Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-18 / 90. szám
SZÁJTATVA TILTOTT Jól teszi a törvény, hogy tiltja az üzleti tevékenységet a pártok számára. Mi is lenne akkor, ha csalafinta üzletelésbe kezdenének a komoly párturak és -hölgyek?! Ki tudna annak a végére járni, mi a szabályos és mi a szabálytalan az adok-veszekben, s mi benne a párt, mi az üzlet... ? Tiltott tehát minden üzleti akció, azaz eszem ágába sem jut meghökkenni a panaszon, amit hallok. Az történt ugyanis, hogy a birtokon belül levő pártszervezet kölcsönadta a nagytermét egy másik politikai szervezetnek. A némi jóindulattal nagyteremnek nevezhető helyiség használatáért szerény díjazást kért. A panasz oka: ugyan tapintatosan, de figyelmeztették őket, tiltott tevékenységet űznek! Lett bizony riadalom, ijedelem, hiszen ki kívánna áristom- ba kerülni pártember-üzlet- ember elegyeként?! Hamarosan került jogász is, aki segített eligazodni a regulák között, s akkor . .. akkor szájtátva azt hallhatom, hogy bizalmasan megsúgta a jogász, a tiltott ugyan tiltott, de ha úgy akarják, ne sokat törődjenek azzal. Valóban nem szabad üzletelnie egyetlen pártnak, pártszervezetnek sem, csakhogy a papír, papír. Még akkor is, ha párttörvénynek hívják. Ha ugyanis a tiltott dolgot elkövetik, azaz a papíron tilosat a gyakorlatban áthágják, akkor . . . akkor egy ejnye- bejnyén kívül más bajuk nem lehet. Ez az ejnye-bej- nye a „legsúlyosabb” büntetés, mert más szankció nincsen sem a törvényben, sem más jogszabályban . . . Ezzel persze nem azt állítom, hogy nosza, bármelyik párt is vágjon neki bátran az üzletelésnek, ám talán mégsem ártana a törvényi lyukat befoltozni. MQTTÖ Elosztották a foglalkoztatási alapot Segít, de csak keveseken A munkanélküliek száma ország- és megyeszerbe szinte napról napra emelkedik. A gazdasági helyzet ismeretében egyes térségekben és szakmákban mind nehezebb lesz az elhelyezkedés. Ezért is fontos, hogy a munka nélküli maradók állami segítséget kapjanak helyzetük javítására. Az április elején megalakult megyei munkaügyi tanács múlt hét végi ülésén döntött a foglalkoztatási alap helyi elosztásáról.. Peráth Béla, a Foglalkoztatási Központ igazgatója elmondta, hogy egyelőre nem az egész évi, csupán a második negyedévre jutó pénz — 49,3 millió forint — elosztását vitatták meg, mivel év közben a megyei alap összege is változhat. Mint megtudtuk, hosszas és alapos vita után úgy határoztak a jelenlévők, hogy az átképzéseket, a korengedményes nyugdíjaztatást, a közhasznú munkát és a részmunkaidős foglalkoztatást támogatják kiemelten. A Foglalkoztatási Központ áKail szervezett tanfolyamokra a teljes összeg harminc százaléka, mintegy 14,8 millió forint jut. Ezeket elsősorban a várható munkáltatói igény alapján szervezik, s a közeljövőben épitőipari-femn- tartó, Jtextil- és ruházati, valamint komplex gépjármű-ügyintézői szakmákban indítanak tanfolyamokat. Ezenkívül a már hagyományosnak tekinthető képzés — bolti eladó, számítógépes ügyintéző, szociális asszisztens, gazdaképző — sem szünetel. A felmérések szerint a megye 32 településén mintegy 230-an végeznek úgynevezett nonprofit jellegű közhasznú munkát: terület- és parkrendezést, szociális gondozást, gyermekfelügyeleti ellátást. A most megszavazott 8,4 millió lehetővé teheti, hogy a közhasznú munkát végzők létszámát 370-ne emeljék. A tapasztalatok azt mutatják, hogy néhány vállalat, például a váci Forte, a Csepel Autógyár, a Pemü zsámbéki gyára, a Gödöllői Gépgyár szorult gazdasági helyzetében egyes dolgozóit hosszabb-rövidebb ideig — amíg az átmeneti zavarok meg nem szűnnék — részmunkaidőben foglalkoztatja. Ennek a támogatására 4 millió forintot különítettek eh A munkahelyteremtő beruházások segítésére ötmillió forint jut. Az igazgató elmondta, hogy a munkaügyi tanács e témában hamarosan pályázatot ír ki. Azok a közép- és kisvállalkozóik számíthatnak sikerre, akik saját maguk is rendelkeznek tőkével, s olyan alkalmazottakat tudnak foglalkoztatni, akik állás nélküli maradtak. H. É. Kós Károly-díj budakesziknek Hagyományokból élő formák Építésztörténészek kimutatták, miként szolgáltak mintaként a helybeliek számára az ócsai templom római kori oszlopfői. Ugyancsak egy adott kor divatja jellemzi a dabasi vagy a gombai kúriákat. Számos szép példát találunk még Pest megyében is arra, miként maradtak élők a hagyomány által szentesített formák. Sajnos azonban java részüket elpusztították a történelem viharai, s amit meghagytak, azok közül sok régi építészeti érték a szanálásoknál követett buldózergyakorlatnak esett áldozatul. Durva kézzel nyúltak városközpontokhoz, nem védték a falvak arculatát A helyhez kötődés Ismét várják az önkéntes rendőröket Az országos rendőr-főkapitány levélben javasolta a megyei főkapitányoknak, hogy intézkedjenek a területükön korábban szolgált önkéntes rendőri állomány aktivizálására. Suha György rendőrségi szóvivő elmondta: a hazánkban kialakult bűnügyi, köz- biztonsági helyzet megköveteli a rendőrségtől, hogy valamennyi, a lakosság részéről megnyilvánuló támogatás iránt fogadókészséget tanúsítson. Mivel az önkéntes rendőri szolgálat működését szabályozó rendeletek jelenleg is hatályosak, így a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit indokolt alkalmazni. Az önkéntes rendőrök járandóságainak (ruhakoptatási hozzájárulás, szolgálati évek után járó elismerés) felfüggesztésére tavaly július _l-jei hatállyal Horváth Balázs akkori belügyminiszter döntése alapján került sor. Korábban 31.'’ ezren segítették a testület munkáját, s évente több ezer bűnözőt fogtak el. Az önkéntes rendőröknek többek között igazoltatási joguk van. Ha jön a végrehajtó, minden a másé Milliomos vagyontalanok Emlékszem, gyerekkoromban, a tőlünk nem messze lakó fehér hajú, mindig csupa liszt pék bácsi a végrehajtókkal ijesztgetett. Azt mondogatta a körülötte ugráló gyerekeknek; jók legyelek, hogy apátok tudjon dolgozni, mert ha nem dolgozik, jön a végrehajtó és elviszi még az ágyatokat is. Féltünk a végrehajtóktól, bár azt sem tudtuk, mi az, ki az. Abban az időben talán az idősebbek is tartottak tőlük. Végrehajtók már századakkal ezelőtt voltaik és vannak ma is. Külön a fővárosnak és külön a megyéknek. Hogy mit csinálnak ma, van-e elég munkájuk és hogyan oldják meg nem mindennapi feladatukat, arra kerestük a választ a Pest Megyei Bíróság végrehajtóirodájában. Beszélgetőpartnerünk dr. Heller Gábor vezető végreható. aki bírói diplomával vállalta a feladatot. — Munkánk az van bőven, s úgy látom az elkövetkezendő időszakban még több is lesz, hiszen az utóbbi időben a végrehajtások száma megduplázódott. Ennek oka az infláció és a fizetésképtelenség. A mi dolgozóink a jogerős bírói végzések alapján hajtják be a Vörös Árpádné, már szintén megkapta a felmondó- levelét. Minek jár be? Feszültséggel terhes készülődés, majd fárasztó közgyűlés után nem szerencsés azonnal kérdezősködni. Csak időpont után érdeklődtünk, mikor fogadhatna az igazgatónő, hogy megkérdezzük: mi a véleménye a Gaján Vilmos által mondottakról, mi változott a közgyűlés után? — Most nem történt több, mint hogy megegyeztünk az egyesülésről szóló szerződés alapelveiben. Ezt azonban csak akkor lehet részletesen kidolgozni, ha mindkét rt‘ nek elkészül a záró-, majd a közös nyitómérlege. Ez még húsz-huszonöt napot vesz igénybe. Aztán kell még tartani egy másik közgyűlést. Tehát az egyesülés még csak elméletileg történt meg. — Szerettük volna megkérdezni, hogy megmarad-e a tmk-műhely, vagy alapíthatnak-e az emberek kft.-t helyette? — A kft. meglesz. Ez biztos. Lehet, hogy már május 1-jére. A dolgozók ebben részt akarnak venni, s ugyanakkor tulajdonostársak is szeretnének lenni. Ennek most vizsgáljuk a feltételeit. — Ki képviselte őket a közgyűlésen? t— Az egyesülést előkészítő vizsgálatokban, egyeztetésekben része volt a személyzeti vezetőnek, a munkaügyi osztály vezetőjének, továbbá Ferencz Lászlónét kértük fel, hogy egyeztessen a dolgozókkal, sjgy ők jelölték maguk közül a két üzemrész képviselőjét. — ők vagy Ferenczné — mint megbízott szakszervezeti titkár, a munkaügyi osztály dolgozója — ott voltak a közgyűlésen is? — Nem, ott nem voltak jelen. — Most Gaján Vilmosról akar írni vagy a közgyűlésről? — hangzik el a kérdés, amikor a felmondás körülményei felől érdeklődöm. — Is, is, mert összefügg. — Gaján Vilmost nem tiltották ki a gyárból. No de, ha április 25-ével felmentettük a munkavégzés alól, akkor minek jár be? Találja meg máshol azt a fórumot, ahol a dolgozókkal beszélhet. — Nem törvénytelen a felmondás — érvel a gyár ★ vezetője. — A cégbejegyzést mi nem láttuk, nem tudjuk, ki a felettese. Másokat sem azért küldünk el, mert a tanács tagjai voltak. Honnan is tudhatnánk ezt? Nincs szakszervezet Gaján Vilmos információjától eltér a munkakörről mondott vélemény. Eszerint a szállítási vezető egy évig beteg volt, s ezalatt másra kellett bízni az ügyeit. Visszatérése után a feladatot kettéosztották. Ám a társ, Végh Ferenc, szintén meg fogja kapni a felmondását; az ő munkaköre is megszűnik. Különben tárgyalnak majd Gaján úrral. Az ügyet egyébként a Pest Megyei Munkaügyi Bíróságnak adták át. Végül is negyvennyolcán kapják vagy kapták kézbe a munkakönyvét. Az átalakulás miatt sokkal többen szoronganak, de az igazgatónő szerint erre nincs okuk. Mindenki tudja, mi lesz a dolga. Minimum két hét felmondás jár, s mindenkinek lesz ideje elhelyezkedni. A Textilipari nolgozók Szakszervezetétől szerettük volna megtudni, mi a véleményük arről, hogy Budakalá- szon jelenleg nincs munkásképviselet. Az erre illetékes értekezett. Előreláthatólag a hét végén beszélhetünk vele. Kovács X. István tartozásokat azoktól, akik a végzésnek maguktól nem tesznek eleget. Évente 300 millió forint értékben érvényesítünk követelést — mondta Heller doktor. Q Az egymillió kétszázezer lelket számláló megyében hány végrehajtó dolgozik? — Most tizenketten látják el ezeket a feladatokat. O Hogyan kerülnek erre a pályára, mik a feltételek? — Általában hirdetés útján keresünk embereket. Érettségizett, erkölcsileg feddhetetlen személyek közül válogatunk. Van próbaidő és elengedhetetlen, hogy az illető határozott fellépésű, kiváló modorú, tárgyalóképes legyen. • Hány ügyben járnak el évente? — Egy-egy végrehajtó általában havonta 100 ügyet intéz, de sokszor előfordul, hogy 250 végrehajtási kérelem is van nála. Nem köny- nyű a koordinálás, általában összegyűjtjük az egy településre vonatkozó eseteket és akkor szállunk ki. $ Kik mulasztják el a fizetési kötelezettséget? Magánszemélyek vagy vállalatok gazdálkodó szervezetek-e a gyakoribb ügyfelek? — A területek és a személyek is jól behatárolha- tóak. Sokan a részletre vásárolt könyveket, bútorokat, vagy az OTP-tartozást nem fizetik. El kell járni válások utáni hercehurcáknál és magánszemélyeknek való tartozások esetén is. A vállalatokkal, gazdálkodó szervezetekkel szemben csak akkor, ha a bankszámlájukról már semmi nem emelhető le. Tehát a többség magánszemély. 0 Mit lát a legnagyobb gondnak jelenleg a vezető végrehajtó? — Igazán nagy gond szerencsére nincsen, de a bére rendezetlen az itt dolgozóknak. A törvények nem olyanok, hogy érdekeltté tegyék a végrehajtást. A másik probléma az adósok viselkedése. Sokszor zsidóznak, kommunistáznak és úgy vélik, a rendszerváltással megszűnt a végrehajtás. Hatékonyabban kellene dolgoznunk, hiszen óriási összegekről van szó, de gyengék a törvények, sok a kibúvó. Megtudtuk még, hogy a végrehajtási ügyeknek csaknem ötven százaléka eredménytelen. Sokszor nincs miből behajtani, vannak családok, ahol semmit nem lehet lefoglalni. Az emberek nem egyszer még a végrehajtóval is szembe- szállnak. Ä tapasztalat szerint többnyire a hirtelen meggazdagodott vállalkozói réteg az, aki mindent megenged magának. Nem ritka, hogy az adósok pereskednek, mert ezzel tudják húzni az időt, s a késedelmi kamat minden egyéb kamatnál jóval alacsonyabb. A megyei végrehajtóknál 25 éve dolgozó Rang László most helyettes vezető. A megye kiváló ismerője így látja a helyzetet. — Sajnos, vannak rafináltak is. Mit tehet a végrehajtó egy milliomossal, akinek a palotája más névre telekkönyvezett. Az autója a gyereké vagy az anyósé és számtalan szerződése van a bútorjairól, egyéb tárgyairól, hogy kitől kapta kölcsön. Vannak behajthatatlan összegek és nem csak a periférián. ® ön mint gyakorló végrehajtó mit lát a legnehezebb feladatnak? A válás utáni osztozkodásokat, és amit nem lehet megszokni, s azt hiszem mindenkit megvisel, a gyermekelhelyezési végrehajtás. Ezt a feladatot a gyámhatóságok testálták át, de szerintem nem a bírósági végrehajtók, hanem a szakemberek feladata lenne. 0 Támadták-e meg önt munka közben, gyakori-e a fenyegetőzés? — Bajom nem esett, itt vagyok, bár fenyegettek vadászkéssel és vasvillával is. Ismerni kell az embereket, olykor még a cigányvajdát is, mert nem köny- nyű ez a munka és nem veszélytelen, de ennyi idő után sok tapasztalat birtokában lehet dolgozni — mondta Rang László. A végrehajtók egyébként köztisztviselők, valamennyi- fink érdekében dolgoznak. Rossznak tartják, hogy a jog tág teret enged az adósnak, s olykor náluk csapódik le, hogy egy-egy személy nyolc-tíz helyről — ismerőstől, rokontól — százezreket vett fel, holott tudta, nem fogja megadni a pénzt, s ezek többnyire behajthatatlan adósságok, s nem mindig bűnügyek. •—árvái— számára lényeges építészeti örökségek java részét elveszítettük. Magyarországon néhány korszakot csak egy-egy épület jelez. Szakemberek úgy tartják, hogy a főváros csak térdig ér, annyiszor lerombolták. Mindezek által a kisebb- nagyobb közösségek nemcsak a kulturális hagyományokban, az architektúrában lettek szegényebbek, hanem tudatukban is. Ugyanakkor a műemlékek fogalmát jogi formulává fokozták le. Múltunk emlékeinek az az utóbbi négy évtizedben véghezvitt rombolása máig nyugtalanítja lelkiismeretünket. Védelmezői szinte kilátástalanul küszködtek, hogy mentsék, ami még megmaradt. Ma már elképzelhetetlen, hogy a politika beavatkozzon az építészetbe, a műemlékek megóvásába. Sikerült elérni azt is, hogy sorsuk csak a településfejlesztéssel összhangban képzelhető el. Világossá vált, hogy a műemlék- és városvédelem egy és oszthatatlan. Ellene hat viszont mindennek, hogy két-három generáció nem tanulta meg az építészeti és a környezeti kultúrát meghatározó emlékek megóvását. A társadalmi szemléletváltáshoz tehát még nagyon sok szellemi-anyagi erőfeszítés szükséges. Éppen ezért meg kell becsülni minden olyan kezdeményezést, amely ezt szolgálja. Pest megyében elsőként talán Gödöllőn indult el az a mozgalom, amely megakadályozta a Grassalkovich-kastély végső leromlását, és sorsát az elmúlt évtizedben országos üggyé változtatta. A városnak köszönhető, hogy az Állami Tervhizottság a kiemelten védendő kastélyok közé sorolta, s ma már — keresves-nehéz áldozatok árán — imitt-amott megcsillan régi szépsége. Mindazok, akik hasonló feladatok megoldásán fáradoznak, megérdemlik, hogy égy napot számukra s a műemlékek számára is fenntartsunk ünnepeink között. Hazánkban immár hét éve hagyomány, hogy április 18-án megemlékezünk építészeti örökségünkről. Az Országos Műemléki Felügyelőség és az ICO- MOS — Műemlékek és Történeti Együttesek Nemzetközi Tanácsa — Magyar Nemzeti Bizottsága központi ünnepséget rendez. A műemléki világnap alkalmából ma a Magyar Tudományos Akadémia Zene- tudományi Intézetének Ko- dály-termében kerül sor erre az eseményre. Fővédnöke Göncz Árpád köztársasági elnök. Délelőtt 10 órakor Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter átadja a Kós Károly-díjakat. A kitüntetettek között az idén is találhatunk Pest megyei közösséget: a Budakeszi Szépítő Egyesületet. Tagjai sorából jó néhányan — így Jávorka József, Keresztes Dóra, Lukácsy Győző, Pálfay Krisztina és Herein Gyula elnök — dr. Siklósi Gyula vezetésével a település temetőinek történeti értékeit kutatták fel. Ügyszintén a védendő épületeket. Mindezt szakszerű, figyelemfelkeltő dokumentumban rögzítették. Emellett konzerváltak két kőkeresztet és az Ecce Homo- szobrot, s rendbe tették ezek környezetét. Vennes Aranka
