Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-06 / 80. szám

AZ IDŐS GAZDA FOLDÜemN A türelmedének elfoglalják Szemerkél az eső. A kis tárcsái HÉV-megállótól a parasztoldal felé hail adva — ahogy azt egy bőbeszédű helybéli tiituiálta, s a benzinkút irányába mutatott — találhattam rá arra a házra, amelyben Kurfiss István és családja lakik. A nyolc van es ztendős egykori föld­műves nem volt otthon, azon egyszerű oknál fogra, mert mint dolgos felesége elmondta, naponta kereke­dik fel, hogy be ballagjon a polgármesteri hivatalba, onnan pedig kis kerülővel a Szilas Menti Itsz irodahá­zába. HA ELMARAD A NYUGDÍJ Levegőkéi nem lehet megélni — Nem tud nyugodni ad­dig, amíg fehéren-feketén válasz nincs arra, hogy mi­kor kapjuk vissza a közös­be vitt földünket... — Aztán hány holdról lenne szó, Kurfiss néni!? Mielőtt felelt volna, ar­cán kedélyes mosoly jelent meg, de úgy tetszett, hogy talán már nem is emlék­szik arra mekkora földet műveltek élete párjával s a két gyerekkel. De tud­ta ... — Tizenöt holdat, erről iratok, okmányok is van­nak. Az alap olyan föld volt, amit a szüleimtől örö­költem. Amikor tehetőseb­bek lettünk, még szaporí­tottuk a gazdaságot nyolc­tíz hokin yi'Val. Ám ez utób­biakkal kapcsolatos iromá­nyok meg mifenék hiá­nyoznak, vagy legalábbis eddig nem kerültek elő. Viszont nem is olyan re­ménytelen a helyzet, mert még élnek azok, akiktől vettük. Tehát, ha a szük­ség úgy kívánja, igazolják az eredetüket. A Kurfiss porta fenemód zajos volt ezen a délelöt- tönk. Az ólban visítoatak a süldők meg a malacok. Egy elkülönített részen ott árválkodott az a hízóféle, amit már régen le szeret­tek volna adni a húsipar­nak, de az ismert okok miatt niincs rá igény. Meg a többire sem, s ezek a szerencsétlen állatok ma­holnap felfalják egymást. Az istállóban egyetlen ló kapott szállást, meg a ta- karmányos, a táppal teli zsákok. — Istentelen mennyisé­get faltak már fel az ál­latok ebből a méregdrága eleségből. Eddig csak a ráfizetés, meg a bosszanko- dás a jussunk. A lakásban az öt unoká­ból három éppen azzal kö­tötte le magát, hogy szin­te odátapadtak a televízió­hoz, a nagy sikerű filmet, Az Ausztrál expresszi fi­gyelték. A tizenévesek, amikor értesültek arról, hogy a nagyszülők bennük látják a majdan vissza­adott földek művelőit, egy­hangúan azt válaszolták, hogy ők bizony szívesen dolgoznak, de hát kapa he­lyett csak valamilyen ma- , sinával tudják elképzelni a paraszti munkát. Nagyanyjuk pedig ismét a már említett 15 holdról beszélt. — Szétszórtan találhatók a földek, valahol Csömö­rön, Mogyoródon és Kere- pestarcsa határában. — Valahol, Kurfiss néni, vagy pontosan tudják? — Hát már hogyne tud­nánk! Például a Forma 1-es pályánál is van egy négyholdae részünk, de nemcsak nekünk, hanem nagyon sok helybélinek. Ez a család reménykedik. Az idős nagyszülők azt ter­vezik, hogy kétkezi mun­kájuk fáradsággal össze­dolgozott gyümölcsét eztán majd az utódok érlelhetik tovább. A kérdés már csak az, hogy azután mikor, és lesz-e bennük annyi kitar­tás és földszeretet, mint az öregekben ? A Szilas Menti Tsz föld­ügyi osztályán az utóbbi hónapokban megélénkült a forgalom A betérő helybé­liek java része hivatalos okmányok, az egykori föld­re vonatkozó iratok után érdeklődik, a szerencséseb­bek hozzá is jutnak. Saj­nos nem mindenki számára tudnak megnyugtató választ adni. Jócskán akadnak vá­sárolt földek, amelyekről annak idején nem írtak szerződést. Az osztály dol­gozóinak segítőkészsége azonban nem teszi eleve reménytelenné az igénylők helyzetét. Bátort László, a tsz me­zőgazdasági szakcsoportjá­nak elnöke, aki tagja a háztáji bizottságnak, el­mondta, hogy a gazdaság hatezer hektárnyi földterü­lete, amelybői mintegy négyezer hektár a szántó, Rákosszent mihálytól Val- kó határáig terjed. — Nagytarcsán eleddig tízen igényelték vissza a telekkönyvileg is bizonyí­tottan őket megillető föl­det. A terület nagysága el­éri a 30 hektárt. Sajnos vannak türelmetlenkedök, olyanok, akiket fel lehet heccelni, s ezek az igény­lők önkényesen foglaltak el olyan háztáji parcellá­kat, amelyek ugyan egy­koron valóban a tulajdo­nukban lévő. szántókat ké­pezték, de a tsz ezeken a területeken háztáji földe­ket osztott ki. Akikét ön­kényesen elfoglalták és már művelik is, azoknak ért­hetően új területet kellett találni. Ezek az akciók el­lenszenvet váltanak ki azokból, akik tisztessége­sen művelték, trágyázták, gondozták ezeket a terüle­teket. A helybéliek 80 szá­zaléka a visszaigénylők el­len van. A már említett négyezer hektárból várhatóan az új földtörvény megszületése után ezer hektárnyit osz­tanak ki. A szövetkezet tu­lajdonában van kétezer hektár megváltott terület. A vissza! génytlők zöme két- három hektárnyi, vagy en­nél is kisebb földterületet művelne, s azon kukoricát, krumplit és java részt zöld­ségféléket termesztene. Utóbbiakat, kihasználva a jó közlekedést és a főváros közelségét, a piacon érté­kesítenék. A legjobb minőségű föl­dek Nagytarcsán találha­tók. Ott négy család ön­kényesen elfoglalt földet művel. A mezőgazdasági szakcsoport elnöke szerint, jócskán felbolygatták ezzel a falu nyugalmát. — A tagság érdekeit kép­viselem. a többség oldalán állok. Ezt a helyi kisgaz­dáknak is kifejtettem. Gon­dolom, nincsenek is közöt­tünk áthidalhatatlan konf­liktusok. És még valami: mindenkivel, aki földügy­ben hozzánk fordul, szíve­sen és türelemmel tárgya­lunk, s adunk tanácsokat. Gyócsi László Hatmillió dollár értékű támogatást ajánlott fel Magyarországnak Finnor­szág, Svájc és Olaszország kormánya, mégpedig az UNCTAD (ENSZ Kereske­delmi és Fejlesztési Érte­kezlet) és a GATT (Általá­nos Vámtarifa- és Kereske­delmi Egyezmény) által kö­zösen fenntartott Nemzet­közi Kereskedelmi Közpon­ton (ITC) keresztül. A pénzt ez évtől összesen öt projektre, közöttük egy konzervipari, egy baromfi- ipari, egy elektronikai-in­formatikai programra, to­vábbá egy kereskedelmi in­formációs és menedzsment­Panaszoslevelet kapott a szerkesztőség Peres János ceglédi olvasónktól: „Arról van szó, hogy 19»#. december l-jei ha­tállyal rokkant nyugállo­mányba kerültem. Decem­ber és január hónapra megkaptam az illetménye­met. 1991. február 2Q-án a Nyugdíjfolyósító Igazgató­ságtól kézhez kaptam 1# ezer 61 forintot és azóta semmit sem küldtek ne­kem. A probléma itt kezdődik. Március ís-én a házban minden nyugdíjas megkap­ta a pénzét, én mind a mai napig semmit se. Március 26-án elmentem a Társa­dalombiztosítási Főigazga­tóság ceglédi irodájába. Az ügyfélszolgálatnál nagy saj­nálkozások közepette azt mondták, hogy ölt nem te­hetnek semmit sem az ügyben, s még közölték velem, hogy könnyen elő­fordulhat — annak ellené­re, hogy gépi adatfeldol­gozás van —, hogy maid csak 3-4 hónap eltelte után kapok nyugdijat. Ahogy lélegzethez jutot­tam, megkérdeztem, ha ez így vati, vagyis várhatóan így lesz, akkor addig mi­ből éljünk, miből fizessük ki a lakbért, a napközit, az óvodai ellátást, a villany- számlát? . . A levélben itt kérdések sora következik, engedtes­sék meg mindet nem idéz­ni, csupán a legfontosab­bat: miből éljen a nyugdí­tréning programra, végül pedig egy exportfinanszí­rozási program számára folyósítják. Az elkövetkezendő há­rom évre szóló projektek odaítéléséről véglegesen a jövő héten Genfben az ITC 24. közgyűlésén döntenek. Itt vitatják meg a kereske- delemprioritási sorrendeket is, amelyek alapján ez idő alatt a fejlődő országokat, illetve Kelet-Európa álla­mait támogatni kívánják. A 21 éve működő szervezet munkájában egyébként a Magyar Gazdasági Kamara 15 éve vesz részt. jia6 és családja, amíg rend­szeres ellátást nem kap? Természetesen — mert vélhetően nem magánügy­ről van szó — utánajár­tunk a dolognak. Először is a Budapesti és Pest Me­gyei Társadalombiztosítási Igazgatóságon, ahol Tóthné Babér Viola főelőadó azt mondta: Az eset valóban magyarázatra szorul, de nem ők az illetékesek. Pe­res János nyugdíját ugyanis — mert fegyveres testület tagja volt — nem a Tár­sadalombiztosítási Igazga­tóság állapította meg. Így a ceglédi irodájuk tényleg nem tehetett mást, mint sajnálkozott. A továb­biakért forduljunk a Nyug­díjfolyósító Igazgatósághoz. Megtettük. Audinger Ist­ván, a titkárság vezetője nézett utána az ügynek. — Peres János részére a Magyar Honvédség álla­pította meg a nyugdíjat, s két hónapra az átlagkere­settel azonos összeget fize­tett kedvezményként. Te­hát tényleg nem a Társa­dalombiztosítási Igazgató­ság volt a nyugdíjmegálla­pító ebben az esetben. Mi­vel a kéthavi nyugdíjat a panaszos megkapta, február 1-jétől esedékes a további nyugdíj folyósítása. Ezt az emelt összeggel fel is ad­tuk a részére. A március havi nyugdíját azonban sajnálatos késéssel — négy­öt napról van szó — az április havival együtt táv­irati úton küldtük el. Le­het, hogy mire a cikk meg­jelenik, már meg is kapja. • S mi volt a késés oka? — Nehéz időket élünk, ebben az időszakban két és fél millió nyugdíjasnak kel­lett az emelt összegű nyug­díját intézni, s ugyaneb­ben az időben kellett pos­tára adni a január-február havi nyugdíjemelés miatti különbözetet. A technikai gubancokban keresendő te­hát az ok, s vélhetően töb­bet nem fog hasonló eset Peres Jánossal előfordul­ni. % De minden évben tá­madhatnak hasonló nehéz­ségeik ... — Nem hinném, hogy így lesz, annál is kevésbé, mert számítógéppel dolgoz­zuk fel az adatokat (ilyen adattömegnél nem is lehet­ne másként), s ez gyorsabb, mint a manuális módszer. Egy-egy egyedi probléma — mint a mostani is — adódhat, de fehér hollónak számít, s remélhetőleg még ritkább lesz. ® Panaszosunk tehát egyedül áll most a gond­jával? — Felelősséggel állítha­tom, hogy nem jellemző az eset. Inkább az a gyakori, hogy majdnem előbb ke­rül kifizetésre a nyugellá­tás, minthogy az illető kéz­hez vegye az erről szóló határozatot... Most is csak annyi történt, hogy a feb­ruári nyugdíjat külön utal­ványon elküldtük, és már­ciusban egy adminisztrá­ciós hiba miatt nem indí­tottuk a nyugdíját. Ezt egyhetes késéssel vettük észre, amiért természete­sen elnézést kérünk Peres Jánostól. Talán most, hogy látja a mi problémánkat, elnéző lesz ... & Ha netalán bárkivel hasonló történne, hogyan hidalják át azt az időt, amíg pénz nélkül marad­nak? — Ez ügyben csak rész­ben vagyok illetékes, attól az időtől számítva, amikor már kézhez kaptuk a nyugdíjmegállapító hatá­rozatot. s eltelt a mi ügy­intézésünkhöz szükséges minimálisan két hét. Be­látom, hogy a nyugdíj ké­sése (akár egy vagy né­hány nappal is), gondokat okozhat egy család életé­ben. De szerencsére nincs szó hónapokról, ahogyan a levélírójuk említi. Ha már megszületett a nyugdíjmeg­állapító határozat, s eltelt a 14 nap, és hozzánk for­dul a panaszos, szükség szerint soron kívül is ki­utalhatunk pénzt, vagy legalább megnyugtathat­juk az illetőt: már útban van a nyugdíja, tájékoz­tathatjuk arról, mennyit is «fog kapni, s körülbelül mikor. Ilyen esetben tehát keressék a Nyugdíjfolyósí­tó Igazgatóságot Ám ha nincs határozat, akkor szí­veskedjenek a lakóhelyük szerint illetékes, nyugdíjat megállapító szervnél sür­getni a határozat kiadását. Öik is tudnak segíteni eb­ben az időben — egyszeri előleggel. V. G. P. Túrán A farmergazdálkodók szá­mára tartanak gépbemu­tatót Túrán. az Alex Kft. szervezésében. Hasz^ nált, ezért olcsóbb, de meg működőképes gépeket állí­tottak ki. A kft. mellett 42 magánszemély, ill. külföldi vállalat is bemutatja ter­mékeit a kétnapos rendez­Külföldi támogatás az ITC-n keresztül

Next

/
Oldalképek
Tartalom