Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-04 / 78. szám
Szükség van-e népi ülnökökre? Eskütétel fél létszámmal | Újonnan megválasztott népi ülnökök tették le — ^ ünnepélyes külsőségek között — az esküt tegnap, ^ április 3-án a Pest Megyei Bíróságon. Mint az ese- S ményen is elhangzott, egyelőre alig feleannyian vannak, mint a tervezett létszám. Szembetűnő az | is, hogy milyen sok köztük az idős ember, a nyug- I díjas. SZÁJTÁTVA Dettó Csacska módon azt hittem, bizonyos szokásoknak a fenekére ver, s ha az sem használ, akkor meg kiseprűzi azokat a demokrácia. Ilyeneknek például, hogy „ki keresi”, „honnét keresik”, „a titkár (az elnök) elv- társ most nem ér rá” ... Meg a „nem kapcsolhatom”, „azt hiszem, tanácskozik”, „adja be írásban”... Azt hittem, vége lesz az értekezleti ülésrendeknek, amikor a fentről jött (fentről?) valaki telepszik be a fő helyre, hiszen az neki jár, amikor a nagyobb sarzsinak, a mondandótól függetlenül, automatikusan tetszés szerinti felszólalási idő jár, míg a többiek öt percet kapnak ... Tehát sok csacs- kaságot hittem. Most sorozatosan rá kell jönnöm, valóban csacskának bizonyulok. A volt urak (elvtársak) szokásait az új urak (tisztelet az akkori és a mostani kivételeknek, akik azonban csak a szabályt erősítik) dettó- jellel vették át napok- hetek alatt, s gyakorolják szorgalmasan, nagy tehetséggel, már-már továbbfejlesztve. Szájtát- va látom és hallom, ismét szintén zenészek a titkárnők, a beosztottak, azaz ugyanúgy, mint korábban... Működik tehát zavartalanul az ügyfél-, a polgárelhárító szolgálat, a szűrő, amely kegyesen utat ad egyeseknek és elzárja azt mások elöl; felállítva a rosta megint, csakis kinek van itt az illető, kit lehet bekapcsolni hozzá és kit nem, azaz rakják, rakják a jó urak a dettójelet, csak éppen ... Csak éppen más címkével, s nem tudva. mit. csinálnak. Ha tudnák ugyanis, akkor szégyellnék. MOTTÓ Dr. Knolmár Mihály, a Pest Megyei Bíróság elnöke az eskütétel alkalmából egyebek között arról beszélt, hogy milyen' vegyes ennek a tevékenységnek a társadalmi megítélése. Elhangzanak olyan vélemények is, hogy a népi ülnök csak ül és bóbiskol... Minek hát akkor két laikus ember a szakbíró mellett? El Szükség van-e valóban népi ülnökökre? — kérdeztem dr. Knolmár Mihályt. — Szükség van népképviseletire az ítélkezésben. Ennek hagyományai vannak, és a polgári demokráciának is velejárója. Amikor a bírósági szerkezeti törvényt módosítják, dőlhet majd el az is, hogy milyen formában, esetleg mint esküdtszék érvényesül a népképviselet, de semmiképpen sem szűnik meg. A polgári pereknél egyébként a porrendtartás módosításából eredően, jelenleg már csak a család- és személyiség jogi perekre korlátozódik a népi ülnökök részvétele. A büntetőügyekben azonban e téren nem várható változás. Más kérdés, hogy a népi ülnök magatartása nem csorbíthatja a bíróság tekintélyét, és erre a szempontra nagyon figyeltünk az újra- jelölésnél. ■ Minek tulajdonítja, elnök úr, hogy a tervezett létszámnak alig a felét sikerült eddig megválasztani? — Véleményem szerint ez több összetevőből adódik. Egyrészt az önkormányzatoknak a választások után nagyon gyorsan kellett foglalkozni ezzel a témával, és sok más feladatuk is volt. Másrészt a gazdasági vezetők ma már nem szívesen engedik el munkaidőben a beosztottjaikat, és ez nagyon megnehezíti a társadalmi megbízatások vállalását. Végül pedig a vegyes társadalmi megítélés sem könnyíti meg a dolgunkat. A népi ülnökök megválasztásának határidejét 1991. április 21-ig meghosszabbították, és a továbbiakban pótválasztások kiírására is javaslatot tettünk. 9 Az eddig megválasztottak közül minden második ember nyugdíjas. Nem kcll-e tartani ilyen körülmények között az elöregedéstől? — Akik most kezdik ezt a tevékenységet, azok zömében fiatalabbak. A régiek közül pedig — mint már említettem — valóban csak azokat javasoltuk, akik megítélésünk szerint rátermettek, eddigi tevékenységükkel már bizonyítottak. Egyébként nem tartom hibának, hogy sok nyugdíjassal dolgozunk, hiszen ők is ebben a társadalomban élnek és bőséges tapasztalattal rendelkeznek. B Mint ismeretes, a bírák nem lehetnek egyik pártnak sem tagjai. Mi a helyzet ezzel kapcsolatban a népi ülnököknél? — Ilyen kikötés nincs, de bírósági munkájuk végzésénél semmiféle politikai szempont nem érvényesülhet. Ga. J. Tábla pedig nincsen Baj van a kréta körül Bajok vannak a kréta körül. Pontosabban nem is annyira a kréta, mint a szakmunkástanulók képzésének más, borsosabb árú feltételei körül. A tanműhelyekről, a képzési helyekről van szó... Pest megye 21 szakmunkásképző intézetében több mint 12 ezren tanulnak. Ritka kivételnek számít az olyan iskola, mint a sziget- szentmiklósi 208. számú, vagy a nagykőrösi Toldi, a pilisvörösvári és a dabasi intézet, ahol saját tanműhelyben gyakorolhatják a fiatalok a mesterfogásokat. A többi intézet tanulói vállalati tanműhelyekben kapják a gyakorlati képzést. Csak az a kérdés: meddig? Ugyanis a hírek szerint Vácott, Gödöllőn, Nagykőrösön Is rendre megszűnnek a képzési helyek a vállalatoknál. Szi- getszentmiklóson is azonos volna a probléma — a Csepel Autógyár gondjai miatt —, ha nem lenne a már említett saját tanműhelyük. — Idén még csak istenes a helyzet — mondja Boj- tor Jánosné, a megyei ön- kormányzati hivatal főmunkatársa —, mert sikerült magánmunkáltatókhoz, kft.-khez, kisvállalkozásokhoz kihelyezni a gyerekeket, de nyilvánvaló, hogy j övőre ott, ahol nincs megfelelő gyakorlati képzési lehetőség, kevesebb tanulót vehetnek majd fel. Van már konkrét példám is erre: Dunakeszin a MÁV Járműjavító kérte a szakmunkásképző intézetet, hogy az idei tanévben elkezdett szakközépiskolai oktatás szűnjön meg, ne induljon újabb osztály. Megengedhetetlen, hogy a vállalatok eladják tanműhelyeiket, s ebben a helyzetben a kormány se adjon segítséget e fontos intézmények fenntartásához — hangsúlyozták a munkavállalói oldal képviselői az Érdekegyeztető Tanács országos képzési tanácsának minapi ülésén. S hozzátették: a hagyományos szakmunkásképzésben a gyakorlati oktatás 85 százaléka a vállalatoknál zajlik. Az a mai körülmények között érthető, hogy a vállalatoknak nincs pénzük e feladatra, a kormány azonban nem vonhatja ki magát ez alól a teendő, kötelezettség alól, ugyanis állampolgári jog a lehetőség a képzettség megszerzésére. Volt vita az iméntiek fölött. A kormány képviselői ugyanis úgy vélték: a költségvetés csak akkor tud az ilyen feladatokhoz több pénzt adni, ha az állampolgárok nagyobb adót fizetnek. Mint elhangzott, más országokban sem az állam kizárólagos kötelezettsége a szakmai oktatás; csakis a kormány, a munkaadók és a munkavállalók együttesen teremthetik meg a korszerű szakképzés feltételeit. Van min morfondíroznunk. Ha válság van a vállalatoknál, akkor ne is készítsük fel a fiatalokat arra az időre, amikor lesz igény a szakmunkára? S, ha mégis megtesszük, ám legyen, de fizessen érte újabb adókat az állampolgár? A tanműhelyek zöme elavult, technikája jó esetben a máé, rosszabb esetben a tegnapé. Pedig éppen a szakképzés az, ahol a holnap technológiájával, eszközeivel, munkamódszereivel kellene megismerkedniük a leendő szakmunkásoknak. E nélkül szó sem lehet korszerűségről, termékszerkezet-váltásról, piacképességről, s mindarról, amit most úgy emlegetünk: rendszerváltás a gazdaságban. Az ominózus tanácskozáson a munkavállalókat képviselte Hódi Zoltán, a vasasszakszervezet alelnöke. öt kérdeztük: A VALÓDI ÉRTEKEK MEGŐRZÉSÉRE TÖREKEDETT Teleki Pálra emlékeztek Gödöllőn Göncz Árpád elsőként helyezte el a megemlékezés virágait Teleki Pál sírjánál (Folytatás az 1. oldalról.) nyítsa ezt az országot, hanem arra is törekedett, hogy az értelmiségben, a nép széles rétegeiben is hassanak azok az eszmék, amelyek egyidejűleg szolgálták a szociális megújhodást és a nemzet felemelkedését. Teleki Pál életműve utolsó időszakában, amikor kitört a második világháború, félreérthetetlenül megmutatta, hogy politikailag hol áll. Visszautasította a német csapatok átvonulására irányuló kérelmet, és azt, hogy Lengyel- országot Magyarország felöl támadhassák meg német csapatok. Aggodalommal teli kétséggel érzékelte, hogy a hatánkiiigazítások hogyan teszik az országot külpolitikai értelemben a Harmadik Birodalom politikai szövetségesévé, vagy ha úgy tetszik, részben po- litikai foglyává. Amikor a Jugoszláviával megkötött egyezmény után a kialakuló politikai viszonyok végső válaszút elé állították, Teleki Pál már nem látott más kiutat, mint az öngyilkosságot. Tettével nemcsak Magyarország, hanem a világ előtt is áldozatot kívánt hozni — mondta befejezésül Antall József. A beszédet követően a több száz résztvevő nagyobb hányada a temetőbe zarándokolt, ahol a köz- társasági elnök, az Ország- gyűlés elnöke, a miniszter- elnök, a Teleki család, a Teleki Munkaközösség, a városi önkormányzat és más szervezetek koszorúztak a néhai kormányfő sírjánál. A miniszterelnök és kí— Mi áll a véleményük mögött? — Az, hogy tarthatatlan helyzetet tapasztalunk, s ha nem történik semmi érdemi beavatkozás, akkor jóvátehetetlen lesz a kár. Előállhat a helyzet, hogy a mai szakképzési hálózat — a tanműhelyeké, gyakorlati oktatóhelyeké — felszámolódik, megszűnik. S, ha így történne, újrateremtése vagy onokba kerülne. Ez olyan érték tehát, amit óvni kell. — Hogyan? — A legtöbb tanműhely állami vállalatoknál található. Épp ezért nem engedhető meg, hogy a vállalatok privatizációja során a társadalmi érdeket (mert a szakképzés az!) figyelmen kívül hagyják. Emiatt is kértük a kormányt, dolgozzon kf javaslatokat a következő ülésre: miként lehet a munkáltatók, a munkavállalók és kormány ösz- szefogásával megállítani ezt a folyamatot. Katasztrófa lenne, ha leépülne a szakmunkásképzés ... — Ám a kormány a lakossági adóterhek növekedésében véli megtalálni a kiutat... — Ezt mi a szakszervezetek nevében a leghatározottabban elutasítjuk. Ügy látjuk, hogy az adóviselő állampolgár ma már nem terhelhető tovább. És az a meggyőződésünk, hogy sem a kormány, sem a költség- vetés nem vonulhat ki a szakképzés finanszírozásából. Erre akár a külföldről kapott költségvetési támogatásokból is kell találni forrásokat... V. G. P. séretének programja a gödöllői városházán folytatódott, ahol Gémesi György polgármesterrel és munkatársaival zártkörű tárgyaláson vettek részt. (Mint a látogátás után Gémesi Györgytől megtudtuk, a város kormánybiztos kinevezését kérte a Grassalko- vich-kastély hasznosítási programja kidolgozásának elősegítéséhez. Antall József ezt a kérést támogatni fogja.) A városházán alkalmi kiállításon mutatkoztak be a Gödöllőn alkotó művészek, akik közül Remsey Iván kalauzolta a vendégeket. A kormányfő itt elA Pest Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségének elnöksége, egyebek között ismét megvitatta a kárpótlási törvény tervezetét. A helyenként indulatokkal, szenvedélyes vitákkal tarkított megbeszélésen a testület egyhangúlag egyetértett abban, hogy a koalíciós pártok március 12-i megállapodása alkotmánysértő, s ennek folytán diszkriminálja a kárpótlásra jogosultakat. Minden különösebb ellenvélemény nélkül megállapították, hogy a földdel való kárpótlás valójában reprivatizáció, mivel a kárpótlásra megállapított aranykorona- ellenérték irreálisan alacsony, s ez az érintetteket az egykori termőföldjük visszaigénylésére ösztönzi. Volt olyan elnökségi tag, aki kijelentette, hogy a termőföld művelésére nem vállalkozók földhöz juttatása, a jelenlegi agrártermelés szétzilálásához vezethet. Ha a március 12-i megállapodás szellemében valósul meg a kárpótlás, akkor a szövetkezetek termőföldterületeinek számondta, hogy családja is őriz olyan alkotásokat, amelyeket az egykori gödöllői művésztelep tagjai készítettek. Gödöllő barokk kincsének főbejáratánál Katona István, a polgármesteri hivatal főépítészi irodájának műemlékvédelmi előadója üdvözölte a vendégeket, majd kalauzolta őket a kastélyban. Azt a részt is bejártaik, amelyben nemrég még szovjet csapatok állomásoztak. A városi múzeum kis kiállítását Poló- nyi Péter nyugalmazott múzeumigazgató mutatta be. mottevő csökkenése lehetetlenné teszi a fennálló hiteleik visszafizetését. Szó esett a kárpótlási jegyekről is. A megyei Teszöv javasolja, hogy azokat fel lehessen használni az állami tartozások fedezésére, vagy az elvett tőke arányában csökkentsék a mezőgazdasági nagyüzemek adósságterheit. Az elnökség összegezte: a téeszek a kialakult közgazdasági feltételek mellett, a kárpótlásként majdan kiadásra kerülő termőföldet általában nem kívánják bérbe venni. Műveléséről a kárpótlási törvény hatálybalépése után nem áll módjukban gondoskodni. A szövetkezetek azonban a kárpótolt tulajdonosok, vállalkozók saját kockázatán alapuló termeléséhez lehetőségeik szerint, üzleti alapon szolgáltatásokat nyújtanak. Gy. L. Balázs Gusztáv A kárpótlási jegy lehessen a tartozások fedezete Bérmunkásszövetkezetek ?
