Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-11 / 109. szám
Érzi, hogy valaminek egyszer ás mindenkorra vége. Többet már nem lehet gyerek. Es már nem te vagy az ideálja. Egy-lzél óra, és kezébe fogja a virágcsokrokat, vállára veszi a hímzett tarisznyát, és elindul. Többet már nem mehetsz vele. fjem foghatod a kezét. Elballag a fiad. Egyedül és-másfelé. (Képünk az érdi Vörös- marty-gimnáziumban készült, ahol már tegnap elénekelték a Gaudeamus igiturt.) (cs.) (Hancsovszki János felvétele) A fiú ma ballag. Megkapta élete első sötét ruháját, mellette kikészítve a hófehér ing, a nyakkendő, A fiú mostanában más, mint eddig. Csendesebben hallgatja a dzsesszt. Későn jár haza, és gondterhelt. Nem néz televíziót és nem felesel. Megértő veled. Reggelenként szórakozottan lép bele a cipődbe, s csak azért rúgja le, mert kicsi neki. A te kisfiad. Valaliogy rövid lett az ágya, és szórakozottan beleiszik a sörödbe. Csendet kér, mert tanul. Es már saját borotvája van. Időnként persze összepofozkodik a híigával, vihog a haverjaival, és néha még előfordul, hogy gyermeteg terveket forgat a fejében. De már nem olyan, mint azelőtt. Megszeppent. Gondterhelt leit. A VOSZ folytatja gazdaságtervező munkáját annak érdekében, hogy Budapest központtal, 1995-ben világkiállítás legyen Magyarországon — mondotta Palotás János, a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke a fővárosi közgyűlés pénteki, a világkiállítás megrendezését elutasító döntését kommentálva. Egyébként az a véleményük, hogy „a főváros jelenlegi vezetése alkalmatlan feladatai ellátására”. A VOSZ visszautasítja azokat a korábbi ellenséges hangvételű megnyilatkozásokat — mondta továbbá Palotás János —, melyek szerint a vállalkozók kizárólag saját érdekeik miatt a társadalom kárára, ám saját maguk javára kívánják a magyar gazdaság fejlődését. Amíg hiányoznak az alapvető jogi keretek: például a koncessziós törvény, és nincs elegendő pénz; amíg nem tisztázott a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti viszony; amíg a tulajdonlás kérdése rendezetlen, addig a Fővárosi önkormányzat nem dönthet'másként — összegezte véleményét Székely Gábor főpolgármester-helyettes. A magyar vállalkozók tőkeszegények, tehát nincs arra remény, hogy az expót vállalkozási alapon rendezzék meg. Amennyiben a kormány, illetőleg a Parlament mégis a megrendezés mellett dönt, az csak egy „élő” expo kialakítása esetén lehet sikeres. Ara: 9,50 forint Vélemény az expo-döntésrői A VOSZ folytatja Bukovinai székely találkozó Érd vendég© lesz Antall József Május 9—12. között a bukovinai székely találkozónak s tudományos tanácskozásnak Érd ad otthont. A sokszínű rendezvénysorozat egyik állomása, hogy május 11-én, ma, szombaton 17.30-kor a művelődési központban Kunkovács László fotóművész ..Hazatérés’’ című dokumcntumíotó-kiállí- tásának megnyitására kerül sor. A kiállítás anyaga az 1941-es bácskai kitelepítés dokumentumai mellett az érdi székely népdalkor eddigi pályafutását is reprezentálja. A kiállítás rangját emeli, hogy az eseményen részt vesz Antall József miniszterelnök. Lehet, hegy tulajdonosok lesznek a váci húsosok A hét végén is éhségsztrájk kolbászhegyek között Folytatja az éhségsztrájkot a Pest Megyei Adatforgalmi és Húsipari Vállalat váci üzemének húsz dolgozója. Csütörtökön összesen nyolcvanan kezdték meg az éhségsztrájkot, a vállalat igazgatójának elbocsátását követelve, illetve azt, hogy a gyár a központtól leválva önállósulhasson. A Földműül Seniorf is ss csempészáru A túlélés hónapjait pergetik A napokban készült el az IKM ipar- és kereskedelempolitikai programja az 1991—94-es évekre, amely több iparág helyzetével foglalkozik. A ruházati iparral kapcsolatban az elkészült tervben olvasható, hogy az ágazat piaci pozíciói romlanak, a leépülés fékezésének, illetve az életképes területek megőrzésének elengedhetetlen feltétele a külső töke megjelenése. A Pest megyében található textilipari cégek közül a váci Senior Kötöttáru- gyárban már hónapok óta készülnek a privatizációra, tie konkrét megállapodás még nem született. Csernák Károlyné igazgató elmondta, hogy a szóba jöhető külföldi partnerek köre ugyan bővült, de ez még kevés az üdvösséghez. A váciak mindenesetre felvették a kapcsolatot a Nemzetközi Jogtanácsosi Irodával, amelynek munkatársai a privatizációs folyamatok jogi és közgazdasági hátterével foglalkoznak. Szakembereik összeállítottak egy információs anyagot, amelyet a közeljövőben ismertetnek a vállalat dolgozóival. A Senior vezetői szeretnék, ha a munkatársak is pontos tájékoztatást kapnának a privatizációs tárgyalások állásáról, s arról is, hogy a dolgozók hogyan szerezhetnek majd tulajdonrészesedést. Amíg a külföldi tőke nem érkezik meg, az igazgatónő szerint addig a túlélés hónapjait pergetik. A bank- kamatterhek miatt nem kis gondot okoz a vállalat működtetése, nincs invesz- tálásra fordítható pénzük, ami új lendületet adhatna a vállalkozásnak, s tőke hiányában az amortizálódó technológia felújítására sincs mód. A Senior vezetőinek nem kis problémát jelent az is, hogy a kötöttárugyár termékei a hazai üzletekben manapság nem kelendők. Az igazgatónő szerint azért, mert a városokban lépten- nyomon a zugárusok uralják a piacot, s a damping - ben behozott olasz trikókat 250-300 forintért árusítják. Csernákné hozzátette, nem lehet tudni, hogy az olcsó portékák hogyan jönnek be az országba, az azonban szinte biztosra vehető, hogy sem forgalmi adót, sem vámot nem fizetnek utánuk. Ezzel • azután könnyebben lehet lefelé szorítani az árat, nem beszélve arról, hogy a szegényedő magyar vevők elsősorban nem a minőségi, hanem a minél olcsóbb árucikkeket keresik. Az igazgatónő elmesélte, őket is megkereste egy olasz üzletember, aki felajánlotta, hogy nagy meny- nyiségben átvesz tőlük trikókat — darabját 150 forintért. Üzletkötésről azonban szó sem lehetett, hiszen a Senior csak az alapanyagot kilónként 500 forintért tudja beszerezni, s az még csak a nyers fonal. A csempészáruval egyelőre aligha tud versenyezni a hazai ipar, s ezt a piaci anarchiát a privatizáció sem oldhatja fel. II. £. velésügyi Minisztérium helyettes államtitkára, llaskó György felajánlotta, hogy hétfőn megkezdik a tárgyalásokat a minisztérium, illetve az üzem kollektívája kozott, megvizsgálják, mi-( lyen lehetőségek jöhetnek számításba az üzem privatizációjával kapcsolatban. Így az is felvetődhet, hogy munkásrészvények vásárlásával — legalábbis részben — a dolgozók tulajdonába kerüljön az üzem. Pénteken a gyár kollektívája szolidaritásból az éhségszlrájkoló társaik támogatására nem vette igénybe az üzemi étkezdét, az ebéd elmaradt, csak teát szolgáltak fel. Az éhségsztráj kólók képviselője, Födrös Attila kijelentette, addig kitartanak — tehát a hétvégét is a gyárban töltik éhezve —, amíg az üzem jövőjét illetően távlatot nyitó, kedvező döntés nem születik. A Húsipari Dolgozók Szakszervezete szolidáris a Pest—Nógrád Megyei Al- laUőrgalmi és Húsipari Vállalat váci gyárának dolgozóival, a sztrájkot folytató munkásokkal, támogatja az érdekvédelmet szervező Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség helyi szervezetének követeléseit, a gyáregység önállósodási szándékát. Támogatják a gyáregység dolgozóit abban is, hogy lehetőséget kapva eredményes gazdálkodással megvédhessek munkahelyeiket. Ezt a közleményt jelentette meg az Országos Sajtószolgálaton keresztül az érdekvédelmi szervezet. Olvasóinkat a hét végi éhségsztrájkról és a hétfőn kezdődő tárgyalásokról a továbbiakban is folyamatosan tájékoztatjuk. Annus Antal altábornagy beszámolt a szovjet csapatkivonások helyzetéről. Elmondta, hogy a kivonás tervszerűen folyik, a 100 380 főből csütörtökig 93 373 fő hagyta el országunk területét, jelentős csapásmérő erők nincsenek rpár Magyarországon. Az egyetlen ilyen — egy gépesített lövészezred — Záhony térségében az átrakodásban segédkezik. A majd ötvenmilliárd forintra rúgó szovjet követelésekről elmondták, hogy. a szabályos beruházások 22 milliárd forintot tesznek ki. A feketeépítkezések értéke 27,5 milliárd forint. A legnagyobb nehézség ezek esetében a hatósági értékelés. A szovjet csapatok által okozott környezeti károk felmérésére a kormány —■ az eddigi 41 millió forinton túlmenően — 90 millió forintot biztosít. AZ ÁR ELLEN ÚSZVA IMMÚMBTMK Ha a szavakon, az új és a még újabb koncepciókon múlna, akkor néhány hónap elég lenne a lakásgondok megoldásához. Szavakból, koncepciókból ugyanis hegvnyi van, kiutalható bérlakásból viszont gyakorlatilag semmi. A megye évtizedeken át az utolsó volt a hasonló közigazgatási területek ranglistáján, ami az állami forrásokból történő lakásépítést illeti. Az ország legszegényebb megyéinek egyikében az állam miért is adott volna reményt a legszegényebbeknek .. .?! Most meg azt hallom, mint a változások első eredményét hogy jó néhányan lemondtak lakásigénylésük fenntartásáról, azaz visszavonták a kérvényüket... Ez lenne valóban a változás, s annak az első eredményei!? Változás ez, de bizony visszafelé. Akik lemondtak erről a pislákoló reményről, azért tették, mert belátták, csodában hittek. A megyében évtizedek óta nem épült' olyan kevés lakás, mint tavaly, ám a kevesen belül is az állami forrásokból teremtett otthonoknak a száma elenyésző, az egy százalékot sem éri cl! Akkor pedig mire várjon az, aki hosszú évek óta vár és vár?! Valójában a községekben eddig sem volt lakásigénylő, mert hiszen egy-egy megürült bérlakásra nyolc-tíz jogosult jutott. Most a városokban araszol hátrafelé a menet. A hétezer feletti szám — ennyi volt a nyilvántartott igénylés — zsugorodik. Amiből némely önkormányzatok hajlamosak ar- <ra következtetni, hogy enyhül a gond... Dehogy enyhül! Olyannyira súlyossá lesz, hogy még a parányi reményt is száműzi. A reményt feladó, az otthonról lemondó ember vajon valóban a változás jele? Milyen változásoké? (M) ßJL CUj