Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-18 / 90. szám

Hazánk teljes jogú partnere less Amerikának Magyarország és Cseh­szlovákia várhatóan még idén tartósan megkapja a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt az Egyesült Államokban, és'ugyanolyan bánásban részesül az ame­rikai piacon, mint a nyu­gati országok. A kormány és a törvény- hozás egyetértésével készü­lő döntés újabb jele an­nak, hogy Washington el­ismeri a két ország döntő politikai és gazdasági vál­tozásait: megkönnyíti be­jutásukat az amerikai pi­acra, egyúttal fontos jelzés Nyugat-Európának s Ja­pánnak is. A javaslatot Sam Gib­bons demokratapárti és Philip CranS republikánus képviselő terjesztette elő, s a Magyarországgal való ke­reskedelmi kapcsolatok teljes normalizálását kez­demény ezően támogatják az illetékes amerikai kor­mányhivatalok. A kérdés napirenden volt Antall Jó­zsef kormányfő tavalyi washingtoni látogatásán, s a magyar kereskedelmi diplomácia azóta tett újabb erőfeszítéseket a mielőbbi kedvező amerikai döntés érdekében. Amint Furulyás Ferenc követ, a magyar kereske­delmi képviselet vezetője az MTI tudósítójának el­mondotta, a törvényjavas­lat elfogadásával megszűn­nek azok a korábbi korlá­tozások és megszorítások, amelyek Magyarországra, mint „kommunista ország­ra” évtizedeken át vonat­koztak. Közép-Kelet-Európából így Lengyelország után, amely korábban is tartósan élvezte a legnagyobb ke­reskedelmi kedvezményt, Magyarország és Cseh­szlovákia kap normális, egyenrangú feltételeket az amerikai piacon. A tör­vényjavaslatot várhatóan nyáron tárgyalják, de a kongresszus elhúzódó egyéb gazdasági vitái elfo­gadását elodázhatják. Pstie Rémen washingtoni kudarca Beker szőkéikné élesen fogalmazott A román kormány szem­pontjából minden gyakor­lati eredmény nélkül ért véget kédden Petre Roman miniszterelnök washingtoni látogatása, amelyen figyel­meztették: csak akkor re­mélhet amerikai támoga­tást, ha rendszere további lépéseket tesz a demokrá­cia, az emberi jogok széle­sítésére. Ezt közvetetten a kormányfő is megerősítette sajtóértekezletén, amelyen az MTI kérdéseire vála­szolva elismerte, hogy a rom,g.n alkotmánytervezet a nemzetiségi pártok felszá­molását célozta, s hogy a nemzetiségi tv-adásokat ra­dikálisan lerövidítették. Roman megerősítette, hogy lényegében magánlá­togatást tett az amerikai fő­városban. Keddi másfél órás megbeszélésük után James Baker amerikai kül­ügyminiszter kijelentette: a további lépésekről tárgyal­tak, amelyen Románia na­gyobb demokráciájához, a politikai pluralizmus kiszé­lesítéséhez vezethetnek. Az Egyesült Államok jóhisze­mű erőfeszítéseket vár — fogalmazott, tőle szokatlan élességgel Baker. Washing­ton azzal is kifejezte elé­gedetlenségét a román bel­politikai helyzet felett, hogy több hónapos román lobbi­zás után sem adta meg a kért mezőgazdasági segélyt, a legnagyobb kereskedelmi kedvezményről pedig egy­előre hallani sem akar. Sajtóértekezletén, az MTI kérdésére, miért nem enged meg az új román alkot­mánytervezet etnikai pár­tokat (azaz helyezné törvé nyen kívül a RMDSZ-t), Roman kijelentette: — A mi véleményünk kezdettől az, hogy ez nem jó javas­lat, s azt kívánjuk, hogy o nemzetiségek továbbra is alakíthassanak pártokat. A másik kérdésre, miért csök­kentették radikálisan a nemzetiségi tv-műsorokat, a kormányfő az ismert ma­gyarázatot adta: az adásidő nagyobbik része megmarad, és majd további időt kap­nak a kereskedelmi jellegű­nek tervezett második csa­tornán. Évtizedes területi vita vér megoldásra Szerdán újabb másfél órás tárgyalás utón sem ju­tott közelebb Mihail Gor­bacsov szovjet államfő és Kaifu Tosiki japán kor­mányfő a két ország terü­leti vitájának megoldásá­hoz. Abban állapodtak meg, hogy csütörtökön megint találkoznak, és megtartják a szigetekkel foglalkozó negyedik tárgya­lási fordulót is. — A szovjet vezető sem új javaslatot, sem enged­ményeket nem tett a dél­utáni megbeszélésen — közölték japán illetékesek. Mihail Gorbacsov a to­kiói parlamentben elmon­dott. vegyes visszhangot kiváltó beszéde mellett szerdán találkozott japán egyetemistákkal, és részt vett a Japán Gyáriparosok Szövetségének (Keidaren) tiszteletére adott ebédjén. Azon több közös, főképp szibériai nyersanyagkin­cset feldolgozó vállalko­zás alapítására szólította K1^£Man föl a japán üzleti világ öt­száz meghívott képviselőjét, és javasolta az együttmű­ködést ösztönző japán— szovjet fejlesztési bank létrehozását. A japán üzletembereket a tulajdonviszonyokkal kapcsolatos rendezetlen helyzet izgatta elsősorban. Kérdéseikre Mihail Gorba­csov elmondta, hogy egy hónapon belül a szövetségi és a köztársasági kormá­nyok közötti megállapo­dással rendeződik ez a kérdés, és a vállalkozások­ról a köztársaságok tár­gyalnak majd. Nem sok eredményt ho­zott Konsztantyin Katusev külkereskedelmi miniszter japán partnerével folytatott tárgyalása. A szovjet mi­niszter áthidaló kölcsönö­ket kért a közel 500 millió dollárt kitevő szovjet tarto­zásokra, ami elől Nakao Eiicsi, a kereskedelmi és ipari minisztérium vezető­je azzal a megjegyzéssel tért ki, hogy a hitelnyújtás a szovjet—japán viszony alakulásának, illetve a szovjet belpolitikai helyzet változásának a függvénye. Lamherto is* kitüntetése A Magyar Köztársaság elnöke Lamherto Gardel- linek, a Magyar Állami Hangversenyzenekar állan­dó vendégkarmesterének a magyar zenei életben ki­fejtett több évtizedes tevé­kenységéért a Magyar Köz­társaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje ki­tüntetést adományozta. A kitüntetést Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter szer­dán adta át. Segítő kéz A Dunai Kőolajipari Vál­lalat szakszervezeti tanácsa alapítványt hozott létre Egészségért és szociális biz­tonságért címmel. Egészség- ügyi és szociális támogatást szeretnének biztosítani a DKV-ban dolgozó szakszer­vezeti tagoknak. Segíteni fogják az üzemi balesetet, illetve a foglalkozási beteg­ségekben szenvedőket. A munkások fokozott vegyi terhelése miatt célul tűzték ki egészséges életmódjuk és regenerálódásuk segíté­sét, a szűrővizsgálatok be­vezetését. Tupirozzuk a nemzet idegeit Kincskeresők járják he a földhivatalokat Kincskeresőknek hívják a földhivatalokban azo­kat a messzi országokba vándorolt embereket, akik most, haltván a kárpótlási törvényről, jönnek ha­za, keresni őseik hajdani birtokát. Jött levél Wa­shingtonból az 1929-ben elhagyott visegrádi telkek és házak sorsáról érdeklődve, jöttek Németor­szágból a vecsési határban fölkutatni a nagyszülők két holdját, de a pestiek is többet járnak vidékre mostanság. Sőt, akad olyan, aki átjelenti lakóhe­lyét mondjuk Karcagra, mert ott voltak birto­kaik, s mit lehet tudni, hogy a végleges tör­vényben számít-e majd a helyben lakás. Egyáltalán, érről a majd egy éve húzódó, s többszö­ri fazonigazításán átesett föld-, illetve kárpótlási törvényjavaslatról szinte semmit nem lehet tudni. Az Alkotmánybíróság dön­tése után még akár bete­kig is eltarthat a parla­menti vita, pedig az ide­geink már össznemaeti szinten föl vannak tupíroz- va. A Pest Megyei Föld­hivatalban is teljes a bi­zonytalanság. A helyettes vezető, dr. Bölkény János azt mondja, hogyan felel­Folytatédott a rendőr tábornokok pere Ki kit ellenőrzött? A Budapesti Katonai Bí­róságon szerdán újabb ta­núk kihallgatásával folyta­tódott a rendőr tábornokok perének nyilvános tárgya­lása. Tímár Rozsé Zoltán nyug­állományú rendőr ezredes, a volt BM III/1II—2. (ifjúság- védelmi), Kékesdi Gyula tartalékos rendőr őrnagy, a BM III/III—7. (értékelő és elemző) osztály vezetője a hadbíró kérdéseire egybe­hangzóan állították vallo­másaikban: munkájukat a hatályos BM-parancsok alapján végezték. Kifejtet­ték : feltételezhető volt, hogy a megszabott határ­időig, azaz 1990. április 30-ig végrehajtják az Ál­lambiztonsági Szolgálat szervezeti és működési kor­szerűsítését, ezt a folyama­tot azonban megzavarta a Duna-gate botrány. Csukrán Magdolna nyug­állományú rendőr őrnagy, a volt BM Adatfeldolgozó és Tájékoztató Csoportfőnök­ség állambiztonsági nyil­vántartó osztályának veze­tője többek között elmond­ta: több mint 100 ezer olyan nyilvántartási anyag és dosszié halmozódott fel náluk az évtizedek során, amelynek felülvizsgálatát és selejtezését 1989. de­cember 31-ig kellett volna végrehajtani a módosított alkotmányra való tekintet­tel. Az iratmegsemmisítést azonban leállították, így az anyagoik 40-50 százaléka megmaradt. Dr. Orbán Vilmos nyug­állományú rendőr alezre­des, a volt BM III. Főcso­portfőnökség jogi alosztá­lyának vezetője tanúvallo­másában az Állambiztonsá­gi Szolgálat korszerűsítésé­re és átalakítására irányuló törekvésekről tájékoztatta a bíróságot. Sajnálattal ta­pasztalta, hogy a politikai egyeztető tárgyalásokon vé­gül is nem foglalkozták az állambiztonsági kérdések­kel. Ugyanakkor azt ta­pasztalták, hogy egyes el­lenzéki személyek a titkos- szolgálatok munkájának el­lenőrzésére törekedtek, tör­vénytelen cselekedetekkel is. Dr. Diczig István nyugál­lományú rendőr vezérőr­nagy, a volt BM vezetésé­nek a jogszabályok változ­tatása, valamint az Állam­biztonsági Szolgálat és a rendőrség átalakítása ér­dekében végzett munkájá­ról beszélt. Kifejtette: a Belügyminisztérium szer­veinek munkastílusát nem lehetett egyik napról a má­sikra megváltoztatni. Meg­jegyezte, még ma is hiá­nyoznak a szükséges törvé­nyek, például a titkosszol­gálatok és a rendőrség bűn­ügyi szervei által foglalkoz­tatott ügynökök jogszerű foglalkoztatásához. A bíróság ma reggel 9 órakor egyes volt ellenzéki politikusok, ma már or­szággyűlési képviselők ta­núkihallgatásával folytatja munkáját. nének, amikor még a lec­két sem tudják pontosan. Vlelüik egyetlen dolgot tu­datott a Földművelésügyi Minisztérium: rendelke­zést kaptak arról, hogy mindenkivel, adu betér hozzájuk, foglalkozni kéül, méghozzá a legmesszebb­menőkig. Ha mondjuk, va­laki elvesztette vagy a történelmi viharokban el­keveredtek a papírjai, ha nem tudja sem a helyraj­zi számot, sem pontosan a telek helyét, csak annyit, hogy valahol a kákái ka­szásdűlőn, nekik akkor is 'keresniük kell az iratokat. ' Ez minden, amit a kár­pótlásról hivatalból tud­nak. A vezetők képviselő- barátjuktól kapták kölcsön a törvényjavaslatot, meg olvassák az újságokat. A legtöbb, mondja Bölkény János, hogy rendet raktak az irattárakban. Ami nem volt. kis munka. Hiszen nemcsak az inofcégetések, a kulákok kitelepítésekor az elkeseredés is tüntetett el otkmányofcait. A gödöllői hivatalban néhány éve csőrepedés miatt a szenny­vízből kellett kihalászni a telekkönyvi papírokat, s még égi áldás, felhőszaka­dás miatt is kerültek víz alá akták. Évekig nem volt pénz, sem idő a ma­gántulajdoni iratok rend­ben tartására, s ami vélet­lenül -rendben volt, az pél­dául Vácott hétszer költöz­tették. összekeveredett, el­veszített akták alapján kell majd igazságot szolgáltat­ni. 1 Ami azonban rhegtma-* radt, - az mára katonás rendben, egy részük szá­mítógépes memóriában várjla az elkerülhetetlent. De még ezekben az esetek­ben sem lesz könnyű a dolog. A kataszteri tiszta- jövedelmet, az aranykoro­na értéket csak az 1959. . után elvett, téesziesíteitt ter­mőföldekről tartják nyil­ván a földrendezési inatok­ban. Az 1948—53 között ta- gosított földek kataszteri birtokíveit vagy elégették 56-ba.n, vagy eltűntek és megsemmisültek a községi tanácsok irattáraiban, minthogy községi inatok voltok. Egy lehetőség ma­rad, az aranykorona érté­ket föl kell mérni, s ki kell találniuk a szakem­bereknek, hogy ehhez ké­pest mennyi lehetett anno. Újabb vitaforrás, újabb lehetőség a sér elmékre: a nagyapa nyolcszáz arany­koronát emlegetett, miért mond a földhivatali ügy­intéző hatszáznegyvenet ? ■ A föl dh i via tato kba n ab­ban reménykednek, hogy a kérelmeket minden inat nélkül a Kárpótlási Hiva­talhoz kell majd benyúj­tani. Így csöndesebb lenne az ügyintézés, nem az ügy­felek állnának sorban ná­luk, csak postán kellene visszaküldeni az igazoláso­kat. Ha okmány okkal együtt lehet kárpótlást igé­nyelni? A sorban állóktól megközelíithetetlenek lesz­nek a hivatalok, nem le­het rendesen dolgozni, s nincs kizárva, hogy a föl nem lelhető okmányok miatt lekommunistázzák az ügyintézőket. A legjobb persze az lenne, ha semmi­lyen törvény nem születne. Bölkény János azt mond­ja, mint vezetőhelyettes és jogász az előírásoknak megfelelőien fogja irányí­tani a hivatal munkáját. Magánemberként viszont azt kérdezi, hogy miiért keli a meglévők mellé még egy ekkora nyűgöt a nya­kunkba venni? ]• a. Érzékeny, de nem szép búcsú A felmondás oka: érdekvédelem? A dolgozókat ki képviseli? Ezt kérdeztük április 13-án megjelent írásunk feleimével. Trtyánszky Júlia megbízott igazgatótól nem sikerült választ kapnunk a tizesiütödi- kén délelőtt tartott közgyűlés előtt. Ez Csillaghegyen zajlott le, ahová beolvad majd a Lenfonó, mert nagy veszteségei, piaci helyzete miatt nem tud önállóan meg­maradni. Felmondások és bizonytalanság, érzelmi kö­tődés. — Ez a gyár a haza része — jelentette ki lapunknak adott nyilatkozatában Ga- ján Vilmos, a Budakalászi Textilesek Érdekvédelmi Tanácsának elnöke már­cius 29-én. További sorsá­ról, munkaviszonyának megszüntetéséről vele hét­főn tudtunk beszélni. Ki'iltva, elküldve — Felmondólevelembe azt írták indoklásul, hogy az ok átszervezés. A Csil­laghegyi Textil Rt.-hez csa­tolják a céget. Megjegyzem, hogy ez kisebb és rosszabb adottságú üzem, mint a mienk. Most évi 8,5 millió forint a nyeresége, de nem látunk benne jövőt, fantá­ziát. Itt két év alatt 200 milliós veszteség jött létre, s ennek a felelőseit szeret­nénk ismerni. Én nem vet­tem át a munkakönyvemet, mert a törvények szerint cégbíróságon bejegyzett ér­dekvédelmi szervezet kép­viselőjének nem lehet fel­mondani. Nem vettem át a féléves bért sem, amit meg­tehettem volna, inkább fel­lebbeztem. Egy értekezleten még maga az igazságügy­miniszter úr is ezt tanácsol­ta nekem. Harmincnégy évi szolgálat után tudtam meg azt, amit a szemembe nem mertek mondani. Szóban közölték az emberekkel: le­hetőleg ne engedjenek, be az üzembe. Megtörtént, hogy a március 14-i érdekegyezte­tő megbeszélésről — ahol a szakszervezet helyi megbí­zottja és Keleti Tamás, a Textilipari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára is jelen volt — az igazgató kiküldött. A szakszervezet országos vezetője ezt szót­lanul tűrte. Jogtanácsosuk meghallgatott, de megje­gyezte, hogy más szakszer­vezethez tartozom, tehát most már az önbecsülés sem engedi, hogy felkeres­sem őket. — ön szállítási vezető volt. Kire bízták a munká­ját? Mint az érdekvédelmi tanács elnöke, miért ren­delkezett úgy, hogy a testü­leti tagok névsorát tartják titokban? — Az osztályt már jó előre szétverték, a szállítást külső vállalkozókra bízták. Be tudom bizonyítani, hogy így milliókkal kerül többe. Ä testület négy vezetője nevét közöltem, csak a ta­gokét nem. De különben egyik bizottsági tagurjk. v’jl

Next

/
Oldalképek
Tartalom