Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-11 / 109. szám
Visegrádi tár hi a palotában Aitum Castrum kövei Szakmai védettséget adni a pedagógusnak A felzárkózás motorjaként Povázson Sándor 1976 óla igazgatója a nagykátai Damjanich Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskolának. Most a pályázat útján újabb öt esztendőre vállalná az iskola vezetését. Április 29-én a nevelőtestület negyvenöt tagja határozott arról, hogy előzetes szakmai egyetértését adja a pályázó újabb öt esztendőre szóló kinevezéséhez. A titkosan szavazók nyolcvanhat 5 százaléka voksolt Povázson Sándor mellett. Az önkor- \ mányzati testület mint kinevezésre jogosult szerv — s május 21-i ülésén tárgyalja az igazgató pályázatát. A 'visegrádi királyi palota Mátyás-kori építészeti kiifaragványaiból nyílik kiállítás május 17-én délelőtt 10 órakor. A színhelyet már országszerte jól ismerik, mert a palota nagypincéjében kialakított teremben zajlott le nemrégiben a visegrádi csúcstalálkozó. A boltívek alatt most ismét a múlt emlékei fogják a teret betölteni. Kilenc nagyméretű kőszerkezet sok-sok szép, faragott darabjaiból rendezte a tárlatot Sedlmayr János, az Országos Műemléki Felügyelőség munkatársa, aki Búzás Gergely és Réti Mária — a múzeum két művészet- történésze — mellett előadást is tart. A kiállításon — amelyet dr. Horler Miklós, az OMF tudományos igazgatója nyit meg — főként az északkeleti palotaszárnyban feltárt anyag lesz található, ablak- és ajtókeretek, egy kandalló és a díszudvarból előkerült számos más fa- ragvány. Különlegességnek számítanak a palotakápolna reneszánsz orgonakarzatának erkélytartó konzolai. Az egyiket Mátyás, a másikat Beatrix címerével díszítették. Az alsó fogadóudvarból három oszlop is a tárlatra került. Újdonsággal szolgál ez alkalomra a Mátyás Király Múzeum. Visegrád — középkori nevén Altum Castrum — e köveinek képeiből katalógust állított össze, amelyhez természetesen tanulmány is tartozik. Ezzel a kötettel indul az a sorozat, amelyben a műemlékegyüttes történetét, értékeit ismertetik meg az érdeklődőkkel — népszerű tudományossággal. V. A. Galga menti tervek Klinika az erdészé Galgahévízen évek óta téma. hogy építeni kellene egy klinikát, mely Galga Klinika névre hallgatna. A nagy tervek, remények sokakat foglalkoztatnak a településen. A polgármesteri hivatalban sikerült megtudnunk. hogy már komoly lépéseket tettek ez ügyben. — A Gödöllői Földhivatal kimérte már számunkra a területet. A Túrái Galga- menti Termelőszövetkezet földjéből kapunk 5 hektárt, illetve a gazdaság eladja az önkormányzatnak igen kedvező áron. Az a szándékunk, hogy apportként disszük be a vállalkozásba. A Galga Klinikát részvény- társasági formában tervezzük megvalósítani. A külföldiek részéről nagy az érdeklődés, a Haha nevű finn cég például több millió dollárral betársulna — mondta el a polgármester, dr. Basa Antal. A klinika ötletét a Galga- farm Egyesület is támogatja, ők a polgármesteri hivatallal rendszeres tárgyalásokban vannak. Ha a terv megvalósul, a természetgyógyászati kórházként funkcionáló komplexum elsősorban külföldi betegeket fogadna. Tájékoztattak a községházán arról is, hogy ha hazánkban végül, is lesz világkiállítás, akkor a beruházásnak addigra el kell készülnie. A kijelölt területtől nem messze. Túra határában, állítólag 90 fokos gyógyvíz található; Ez még inkább indokolja, hogy ezen a területen épüljön meg az első ilyen természetgyógyász-kórház. Az elképzelések között szerepel egy strand is, amelyet esetleg Túrával közösen építhene meg Galgahévíz. ám Megyénkben jelenleg tizenhét olyan középfokú oktatási intézmény van, ahol az igazgató megbízatása az idén lejár: ezért is lehet érdekes Povázson Sándor oktatási felfogása. Hiszen az oktatásban is folyik a „rendszerváltás". — Akik velem élték végig ezt a nehéz tizenöt esztendőt, ismerik, és talán méltányolják személyes munkám eredményeit — mondja Povázson Sándor. — A légkört is érzékelteti a tény: az itt érettségizett sok száz fiatal közül tizen- ketten másfél évtized alatt nevelőtestületünk tagjai lettek, s rövidesen még újabb három kerül iskolánkba. Az iskola több tanára országosan is elismert eredményeket ért el a különböző alkotói pályázatokon. Valamennyi szakmai munkaközösség eredményes teHuszonnégy éves kutatómunka után egyszerre jelent meg a Palócok című monográfia mind a négy kötete. A könyv elkészültének alkalmából az írásban és a kutatómunkában részt vevők konferenciát tartottak csütörtökön a Néprajzi Múzeumban. A hazánkban élő, magyar népi kultúrát hordozó népcsoportok között a palócság a legnagyobb létszámú. Az életüket^ történelmüket, kultúrájukat kutató program 1968-ban indult, amikor egy általános tájékozódásra alkalmas „felderítő kérdőív” készült. Ezt Észak-Magyarország mintvékenységet folytat a tehetségnevelésben, az egyetemi- főiskolai felkészítésben. A Nyugat-Európához felzárkózni akaró magyar társadalom és annak számtalan gonddal küszködő középiskolája egyik motorja lehet e felzárkózás meggyorsításának. Ehhez mindenekelőtt az szükséges, hogy a társadalmi közgondolkodás a* lehető leggyorsabban és leghatékonyabban megtérülő beruházásként értelmezze az oktatást. 0 Adottak a fejlesztés anyagi feltételei? — Ha most utólag visz- szagondolok; magam is meglepődve látom, hogy a viszonylag kevés állami pénzből mennyi mindent oldottunk meg, s hogy mennyi minden hiányzik még. Emlékeztetőül csak néhány példa: az 1976-ban már eléggé elhasználódott üvegház teljes felújításáegy 500 településén töltötték ki. A helyszíni és levéltári kutatás több mint tíz évig tartott, majd megkezdődött az összegyűlt anyag feldolgozása. Nyomdakész kéziratot végül 33 szerző adott a monográfiához. A Palócok című monográfia első kötete a kutatás- történettel, a palócok történelmével, népnyelvével és embertanával foglalkozik. A másodikba kerültek azok a tanulmányok, amelyek a palócság újkori történelméről és társadalmáról szólnak. A harmadik rész a népcsoport termelési szokásait mutatja be, a negyedik pedig rítusaikról és folklórjukról ad áttekintést. val, stabil vázszerkezetének kialakításával indultunk. Az úgynevezett két üvegházi tanterem építését 1977-78-ban mindössze 50 ezer forint állami pénzből, sok-sok társadalmi munka szervezésével sikerült megvalósítanunk. Az iskolai gyakorlókertet mára majdnem minden igényt kielégítő létesítményekkel láttuk el. Régi kollégáink és a régi tanítványok rá sem ismernek ma már az iskola főépületére: az alagsorban kondicionálóterem, gépíró- terem, számítástechnikai szakterem, rádió- és tv-stú- dió létesült. Pest megye talán egyik legszebb iskolaudvarát alakítottuk ki, gondozott parkkal, sport pályákkal, nagyon kevés anyagi ráfordításból, annál több szervezéssel, saját munkánkkal. 9 Milyen iskolát szeretne vezetni az elkövetkező öt esztendőben Povázson Sándor? — Olyat, amelyben az értékek sorában első helyeken az erkölcs, az általános műveltség, a szakértelem szerepelnek, ahol a pedagógus végre lelke legmélyéről taníthat, ahol olyan tanárok foglalkoznak a tanulókkal, akik őértük vállalták ezt a pályát, akik szakemberek a maguk területén és mindenkor rugalmasan tudnak alkalmazkodni a környezet megkívánta változásokhoz. Az ilyen iskola autonóm értelmiségi emberek szellemi munkahelye, és a pedagógus szabadságának határait nem a törvény szabja meg, hanem a saját lelkiismerete. Olyan iskolára van szükség, amely szakmai védettséget ad az itt tanító pedagógusoknak, és a napi politikai érdekektől mentessé teszi az iskolát. Lelkiismereti ügynek tekintem, hogy ne csak az esetleges kinevezésemkor, hanem igazgatói működésem teljes idejében szeretném élvezni kollégáim bizalmát. Nagyon szeretném, ha az iskolai bérek lehetővé tennék, hogy a tanárok értelmiségihez méltó életet éljenek, élhessenek! Deák Attila Harminchárom szerző, négy kötet Monográfia a palócok ISMERJÜK MEG A BIBL/Á (8.) A VILÁG TEREMTÉSE Az Ószövetség első fejezete beszéli el a világ teremtését (1. Móz. 1, 1—2, 4a). A leírás összefoglaló kijelentéssel kezdődik: Isten megteremtette az eget és a földet, azaz a mindenséget. Ezután háttérként- bemutatja a teremtés művének ellentétét, a semminek megfelelő kaotikus állapotot. Ez a kaotikus állapot mint a teremtő-rendező isteni tevékenység kiindulópontja, aláhúzza a teremtés csodáját. VILÁGKÉPET TÜKRÖZI A bibliai szerző hat napra beosztva, részletesen leírja Isten teremtő tevékenységét, amelyet a nyugalom napjával egy hétre egészít ki. Felsorolja a tapasztalati világ jelenségeit, az élőlényeket, közöttük az embert is, nem fárasztó sorolással, hanem szellemes csoportosításban. A leírás a természet rendjének megfigyeléséből merít, de nem a ma természetesnek vélt kutatói módszerességgel, inkább úgy, ahogyan az egyszerű ember csodálkozva szemlélődik a világ dolgai között. Nem kell a leírásban tudományos rendszert keresni, még primitív formában sem. Kétségtelen, hogy a szerző elbeszélésében a korabeli világkép' érvényesül, és annak alapján sorolja fel a kozmosz alkotóelemeit, de célja ezzel nem több, mint a teremtő Istenbe vetett hitének szemléltetése: minden, ami létezik és a világban megvalósuló rend, Isten teremtett műve. A hatnapos teremtéstörténet ismeretei a világról és annak felépítéséről a kor elképzeléseinek felelnek meg, és a szerző még ezt is himnikus-költői formában mutatja be. Nyilvánvaló tehát, hogy a világ teremtettségét, de nem a teremtés mikéntjét akarja tanítani. Ezért szükségtelen, hogy kísérletet tegyünk a bibliai teremtéstörténet részletei és a modern természettudományos világkép összhangra hozására. Téves lenne az a feltételezés is, hogy a Biblia isteni közlésre titkos tudással rendelkezne a világ keletkezésének folyamatáról, amivel — ezt felismerve — kiegészíthetnénk tudományos ismereteink hiányosságait. A Biblia csak a világ mibenlétét akarja a hit fényében megmutatni, amit azonban a teremtésről tanít, az minden kor emberének szól, függetlenül természet- tudományos ismereteitől. A LEÍRÁS KELETKEZÉSE A bibliai leírás a Kr. e. V. században keletkezett, és hátterében Izrael népének a babiloni fogságban (586—538) szerzett tapasztalatai állnak. Itt, a pogány környezetben a mitológia világképével szembesültek. Eszerint az istenek és'a világ eredete a történeti tapasztalatokon kívül eső ősidőben egybefonódik. Eredetük forrása az egyszerre személyes-személytelen őstenger, amelyből fájdalmas küzdelmek során alakulnak az istenek és világ rendje. így a világ maga is isteni, a természet erőit vagy egyes jelenségeit megszemélyesítve istenként tisztelték. Izrael ezzel a világképpel állítja szembe monoteista (egyistenhívő) hitét a teremtéstörténetben. Isten és a világ különbözőségét állítva kijelenti: a rendezett világ az örök, egyetlen és személyes Isten müve, aki kizárólag teremtő szavával, küzdelem és harc nélkül alkotott mindent. Amikor a Biblia részletesen felsorolja a világ egyes elemeinek teremtését, akkor tudatosan cnegfoszlja az egész természetet szakrális — isteni — voltától. A hat nap jelentés is érthetővé válik. Célja, hogy a teremtést kiragadja a mítosz időfelettiségéből, s az időbeliség révén összekapcsolja a történelemmel: a történelem a teremtés első napjával kezdődik. Ebből az is kitűnik, hogy a szerző szándéka a hat napra való beosztásban nem tudományos eligazítás a valóság egyes részeinek időbeli kialakulására. A KOZMOSZ ÉS AZ EMBER Az időbeliséggel kapcsolatban érdemes felhívni a figyelmet egy mozzanatra. A napokat a világosság és sötétség (reggel és este) szabályos váltakozása választja el egymástól. Isten ezért már' első nap megteremti a világosságot és sötétséget. Kérdés, hogyan lehetséges ez, mikor az égitesteket csak negyedik napon teremti? A magyarázatot a korabeli világkép adja meg, amely szerint o világosság és sötétség az égitestektől független valóság. Ezeknek a világmindenségben saját helyük van, ahová reggel és este visszatérnek. A bibliai teremtéstörténet világosan megmutatja Isten és a világ, egyúttal az ember világához való viszonyát is. A kozmosz ezzel megkapja önálló értékét, az ember pedig a maga méltóságát. Nem alávetettje a természet erőinek, hanem Istentől kapott küldetése nyomán ura és tevékeny rendezője. Rózsa Huba, a budapesti Rám. Kát. Hittudományi Egyetem professzora A VILÁG TEREMTÉSE ELŐTT