Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-30 / 100. szám
GQMCZ ÁRPÁD A kárpótlási törvényről csak később Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke hétfőn hivatalos látogatásra Svájcba és Németországba utazott. Ezt megelőzően a repülőtéren nyilatkozatot adott az MTI munkatársának, s ebben a két országban folytatandó tárgyalásai mellett kitért a kárpótlási törvénnyel kapcsolatos kérdésekre is. A köztársasági elnök elmondta. hogy elutazásáig — azaz hétfő kora délutánig — nem kapta kézhez a kárpótlási törvény hivatalos szövegét. Hozzáfűzte: külföldi tartózkodása alatt is szoros napi kapcsolatban marad hivatalával és szakértőivel, akik hazaérkezéséig várhatóan elkészülnek a törvény szövegének részletes elemzésével. Ennek megszületéséig — mint mondotta — semmiféle konkrét döntésről, így az esetleges alkotmánybírósági felülvizsgálatról sem tud nyilatkozni. Göncz Árpád ugyanakkor hangsúlyozta: továbbra is igen sokan keresik meg a kárpótlási törvénnyel kapcsolatban, s a pártok, különböző szervezetek részéről kétirányú a nyomás. Vannak, akik már a végrehajtási utasítás mielőbbi közzétételét szorgalmazzák, míg mások katasztrofálisnak minősítik a törvény várható hatásait. A svájci és a németországi látogatásra térve az államfő előrebocsátotta, hogy egyik országtól sem vaiamitele segélyt várunk. Így nem is ezt célozzák a tárgyalások. Hazánk elsősorban a különböző nemzetközi szervezetekben! támogatást, valamint gazdasági vállalkozásokban való együttműködést remél e két országtól. Svájc kapcsán a köztársasági elnök megjegyezte, hogy e fejlett európai kisállam számos vonását tekintve rokonítható hazánkkal, s a nemzetközi életben betöltött szerepe, a politikai kérdésekben tanúsított megközelítési mód modellértékű lehet Magyarország számára. A német útról szólva Göncz Árpád fontosnak tartotta kiemelni azt a törekvést, hogy Magyarország ismét megtalálja a gazdasági kapcsolatot a volt keletnémet területekkel. Mint mondotta: meghívója, Richard von Weizsäcker köz- társasági elnök mellett a négynapos látogatás során találkozik Helmut Kohl szövetségi kancellárral és Hans-Dietrich Genscher külügyminiszterrel is. Egyesületet alakítottak a juhtenyésztők A tisztavérő juhfajták te- nyészértékének megőrzésére, nemesítésére, genetikai képességeinek folyamatos javítására egyesületet alakítottak a juhtenyésztők. Juhtenyésztők Országos Egyesülete néven 53 alapítótag tömörült azért, hogy a juhágazat minél hamarabb túljusson jelenlegi helyzetén. Na ms©F JAJSZÓBAJ Sok más mellett türelem is kell minden mesterséghez. A magaméhoz nem különben. Hiszen illő, udvarias figyelemmel hallgatom a jajszavakat arról, bárhol is járok a megyében, mennyire szörnyű helyzetbe hozza a vállalkozókat, a vállalkozásokat ez meg az a kormányzati intézkedés, újabb jogszabály, törvény ... A gazdaság terepén a vállalkozásellenes a kormány szókapcsolat nagyjából ugyanazt a szerepet tölti be, mint a politikában a kommunistázás és a pártállamozás, azaz a címkézés, a hangzatos semmitmondás szerepe ez. Szinte reménytelen ellene a küzdelem. Eszembe sem jut tehát azt mondani a jajszavakra, hogy na ne! Panaszkod ja ki magát az, aki panaszkodni akar, sorolja el nehéz helyzetét, korholja, kárhoztassa a helyi önkormányzatot, a kormányt... E t - t ő 1 még a dolgok mennek a maguk útján. Például úgy, hogy a megyében egyetlen negyedév alatt háromszáznál több új gazdasági szervezet alakult meg — döntő részben kft. —, látott hozzá a munkához nagy reményekkel. Azt, hogy a jajszóval baj van, hogy az a sokat emlegetett vállalkozáselle- nesség nem egészen úgy van, ahogyan sokan állítják, egyetlen számarányból lemérhető. Ma harmincezer felett van az országban a gazdálkodó szervezeteknek a száma, öt esztendeje összesen nyolcezer volt.. . Mi lenne itt, ha szeretné” a kormány a vállalkozásokat... ?! Éppen ezért, amikor — s ma egyre gyakrabban — azt hallom, mit tegyen azonnal a kormány a vállalkozások érdekében, azt mondom, na ne! Ne tessék ezt csinálni, kívánni. „Ellenezze” csak a kormány a vállalkozásokat legalább úgy, mint eddig ... azaz hagyja békén fejlődni azokat. (m) a meglevő szerződést. Csak az egyoldalú lépés volna a problematikus. Persze ilyen lépésként értékelte a tárgyalás során a másik fél már az építés felfüggesztését is részünkről. Ők azt mondják, hogy ezzel az egyoldalú cselekedettel mi szerződést szegtünk a nemzetközi jog szabályai szerint, és ennek viselnünk kell a kárait, vonzatait. A mi pozíciónk az, hogy az egyoldalú felfüggesztés nem volt a nemzetközi jog szerint jogellenes, és emellett kifejtettük érveinket. • Mire hivatkoztak? — Az egyik érv az ökológiai szükséghelyzet. A szükséghelyzetben hozott döntések felmentenek az egyoldalú lépés jogellenessége alól. A másik tényező, hogy az elmúlt 15 évben alakult csak ki a nagyobb tudatosság a környezetvédelmi kérdésekben. A harmadik a lehetetlenre való kötelezés tilalma, ami a nemzetközi jog egyik fontos elve. Lényeges, hogy saját létét fenyegető akcióra nem lehet kötelezni egy államot sem szerződés útján. Q Mádl Ferenc az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnökeként a privatizációs folyamat egyik fő felelőse is. A napokban elfogadott kárpótlási törvény különösen aktuálissá teszi, hogy erről Is kérdezzem. Most ki fog. kerülni egy csomó kárpótlási jegy, amelyek azonnal meg fognak jelenni a privatizációs piacon, mint kereslet. Megvannak-e már azok a konkrét elképzelések, amelyekkel ennek elé lehet mennni? — A lényeg nem vitás: a kereslettel szemben kínálatot kell tudni kellő időben és ütemezéssel teremteni. Azért az nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy a kereslet nem fog azonnal óriási tömegben jelentkezni, mert hosszú folyamat. amíg kinek-kinek egyáltalán a kezébe kerül a kárpótlási jegy, meg annyi pénze is lesz hozzá, hogy állami vagyonért jelentkezzen. A törvény szerint ugyanis egy-egy vagyontárgy privatizációja esetében az érték húsz százalékáig lesz használható a kárpótlási jegy. Ha 100 mil- liárdnak veszem a kibocsátott jegyeket, mivel 20 százalék, ami egy-egy konkrét esetben felhasználható lesz. akkor mindez 500 milliárd vagyon az értékesítését, privatizációját igényli. Erre, úgy gondoljuk, 2-3 év alatt megteremthető a fedezet, mert a termelő állami vagyon értékét legalább két- három ezer milliárd forintra becsülik. A vagyonügynökségnek persze megfelelő ütemezésben kellene annyi vállalatot privatizálnia, hogy felfogja ezt a keresletet Ezért akarjuk mi gyorsítani a privatizálást. Részben az úgynevezett aktív privatizációs programok útján, másrészt a vevői kezdeményezésű privatizáció lehetővé tételével. Emellett decentralizálni is szeretnénk a kisebb vállalatok eladásának jogát valószínűleg a megyei szervezetekhez helyezzük. Most — ha a törvény hatályba lép — hamar le kell ülnie az igazgató- tanácsnak és mindenkinek a vagyonügynökségnél, hogy ezeket a mechanizmusokat kidolgozzuk. • Sokan mondják, hogy nagy a veszélye a kárpótlási Jegyek elértékteienedé- sépck, illetve annak, hogy ügyes spekulánsok alacsony áron felvásárolva őket, kéHafározcat tas ertSék vétSeSmére •— -----------—------------------------------------------------------------------------------------------------—4 N em tárgyalják a népi kezdeményezést Mindszenty bíboros méltatásával kezdte meg hétfői munkáját az Országgyűlés. Az első napirend előtti felszólaló, Lukáts Miklós (KDNP) emlékezett a hercegprímásra, akit szombaton helyeznek örök nyugalomra. Hasznos Miklós (KDNP) szintén napirend előtt kért szót, és felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországnak erkölcsi kötelessége orvosi segítséget nyújtani a kurdoknak. A képviselők a napirend előtti felszólalások után — élve a módosított házszabály adta lehetőséggel — úgy döntöttek, hogy a számvitelről szóló, korábban benyújtott törvény- javaslat kivételes és sürgős tárgyalási rendben kerüljön az Országgyűlés elé. Sürgősséggel tűzi napirendjére a Parlament a szerencsejátékokról szóló törvényt is. Döntöttek a kedvezményes kamatozású lakáshitelek módosított törlesztése ellen tiltakozó népi kezdeményezés ügyében is. Elfogadva az Országos Választási Bizottság jelentését — miszerint az összegyűjtött 61 419 aláírásból csupán 2510 felelt meg minden tekintetben a törvény előírásainak —, úgy foglaltak állást, hogy mellőzik a népi kezdeményezés érdemi tárgyalását, ám más formában sort kerítenek e sokakat érintő téma megvitatására. Sürgősséggel napirendre tűzték viszont Rózsa Edit (SZDSZ) és Deutsch Tamás (Fidesz), valamint további tizennégy, a Gyermek és Ifjúsági Képviselőcsoporthoz tartozó törvényhozó közös indítványát, miszerint iktassanak be a Ház munkájába egy, a gyermekek és az ifjúság helyzet- elemzésének szentelt politikai vitanapot. sőbb hatalmas haszonra tesznek szert. Mit tenne ennek megakadályozására? — Van egy elgondolásunk, hogy a korábbi privatizációs bevételekből egyfajta intervenciós alapot létesítünk. Ez bankszerűen beavatkozna, szükség esetén felvásárolna kárpótlási jegyeket, hogy az esetleges inflációs hullámot, és az elértéktelenedést meg tudják állítani. A plénumon két kisgazdapárti képviselő, Ömolnár Miklós és Torgyán József azt indítványozták, hogy a megyei (fővárosi) vagyon- ellenőrző bizottságok ellenőrzési hatáskörét terjesszék ki a termelőszövetkezet közös tulajdonában vagy használatában lévő ingatlanokra, illetve termőföldre is. Ezt azzal indokolták, hogy a tulajdoni viszonyokat szabályozó alapvető törvényeket még nem fogadta el a Parlament, ezért azok megalkotásáig szükség lenne az „átmeneti” törvényre, amely május 1- jén lépne hatályba, s 1992. március végéig maradna érvényben. A vitában felszólaló Fodor István Pest megyei független képviselő indokoltnak tartotta a moratórium kiterjesztését az ÁFÉSZ-ek vagyonára is. A képviselők a javaslatról a részletes vitát kedden folytatják le. A plénum napjának zárásaként — Gyurkó János MDF-es képviselő indítványa nyomán — országgyűlési határozatot fogadott el arról: felszólítja a kormányt, hogy a fokozottan védett erdőkben rendeljen el részleges fafelhasználás! moratóriumot az új természetvédelmi és erdőtörvény hatályba lépéséig. Az Országgyűlés kedden délután két órakor folytatja munkáját. ÖNGÓL A mentelmi bizottság példát akart statuálni, ügy döntöttek, hogy nem kell mindig minden képviselőt megvédeni, nem kell folyton a mentelmi jog mögé bújtatni azokat az egyébként szintén halandó embereket, akik a vakvéletlen folytán falujukban elnyerték a többség bizalmat. Olykor át lehet hárítani a felelősséget a bíróságokra, döntsék el azok, hogy ülnek-e csaló gazemberek a Tisztelt Ház padsoraiban. Ez a remek alkalom kínálkozott most. Török Gábor monori képviselő esetében. Az MDF-es képviselőt a mo- nori városi bíróságon várták volna annak eldöntésére, hogy csaló-e az az ember, akit Török Gábor csalónak nevezett. Ám Török Gábor nem fog megjelenni a tárgyaláson, hiába szerette volna nagyon Balás István MDF-es képviselő, a mentelmi bizottság előadója. Érvelt pedig nagyon a szavazás előtt, hogy ez sokkal kisebb horderejű ügy, mint amilyenekért a mentelmi jog föl- függesztését szokták kérni, de hiába mondta, hogy nyugodtan kiadhatják Török Gábort, mert semmiféle politikai színezete nincs a vácinak, s Balás István tett még egy furcsa kijelentést. Nevezetesen, hogy ez az ügy nem hátráltatná az Országgyűlés munkáját. Mármint az, ha Török Gábor ezentúl nem a kormánypárt padjaiban ücsörög, hanem a monori bíróságon. Ha jött értjük, ez aat jelenti, hogy az MDF-es képviselő nem bánja, sőt, szívesebben veszi, ha osztálytársai, padtársai, elvtársai nem zavarognak annyit a Parlamentben. Hiszen folyton csak baj van velük. Folyton törvény- keznek, meg levelezgetnelc, meg hozzászólnak, meg módosítgatnak. Lám, az ellenzék! — monda Balás úr, majd negyvenen távolmaradtak a kárpótlási törvény megszavazásától. Nem úgy, mint Török Gábor, ö bezzeg végigülte a vitát is, a szavazási procedúrát is. Eggyel több igent köszönhet neki a kormány, meg pártja. De Balás István hálátlan. Szerette volna, ha Török Gábor — büntetésből? — átül a vádlottak padjára. Kérdéses előttünk, hogyha Balás úr ezt és így komolyan gondolja, vajon miért nem I nkább magát helyezi át akár a Házon belül. A kérdés azonban a levegőben maradt, mert az Országgyűlés kétharmados többségével úgy döntött, nem adja ki Török Gábort, nem függeszti föl a mentelmi jogát. Kétharmados többség védte meg a kormánypárti képviselőt a saját elvtársaitól és barátaitól. — jakubovits — Ceglédiek az öbölben A szekrényhabosítQtól a félvezetőig O Az ellenzéki pártok azt követelték, hogy a kárpótlás szélesebb körré terjedjen ki, mint a volt tulajdonosoké. A törvény ezt nem akceptálta. Május elseje előestéjén azonban talán mégis aktuális a kérdés: hogyan részesedhetnének az állam tulajdonából azok is, akik munkájából — legalább részben — létrejött? — Elkészült az MRP (Munkavállalói Részvény- tulajdonosi Program) törvénytervezete. a közeli napokban a kabinet, majd a kormány tárgyalja, és nemsokára a Parlament elé kerülhet. És bár a privatizáció kevesebb ember valóságos tulajdonosi pozícióba helyezését szolgálja, eddig is minden konkrét esetben igyekeztünk — különféle kedvezményekkel — segíteni a dolgozók résztulajdonossá válását. A törvény — reményeink szerint — ennek intézményes feltételeit is létrehozza. Bárd András A ceglédi Vas- Elektromos és Műszeripari Szövetkezet termékei már a múltban is öregbítették a magyar ipar jó hírnevét távoli országokban. A hazai igények kielégítése mellett legjelentősebb piacuk a Szovjetunió volt, de villamos erőátviteli sínrendszereik kelendőnek bizonyultak Németországban is. Az ausztriai Stralinger textilgépeket gyártó vállalatnál körkötőgépeik, a távoli Kínában pedig a hűtőgép- gyártásban nélkülözhetetlen, úgynevezett szekrény- habosító berendezéseik arattak sikert. A nemzetközi piaci átrendeződés következtében tavaly ősszel széles körű piackutató munkához láttak, hogy az elmaradt megrendelések helyébe újakat szerezzenek. Ez a piacfeltáró tevékenység már kezd! kedvezően éreztetni hatását. Éppen a napokban járt a vállalatnál egy indiai kereskedelmi ügynökség megbízottja, hogy az eredményes előtárgyalások után magával vigye Bombaybe az első szerződést. A megrendelés néhány száz nagyteljesítményű úgynevezett félvezetőre szól, de már további jelentős vásárlási igények is szóba kerültek. A ceglédi szövetkezet néhány szakembere, egyébként a közeljövőben Ku- vaitba indul, hogy tájékozódjon, miképpen kapcsolódhatnak be az ottani újjáépítésbe. K. Z.