Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-06 / 80. szám
A FŐVÁROS ES A MEGYE Emdevtí a stúdióban Az Elektro Signal tévéstúdió meghívására tegnap délután Vácra látogatott Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere és Inczédy János, a Pest megyei közgyűlés elnöke. A városi kábeltelevízió élő adásban közvetítette a lakosság előre, illetve egyenesben föltett kérdéseire adott válaszokat. A beszélgetésen szó volt arról, hogy a jövőben szorosabb lesz a főváros és a megye együttműködése, és arról is, hogy mindketten azon vannak, halványodjék a különbség a két régió között. TORMÁN ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÓ Nem csak joghézag! Nem kell tovább nélkülöznünk az Országgyűlés plenáris üléseit. A húsvéti szünet után ismét nagy munka vár a honatyákra, és képviselőtársuk, Torgyán József is feladatot kíván adni számukra. A Magyar Köztársaság alkotmányának módosítását, illetőleg kiegészítését célzó önálló indítványt juttatott el Szabad Györgyhöz, az Országgyűlés elnökéhez. Ennek céljáról és tartalmáról elsőként lapunknak nyilatkozott. — Az Alkotmány 19. §- ának (3) bekezdését indítványoztam kiegészíteni egy új ponttal, amelynek tartalma: a kormány előterjesztése alapján az Ország- gyűlés dönt a hadban álló külföldi haderőnek és harci eszközeinek a Magyar Köztársaság területén, illetőleg légterén történő áthaladása és a polgári és katonai létesítményeink igénybevétele tárgyában az előzetes hozzájárulás megadásáról. A módosítás lényege pedig az, hogy e döntéshez is az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata legyen szükséges. MA MSI Elégedettek Egyszerűbb lett volna annyit mondani a gépkocsik vámtételének felemelésekor, hogy a költség- vetésnek bármi áron (ilyen áron is) pénzre van szüksége. Nem mondták ják. Sőt! Most már egyenesen az hangzik el, hogy ezek „európai” vámtételek . .. Már erre is azt kellene mondani, hogy na ne! Mert nem igaz. A vámok nem a levegőben, függnek, hanem arányosíthatok: az árhoz, az ár a keresetekhez, azaz a vámtétel az egyes árukon könnyen összevethető az igénybe vett jövedelem- résszel. Nem mondja az ember a na ne-t, hanem nyel egyet, amikor azonban . .. Amikor azonban már olyasmit kívánnak elfogadtatni vele, hogy a vámból „kórház lesz, védelem lesz, út lesz”, (mint éppen tette ezt a legfőbb vámos, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka), akkor azt mondja: na ne! Ne csinálják ezt. Mert minek? Ha valaki józan ésszel képes elfogadható magyarázatot adni arra, hogy miféle kedvezmény az,, amikor a megemelt vámból engednek el egy keveset (mint a katalizátoros kocsik esetében), hogy miféle adópolitika az, amikor az áfát a vámérték, a vám- és a vámkezelési díj együttes összege alapján számítják (azaz a vámot, mint különleges adót, magát is megadóztatják!), akkor azt jnondom, egy szót sem, hurrá a szakembereknek. Ilyen magyarázat híján azonban csak azt írhatom : a r o s s z intézkedések makacs védelme tisztviselői lojalitás a kormánnyal szemben, ám alkalmatlan arra, hogy meggyőzze az állampolgárt. Sőt! Inkább arra alkalmas, hogy a polgár ismét (igen, ismét, mint régen) azt érezze, neki a fajankó szerepe jut. (m) □ Az iraki háború eseményei irányították figyelmét erre a problémakörre? — Természetesen, hiszen ennek kapcsán döntött a Parlament abban a kérdésben. hogy hozzájárul-e az egészségügyi katonáknak a térségbe küldéséhez, illetve a hadban álló külföldi haderő egységeinek hazánk légterén történő átengedéséhez. Megdöbbenve észlel, tem, hogy azért kellett kétharmados többség, mert az egészségügyi kontingens a fegyveres erők részének volt tekintendő. A másik megszavazott kéréshez, aminek nyilvánvalóan sokkal nagyobb súlya volt, az alkotmány rendelkezései szerint ez nem szükséges. Az első, lényegében humanitárius döntéssel szemben az utóbbit sokkal inkább tarthatja a másik hadban álló fél harci cselekménynek. Az ilyen engedély megadása a Magyar Köztársaságot akaratán kívül is nehéz helyzetbe sodorhatja. □ ön szerint az alkotmány módosítása ebben az ügyben politikai tartalmat is hordoz, vagy csak egy joghézagot szüntet meg? — Indítványomnak nagyon komoly politikai tartalma van, hiszen alapvetően fontos, hogy a népképviseleti parlament kétharmados többséggel döntsön olyan kérdésben, amely a hadban álló másik fél szempontjából casus belli, háborús ok vagy ürügy lehet a hadüzenetre. Az alkotmány 19. §-ának (3) bekezdésében a g) pont az Országgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalja a hadiállapot kinyilvánítását. Ennek logikus következménye az, hogy előzetes hozzájárulása nélkül ne történhessen olyan intézkedés, amely az országot háborús veszélybe sodorhatja. Ha a zárt ülésen csak a légtéren való áthaladás lett volna a kérés, akkor ez nem tartozott volna a kétharmados szabály alá. DA laikus szemével nézve indítványát, annak valószínűleg sikere lesz. — A logika szabályai szerint ennek kellene bekövetkeznie. Sajnos nem minden esetben dönt így a Parlament. Hadd utaljak arra, hogy nem osztották az álláspontomat. a koncepciós , perek áldozatait sújtó polgár; jogi intézkedések semmissége következtében az eredeti állapot helyreállítását célzó indítványomban sem. Ezt azért utasítottáik el, mert a kormány ilyen : tárgyú törvényjavaslatot szándékozik majd beterjeszteni. A koncepciós perek büntetőjogi semmisségét még a Németh-kormány idején működő Parlament mondta ki. Az új Ország- gyűlés azóta sem vonta le . ennek a természetes polgári jogi következményeit. Balázs Gusztáv Ä legaegyM Megtartotta első ülését a Széchenyi-emlékbizottság pénteken a Parlamentben. A gróf Széchenyi István születése 200. évfordulójának méltó megünneplésére alakult testület — amelynek elnöke Göncz Árpád köztársasági elnök, tagjai: Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter; Antall József miniszterelnök; Juhász Gyula, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke; Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter, valamint Siklósi Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi Megpályáztam az állást, nem gondoltam, hogy ekkora politikai botrány lesz belőle — mondta Benko- vics Gyula. — A megválasztásom nem volt egyszerű. A testületnek a polgármester a szavazás előtt kiosztotta ennek az elismervénynek a fénymásolatát, amellyel elvittem a szociális otthonból a tv-t és a videót. Feltette a testületnek a kérdést, etikus-e ez. A pályázat szakmai részével kapcsolatosan akkor nem merült fel kérdés. Azt viszont nem értem, hogy egy nem lezárt jogi ügy aktáiból, hogyan lehet csak úgv kiemelni egy iratot. A televízió-elvitelen kívül mást nem tudnak felhozni ellenem, az pedig igazgatói engedéllyel történt. Beteg voltam heteken át és akkor kaptam kölcsön a készüléket. Bérleti díjat a visszaszállításikor fizettem volna. A vád pedig, hogy a szegény öregektől vették el a tv-t, nemigaz, mivel több készülék is üzemelt. Elmondta még Benkovics Gyula azt is, hogy a' polgár, mester a szavazás előtt közölte a testülettel: erkölcsileg aggályosnak tartja a személyét az igazgatói posztra. A szavazás eredménye azon a bizonyos képviselő-testületi ülésen pedig a következő volt: tíz szavazat Benkovicsra, négy a kerepestarcsai pályázóra, kettő pedig a budapestire. Benkovics ezután leszámolt előző munkahelyén és kérte a polgármestert, kikérővel helyezzék át. Ezt elhúzták, mondván a jegyző még vizsgálódik, az ügy nincs lezárva. Ezután érkezett meg az a már említett levél, amely a testületet döntése felülbírálatára szólította fel. Ezt követően egyik este tíztől hajnali egyig vesézték Benkovicsot, de eredmény; változás nem lett. Állítólag volt, aki megjegyezte; akár egy védőnőt is kinevezhetnének költség- vetési üzemigazgatóvá, ha Benkovicsot kinevezik. — Komoly problémák vannak a testületen belül és a bizottságokban is. Sok a személyeskedés, közben elsikkadnak a közügyek. Ez nem megengedhető, nem lehet úgy közügyeket intézni, hogy a javaslattevővel szemben előítéletekkel viseltetnek. Az, hogy most Pécelen ennyi a probléma, egyértelműen a vezetés hibája. A tárgyalandó ügyeket nem készítik jói elő, a testület és a bizottságok így nem tudnak dolgozni. Hiába hoznak határozatokat a képviselők. ha nincs végrehajtás. Szétfolyik minden, a hivatalban nincs jogász. Azt hiszem, az én ügyem csak ürügy, hogy addig se figyeljenek másra. Egyes képviselők Pécelen nem vették le a pártzakót, pedig ezt ígérték, igaz náhá- nyan meg is tették. A testületet és a polgármestert feszegeti a tehetetlenség. Ügy gondolom, egy ember könnyebben tudna alkalmazkodni 18-hoz mint hozzá a többség. Ez tehát dr. Benkovics Gyula véleménye a históriáról és a Pécelen folyó munkáról. Kinevezésének ügyét — mint írtuk — köz- társasági megbízott vizsgálja. Az SZDSZ-lapban ellene íródott cikkel ellentétben ő nem rágalmazott vissza, csak annyit mondott: az idő majd mindent bizonyít. Ügy tűnik, tiszta tekintettel, párttitkári múlttal, de igaz emberként néz a péceliek szemébe és megpróbál dolgozni. Ha hagyják ... Árvái Magdolna miniszter. A szervezőbizottság vezetője, Gergely András történész az emlék- bizottság ülésén beszámolt arról, hogy a Széchenyi- emiékévben az ország különböző tájain áprilistól több mint száz programmal idézik fel a gróf életútját. Nagycenken kezdődik a megemlákezéssoro- zat április 6-án a Széche- nyi-múzeum „Széchenyi István életműve” című állandó kiállításának megnyitásával. Az emlékév csúcspontja szeptember 21-e, Széchenyi gróf születésének napja lesz: akkor országszerte számos kiállítással — köztük a Magyar Nemzeti Múzeumban a Széchenyi István és kora című tárlattal — színpadi bemutatókkal és emlékülésekkel tisztelegnek Széchenyi István előtt, s számos könyvet is megjelentetnek. A HÉT HiRE^HÜH KENCEFICE!. A budai várban felavatták Teleki Pál egykori miniszterelnök emléktábláját. © A történész hallgatók világszervezetének II. nemzetközi konferenciáját Pécsett rendezték meg, Migráció a történelemben címmel. © Győrött tartották meg a katolikus magyar értelmiségi mozgalom 33. kongresz- szusát. © Szeged volt a színhelye az országos gyér- meknéptánc-fesztiválnálc. © Szekszárd fogadta a Közoktatás-fejlesztési Alap díjazottjai országos találkozójának résztvevőit. © A hét híre az is, hogy Egerben bonyolították le a festő-mázoló szakmunkástanulók országos versenyét. Sorscsapás A városi családok döntő része, s most már egyre inkább a falun élők is így élik meg az otthon újjáteremtésének, a festésnek, mázolásnak az aktusát. Ez az aktus valamikor a tavaszünnepek természetes vonzata volt. Kívül-belül csinosítani, tisztává tenni a házat, a frissen meszelt falakkal kifejezni az újrakezdés (az új tavaszt kezdő ember) örömét, asszonyi kötelességnek számított. A keverőfa, a lapocka, az alakszer, a faedény, a többféle vödör és az ecset értő kezelése csak a 17. század táján kezdett — és akkor is a városokban — külön mesterséggé alakulni. Az új foglalatossághoz értő embereket ma szobafestőnek hívják. Fejenként hatszáz forint. Bármennyire is meglepő, a megye lakossága ennyit költ egy-egy esztendőben — a kiskereskedelemben vásárolva — festékárukra. Az összeg tehát 600 millió forint, ami csinos summa, legalábbis ahhoz mérten, amennyi elhanyagolt, el- mocskolódott házfalat (és sajnos, házbelsőt) látni. Ma valahogyan nem divat a tavaszi tiszta ruhába öltöztetése az otthonnak, bár igaz, a korábban a tehetősek kiváltságának számító tapéta közönséges holmi lett, versenytársa, helyettesítője a festésnek. A tapéta ennél sokkal tartó- sabb, amint a mai festékek is azok a korábbiakhoz képest. Ritkábban kell tehát sort keríteni a bevezetőben említett sorscsapásra, ám az, hogy az átlagos magyar háztartásban csak öt-hat évente kapnak új köntöst a falak, azért elgondolkoztató. Amiben része van az anyagok drágulásának, de része annak is, hogy például a falun élő asszonyok fiatalabbja már azt sem tudja, mi az a mésztej, iszapolt kréta, bécsi fehér, nemhogy használja azokat. Az előzőekhez hasonlatosan, magának a szakmának a sorsa is eléggé mostoha. A megyében például 1985 és 1989 között fogyott a festők-mázolók tábora, akadt olyan kisebb község, ahol egy sem maradt... Csekély gyarapodás 1989- től kezdődött, s ma a megyében 800 körül ingadozik azoknak a száma, akik ebből a furcsa (ti. piszkot csinál, hogy tisztaság legyen) mesterségből kívánnak megélni. S mai helyzetünkből a holnapra vetít fényt, hogy csak minden hatodik mesternél van szakmunkástanuló ... Baráti Szabó Dávid, 1803-ban megjelent a Magyarság virágai című munkájában azt állította, tiszta arc nem szorul mázra. Ami igaz. Szó szerint is, átvitt értelemben úgyszintén, csak éppen azon a hangsúly, hogy az arc tiszta legyen. Az Ipari Termékjegyzékben 59—12 szám alatt szereplő anyagokból (festékek, lakkok, hígítószerek, olajok, tapaszok stb.) a kiskereskedelemben most már hatmilliárd forint feletti értékben vásárolunk, ám ezeknek az áruknak egy jelentős része puszta kenceficélésben emésztődik fel. Ezt mondják a szakemberek. Szerintük ugyanis a mester munkájának az árát megtakarítani kívánó laikusok gyakran csak kenceficéinek, azaz összevissza kennek, mázolnak mindent, „jó vastagon”, azt gondolva, így a jó. Ügy látszik, a kényszer hajlamot teremtett bennünk arra, hogy beteljesítsük a Vácot is megjárt nemes előd, Dugonics András vélekedését, ö ugyanis azt írta a halála után, 1820-ban megjelent kétkötetes munkája -—Magyar példabeszédek és jeles mondások — egyik lapján, hogy ebet sem festett, mégis királyt akart rajzolni... Királyt ugyan nem rajzolunk, ám a szegényedés hátrább tolja a festés-mázolás idejét, s arra is okot szolgáltat, hogy magunk kezdjünk neki a munkának. Ma ötször annyit költünk a kenceficélés anyagaira, mint amennyit 1975- ben kiadtunk. Ötször any- nyira „tiszták” lennénk? Avagy az árak szédítő emelkedése űz csalóka játékot velünk, elhitetve, tiszta a világ körülöttünk, hiszen mit költöttünk rá...! Mészáros Ottó Nem terelik el a Dunát Szlovák-szlovák párbeszéd A Dél-Alföldön élő szlovákság helyzetének a tanulmányozására indult csütörtöki budapesti tárgyalásai után pénteken a szlovák kormány első elnökhelyettese, Jan Carnogursky. A 12 tagú pozsonyi küldöttség, amelyet elkísért Rudolf Chmel, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete, valamint Jakab Róbertné, a Magyarországi Szlovákok Szövetségének elnöke, elsőként Békéscsabára látogatott, ahol a szlovák nemzetiségi házban találkozott a város szlovákságának a vezetőivel. A csabai szlovák-szlovák párbeszéd során egyebek közt kiderült, hogy a szlovák kormány, s maga Carnogursky is, azt szeretné, ha Békéscsabán hoznák létre a szlovák kulturális központot (amelynek Szegeden való megnyitását a prágai szövetségi kormányzat támogatja). A másik kérdés, amelyről a legtöbb szó esett a békéscsabai találkozón, a szlovák tévé dél-alföldi vételi lehetősége. .Tan Carnogursky elmondta: a magyar kormány biztatja Szlovákiát, hogy segítse a hazánkban élő szlovákságot kultúrája megőrzésében, ám sem kulturális központra, sem a tévéadás biztosítására egyelőre nincs pénzük. Mind a helyi szlovákság és a szlovákiai küldöttség találkozóján, mind az ezt követő sajtótájékoztatón szóba került a bősi erőmű építése. A szlovák kormány elnökhelyettese határozottan kijelentette, hogy az erőmű építésének befejezése, illetve félbehagyása nem nemzeti, nemzetiségi, nem politikai kérdés, hanem gazdasági, természet- védelmi, főleg pedig pénzügyi probléma. A megoldásra a szlovák félnek több elképzelése van, de egyik sem számol a Duna medrének megváltoztatásával. Az egyik elképzelés szerint valóban nyitnának egy oldalcsatornát az erőmű működéséhez szükséges víz elvezetésére, ám a főmeder továbbra is a régi maradna. Mindenesetre a szjovák kormány döntéséről előzetesen tájékoztatni fogja a magyar felet. A napokban felröppent hírről, miszerint megkezdődött a Dunarvíz elvezetése, azt mondotta, hogy csak kavicskitermelésről van szó. hírlap
