Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-04 / 78. szám

Sztrájkfelhívás és távozók TssSss§é&iSm és hériefS is Vörös terrornak minősítették Már föl lehet venni az E-hitelt Általános sztrájkra adott ki felhívást szerda este a fő albán ellenzéki erő, a Demokrata Párt. A felhívás szerint a keddi tragikus shkodrai események elleni tiltakozásul csütörtökön egynapos figyelmeztető ak­ciót kell tartani országszer­te. Mindazonáltal a párt a jelek szerint tart attól, hogy a felhívásnak ellen­őrizhetetlen következmé­nyei lehetnek, mert kikö­tötte, hogy a munkabeszün­tetésben a stratégiai ágaza­tok — szállítás, energia­szolgáltatás, élelmiszeripar — dolgozói ne vegyenek részt, s felszólította a la­kosságot arra is, hogy ke­rülje az olyan csoportosu­lásokat, amelyek a kedd esti tiranai rendőrroham­hoz hasonló hatósági be­avatkozáshoz vezethetnek. A felhívás vörös terror­nak minősíti a több halá­los áldozattal járó keddi shkodrai incidenst, s kije­lenti, hogy a kommunisták hamarosan képtelenek lesz­nek már a hatalom továb­bi gyakorlására. Sáli Be- risha demokrata pártelnök már a választási eredmé­nyek és a Kommunista Párt győzelmének nyilvá­nosságra kerülése után azt mondta: valószínűtlen, hogy a jelenlegi helyzetben a nép újabb éveket tudna várni egy valóban demok­ratikus kormányzati for­mára. Mindezek alapján vélhető, hogy a demokrata ellenzék idő előtt újabb vá­lasztásokat akar kicsikarni a hatalomtól. Szerdán ötezer albán to­longott a tiranai görög nagykövetség előtt beuta­zási vízumra várva. A kö- vetségi eiső titkár közölte, hogy robbanásszerű növe­kedés következett be a fo­lyamodványok számában a Kommunista Párt válasz­Horvátországban szerdán több körzetben csapatössze­vonásokat hajtott végre a hadsereg, és páncélos me­netoszlopok indultak útnak északról a szerbek lakta Vukovari és Vinkovci kör­zet felé. A környéken nagy a feszültség a csapatmoz­dulat miatt, főként azért, mert a hadsereg semmilyen tájékoztatást sem adott az akció céljáról. A vinkovci vasútállo­mást a hadsereg számos páncélozott szállító járműve őrzi. Ezzel kapcsolatban annyit közöltek, hogy a Doboj irányába áthaladó katonai szerelvények útját biztosítják. Hírek érkeztek arról is, hogy Bosznia ha­tárán számos vonat veszte­gel páncélosokkal megrak­va. Erről a boszniai Demok­ratikus Akciópárt egyik ve­zetője számolt be, hozzá­fűzve, hogy Bosznia-Her­cegovinát közvetlenül érin­tik a horvátországi fejlemé­nyek, s nem zárható ki, hogy készen áll egy bosz­niai „forgatókönyv” is, amely a Horvátországban történtekhez hasonló ese­ményeket rögzít. Kninben újabb pokolgé­pes akciókat követtek el kedd éjjel. Két olyan bolt­ban robbantottak, amely­nek tulajdonosa horvát nemzetiségű. Továbbra sem közlekednek a vonatok a 2 ^írlan tási győzelmét követően. Előző nap négyezren vára­koztak vízumra, míg a vá­lasztás előtti nap hatszáz volt az átlag. A követség bejáratát gumibotos rend­őrök és géppisztolyos kato­nák őrzik. A követség munkatársai képtelenek lé­pést tartani az igényekkel, mégis igyekeznek kiadni a kért vízumokat, így akar­ván megakadályozni az il­legális határátlépéseket. A görög hatóságok ugyanak­kor attól is tartanak, hogy az ideiglenes beutazási en­gedély birtokában az or­szágba érkező albánok megtagadják a visszatérést a határidő lejárta után. Az észak-görögországi Joánina prefektúra szóvi­vője közölte, hogy folyta­tódik a menekülés Albá­niából Görögországba. Hét­főn harmincegyen, kedden száznyolcvanegyen, az el­múlt éjszaka pedig tizen­egyen lépték át illegálisan a határt. A görög rendőr­ség mintegy negyvenezerre teszi az idén az országba menekült, illetve vízumuk lejárta után is ottmaradó — többségükben görög nemzetiségű — albánok számát. A menekültek kö­Szulejmanije városát az iraki kormánycsapatok tel­jesen megtisztították a kurd lázadóktól — jelen­tette szerda délután az INA iraki hírügynökség. A teheráni ÍRNA szerint vi­szont Bászra körzetében a síiták még területeket tar­tanak kezükben és folytat­ják a harcot. Az iráni hír- ügynökség — menekültek­re hivatkozva — beszá­tengerpart irányába — Za­dar és Split felé. A krajinai szerb terület vezetői és a horvát bel­ügyminisztérium illetékesei közben megállapodtak, hogy kölcsönösen szabadon engedik polgári foglyaikat, akiket a húsvéti események idején vettek őrizetbe. Bi­zonytalan azonban, hogy mikor szabadulhatnak ki a horvát rendőrök és az úgy­nevezett knini rendőrség tagjai. Kninben közben már eltávolították az útakadá­lyokat, de itt továbbra is egy katonai alakulat tar­tózkodik a nemzeti viszá­lyok megakadályozása cél­jából. zül körülbelül nyolcezren visszatértek Albániába. Az Albán Munkapárt 162 mandátumot szerzett az egykamarás nemzetgyűlés 250 képviselői helyéből a vasárnapi választásokon. A DP 65 helyet kapott az első fordulóban. További 19 helyért a vasárnapi má­sodik fordulóban mérkőz­nek meg a pártok. Antall József levelet írt Antall József magyar kormányfő Mihail Gorba- csovnak címzett levelét ad­ta át szerdán Moszkvában Somogyi Ferenc külügymi- niisztériumi közigazgatási államtitkár Alekszandr Besszmertnih szovjet kül- ügy m iniszternek. A találkozót követően a vezető magyar diplomata az MTI tudósítójának kérdésé­re az üzenet tartalmáról el­mondta: a magyar minisz­terelnök ebben ismételten megerősítette Magyarország érdekeltségét a magyar— szovjet kapcsolatok fejlesz­tésében. molt arról is, hogy az ira­ki kormányerők 35 Scud rakétát lőttek ki a lázadók kezén levő Nadzsáf „szent városra”, ahol rengeteg pol­gári személy esett áldoza­tul támadásuknak. Az or­szág különböző részein brutálisan lemészárolta­kon kívül a kormánycsa­patok 25 ezer foglyot is ej­tettek, akik közül sokakat Kivégeztek — állította az ÍRNA. Miközben menekülők százezrei igyekeznek a szomszédos országok felé, a világban egyre nagyobb felháborodást kelt a bag­dadi erők kegyetlenkedése. Az Európai Közösségek tagállamai szerdán közle­ményben szólították fel Irakot arra, hogy azonnal vessen véget a kurd és a síita lakosság brutális el­nyomásának, és tárgyalá­sokkal próbálja megoldani a problémákat. Hasemi Rafszandzsani iráni állam­fő hevesen bírálta a szö­vetségeseket, amiért ölbe tett kézzel figyelik az em­berek tragédiáját, és nem­zetközi összefogást sürge­tett a menekültkérdés meg­oldására. Ankara szerdán jelentet­te be, hogy a menekülők tömegei előtt lezárta a ha­tárt, hiszen a segélyszerve­zetek becslése szerint 2—3 millió iraki menekül a kormánycsapatok elől. Az Országos Takarék- pénztár és Kereskedelmi Bank Rt. a héten megkezd­te az Egzisztencia-hitel és részletfizetési kedvezmény folyósítását. Az OTP-től kapott tájékoztatás szerint a hiteligényt a privatizá­landó vagyon telephelye szerinti megyei OTP-igaz- gatóságon, valamint a ta­karékpénztár Pest-Buda igazgatóságának vállalko­zási irodáján lehet benyúj­tani. Mivel a kormány által létrehozott Egzisztencia-hi­tel és részletfizetési ked­vezmény konstrukció célja az állami vagyon magán­kézbe adásának elősegítése, valamint az államadósság csökkentése, a hitel csak az Állami VagyonügyncikiSég által felkínált — illetve az ÁVÜ jóváhagyásával érté­kesítendő — állami va­gyontárgy megvételére ve­hető igénybe, és csak olyan mértékben, ameddig az az államadósságot csökkenti. Ez egyszersmind azt is je­lenti, hogy az eladás során felmerülő költségek fedeze­tére nem adható a kölcsön. S miután a konstrukció a hazai vállalkozókat kívánja támogatni, olyan belföldi magánszemélyek igényelhe­tik, akiknek van vállalko­zói igazolványuk, vagy vál­lalják, hegy a megvásárolt vagyontárgyat gazdasági társaságban működtetik. Azok is kérhetnek Egzisz­tencia-hí telt, akik állami termőföldet szándékoznak vásárolni. Ha az Állami Vagyonügy­nökség olyan vagyontárgyat privatizál, amely felett ön- kormányzat gyakorolja az alapítói jogot, akkor a vé­telár fele az államot, másik fele az önkormányzatot il­leti. Ha az adott vagyon­tárgy nem készpénzért kel el, a vagyonügynökséget megillető — államadósságot csökkentő — részre hitel, az önkormányzatot megillető részre pedig részletfizetési kedvezmény vehető • igény­be. Mind a hitel, mind a részletfizetési kedvezmény igényelhető tulajdonjog és Felszabadulási ünnepsé­get tartott szerdán a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt. A budapesti vasas­székházban tartott nagy­gyűlésen Thürmer Gyula pártelnök népes közönség előtt mondott beszédében hangsúlyozta: bár a hivata­los hatalom számára ápri­lis 4. raár nem ünnep, a fel­szabadítás, a Hitler-ellenes antifasiszta koalíció igazsá­gos harca nem kérdőjelez­hető meg. Az új hatalom bármennyire is Magyaror­szág újbóli megszállásáról beszél, és igyekszik 1945 sokat ígérő tavaszát össze­mosni a korábbi korok hi­báival és bűneivel, a párt tagjai számára április 4. to­vábbra is olyan dátum, amikor kegyelettel emlé­keznek meg a harcokban elesett szovjet" katonákról és a többi nép fiairól. Napjaink eseményeit ele­mezve kifejtette: a párt ag­godalommal figyeli, a neo- horthysta politika előretö­rését és a két világháború közötti gazdasági-politikai viszonyok és eszmerendszer visszaállításának szándékát. bérleti jog megszerzésére egyaránt, mégpedig több al­kalommal is, mindaddig, amíg a hitel és a részletfi­zetési kedvezmény együtte­sen az 50 millió forintot el nem éri. Hogy a saját forrásnak mekkorának kell lennie, az a felvenni kívánt hitel nagyságától függ: 5 millió forintig a hitel és a részlet- fizetési kedvezmény 2 szá­Az Állami Vagyonügy­nökség igazgatótanácsa szerdai ülésén foglalkozott az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium készülő pri­vatizációs stratégiájával. A testület szerint a priva­tizációs folyamat sikere szorosan összefügg a gaz­daságpolitika egészének alakulásával, s nem vá­lasztható el a pénzügyi és közgazdasági feltételrend­szertől sem. Az adók ma­gas szintje és a jelenlegi pénzügyi terhek számotte­vően rontják az állami vál­lalatok jövedelmezőségét, a befektetési -kedvet. A sza­bályozórendszer tovább­fejlesztése során ezt fel­tétlenül szükséges a gaz­daságpolitikának figyelem­be vennie. A testület helyesli és támogatja egy átfogó pri­A szabályozott piaci vi­szonyok kiálakításában fontos szerep vár az agrár­piaci rendtartást koordi­náló bizottság mellett mű­ködő terméktanácsokra. A gabonatermelők számára is Hozzátette még, hogy a munkájúikból élő emberek egyre nagyobb része csaló­dik és kiábrándul a mai kormányból, és mindabból, amit rendszerváltásnak ne­veznek. .Ez is az oka lehet, hogy a Munkáspárt iránt megnőtt az érdeklődés. Az MSZMP XV. kong­resszusára készül, amelyen a bérből és fizetésből élők érdekeit is szem előtt tart­va konkrét programmal kí­ván választ adni a válság­ból való kilábolásra, útra. Thürmer Gyula szerint le kell fékezni a privatizációt, és csak úgy végrehajtani, ha azt a dolgozó ellenőriz­heti. Az MSZMP szerint új alkotmányra és választási törvényre van szükség, hogy az ország jövőjét ne a hatpárti egyezkedés, hanem a kellő időben megtartott új választások határozzák meg. Végezetül hangsúlyozta: a Munkáspárt akkor tudja te­kintélyét és befolyását nö­velni, ha szervezett erő ma­rad. Olyan párt, amely de­mokratikus, de nem tűr meg frakciókat. zaléka, 5 és 10 millió fo­rint között 15 százaléka, 10 és 50 millió forint között 25 százaléka. Ugyanígy a türelmi idő is az adott sá­voknak megfelelően 1-1, il­letve 2 év, a futamidő pe­dig 6, 8 és 10 év lehet. A hitel igénybevételének fel­tétele, hogy az igénylő a szükséges saját forrás meg­létét már a hitelkérelem benyújtásakor igazolja. vatizációs stratégia kidol­gozását. Az általános kon­cepciót megalapozott ága­zati elképzeléseknek kell alátámasztaniuk. Az ÁVÜ igazgatótanácsa megbízta az ügyvezetést, hogy gon­doskodjon az ágazati rész­anyag kidolgozásáról és a már készülő privatizációs stratégia igazgatótanácsi vi­tájának előkészítéséről. Ennek a munkának az a célja, hogy megalapozzák az új vagyonpolitikai irány­elveket. A testület elfogadta az építőipari privatizációs program koncepcióját. Az igazgatótanács megbízta az ügynökség ügyvezetését, hogy az építőipari program irányelveit egyeztesse az Érdekegyeztető Tanáccsal is. szükséges egy, az érdekei­ket egyeztető és képviselő szakmai szervezet működé­se. Ezért a Gabonaterme­lőik Országos Választmánya, az Agrimpex Rt., a Gabo­naipari Érdekközösség, va­lamint a Gabonakereske­delmi Kft. Gabonatanács létrehozását szorgalmazza. Az elképzelések szerint az említett szervezetben, gaz­dasági súlyuknak megfe­lelően helyet kapnának a gabonatermelő gazdaságok, a feldolgozóipar, továbbá a gabonaértékesítéssel fog­lalkozó cégek, a bankok, meg a fogyasztók és az il­letékes minisztériumok képviselői. A Gabonatanács alapve­tő feladata résztvenni az érintett tárcákkal való ér­dekegyeztetésben, a terme­lés és a piac szabályozásá­ban, továbbá az ésszerű döntések kialakításában. Információink szerint a Budapesti és Pest Megyei Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat a termelők­kel történt megállapodás szerint az idén az eiső osz­tályú búzát a tavalyinál előnyösebb 6100 forintos tonnánkénti áron veszi át. Természetesen még ez sem az igazi, hiszen az utóbbi fél évben 50 százalékkal drágult a műtrágya, nem is szólva a növényvédő sze­rek és energiahordozók költségeiről. Várhatóan a születőben lévő Gabonata- nács lehetővé teszi, hogy a jövőben nagyobb erőkifej­tésre lesznek képesek a gabonatermesztésben és - -forgalmazásban érdekel­tek, s ennek nyomán elő­nyösebben alakulhatnak gazdálkodási eredményeik, . Gy. MEGHALT GRAHAM GREENE Életének 86. évében, a svájci Vevey város kórházá­ban szerdán elhunyt Graham Greene, századunk egyik legnagyobb regényírója. Halálának pontos okát egye­lőre nem tették közzé, bár lányának közlése szerint az idős író vérképzési betegségben szenvedett. Temetésé­neik idejéről a család később fog határozni. Graham Greene középosztálybeli szülök negyedik gyermekeként született 1904. október 2-án a London közeiében levő Berkhampsteadben. Oxfordbaci tanult, majd újságírói pályára lépett, és hamarosan a londo­ni The Times munkatársa lett. Első regénye 1929-ben jelent meg, a nagy sikert azonban csak a közel tíz év­vel később íródott „Brighton sziklája” hozta meg szá­mára, Majd minden művét a színes, fordulatos cse­lekménybonyolítás jellemzi, s mivel bejárta szinte az egész világot, alkotásainak színteréül is szívesen vá­lasztott egzotikus tájakat. A világhírt a „Hatalom és dicsőség” című, Mexikóban játszódó regény hozta meg számára. Talán legismertebb alkotása, „A csendes amerikai”, a francia gyarmati igát lerázó Vietnamba viszi el olvasóit, bemutatva, milyen módszerekkel vívják utóvédharcukat a gyarmatosítók. A „Havannai emberünk” című regénye a Batista-féle kubai, a „Szerepjátszók” pedig a haiti népelnyomó rend­szerről rajzol könyörtelen képet. Graham Greene 1967-től kezdve több mint húsz éven át a dél-franciaországi Antibes városában élt, s csak tavaly költözött át az orvosi kezelés miatt Svájcba. Mű­veit 27 nyelvre fordították le, és mindem más modern szerzőnél többször vitték színpadra. A hadsereg hallgat Csapatössze Horvátországban Lemészárolt lakosok, kivégzett foglyok Menekültek tömege Az antifasiszta koalíció harca igazságos volt Átfogó stratégiára van szükség tsizskuE Talán a termelő hasznára

Next

/
Oldalképek
Tartalom