Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-11 / 109. szám

HÉT VÉG! VILÁGPOLITIKAIKITÍKINTESi Politikai megoldást Hatásos-e a belgrádi okmány a polgárháború elkerülésére ? Amerikai és szovjet diplomádéi ofíenzíva a Közel-Keleten Kína ismét a Távol-Kelet befolyásos tényezőjévé válhat ÁLTALÁNOS PILLANATKÉP Bush elnök szívritmus- zavarai — amelyek nyomán már-már úgy tűnt, hogy az amerikai politológusok nagy része által, a világpo­litikában járatlannak mi­nősített Quayle alelnökre kell bízni, ha csak néhány órára is, az Egyesült Ál­lamok ügyeinek irányítását — idegességet keltettek, és újra ráébresztették a vilá­got, hogy a személyiségek­nek milyen nagy szerepük van a történelem alakítá­sában. Bár azóta az orvosi jelentések szerint sikerült pusztán gyógyszeres keze­léssel normálissá tenni az elnök szívverését, s Bush azzal fejezte ki feltétlen bizalmát Quayle képessé­geiben, hogy a jövő évi el­nökválasztáson is őt kéri fel, hogy vállalja a „máso­dik ember” tisztségét, mel­lette az új megmérettetés­nél, a vita tovább tart wa­shingtoni befolyásos kö­rökben. A világpolitika korábban oly meghatározó szerepet játszó fő pólusán, Moszkvá­ban, bizonyára sokan fo­gadták megkönnyebbülés­sel, hogy a lépéseit előző­leg sokoldalúan és körülte­kintően mérlegelő elnök egészségi állapota normali­zálódott. Ez a megkönnyeb­bülés időleges érzete egyéb­ként összefügg azzal is, hogy Gorbacsov és centris­ta köre belpolitikáikig is bizonyos lélegzetvételi szü­netet kapott. Az új össz- szövetségi államszervezet kereteiben megegyezett ki­lenc tagállam vezetői je­lenleg készülnek a szerző­déstervezet elfogadtatására a választópolgárokkal, s közben máris elkezdődött a jövendő kapcsolatrend­szer gyakorlati megvalósí­tása. Áz a tény, hogy az oroszországi föderáció terü­letén fekvő bányákat átad­ták a tagköztársaságnak, s így a széneladásokból szár­mazó valutabevételek nyolcvan százaléka a jövő­ben ott maradhat, lehető­séget ad a bérkövetelések teljesítésére csakúgy, mint a modern technika alkal­mazására. Így a két hóna­pos sztrájk, amely 7,5 mil­lió tonna szénkiesést jelen­tett a gazdaságnak, meg­szűnhetett, mielőtt egész iparágak megbénítását idéz­te volna elő. MOSZKVAI AKTIVITÁS A Gorbacsov—Jelcin meg­állapodás nyomán a héten megkezdődött az oroszor­szági tagköztársaság önálló KGB-szervezetének megte­remtése. Külföldi megfigye­lők szerint azért oly rend­kívüli horderejű intézkedés ez, mert az eddig minden ható, monolitikus titkos- rendőrség mellett, amely belföldön és külföldön egy­aránt ellenőrizhetetlen te­vékenységre tartott számot, létrejött egy másik, a Szov­jetunió nagy területén mű­ködő belbiztonsági szerve­zet, amely ott kizárólagos jogot formál feladata ellá­tására. Lépés történt tehát afelé, hogy a Szovjetunió tagköztársaságai, amelyek az unióban való maradást választják, olyan szuverén államokká váljanak, ame­lyeket egy valóban de­mokratikus szerződés kap­csol össze szövetséges or­szágokká. Nagy kérdés azonban minderről, hogyan véleke­dik a hadsereg felső veze­tése, amely máris rendkí­vüli nyomást gyakorol a kormányzatra, s kihasznál­ja azt, hogy a katonai erő még nem megosztott, s fő­parancsnoki karában egyre nagyobb az elégedetlenség amiatt, hogy a Szovjet­uniónak az aláírt szerződé­sek szerint jelentős fegy­verzet- és csapatcsökkenté­seket kell végrehajtani. Ezek — mint Jazov védel­mi miniszter a Pravdában közölt cikkében kifejtette — nem mehetnek a Szov­jetunió biztonságának ro­vására, s nem fordulhat elő, hogy egy 1941. júniusához hasonló helyzet keletkez­zék. Jazov elégedetlenségét fejezte ki, hogy a Varsói Szerződés felbomlását nem követi a katonai' tömbök szovjet részről oly sokszor szorgalmazott feloszlatása. S hogy a nyomás mily nagy a hadsereg vezetése részé­ről Gorbacsovra, azt — egyes hírmagyarázók sze­rint — jól tükrözi, hogy a szovjet elnök Mitterrand- nal való tárgyalásait fel­használta az Egyesült Álla­mok figyelmeztetésére, s nyíltan kijelentette, hogy ha Moszkvát egyoldalú ka­tonai engedményekre kí­vánják kényszeríteni, ezzel visszatérhetnek a hideghá­borús idők. BESZMERTNIH KÖRÚTJA Baker ilyen körülmé­nyek között indult el ne­gyedik közel-keleti kőrútjá­ra, amelyen a hírek szerint találkozik majd Beszmert- nihhel, s az utolsó lesz eb­ben a sorozatban a közel- keleti regionális konferen­cia előtt. De mivel nem le­het tudni, hogy Moszkva keményebb hangja mennyi­re szól csupán az arab világ megnyugtatására, hogy megőrizze ottani megtépá­zott befolyásának maradvá­nyait, s mennyire felel meg tényleges törekvései­nek, egyelőre még sok a kérdőjel közel-keleti ügyek­ben. AZ ALKU PRÖBÄJA Háromnapos tárgyalás után a nyolctagú elnökség úgy döntött, hogy elfogadja a hatpontos okmányt Belg- rádban a jugoszláv polgár- háború elhárítására. A hor­vátországi válságos helyze­tet, amely két hét alatt húsz áldozatot követelt, nem a hadsereg által óhaj­tott rendkívüli állapot be­vezetésével oldották meg. Ehelyett abban egyeztek meg, hogy a horvátországi szerb kisebbség félkatonai szervezeteitől a szövetségi hadsereg egységei begyűj­tik a fegyvereket, s ugyan­csak lef egy vérzik a horvát rendőrség tartalékosait, s a szerb lakta területeken a szövetségi erők gyakorolják a rendfenntartást. Ezt a bizonyos „keménye- dést”, amellyel jelezni kí­vánják Moszkvából, hogy a Szovjetunió még mindig olyan világhatalom, amely­nek beleszólási joga van a határai körüli térség ügyei­be, kívánták látványosan kimutatni, Beszmertnih kö­zel-keleti utazásával. Erre amerikai kollégája, Baker három hasonló körútja után került sor, s a dolgokat sok kommentátor úgy igyeke­zett beállítani, hogy ez egyetlen eredménnyel jár majd: a Szovjetunió fel­újítja Izraellel 1967 óta megszakadt diplomáciai kapcsolatát, amelyre Moszk­vának rendkívül szüksége van. Alig száradt meg a tinta a megállapodáson, a hor­vát elnök együttműködést ígért ugyan a szövetségi hadsereggel, de a tartaléko­sok lefegyverzésének telje­sítését nem, s a szerb ki­sebbség sem akarja átadni fegyvereit. Közben csü- törtönökön egy belgrádi nagygyűlésen szerb nacio­nalisták felfegyverzésüket követelték. Az elkövetkező napok tehát teherpróbát je­lentenek, hogy a belgrádi megállapodást, amelyet al­kalmasnak véltek a polgár- háború megakadályozására, mennyire lehet valóra vál­tani. Nem vitás, hogy Ju­goszlávia lakóinak többsé­ge csakúgy, mint szomszé­daik, a politikai megoldás sikerét szeretnék. PEKING ELŐTÉRBEN Jeruzsálemben is így vé­lekedtek, s ezért hivatalos formában közölték, a Szov­jetunió részvételének egy közel-keleti békeértekezle­ten az az előfeltétele, hogy előzőleg helyreállítsa Izrel- lel a diplomáciai kapcsola­tait. A szovjet külpolitika azonban a Szovjetunió nagyhatalmi pozícióit kí­vánja helyreállítani első­sorban, ezért Beszmertnih úgy nyilatkozott, hogy Moszkva természetes joga a részvétel egy ilyen érte­kezleten, s nem tűr felté­teleket. Sőt közölte azt is, hogy Izrael nem szünteti meg a zsidó települések lé­tesítését a megszállt arab területeken, Moszkva fel­függeszti a szovjet zsidók kivándorlásának engedélye­zését. A kínai vezetés a jelek szerint sikert ért el abban, hogy az 1989. júniusi vé­rengzés miatti nemzetközi elszigeteltségéből kijuttassa az országot. Jazov szovjet védelmi miniszter a héten Pekingben katonai együtt­működésről állapodott meg a két ország között, s arról, hogy a- 7500 kilométeres határt a béke övezetévé változtatják. Washington ezzel egy időben Kimmit külügyi ál­lamtitkárt küldte a kínai fővárosba, hogy ellensú­lyozza a Moszkva iránt fel- melegedő pekingi légkört. Wasghinglonban június elején kerül a törvényhozás elé, hogy meghosszabbít­sák-e a legnagyobb ked­vezményt a Kínával való kereskedelemben. A két or­szág közötti forgalom tavaly elérte a tízmilliárd dollárt, s Pekinget egy negatív dön­tés súlyos dollármilliárdok- tól fosztaná meg, ha az em­beri jogok megsértése miatt büntetnék Pekinget. Kimmit a hírek szerint ar­ra figyelmeztet jelentésé­ben, hogy Washington nem hagyhatja figyelmen kívül Kína távol-keleti befolyáso­lási szerepét. Antal József izraeli látogatása Az antiszemitizmus visszautasítása Antall József miniszter- elnök hétfőn kezdődő iz­raeli látogatása előtt az izraeli sajtónak adott inter­júját péntek reggeli szá­mukban közölték az izraeli napilapok. A legnagyobb példány- számú izraeli napilap, a Jediot Ahronot hétfőn ér­kezik a magyar miniszter- elnök címmel a harmadik oldalon — a szovjet kül­ügyminiszter izraeli újá­val kapcsolatos cikkek tő- szomszédságában — ismer­teti az interjút. A kétórás beszélgetésből első. helyen a lap azt a részt ismerteti, amelyben Antall József a magyar ál­láspontot ismerteti a kö­zel-keleti biztonság megte­remtésével kapcsolatosan. A lap idézte a miniszterelnök szavait arról, hogy a ren­dezés feltétele, hogy az arab államoknak el kell ismer­niük Izraelt egy általános rendezés keretében. A pa­lesztin kérdés megoldása Izrael és az arab államok közötti tárgyalásoktól függ — idézte a lap a miniszter- elnök szavait. A Jediot Ahronot sze­rint a magyar miniszterel­nök visszautasított min­den olyan feltételezést, hogy Magyarországon hivatalos antiszemitizmus volna. A Jediot végül ismerteti a miniszterelnöki látogatás során aláírandó gazdasági megállapodásokat, így a kettős adóztatás kizárásáról és a beruházás védelméről szóló egyezményeket. Egy­idejűleg a felek közötti megegyezés hiányáról szá­mol be a lap a turizmus növelését elősegítő vízum­mentesség kérdésében. A Maariv című napilap a miniszterelnök fényképé­vel közölt háromhasábos cikkben ismerteti az inter­júból a szovjet zsidók ki­vándorlásához való magyar hozzájárulást méltató részt. A miniszterelnök ígére­tet tett arra, hogy a va­gyonukat elvesztett zsidók kártérítésben részesülnek. A lap ebben a témában a magyarok Németországgal való tárgyalásairól is em­lítést tesz, amelyek lezárá­sát követően, az 1938—1945 között károsultakra is ki­terjesztik a törvény hatá­lyát. Még fó, hogy nőm &kcv Riadóhésiüftség Riadókészültségbe helyez­ték a román hadsereget ar­ra az esetre, ha a jugoszlá­viai etnikai villongások az egész Balkánra átterjed­nének — nyilatkozta a ro­mán védelmi miniszter az Adevarul című napilap pénteki kiadásában megje­lent interjúban. Constantin Spiroiu vezér­őrnagy az interjúban kije­lentette: o jugoszláviai bi­zonytalanság súlyos prob­lémákat kelthet az egész Balkánon a kelet-európai folyamatok ellenére, még akkor is, ha sem Románia, sem Bulgária nem jelentett be területi követeléseket. Ha a területet eluralja a bizonytalanság, az nemkí­vánatos konfliktushelyzete­ket teremthet — nyilatkoz­ta a bukaresti védelmi mi­niszter, hozzátéve, hogy Románia nem akar beavat­kozni Jugoszlávia belügyei- be. A budapesti mm minősítése Belpolitikai póker A budapesti önkormány­zat előző napi expo-dönté- séről Bécsben pénteken to­vábbi állásfoglalások hang­zottak el. Az osztrák politi­kusok ezúttal is pártállá­suk szerint nyilatkoztak. Annak alapján fejtették ki nézetüket, hogy a kormá­nyon levő és a bécsi városi tanácsban is többséggel rendelkező Osztrák Szocia­lista Párt (SPÖ) és Osztrák Néppárt (.ÜVP) kezdettől fogva a világkiállítás meg­rendezését szorgalmazza, az Két hónap mérlege Útmiliiárdrubel kér Maroknyi bánya kivéte­lével az összes szénbányá­ban ismét dolgozni kezdtek pénteken a Szovjetunióban a bányászok, s ezzel gya­korlatilag véget ért a két hónapig tartó munkabe- szüntetési hullám. Az ered­mény: 5 milliárd gazdasági kár, s bányászkövetelés se. rubelnyi néhány teljesíté­bánya közül csaknem 200 nem termelt. A szovjet szénbányászok fizetése egyébként 40 százalékkal magasabb az országos át­lagnál, s Valentyin Pavlov miniszterelnök fizetésük megduplázását Ígérte jövő­re, ha növekszik a kiterme­lés. Ellenzéki Osztrák Szabad­ság Párt (FPÖ) és Zöld Párt (Ausztriai Egyesült Zöldek) viszont már koráb­ban elutasította az expo tervét. Az FPÖ még azt is kikényszerítette, hogy má­jus 14-től 16-ig helyi nép­szavazáson kérdezzék meg az osztrák főváros lakossá­ga véleményét e vállalko­zásról, bár annak eredmé­nye a törvények szerint nem feltétlenül kötelező a szocialista vezetésű bécsi önkormányzatra nézve. Erhard Busek, az osztrák néppárthoz tartozó tudo­mányügyi miniszter, a vi­lágkiállítás osztrák csúcs­bizottságának vezetője pén­teken a magyarországi „belpolitikai póker” részé­nek minősítette a budapes­ti képviselő-testület „nem”- jét, hozzáfűzve, hogy az mindenesetre nem éppen használ. Elmondta továb­bá: nem sokkal e döntés előtt érkezett Bécsbe An­tall József levele, amelyben a miniszterelnök hangoz­tatta kormányának az expóval kapcsolatos támo­gató álláspontját. A TASZSZ szovjet hír- ügynökség jelentése szerint a nyugat-szibériai Kuznyec- ki-medencében mindössze három bánya maradt zárva pénteken is. Ezeknek a bá­nyászai a napot azzal töl­tötték, hogy tanulmányoz­ták azt a megállapodást, miszerint az orosz tagköz­társaság bányáinak több mint a fele hétfőtől a köz­társaság kormányának el­lenőrzése alá került. A sztrájkhullám csúcsán a Szovjetunió 1,2 millió bá­nyásza közül 300 ezer nem vette fel a munkát, s a 600 Június 30-a: kivonulás A megerősített dátum Mihail Moiszejev hadse- regtábomok, a szovjet fegy­veres érők vezérkar i főnöke pénteken megerősítette, hogy az előirányzott határ­időre, júinius 30-ig befeje­ződik a szovjet csapatok kivonása Magyarországról. A TASZSZ munkatársá­nak adott nyilatkozatában Moiszejev úgy vélekedett, hogy katonai téren is szoro­sabb együttműködésre van üiilfőidi események egy mevnlaitban Árkus István A német kancellár személyesen kíván bekapcsolódni ab­ba a vitába, amely a minap robbant ki Bonn és Moszkva között a Németországból hazatérő’ szovjet katonatisztek számára építendő lakásokkal kapcsolatban. A A Szov­jetuniótól kíván védelmet kérni két lázongó máramarosi ukrán község lakossága, ha a hatóságok továbbra sem teljesítik követeléseiket — derül ki a Rompres román hírügynökség jelentéseiből. A H. János Pál pápa len­gyelországi látogatása idején zarándokújának vonalán tilos lesz fagylaltot és krémest árusítani — mert a vár­hatóan összegyűlő tömegben futótűzként terjednek majd a fertőzések. A Tudományos együttműködési megállapo­dást írt alá Tajvan Csehszlovákiával — Tajvan- történe­tében ez az első eset, hogy kelet-európai országgal ha­sonló egyezményt köt. A Európa legszegényebb országa, Albánia az először közreadott adatok szerint 350 millió dollárral tartozik a külföldnek, költségvetési deficitje 3,2 milliárd lek — 320 millió USA-dollár. szükség a Szovjetunió és az egyes NATO-államok kö­zött. A vezérkari főnök pénteken, közvetlenül mi­előtt kanadai látogatásra indult, kifejtette, hogy le­hetőséget lát a szovjet- kanadai katonai együttmű­ködés fejlesztésére. A szovjet vezérkari fő­nök kifogásolta, hogy a NATO meg akarja őrizni politikai és katonai struk­túráit, miközben a Szov­jetunió egyoldalúan csöik- kenrti fegyveres erőinek lét­számát s fegyverzetét, visz- szavonja külföldön állomá­sozó csapatait. Kilenc sérült örmény fegyveresek tü­zet nyitottak péntek haj­nalban az örmény—azeri határon két gépkocsira, amelyeken szovjet katonák utaztak. A géppuskákkal és kézi­gránátokkal elkövetett ak­ció következtében kilenc katona sérült meg. Közülük öt súlyos, kettő pedig vál­ságos állapotban van. Ők a két kaukázusontúli köztársaság között ismét kirobbant erőszakhullám első katonai áldozatai. A katonák gerillaellenes had­műveletekben vettek részt a heevas vidéken.

Next

/
Oldalképek
Tartalom