Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-06 / 80. szám
MHÉT VÉGI VILÁGPOLITIKAI KITEKMTÉSm Kurd menekültáradat Á véres megtorlás miatt milliók kagylók el szülőhelyüket Jelcin kísérletet tesz hatalmának kiszélesítésére Csekély haladás a második jugoszláv „csúcstalálkozón" AltalAnos PILLANATKÉP Tavaly augusztusban, amikor Szaddam Husszein hadserege lerohanta és megszállta a szomszédos Kuvaitot, százezrek menekültek a környező országokba, és ma sincs pontos szám arról, hogy hányán lelték halálukat a forrón tűző nap alatt a sivatagi homokban, miközben az iraki repülőgépek és páncélosok nemegyszer gyilkos fegyvereikkel vették őket célba. Kuvaitból azóta, _ a Sivatagi Vihar hadművelet eredményeként, a szövetségesek kiűzték a bagdadi rendszer csapatait, s Szaddam Husz- szein, miután vereséget szenvedett a harctereken, kénytelen volt elfogadni a szövetségesek tűzszüneti feltételeit. Most újabb menekültáradat özönlik, ezúttal Észak-Irak hegyvidékein át a határok felé. A déli síiták felkelésének leverése után ugyanis a polgárháborúban a bagdadi diktátor az északi olajvidéken kirobbant lázadás szétzúzására összpontosította katonai erőit. Az itt élő mintegy hatmilliós kurd kisebbség — amely már többször kezdett felkelést a véres elnyomás ellen —, újra fegyvert ragadott, s harcosai ellenőrzésük alá vették e területet. A gerillák azonban alulmaradtak a legmodernebb fegyverekkel felszerelt iraki elitegységekkel szemben, s a polgári lakosság köréből már eddig húszezer kurd áldozata volt Szaddam Husszein „tisztogató hadműveletének”. Mivel a kurdok ellen Bagdad nemegyszer vetett be vegyi fegyvert, most is ettől tartanak Kurdisztánban, s a várható megtorlás elől milliók menekülnek a török és az iráni határ felé. Iránba eddig már négy- százezren érkeztek, és további félmillió ember menekül a határ felé. Törökország, miután kétszázötvenezer kurdot beengedett, bár határait hivatalosan zárva tartja, ENSZ-segély- re vár, hogy további százezreknek adjon átmenetileg menedéket. A zord hegyormok közötti nehezen járható utakon összetorlódnak az emberek, és az éjszakai fagy és az éhínség végez nagy pusztítást soraikban. S eközben még arra is számítaniuk kell, hogy az őket üldöző iraki egységek le-lecsapnak reájuk. MEDDIG BELÜGY? Washington a polgárháború kezdetén kinyilvánította, hogy a be nem avat- kozási politika vezérli. Mint Bush elnök kifejtette: bár kívánatos lenne a térség békéjének és biztonságának megszilárdítása, Szaddam Husszein rendszerének eltűnése, de az, hogy ki van Bagdadban a kormányrúdnál, az az iraki népre tartozik. A szövetségesek arra kaptak felhatalmazást az ENSZ-től, hogy szabadítsák fel Kuvaitot, amely az agresszió áldozata lett, de arra nincs mandátumuk, hogy bármelyik fél oldalán beavatkozzanak a kirobbant iraki polgárháborúba. Az amerikai főváros politikai köreiben azonban nem mindenki értett egyet ezzel az érveléssel. Vitatták, hogy a Sivatagi Vihar műveletet helyes volt-e megszakítani Kuvait felszabadításával, s nem kellett volna folytatni, amíg Bagdadban foglyul nem ejtik Szaddam Husszeint? Miután pedig a levert kurd felkelés után megindult a menekültáradat, és minden eddiginél véresebb bagdadi megtorlás várható az északi területeken, a washingtoni kormányzat elleni bírálatok felerősödtek. Bush szemére vetették hogy az öbölháború idején a diktátor megdöntésére szólította fel az iraki népet, s ezzel olyan látszatot keltett, mintha Washington egy ilyen kísérlet esetén Szaddam Husszein ellenfeleinek oldalán beavatkozna. S amikor a polgárháború kirobbant, az amerikai kormányzat, mivel nem tartja érdekének, hogy Irak részekre szakadjon, tétlenül nézte, mint folyik az öldöklés a lázadások elfojtására. Egyes nevés kommentátorok azzal vádolták meg a BÚsh-ikormányzatot, hogy félrevezette az iraki népet, s kiábrándítónak nevezték a washingtoni vezetés magatartását. Bush elnök viszont kitart amellett, hogy nem hajlandó belevinni országát egy vietnamihoz hasonló kalandba, mint az Johnson elnöksége alatt történt, amikor beavatkoztak egy polgárháborúba, annak minden katasztrofális következményével. Párizs, Washington és London sürgetésére azonban az állandó tűzszünet feltételeinek elfogadása után Szaddam Husszein megtorló intézkedései a Biztonsági Tanács elé kerültek. Itt azonban vita van arról, hogy milyen mértékig foglaljanak állást a kurdok mellett, s a menekültek megsegítésének gyakorlati kidolgozásán túl, mily lépéseket tegyenek? A BT-ben helyet foglaló több országnak ugyanis jelentős nemzeti kisebbségei vannak, amelyek már szintén nemegyszer fegyvert ragadtak nagyobb önállóságuk vagy függetlenségük kivívására, s ezért nem akarnak olyan precedenst teremteni egy ENSZ-hatá- rozattal, amely később, saját belső konfliktusaik esetén, ellenük fordítható. Mindenesetre a testületnek döntést kell hoznia, hogy a menekültek embertelen körülményein gyorsan enyhítsen. MOSZKVAI ERŐVONALAK Április újabb feszültségekkel köszöntött a szovjet vezetésre. Egyes fogyasztói árak két-háromszorosukra is emelkedtek a piacgazdaságra való törekvés jegyében. Bár mindezt bizonyos kompenzáció is kísérte, Belorussziában több gyár dolgozói tiltakozó sztrájkba léptek. Üjabb bányák csatlakoztak az eddig már egy hónapja munkabeszüntetést folytatókhoz. Így a lengyel határtól Szibériáig sztrájkoló bányászok száma túlhaladta a háromszázezret. A megmozdulás szélesedése arra késztette a szovjet vezetést, hogy tárgyalásokba bocsátkozzon a munkát be- szüntetők küldöttségével, bár korábban mereven elzárkózott ez elől. A sztrájkoló bányászok képviselőit fogadta Mihail Gorbacsov is. A központi kormány már kész arra, hogy a bányászok fizetését kétszeresére emelje, de politikai követeléseikről nem hajlandó eszmecserét folytatni. Mint emlékezetes, a sztrájkoló bányászok Mihail Gorbacsov és a központi kormány lemondását követelik. A munkabeszüntetés tehát folytatódik. Gorbacsov pozícióit kétségtelenül gyengítette az is, hogy a grúziai népszavazáson a függetlenség hívei elsöprő győzelmet arattak. Legpotenciálisabb bírálója, Jelcin eközben folytatta taktikázását. Az oroszországi parlament elnökének nem sikerült ugyan a nép- képviselők kongresszusától olyan határozatot kivívnia, amely bevezetné az elnöki rendszert az orosz föderációban. Egy másik próbálkozása viszont részleges eredménnyel járt. Csomagtervet terjesztett elő, s ez tartalmazza azt is, hogy addig is, amíg június 12-én megtartják az orosz föderációban az elnökválasztást, jelentősen terjesszék ki a parlament elnökének jogkörét. Mint ismeretes, Jelcin jelenleg a parlament elnöke, s ő a legesélyesebb jelölt a júniusi elnökválasztáson. Első olvasásban a testület jóváhagyta a csomagtervet. Ha a későbbi procedúra is ilyen eredményt hoz, ez annyit jelent, hogy Jelcin „előleget” kap abból a jogkörből, amely elnökké választása esetén illeti meg. Lehetősége lesz rendeletekkel kormányozni a föderációban, mint Gorbacsovnak az össz- szövetségi elnöki tisztben, s érvénytelenítheti a központi szervek döntéseit Oroszország területén. CSAK CENTIMÉTEREK A horvátországi szerbek lakta plitvicei tavaknál húsvétkor lezajlott összecsapás után, amelynek két halottja és 12 sebesültje volt,, a helyszínen valamelyest enyhült a feszültség. De csütörtök hajnalban másutt pokolgépek robbantak, s a hét végére Horvátország több szerblakta körzetében barikádokat emeltek, és ezért több út járhatatlan. A hat köztársasági elnök az előző, spliti csúcstalálkozó után ezúttal Belgrád- ban ült össze, hogy tárgyaljon Jugoszlávia jövőjéről. A megbeszélés után bizonyos haladásról nyilatkoztak. Ez főleg a tanácskozás légkörében mutatkozott meg, s abban, hogy világosabbakká váltak az álláspontok. Milosevics szerb elnök viszont azokat, akik lazább államszövetségre törekednek, Jugoszlávia szétrombolóinak nevezte, s azt mondotta, hogy ha a csúcstalálkozón elért haladásról beszélhetnek, az csak centiméterekben mérhető ... Arkus István Sok a kiértik®, kevés s§ rendét Kapitányok kerestetnek Tegnap megkezdődött a városi rendőrkapitányi posztokra benyújtott pályázatok elbírálása. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon dr. lnczédy János, a megyei önkormányzat közgyűlésének elnöke és dr. Petrik János, a köztársasági megbízotti hivatal vezetője, valamint a helyi önkormányzatok képviselői jelenlétében ismertették az eljárás menetét, és átadták a megbízóleveleket a bíráló- bizottságok tagjainak. A bizottságokban az országos és megyei főkapitányság és az illetékes helyi önkormányzatok mellett képviselteti magát az érintett rendőri állomány, az elbírálásban rajtuk kívül független szakértő is részt vesz. A pályázatok áttekintése és a szóbeli meghallgatás után a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője május közepén tesz javaslatot a városi önkormányzatnak, majd — amennyiben elnyeri annak egyetértő támogatását a jelölt — június elsejétől már meg is kaphatja kinevezését az új városi kapitány, aki csak a pályázók közül kerülhet ki. (Ha közöttük nem találnak alkalmasat, akkor az egész eljárást meg kell ismételni.) Figyelemre méltó egyébként, hogy tizenhárom kapitányi helyre (Aszódon és Százhalombattán nincs városaink közül önálló kapitányság) 35 pályázat futott be, de ezek megoszlása igencsak egyenlőtlen. Míg Vácra, illetve Szentendrére hatan, illetve öten jelentkeztek, addig Érdre és Dabasra csak egy- egy vállalkozó adta be elképzeléseit. Mindenesetre a követelmények nem alacsonyak. Dr. Komáromi István megyei rendőrfőkapitány ezt hangsúlyozta, mikor arra emlékeztetett, hogy a megyében az 1989-es 24 ezerről 1990-re mintegy 32 ezerre nőtt az észlelt bűncselekmények száma, és ez a tendencia az idén is folytatódni látszik. Eközben az európai három-négyszázas átlaggal szemben nálunk Alois Mock osztrák külügyminiszter péntek délelőtt hivatalos látogatásra Budapestre érkezett. nyolc-kilencszáz lakosra jut csak egy rendőr. Ezért átszervezésre is készülnek: a megyei főkapitányságról a közvetlen munkaterületre, az első vonalba fognak átirányítani embereket, és arra is készek, hogy ahol az önkormányzat az anyagi feltételeket tartósan biztosítja, több rendőrt alkalmaznak. Mindez azonban még sokáig nem lesz elég ahhoz, hogy a létszámnormák terén utolérjük a Nyugatot. Így továbbra is nagy lesz a teher a városi vezetőkön, akiktől a megyei rendőrfőkapitány a szakmai alkalmasságon kívül szilárd emberi tartást, jó vezetői képességeket, kiállást is elvár. B. V. Az osztrák diplomácia vezetője röviddel megérkezése után, a délelőtti órákban megkezdte tárgyalásait vendéglátójával, Jeszenszky Géza külügyminiszterrel. A magyar—osztrák külügyi megbeszélések után a két külügyminiszter egyezményt írt alá új határátkelőhelyek megnyitásáról Magyarország és Ausztria között. A tárgyalások eredményéről nemzetközi sajtókonferencián számoltak be a külügyminiszterek. Az osztrák kül- ügyek irányítóját délután fogadta Göncz Árpád köz- társasági elnök, Szabad György, az Országgyűlés elnöke és Antall József kormányfő. Alois Mock látogatásának zárónapján, ma, találkozik Demszky Gábor fővárosi főpolgármesterrel és a Kisgazdapárt vezetőivel. Jól élün Egyre több helyen nyílnak a megyében ékszereket is árusító boltok. Képünkön a ráckevei Goldi—Módi Kft. üzlete látható, mely a múlt év végén nyitott és a legújabb fazonokat árusítja (Erdősi Ágnes felvétele) Új magyar-osztrák határátkelők Alois Mock Budapesten Hefek óta forrong a testület Peceten (II.) Este tíztől hajnali egyig vesézték Lapunk tegnapi számában közöltük a péceli polgár- mester és a képviselő-testület néhány tagjának véleményét, valamint az SZDSZ és az ’56-os szövetség álláspontját a Benkovics-üggyel kapcsolatban. Ügy véljük, hogy a tiszta kép kialakítása érdekében, a költségvetési üzem már hivatalba lépett és március 1-től dolgozó igazgatójának a véleményét is meg kell hallgatni. Dr. Ben- kovics Gyula, ahogyan azt megbeszéltük, egyedül várt irodájában, nem hívott segédeket. Életrajzában kutatok valami után, ami az ekkora indulatok kirobbanásában szerepet játszhatott volna. Egyszerű szülők, három- gyerekes falusi család. Az anya egyedül nevelte őket. Tősgyökeres péceliek, életük nyitott könyv a település lakói előtt. Benkovics eredetileg géplakatosnak tanult, majd leérettségizett, utána a katonaság következett, nősülés és munka a Kőbányai Porcelángyárban, azután áz egyetem, az ELTE állam- és jogtudományi karán. Vállalati ösztöndíjas volt. Gondjai talán 1986- ban kezdődtek, akkortól a helyi ÁFÉSZ-nál lett titkárságvezető. 1987-től 1989 decemberéig pedig mint függetlenített MSZMP-titkár tevékenykedett. A munkakör megszűnése után került a szociális otthonba, mint jogügyi vezető, s onnan pályázta meg az oly nagy vihart kavaró állást. — Nem is tudom, mit mondjak el az ügyről, önnek sokan és sokat meséltek. Ha az elején akarom kezdeni, talán nem lényegtelen megjegyezni, hogy a szociális otthonban ellehetetlenedet! a helyzetem. Politikai síkra terelődtek a dolgok. Eredetileg négy szociális otthon jogi ügyeit kellett volna intéznem. Az otthon vezetője ellen még tavaly fegyelmi eljárást kezdeményeztek, ami a mai napig sem zárult le. Az új vezető, aki Gödöllőről jött és eleve ellenszenvvel fogadott, közölte velem: magára nincs szükség. Éppen munkát kellett keresnem, amikor kiírták a pályázatot. Igaz, pályázhattam volna, illetve mehettem volna jegyzőnek E cserre, de lokálpatrióta vagyok és helyben akartam dolgozni. ▼A S *'• •••«. • T.T.T.T 1*1
