólási jog­gal. Igyekezetük nyilván­valóan a további áremelé­sek elkerülése, hiszen azok a kis boltok, amelyek év végén jelentéktelen nyere­séggel zárnak, az életben- maradásuk érdekében kénytelenek volnának be­építeni az adót a kenyér, a tej, az olaj stb. árába. Bár lehet, hogy nekik így is, úgy is befellegzett, mert kiszo­rítják a nagyobbak. A piaci versenyben éppen azokat a kis üzleteket veszítenénk el, amelyek a közvetlen, mindennapi szükségleteket elégítik ki, a lakossághoz közel. Bár a kivethető adó ma­ximumát sózták ki Vácott, mégis törvényesnek kell elismerniük, de nem tart­ják igazságosnak. Ebben némi ellentmondás is van: miért fontolgatják akkor a* Alkotmánybíróság bevo­nását? Talán mert olyan jól hangzik? Az ez ügyben tartott megbeszélés derekán, ami­kor pedig már úgy látszott, mindenki egy hajóban evez, előjöttek a szakmai ellen­tétek. Mi lesz, ha a taxis- háború mintájára a garázs­boltok háborúja is kitör? Ma a legkönnyebb lehetet­lenné tenni a kollégákat úgy, ha egy gépkocsitároló­ban diszkontüzletet nyit valaki nagykereskedelmi árakkal. Amikor egy konk­rét példával alátámasztva valaki ezt szóvá tette, egy csapásra világos lett, nem is annyira helyes az okos­kodás, miszerint minden magánkereskedő mögött legalább ezer vásárló érde­ke is áll. A vásárlót ugyan­is érdeke gőzerővel ahhoz húzza, aki őt diszkontáron egyedileg is kiszolgálja. Meglepő volt, milyen szemérmesen hallgatták egymást. Nem csapkodták az asztalt, nem rántottak kardot. Sőt! Egyikőjük szó­vá tette, szüksége van az önkormányzatnak a pénzre, s ezt meg kell érteni, hi­szen ahogy az illető hallot­ta, még az őszi tanévkezdés anyagi feltételei is bizony­talanok. Ugyanakkor a la­kosságot megkímélték a helyi adóktól. Van megoldás egyálta­lán? Hogyne! A kereskedők megegyeztek, hogy írnak beadványt, de egyelőre csak a polgármesteri hiva­talnak. Ebben nem kísérlik meg visszavonni a három ezreléket, csak a mértékét szeretnék csökkentetni, mondván, ők is abban a városban élnek, tudják, hogy nehéz gazdálkodni. A csökkentés mértékéről is megállapodtak egymás kö­zött, mégpedig nagyon ér­dekes módon. Éppen egy vendéglátós volt az, aki szóvá tette, igazságtalan, hogy a különböző árréssel dolgozó üzletekben ugyan­olyan mértékű ez az adó­forma. Magam ellen beszé­lek, mondta, de mégiscsak így igazságos, kisebb tgrhet viseljen egy vegyes bolt, mint egy söröző vagy étte­rem. Ennyiben maradtak. A beadványt ezután fogal­mazzák meg, ahogyan egy lehetséges érdekvédelmi szerv alapszabályát is, amely egyesületi formában működne. Dudás Zoltán A ROSSZ HÍR SZARNYAKON JÁR Mindegy, hogy dúsgazdag vagy hajléktalan Az információ érték, a hamis viszont káros. A na­pokban egyik olvasónk tele­fonált, hogy szenzációs híre van, Budaörsön, a Fővárosi önkormányzat Hajléktala­nok Rehabilitációs Ottho­nában tbc-járvány tört ki. Mit mondjak? Hittük is meg nem is, de mielőtt a hírt közöltük volna, megke­restük az illetékeseket. A törökbálinti Tüdő­gyógyintézet és Tüdőbeteg­gondozó Intézetben dr. Ant- mann Istvánnal beszélget­tünk. • Igaz-e, hogy Budaör­sön járványszerű a tbc elő­fordulása? — Az már nem titok, de nem is volt soha, hogy a tbc elsősorban a periférián élő rétegeket támadja. Ez a betegség a jól táplált, tisz­ta emberek között igen rit­ka. Az otthonba kerülők pedig a legkülönbözőbb he­lyekről érkeznek, ezért a fertőzöttségük veszélye is nagyobb. Jómagam csak ez év februárjától dolgozom az intézetben, de vannak ismereteim Budaörssel kap­csolatban. Tavaly, amikor az otthon megnyílt, és ott tűdőszűrés volt, akkor valóban, arányait tekintve nagyobb számú megbetege­dést tapasztaltak az orvo­sok. ® Hány otthonlakóra hány beteg jutott? — Akkoriban úgy 180-190 lakója lehetett a hajlékta­lanotthonnak. és 16 beteget szűrtünk ki. Ez közel 10 százalék, őket a Koránvi- szanatóriumban és itt, Tö­rökbálinton ápolták. Sőt akad beteg, akit még min­dig itt ápolnak. A többiek, amikor már nem fertőztek, visszamehettek az otthonba. 0 Mi a helyzet jelenleg? Tényleg több a beteg? — Határozottan állítha­tom, hogy ez nem igaz. Ha ilyen információnk van, azt ellenőrizzük, ismét szűrjük az embereket, de szó nincs tömeges megbete­gedésről — mondta Ant- mann doktor. Beszélgetésünk után fel­hívtam még a budaörsi ön- kormányzat vezetőit, ők nem tudtak semmit ez ügy­ben mondani. Az otthon vezetője, dr. Pintér Mihály a következőket mondta el. — Azt hiszem, mindenki, aki látott már effajta ott­hont, tudja, hogy ide az emberek az árokpartról, az aluljáróból, az utcáról ke­rülnek. Igaz tehát, hogy közöttük gyakoriak egyes betegségek, így a tüdőbaj is meg a tetvesség, és még sorolhatnám. De határozot­tan ki kell jelentenem, hogy amikor ide behozzák őket, átvizsgálják, megröntgene­zik, egyszóval orvosilag felügyelik az embereket. Minden új lakónk elmegy tüdőszűrésre. — Tavaly a nagyobb szá­mú megbetegedés nem az otthonban történt fertőzé­sek következménye volt, hanem úgy érkeztek a la kök. Ma már az újonnai érkezőket azonnal szűrjük Ha csak a gyanúja is fel merül annak, hogy máso kát is megfertőzhetett vala ki, nyomban ellenőrizzük i vele érintkezőket is. — A tavalyi szám, a tíz százalékos megbetegedés arány engem megdöbbenteti de a tüdőgondozókkal kar öltve ezt sikerült visszaszo rítani. Igaz, vannak, akike még ma is kezelnek, a gyó gyultakat pedig rendszere sen ellenőrzik — hallhattul az otthon igazgatójától. Amíg Pintér doktorra beszélgettünk, megérkeztei a törökbálinti kollégái, jöt tek ellenőrizni. Külön őrön volt látni, hogy van egész ségügyünknek legalább eg; ágazata, ahol a tüdőbete gekkel foglalkozó orvosol azonnal lépnek, azonnal in tézkednek. Nem nézik, kiró van szó, végzik munkájú kát, s lelkiismeretesen dől goznak, legyen a betegül dúsgazdag vagy hajlékta lan. — árvái — 4800 kilométer óránként Repülőgép 2000-ben? Talán már 2000-ben új, nehezen kiejthető nevű re­pülőgéptípussal kell megis­merkednünk: ha minden jól megy, az új évezred első évében indulhat el próba- útjára az egyelőre még csak a tervezők rajzasztalain lé­tező amerikai hiperszoni- kus sztratoszférarepülő. Tizenöt évvel később pedig e különleges járművek — amelyek az elképzelések szerint 35 kilométeres ma­gasságban és óránként 4800 kilométeres sebességgel re­pülnek majd — rendszere­sen közlekedhetnek a föld és egy körülötte keringő űr­állomás között. A fantasztikusnak tűnő, Orient Express elnevezésű programot még Ronald Reagan volt amerikai el­nök indította el 1986-ban. frcféfjri kombájnosok is aminuk \ biofalu álom maradt Számos Pest megyei szakember fordult meg az erdélyi Hargita megyében. Az ottani magyarok szak- irodalmat kérnek az új gazdasági társaságok szer­vezésével kapcsolatban. Tá­jékoztatást adtak a romá­A Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület azon szerve­zetek közé tartozik, amely tudományos tevékenységé­vel össznemzeti és nemzet- gazdasági célokat szolgál. A MAE tagjai azt vallják, hogy a magyar mezőgazda­ság nemzetközi színvonalon akkor képes tartós ered­ményeket felmutatni, ha adott az ágazat szellemi fel- készültsége is. Ebből kö­vetkezően az egyik feladata szakismeretek se. Vajon miként kíván ez utóbbiaknak megfelelni a MAE Pest megyei szerve­zete? Erről beszélgettünk dr. Tunyogi Andrással, a szervezet titkárával. Elöl­járóban elmondta, hogy na­gyobb szerepet kívánnak szánni az aktuális, a ter­meléssel és termelésfejlesz­téssel összefüggő informá­egyesület a korszerű elterjeszté­ciók közlésének. Mindezek érdekében az elkövetke­ző időszakban kiemelt té­makörük lesz a bioterme­lés alapjainak a lerakása, a marketingszemlélet, a műszaki újdonságok, vala­mint az új állat- és nö­vényfajok, -fajták megis­mertetése. A megye néhány nagyüzemében, köztük az albertirsai Szabadság Tsz- ben már évekkel ezelőtt sikerült megteremteni a biokultúra alapjait. Elkez­dődött, majd megfeneklett a Ráckevén megálmodott biofalu kialakítása. Termé­szetesen ez a szakmai és egyúttal gazdasági vállal­kozás magában hordozza a buktatókat is. A nem várt akadályok leküzdését, a biotermesztésben rejlő le­hetőségeket segítheti a jö­vőben az az előadássoro­zat, amelyet Nagykőrösön kezdenek el. Dr. Tunyogi kitért ar­ra, hogy foglalkozni kí­vánnak az új, a megválto­zott birtokviszonyokkal, s az azokkal kapcsolatos tu­dományos kérdésekkel. Ezen belül a számviteli törvény végrehajtásának a módozataival, de minden olyan szemponttal is, amely az agrártermelés hátterét jelenti. A megyei cégek, szövetkezetek, kisgazdák felkérésére rendszeresen szerveznek termékismertető tanácskozásokat. Ezek nyi­tányaként került sor még márciusban tizenkét nagy nemzetközi vállalat főváro­si tanácskozására, amely a korszerű termelést és ter­mékféleségeket volt hiva­tott megismertetni. A kö­zelmúltban az osztrák földértékesítési rendszer­ről szerveztek ismeretter­jesztő előadást. Az elmúlt évben csaknem húsz szak­mai utat vettek be prog­ramjukba. Ezeken Angliá­tól Vietnamig olyan helyi módszerekkel, szakmai el­járásokkal is megismerked­tek a résztvevők, ame­lyek révén üzleti kapcso­latteremtésekre is sor ke­rülhetett niai földprivatizáció mó­dozatairól. Felvetették, hogy jól képzett kombájnosokat tudnának küldeni a nyá­ron Pest megyébe, bér­munkára. A megyei szerve­zet titkára ezzel kapcsolat­ban megjegyezte, az FM válaszát várják, s ha az igenlő lesz, akkor az agrár- tudományi egyesület segí­teni fog abban, hogy a kombájnosokat igénylő gazdaságokkal a kapcsolat létrejöjjön. öt ‘éve működik a MAE szakértői szolgálata. En­nek tagjai jogosultak a szakterületüknek megfele­lő témákban, például vi­tás műszaki, agronómiái ügyek, biztosítási problé­mák esetében, szakvéle­ményt adni. Dr. Tunyogi elmondta, jelenleg vizsgál­ják azt, hogy van-e igény a földprivatizációval kap­csolatban speciális szakér­tői szolgálat megteremtésé­re. Ezzel tisztességes kon­kurenciát teremtenének, s talán elriasztanák a rossz szándékú spekulánsokat. Gy. L. Azóta már Japánban, Né­metországban és Francia- országban is foglalkoznak hasonló tervekkel, de az amerikaiak továbbra is előttük járnak. Az ötlet ellenzői szerint a hiperszonikus repülőgépnek nem lenne nagy jövője: aligha akadna vállalkozó, aki az első út után másod­szor is hajlandó lenne fel­ülni rá. Az utasok eleinte mozdulni sem tudnának, amíg a gép gyorsítana, hogy elérje utazósebességét — az óránkénti 4800 kilométer hatszorosa a mai Jumbóké- nak és háromszorosa a Concor de-énak. Utána előrezuhannának, s csak a biztonsági öv tartaná őket, amikor a gép leszállási se­bességre lassítana. Igaz, a New York és Tokió közötti utat alig két óra alatt ten­né meg, de várhatóan 2005- re forgalomba kerülnek az új típusú szuperszonikus gé­pek, amelyeknek ugyaneh­hez az útvonalhoz alig több, mint három óra kell majd — az egy óra különb­ség talán nem sok a kelle­metlenségek elkerüléséért. A hiperszonikus sztra­toszférarepülő hívei főlef azzal érvelnek, hogy a szu­perszonikus repülőgépei erős hangrobbanásokat kel­tenek és károsítják a föló ózonrétegét (ezért állítottál le 1971-ben az amerikai szuperszonikusprogramot). A hiperszonikus gé­pek ezzel szemben 35 ezei méter magasan, a sztra­toszférában repülnének, as ózonréteg fölött, s túl ma­gasan ahhoz, hogy hang- robbanást okozzanak a föl­dön. Ha az Egyesült Államok elnöke és kongresszusa as előkészítő szakasz végén 1993-ban hozzájárul as X—30-nak elnevezett kí­sérleti gépek megépítésé­hez, akkor az első 1997-ben gördülhet ki a hangárból az első nyilvános bemutat­kozásra. Akkor megkezdőd­hetnek a fáradságos, alapos földi és légi ellenőrzésék, s 2000-ben elindulhat a Vi­lágűrbe az első hiperszoni­kus sztratoszférarepülő. ÁDÁM § havonta Kern Andrással Szegő András beszélget. Sztankay Istvánnal Baló Júlia készített interjút, A fegyelmezett őrült.-.Hegedűs D. Géza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom