Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-27 / 98. szám
Több nemzetközi és hazai klsgrafikal kiállításon szerepelt sikerrel a közelmúltban Nagy László Lázár. Többek között Amszterdamiban, Sintniclaasban s Kronachban, Lucas Cranach szülővárosában szerepeltek munkái Társnak hívta a barátnője Editek a kanyarban CEGLÉDI XXXV. ÉVFOLYAM, 98. SZÄM 1991. ÁPRILIS 27., SZOMBAT Tápiószőlős túlélési kísérlete Pénzt kap, aki házat vesz A Csemőből Lajosmizsére vezető út Hantháza határában kilencvenfokos kanyarulatot vesz. A pilóták rutinszerűen kapcsolják alacsonyabb sebességi okozatba a járművet, s ha már úgyis vége a száguldásnak, megállnak egy kávéra, üdítőre az Editek kocsmájánál. Mert a cégéren ezt hirdeti a felirat — így, többes számban, Editek kocsmája. Az öt asztal közül háromnál ülnek. Munkásruhás, fehér gumicsizmás férfi borostás társával az egyik asztalnál, kissé ré- veteg tekintetű, magányos svájcisapkás a másiknál. A söntéspulthoz legközelebb fiatalasszony foglal helyet, bensőséges beszélgetésbe elegyedve a csaplá- rosnővel. Mint kiderül, ő a tulajdonos. — Hogy lesz valakiből a hetedhét határban kocsmá- rost — Nem így indult a pályafutásom — idézi fel a kezdeteket Nándoriné Za- kar Edit. — A közgazdasági szakközépiskolában érettségiztem. Utána a postán dolgoztam Cegléden. Diákként nyaranta az Aranysasban voltam felszolgáló. Amikor férjhez mentem, akkor jött az ötlet, hogy meg kellene venni a tanyai kocsmát. A barátnőm ott dolgozott, ő hívott társnak. — Hogyan választották a nevet? — A férjem volt a keresztapa. Mivel rajtam kívül a kislányunk és a barátnőm is Edit, így került föl a cégtáblára. — Nem zavarja, hogy a tőszomszédságában működik a Kanyar csárda? — Megosztja a forgalmat, nem tagadom. Hozzájuk inkább a helybeliek, ide meg az utasok térnek be. A mi vendégeink szerény jövedelmű emberek. Almabort isznak, egy üveg Dré- her sörre csak tíz forint hasznot kalkulálunk. Tudomásul kell venni, hogy tanyán vagyunk. Esténként a közeli hodályokból átjönnek a csirkések. Velük beszélgetünk. Kilenc-tíz óra felé bezárunk. — Ezzel elérte a célját? — Még nem egészen. A „közgáz” után egyéves vendéglátó-ipari iskolát végeztem, most is tanulok. Tízezer forint tandíjat fizettem be, mert adótanfolyamra járok. Gondolom, idővel megtérül a tudományom. A férjem kádármester, mindketten adózunk, nem árt, ha kiismerjük magunkat a dolgokban. A falakon pálmafák és magazinokból származó tárt ölű lányok fényképei. — A nyáron festetni kell. A füst beleveszi magát a falakba — állapítja meg tárgyilagosan az üzletasz- szony. (tamasi) Tápiószőlős tetszetős, rendezett település. Főutcáján végighaladva jobbra-balra pillantgathat a ritkán arra járó, mert igényesen épített házak vonzzák magukra a tekintetet. A lakosok viszont pontosan tudják, mi mindenre lenne még szükségük, hogy az élet minősége kedvezőbbé tegye mindennapjaikat. Tisztában vannak ezzel az önkormányzati képviselők is, akik alapos eszmecsere, véleményütköztetés után hajlanak valamely fontos kérdésben a megállapodásra. Tá rgyi tagosa n Veres Mihály polgármester viszonylagos nyugalommal néz az esztendő hátralevő hónapjai elé. Ha az inflációt sikerül féken tartani, akkor a költségvetés rendelkezésére álló összeg elegendő lesz az intézmény- rendszer működtetéséhez. A tárgyilagosság kedvéért azt is megjegyzi, hogy az elvégzendő feladatokhoz persze sokkal több kellene. „Kapásból” el tudnának költeni huszonöt-harmincmillió forintot. Az önkormányzat azt tartja a legfontosabb feladatának, hogy az embereket minél, kevesebb megrázkódtatással segítse át a nehéz éveken. Ahol valamilyen forrásból pénzre számíthatnak, ott az ő kinyújtott tenyerük is. Sajnos — teljesen érthetetlen okból — a vízhálózat fejlesztésére megpályázott 1,6 millió forintot nem kapták meg. Az összeg másik felét erre tartalékolták. Egy kilométernyi csőhálózatot fektethettek volna le, amely három utca háztulajdonosait boldogíthatta volna. Ezután a testület dönti el, mire csoportosítsák át kevéske forintjaikat. Az úthálózatot is bővíteni kellene, de azt sincs miből. A villanyhálózat kiépítése viszont folytatódott. Ebben * az évben négyszázezer forintot költhetnek a telefonhelyzet javítására, aminek inkább távlatilag lesz jelentősége. Arról viszont elismeréssel szólt a polgármester, hogy 1990-ben 920 ezer forinthoz Jutottak az első alkalommal lakáshoz jutók támogatására. Ez a visszatérítendő, kamatmentes kölcsön külön alapba csöpög vissza, s folyamatosan újabb és újabb rászorulók rendelkezésére áll. Iía évente tíz embernek tudnak adni száz-százötven- ezer forintot, az nem lebecsülendő, hiszen a községben már háromszázezér forintért meg lehet venni olyan szerény, de még felújítható hajlékot, amely a családalapító fiatalokat átsegíti a kezdeti gondokon. Ebben az évben több mint egymillió forintot tudnak erre a célra fordítani. A falu híradójában teszik közhírré a pályázatot. Ha ezt a lehetőséget nem használnák ki a fiatalok segítésére, akkor félő, hogy elvándorolna az ifjúság. Felújították Az idei tavaszra elkészült a faluház. amelynek a megvalósításához még egy 1986-os pályázattal láttak hozzá. Akkor egymillió forintot kaptak erre a célra. A körzeti orvos szolgálati lakását átalakították. Akkoriban még településfejlesztési hozzájárulás is volt, amelyből több mint kilenc- százezer forint folyt be erre a célra. Az önkormányzat is az ügy mellé állt. Novemberben hozzáláttak a felújítási, átalakítási munkákhoz, március közepén már használható volt. Az viszont változatlanul gond, hogy a szolgálati lakással meghirdetett népművelői állásra nem akadt jelentkező. Sajnos a könyvtárosi állást sem sikerült betölteni, pedig ha két fiatal szakember letelepedne, beindulhatna valamiféle szellemi pezsgés. > Átmentették A nyugdíjasok és az ifjúság klubját sikerült átmenteni, ipartestület is szerveződhetne, továbbá egy olyan baráti kör körvonalazódhatna, akiknek a véleményét érdemes lenne figyelembe venni a közős dolgokban. (t. t.) A ceglédi önkormányzat képviselő-testülete állami tuladonban levő építési telkeket kíván eladni a közeljövőben. összesen 35 telekről van szó. A legtöbbet (tízet) az öregszőlőkben kínálnak eladásra. A telkekre valamennyi közmű csatlakozási lehetősége biztosított. Az árak ezér t meglehetősen borsosak. A legolcsóbb (527 négyzetméter) kikiáltási ára 294 ezer, a legdrágábbé (979 négyzet- méter) 544 ezer forint. Telkek vehetők még a Vak Bottyán utcában (hat), a Folyó utcában (öt), a Világszél utcában (három), az Akácos utcában (kettő). A Külső Budai úton, az Örkényi utcában, a Rózsa és Csengeri utcában viszonylag olcsón eladó egy- egy telek. A városközpontban csupán öt házhely közül lehet választani. Az árak a fekvéshez méltóak. Például a Ördög helyett fessünk zebrát Cegléden nincs zebra. Elvégre állatkcrt sincs. Tehát nem vészes a dolog. Ám hogy a forgalmas közúti átkelőhe- ken sincs felfestve, e tény már annál sajnálatosabb. A belvárosból nem kell messzire menni, hogy ezt konstatálhassuk. Sem a Szabadság, sem a Kossuth tér átkelőhelyei nincsenek útburkolati jelekkel ellátva. Ez pedig baj! Például azért, mert így a honpolgár ott megy át az úton, ahol akar. Ezzel veszélyezteti saját testi épségét és a börtön képét villantja fel az autósok számára. Az sem elhanyagolandó szempont, hogy a felfestett közúti átkelőhelyen a gyalogosnak van elsőbbsége. Itt a tavasz. Egyre többen járnak az utcán. Ceglédiek és Idegenek. Mielőbb szükség lenne az útburkolati Jelek felfestésére. Mondjuk ezt annak reményében, hogy e figyelmeztetésünkkel nem festjük az ördögöt a falra. — L — Puskin utcában egy 767 négyzetméteres telek kikiáltási ára 852 ezer forint. Lehet még telekre pályázni a Teleki, a Bocskai, a József Attila utcában, valamint a József Attila utca—Beloiannisz utca sarkán fekvő házhelyre. Az árverésre közjegyző jelenlétében május 21-én (kedden) délután 2 órától kerül sor a ceglédi városháza nagytermében. Az nyer, aki többet ígér. A kijelölésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 60 napon belül az adásvételi szerződést meg kell kötni az OTP ceglédi fiókjával. (r.) FÉSZEKRAKŐK Gyarapodás A közművesítésben az elmúlt évben előbbre léptek Ceglédbercelen. A belvízrendezési tervnek megfelelően két csapadékvízelvezető csatornát építettek meg: a Vaspálya és az Ady Endre utcában. Cserőmajorban 41 építési telket alakítottak ki az ifjú „fészekrakók” számára. Kiépítették a villany- hálózatot és a vízvezetéket. Ütépítésre nem sok pénz jutott. A Vaspálya utca kapott aszfaltréteget, valamint az Iskola utat pormentesítették. CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. # Munka» társ: Rozgonyi István. • Postacím: Cegléd, Pf. 1®. 2701, Telefax és telefon: <20> u-ioo. • Telex: 22- 6353. # Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó Vállalat Közönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-ig, szerda 10—17 óráig. Telefon: (20) 10-763. *'rz?£írlim 7 Minden kornak megvan a maga jellemző eszlzöze. Az őskoré a bunkó volt. (Maradt még belőle mára is ...) Napjainké — a meszelő. Magyaros virtussal forgatják sokan: kimeszel- nek, bemeszelnek, elmeszelnek másokat. S átmeszelnek címeket, címkéket, utcaneveket. Ügy akarják a bozótost művelés alá fogni, hogy a leveleket tépkedik, gyökérfogó ásóhoz azonban nem „szakértenek”. Ha a szó jár, a kéz áll... Ügy szeretnének repülővel magasba szállni, hogy kevéske üzemanyaguk, régimódi navi- gálójuk van, ám peckesen pamacsolják felségjelüket a gép oldalára. A rövidlátók a felhőszálló albatroszt — „a kéklő ég urát” — verébnek nézik, s üldözni kezdik. Egynémely, eddig más kaptafánál mesterkedő városfitársunk J- mi r-yt)on (a^uijoténL az irodalmat is meszelőnyéllel dirigálná. Hadonásznak Berda József felé (ki ily „csúfságot” írt: „A szorgalom szép szabadságáról / most ti szóljatok, ti énekeljetek / Cegléd zsíros földjéről idevándorolt / mosolygó hasú paprikahegyek!” / Bökdösik József Attila nevét s szellemét / — milyen ember az, aki így vall: „Anyám szájából édes volt az étel, / apám szájából szép volt az igaz. / Mikor mozdulok, ők ölelik egymást.” A taktika: kuss esztétika, hurrá politika! (Az előzőt csak a tehetség tudja mozgatni, az Utóbbihoz ez nem mindig szükségeltetik.) Van már nekünk is nyurga, délceg szellemlovagunk — Don Quijote» de la Cegléd. Zabeszme hajtotta hinta(po- litikajlován küzd a „dicstelen" szavak ellen. (Nyerge alá valója azonban nem Rocinante, hanem Mercedes...) Mint a pincelépcsőn leguruló pléhbögre, úgy csörög páncélzata, amint a „bűnös” szókra ront, hogy kidá(r)dázza őket a szótárból. A „virág”? Nem kell! Mert a szegfű is az, s ennek szára balra hajlik a szélben. A „csók"? Elhagyni! Elvtársak cuppogták a repülőtéren. Az „anya” is száműzhető, mert a csavarral cimboráit, s az anyacsavar proletárkellék. „Szex”? Ki vele a szótárból! A hátsó része Marx ... Az „eszem” elmegy, hisz’ benne volt az „emeszempében”. Nem kell nekünk Sex- píré se! Képzeljék, mit írt?! „Lenni vagy nem lenni?” Ez Lenin nevét bújtatja! Töröljük a „ló” szavunkat is, mert tagja volt a sarlónak. Menjen ki a divatból a „kalap” is, kompromittálta magát a kalapácscsal. Minek a „kád”, ár tapad hozzá! Meszelönk alá kerül minden szín, amely már nem divatos. Például a vörös. Ezért kérjük a vörösréz, a vöröshagyma, a vörösbor és a vörös káposzta felelősségre vonását. Gyanús költőink is vannak: ez a Vörösmarty..., és Arany János, akinek kapcsolata volt a Vörös Rébékkel... Egy, csak egy tiszta név van! Az enyém! Én, Don Quijote! Ezzel — oh Don — kanyart is tudok tenni elveink egyenes útján. Költői Adóm Licitálás május 21-én Telkeket árvereznek