Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-29 / 99. szám

A Csemadok-közgyűlés Új elnök A Csehszlovákiai Ma­gyarok Demokratikus Szö­vetségének 16. országos közgyűlése vasárnap Ga- lántán Bauer Győzőt vá­lasztotta meg a Csemadok új elnökévé. A szövetség főtitkára az eddigi elnök, Sidá Zoltán lett. A két al- elnök Szabó Rezső és Gál Sándor. Összességében el­mondható, hogy a nemzeti kisebbségvédelmi kérdé­sekre koncentráló együtt­élés politikai mozgalom hí­vei szereztek többséget a Csemadok új csúcsvezető­ségében. A választmány vasárnap választotta meg az új veze­tőséget. A végeredmény azt tükrözi: fontosnak tartot­ták, hogy a Csemadokot kifelé képviselő elnök új ember legyen, ám a szövet­ség operatív működtetését, a végrehajtást irányító, fő­állású főtitkár posztját ta­pasztalt, az ügyeket ismerő személy töltse be. Ilyennek Ítélték meg Sidó Zoltánt, aki hosszú évekig állt a Csemadok élén. Antaff-nyttatkozat a Timesban Nem leszünk semlegesek Magyarország nem köt olyan szerződést a Szovjet­unióval, amely korlátozná jogát, hogy maga választot­ta szövetségek, tömörülések tagja legyen — jelentette ki Antall József kormány- elnök a The New York Timesnak. A lap vasárnap tudósított a nyilatkozatról, amelyben a miniszterelnök egyúttal kijelentette: Ma­gyarország jószomszédi kapcsolatokra törekszik a Szovjetunióval, és vállalta, hogy nem engedi meg te­rületét a Szovjetunió elleni támadásra felhasználni. Magyarország (akárcsak Lengyelország és Csehszlo­vákia) elutasította a Szov­jetunió által a kétoldalú szerződésekben javasolt szöveget, hogy nem lépnek be a Szovjetunióval • szem­ben ellenséges szövetségbe, illetve nem engedik meg, hogy az ország infrastruk­túráját szovjetellenes táma­dásra használják fel. Ilyen­fajta szövegezés bekerült ,Esélyt Szlovákiának" a jelszó Kimondták a válást A várakozásoknak meg­felelően kimondták a válást a Nyilvánosság az Erőszak Ellen Kassán megtartott közgyűlésén. A komolyabb összecsapás nélkül lezajlott tanácskozáson semmilyen politikai egyezmény nem született, mert a mozga­lomból kivált Meciar-féle platform ezt egyértelműen elutasította, s kinyilvání­totta, hogy a jövőben konstruktív ellenzékként kíván fellépni a csehszlo­vák politikai porondon. A Fedor Gál nevével fémjelzett eredeti NYEE- mozgalom tagjai nem tud­ták rábírni Meciarékat ar­ra, hogy o jövőben parla­mentáris eszközökkel poli­tizáljanak, s ne utcai nagy­gyűlésekkel, sztrájkfenye­getésekkel próbálják ki­kényszeríteni céljaikat. A kettévált mozgalom mindkét része fenntartja magának a jogot, hogy a no­vemberi forradalomban megfogalmazódott s a vá­lasztási program címeként alkalmazott, „Esélyt Szlová­kiának” jelszóval politi­záljon tovább. A Meciar- platform tagjai továbbra is idő előtti választásokat kö­vetelnek, és várhatóan két hónap múlva tartják ala­kuló közgyűlésüket. A moz­galom vagyonát fele-fele arányban megosztották. Szaddam Husszein fegyverkezik A diktátor születésnapja Brit sajtóértesülés szerint Szaddam Husszein titokban újrafegyverzi hadseregét csempészett fegyverekkel. A The Observer című brit lap vasárnap jordán illeté­kesekre hivatkozva azt ír­ta, hogy az iraki elnök ki­terjedt felvásárló akciót kezdett Jordániában a szá­mára nemzetközileg tiltott harceszközök beszerzésére. A lap amerikai hírszer­zési forrásokat is idéz, akik szerint Szaddam Husszein észak-koreai és kínai gyárt­mányú alkatrészeket és muníciót is vásárolt, s eze­ket Szingapúr érintésével szállíttatja Iraikba. A The Observer szerint megkez­dődött az iraki fegyvergyá­rak újjáépítése is. A fegy­verkezési programot Bag­dad a Jordániában és Svájcban elhelyezett iraki betétekből fedezi — írta a brit lap. Egy iraki muzulmán el­lenzéki vezető szerint Irak déli részén heves harcok dúltak a hétvégén a „népi erők” és iraki kormányka- tonák között. Mudareszi ajatollah szombaton Da- maszkuszban kiadott köz­leménye szerint súlyos ösz- szecsapások voltak Bászrá- ban, továbbá Amara és Kerbala környékén. Irakban vasárnap a köz­lekedési eszközökön' ingyen utazhatnak az emberek, és nem kell fizetni a kórházi szülésekért sem, mivel ezen a napon ünnepli Szaddam Husszein elnök 54. szüle­tésnapját. A nevezetes na­pon minden újszülöttet tej­jel, takarókkal és más aján­dékokkal látnak el — kö­zölték bagdadi hivatalos források. A tervek szerint vasárnap országszerte „né­pi ünnepségeket” tartanak, és Baath-párti aktivisták felvonulásokat szerveznek. Külföldi @seeisés«fek Hun Sen kambodzsai kormányfő Bangkokban kétórás megbeszélést folytatott Arsza Szaraszin thaiföldi kül­ügyminiszterrel a kambodzsai békefolyamatról. A A túlzott alkoholfogyasztástól már dagadó lengyelnek nem kell félnie, hogy nem tudja megnevezni hőn sze­retett politikai pártját, elég, ha a PPPP-re, a legfiata­labb lengyel politikai szervezetre, a Sörbarátok Len­gyel Pártjára utal. A Bonnban a kormányon lévő Ke­reszténydemokrata Unió elnöke, Helmut Kohl végre reagált a CDU-n belül egyre hangosabbá váló bírála­tokra, egy héttel a rajna—pfalzi tartományi választá­sokon elszenvedett csúfos vereség után elhatározta a CDU vezetőségének összehívását. A A CTK csehszlo­vák hírügynökség jelentése szerint Jiri Dinstbier cseh­szlovák külügyminisztert választották meg a Centrista Polgári Mozgalom elnökévé. viszont a nemrég kötött szovjet—román szerződés­be, amelyet Mihail Gorba­csov szovjet államfő jó építőkőnek nevezett az új kelet-európai biztonsági rendszerhez —. írta a lap. A Nyugat jelezte, hogy a NATO biztonsági ernyőjét egyhamar nem terjeszti ki keletre, mutatott rá a The New York Times, ám An­tall József hangoztatta, hogy különös fontosságot tanúsít az Európai Közössé­gi tagságnak. Antall József kijelentet­te: kétli, hogy az „ellensé­ges” szövetségekhez való csatlakozási tilalom moszk­vai terve valódi biztonsági meggondolásokból eredne: — Ügy vélem, hogy a Szov­jetunió biztonsági övezetet szeretne határai és a NATO között, nem kétséges, hogy félnek az elszigetelődéstől. Ugyanakkor nagy hiba len­ne abból kiindulni, hogy a Szovjetunió egy akaratot képvisel: bizonyos vagyok benne, hogy Gorbacsov úr­nak más elgondolásai van­nak, mint némely konzer­vatív csoportoknak vagy a különböző köztársaságok vezetőinek ... Hátrányos­nak találnánk, ha az egye­sített Németország és a Szovjetunió között úgy­nevezett biztonsági vákuum lenne. Annyi bizonyos, hogy nem kívánunk semle­gesek lenni — hangoztatta a kormányfő. Azért nem maradtak kenyér nétkití Karcsúsított megyeháza Másfél-két éve még több mint négyszázan dolgoztak a Pest Megyei Tanácsnál, a megyeházán. Az alkalma­zottak száma azóta folya­matosan csökken, ma még a százat sem éri el. A kar- csúsodás oka az utóbbi idő­szak átfogó társadalmi, gaz­dasági változásaiban rej­lik. A rendszerváltás alapjai­ban, szervezeti felépítésé­ben és funkcióiban is átala­kította a monolitikus, cent­ralizált irányításra épülő tanácsi intézményrendszert. Az átalakulás egyik követ­kezménye volt, hogy a ta­nácsi közigazgatásból egy­felől megindult az ott dol­gozók elvándorlása, másfe­lől a tudatos leépítés. Az önkormányzattá ala­kulás egyik állomása volt, hogy a megyei önkormány­zati hivatal a korábbi ha­tósági, munka- és jogi ha­táskörét elvesztette, ezek a helyi önkormányzatokhoz kerültek. A megyeháza mint intézmény csupán a másodfokú hatósági dönté­sek jogkörét tartotta meg. A megszűnő munkakörök egyik következménye a lét­számcsökkenés volt. A ta­nácsi intézményekben ez a folyamat már a rendszer- váltás előtt körülbelül egy évvel megkezdődött, úgy­hogy mire a Pest Megyei Tanács jogilag megyei ön- kormányzattá alakult, több mint 400 munkatársából Még mindig Göncz Árpád vezet Népszerűségi lista A Népszabadság közzétet­te a Szonda—Ipsos magyar —francia Média-, Véle­mény- és Piackutató Inté­zet április eleji közvéle­ménykutatása alapján a legfrissebb politikusi nép­szerűségi listát. Az ország lakosságát reprezentáló ezer embert kérdezték meg véleményükről. A népszerűségi rangsor a következő: 1. Göncz Árpád, 2. Palo­tás János, 3. Németh Mik­lós, 4. Horn Gyula, 5. Or­bán Viktor, 6. Fodor Gá­bor, 7. Demszky Gábor, 8. Deutsch Tamás, 9. Kupa Mi­hály, 10. Surján László, il. Király Zoltán, 12. Für La­jos, 13. Pető Iván, 14. Ka­tona Tamás, 15. Tölgyessy Péter, 16. Kiss János, 17. Pozsgay Imre, 18. Antall József, 19. Kónya Imre, 20. Nagy Ferenc József, 21. Je­szenszky Géza, 22. Torgyán József, 23. Petrasovics An­na, 24. Thürmer Gyula. már csak 280 maradt. A legutóbbi létszámcsökken­tést ez év márciusában haj­tották végre, ez 35-40 főt érintett. A megyeházán most várják, hogy a Par­lament mielőbb fogadja el az önkormányzatok jogkö­rét meghatározó törvényt. Annak nyomában stabil létszámgazdálkodásuk is ‘ kialakulhat, azaz megszab­hatják a végleges, ideális dolgozói létszámot. Sajnos addig is előfordulhat, hogy még néhány dolgozójuktól — szerencsére igen kevéstől •— meg kell válniuk. A leépítés emberi oldalá­hoz tartozik, hogy a me­gyeháza a folyamatos lét­számcsökkentést a lehető legkíméletesebben, az ész­szerű munkaerő-gazdálko­dást figyelembe véve igye­kezett keresztülvinni. A csökkentést nálunk részben nyugdíjaztatással oldották meg. Ám ahol ez nem bi­zonyult járható útnak, ott áthelyezéssel próbálkoztak. Más önkormányzati intéz­ményekhez vagy idegen cégekhez igyekeztek átii'á- nyítani a náluk felesleges­sé vált munkatársaikat. A fájdalommentes, vértelen leépítés sikerét jelzi, hogy a megyeházáról a nagy­mérvű létszámcsökkentés ellenére senkit sem kellett elbocsátással vagy munka­ügyi viták árán távozásra bírni. A spontán eláramlás és a vezetők által tudatosan irá­nyított leépítés nyomán kedvezően javult a meg­maradók szakmai összeté­tele, bár ez országos össze­hasonlításban korábban sem volt rossz. A tanácsi korszakhoz képest a me­gyeházán most több a fel­sőfokú képesítésű — azon belül a felsőfokú szakmai képesítésű — munkatárs, vagyis több a jogász, a közgazdász, a munka- és pénzügyi végzettségű em­ber. A megyeházán a másik változás, hogy korábbi pénzosztó jogköre is meg­szűnt. Ezzel a változással, valamint a hatósági mun­kakörök elvesztésével a megyei önkormányzati in­tézmény a helyi települési önkormányzatokkal csak­nem azonos szintű köz­igazgatási szervvé vált. A megyeháza centralizált irányító szerepének meg­szűnésével és jogkörének megnyirbálásával párhuza­mosan nőtt a helyi önkor­mányzatok döntői és in­tézkedési jogköre. A 182 Pest megyei tele­pülés újkeletű autonómiájá­nak jele az is, hogy a helyi önkormányzatok ezentúl semmiféle adatot nem kö­telesek szolgáltatni a me­gyeházának, mindössze az erre szakosodott adatnyil­vántartó intézményeknek. A nyűgös kötelezettség megszűnését nem bánják sem a megyeházán, sem a helyi önkormányzatoknál. Dr. Schmidt Géza elnökhe­lyettes szerint a települések tanácsaitól korábban kényszerből begyűjtött számtalan adatnak a me­gyei szintű döntésekben amúgy sem tudták igazá­ban hasznát venni. A megyeháza drasztikus mérvű létszámleépítésével egy időben a helyi önkor­mányzatok saját hatáskö­rükben kisebb mérvű leépí­tést szintén végrehajtot­tak. Az imént említett adatszolgáltatási kötelezett­ség megszűnése miatt ösz- szefoglaló adatok nincsenek erről, de az eddigi megyei tapasztalatok szerint legin­kább a volt vb-titkárok székében cserélődtek ki a tisztségviselők, és kerültek új jegyzők a helyükre. Ez érthető, mert a tanácsi szervezeti felépítésben el­sősorban a vb-titkári be­osztás volt társadalmi, ha­talmi szempontból a leg­exponáltabb. Több megyei településen a helyi önkormányzatban megmaradt a régi tanácsi munkatársak egy része, sőt, némelyek korábbi pozí­ciójukat is megtarthatták, vagy annak megszűntével az annak megfelelő új munkakörbe is megválasz­tották. Ez nem a hatalom- átmentés jele, hanem azt bizonyítja, hogy a rend­szerváltás, ha demokrati­kus feltételek közt érvé­nyesül a közigazgatásban, nem jár vérveszteségekkel, elbocsátásokkal. Kocsis Klára KORRAJZVÁZLAT A MEZŐGAZDASÁGBÓL Messze még a kiút A Mezőgazdasági Szövet­kezetek Pest Megyei Terü­leti Szövetsége neves köz­gazdászokat és agrár szak­embereket látott vendégül a minap azzal a céllal, hogy a tudomány és a gya­korlat oldaláról közelítsék meg az agrárgazdaság idő­szerű kérdéseit. A kerek- asztal-beszélgetés résztve­vői között fejtette ki gondo­latait dr. Csáki Csaba, a Közgazdaságtudományi Egyetem rektora, dr. Sipos A ladár akadémikus, dr. Csendes Béla, az Agrár- gazdasági Kutatóintézet fő­igazgatója, dr. Halmai Pé­ter kandidátus, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezetője, dr. Porgá- nyi Gyula, a kerepestarcsai Szilasmenti Tsz, Lédl Ri- kárd, az ócsai Vörös Októ­ber Termelőszövetkezet és Szabó János, a tápiószent- mártoni Aranyszarvas Tsz elnöke, aki a megyei szö­vetség elnöke is. A házi­gazdák képviseletében dr. Gyovai Pál, a Teszöv tit­kára arra kérte a vendége­ket, hogy a mezőgazdaság jelen helyzetéből kiindulva jövőbeli szerkezetére és szervezetére keressék a vá­laszt. Kereskedelempoliti­kai tényként említette, hogy nem igazodott ideje­korán a bel- és külpiaci igényekhez a szövetkezete­ken belüli élelmiszer-fel­dolgozás, s ezért a gazda­ságok nem éáltak export- érdekeltekké. A termékek eladhatóságának megítélé­sében az az elv érvénye­sült, hogy mindent a piac­ra kell bízni, hiszen a ke­reskedelem értékítélete a fogyasztói igényeken ala­pul. Valójában az agrár­ágazat az elmúlt évben is egymilliárd dollárt megha­ladó árbevételt ért el, s ami figyelemre méltó, ebből tekintélyes summa szárma­zott az európai Közös Piac tagországaiban értékesített árukból. Az elemző beszélgetés során többször elhangzott, hogy nagy fantáziát látnak a feldolgozó és értékesítő szövetkezetekben, hiszen Nyugat-Európa országaiban ezek immáron jó egy év­százada eredményesen mű­ködnek. Dr. Sipos Aladár professzor kitért arra is, halvány a valószínűsége an­nak, hogy hazánk még eb­ben az évtizedben az EGK tagja lesz. Dr. Csáki Csaba bekap­csolódva a vitázó érvelé­sekbe, kifejtette, hogy a mai gazdasági-pénzügyi lehető­ségek mellett nem lehet szorgalmazni a tiszta, sza­bad versenyt. Megítélése szerint napjainkban nem a termelési struktúrával van gond, hanem a minőséggel. Dr. Halmai Péter utalt arra, hogy a szövetkezetek­nek az átalakulás során szigorúan be kell tartaniuk a fokozatosságot, s számol­niuk kell azzal is, hogy a dolgozók egy jelentős há­nyada elveszti tulajdonát. Megint mások egészen kis földterületeken gazdálkod­nak ma még csak prog­nosztizálható haszonnal. Pesszimizmusa került elő­térbe, amikor arról szólt, az európai pénzintézetek nem valószínű, hogy tőkét biztosítanának a magyar agrárágazat teljesítmény­növeléséhez, de mint meg­jegyezte, változatlanul szükség van a multinacio­nális pénzintézetek tőkéjé­nek bevonására a magyar gazdaságba. Dr. Porgányi Gyula sze­rint lehetetlen helyzetben vannak a szövetkezetek, mert új' tulajdon-’ ’és' SzíP A lé dr* vetkezeti törvény még nincs. Aratni ugyan fognak a gazdaságok, de mi lesz ősszel, akkor vajon kik vetnek és kiknek? Törvé­nyi szabályozás kell, minél gyorsabban. Lédl Rikárd szerint még nincsen a helyén a terme­lés és az élelmiszer-keres­kedelem. A belföldi élel­miszer-túltermelés krízis- helyzetet teremtett, s ezen meg a hogyan tovább kö­zös gazdaságok kérdéskö­rön kellene már a főható­ságoknak gondolkodniuk. Szabó János a földhasz­nosítással kapcsolatban el­mondta, különösen az idő­sebb generáció ragaszkodik a közöshöz, amely a mai napig anyagi biztonságot és erkölcsi tartást ad szá­mukra. Az egy-két hektá­ros táblákon nehezen kép­zelhető el a gépi művelés. A kétkezi munkát, a ha­gyományos paraszti terhe­ket pedig mostanság már nem cipelné senki sem szí­vesen. Elmondta, szövetke­zete felkészült arra, hogy részt vegyen a kisgazdasá­gok terményeinek felvásár­lásában és feldolgozásában, sőt igény esetén megoldják a gépi művelést és betaka­rítást is. összegzésként le­szögezte: önfenntartó ag­rárpolitikával túlteheti ma­gát az ágazat a belső gaz­dálkodási nehézségeken, korszerű gazdaságirányítási és vezetési módszereket al­kalmazva. o Gyócsi László

Next

/
Oldalképek
Tartalom