Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-04 / 78. szám

1991. Április a.. csütörtök XXXV. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM AZ ÁR ELLESI ÚSZVA H&S.LÓAIMA Szakmám hozadéka, hogy ismerem a megye jó néhány nagyon gazdag emberét. Ki így, ki úgy lett az, ami. Gondtalanul élő, legalábbis a töb­biek szemében. (Ugyanis van gondjuk elég, az adóhatósággal, a vagyon forgatásával, hizlalásá­val és így tovább.) Ismeretek birtokában állítha­tom tehát, az igazán vagyonos ember ritka, mint a fehér holló. Ötszáz fős emberbokrokban ha akad egy-két szál, azaz arányuk ezreléknyi. Kétezren, háromezren lehetnek tehát a megyében, gondta­lanságuk helyben köztéma, sorsuk azonban aligha közügy. Még akkor sem az, ha bennük testesülne meg korunk hőse. Ez utóbbit magam nem hiszem. Ezek a fehér hollóként létező gazdagok Brecht szavait juttatják eszembe. „Az alma azzal nyeri el dicsőségét, hogy megeszik.” Áttétel: ha ők a hollók, akkor kik az almák? A szegények, a nél­külözésekkel élők szóba sem jöhetnek, hiszen any- nyira távol vannak a hollók világától, ám van egy réteg, amelynek a sorsa egyre inkább emlékeztet engem az almákéra. Az ún. középréteg ez, nagy szaktudású, értelmiségieké, akik közül egyre töb­ben kerülnek válaszút elé. Vagy beverekszik ma­gukat a hollók, közé, vagy almaként végzik... S mint látom, egyre gyakrabban, ez utóbbi lesz a sorsuk. Minden ellenkező állítás ellenére ugyanis ma semmiféle feltétele nem teremtődött meg az ún. középosztály kialakulásának. Annál inkább észlel­hető a Kádár-korszak e félpolgárainak a lecsúszá­sa, anyagi válsága. Hollóalma lesz belőlük, tudá­suk (valamivel több pénzért, mint korábban) most nem a mindent elnyelő államot, hanem a nagyvállalkozót szolgálja. így mikor lesz polgár belőlük? <M) w r A VALÓDI ERTEKEK MEGORZESERE TÖREKEDETT Teleki Pálra emlékeztek Gödöllőn Az ötven esztendeje tragikus körülmények kö­zött elhalálozott gróf széki Teleki Pál miniszter­elnök tiszteletére tegnap a Gödöllöhöz tartozó Má- riabesnyőn rendezett megemlékezésen a kapuci­nus templom udvarán helyet foglaltak politikai életünk vezető személyiségei: Göncz Árpád köz- társasági elnök. Szabad György, az Országgyűlés elnöke és Antall József miniszterelnök. A helyszín apropóját az adta, hogy a közelben, a besnyői te­metőben helyezték végső nyugalomra kívánságá­nak megfelelően Teleki Pált. Antall József természete­sen nem feledkezett meg történészi hivatásáról, és mintegy negyvenperces előadást tartott a tudós és politikus életútjáról a tör­ténelmi hangulatú szabad­téri előadóteremben. A miniszterelnök kifejtet­te: Teleki Pál az ország geopolitikai helyzetének pontos ismeretében az an­nak megfelelő politikai kompromisszumokat keres­lsmerik a saját korlátáikat Magyar busz már itthon som kell? A magyar járműipari vállalatok körüli bizonytalanság már több mint egy év óta tart. A tavaly januárban el­rendelt rubelexportstop után nyilvánvalóvá vált, ha a keleti piac bedugul, komoly problémák elé néznek. A korábbi években gyártott mennyiségre — évi 10-11 ezer autóbuszra — nem egykönnyen találnak majd vevőt. Ahogy múltak a hónapok, a kelet-európai kereskedés gondjai csak nem oldódtak meg. A magyar buszexportálá- si próbálkozásokat azóta is fokozott figyelem kíséri, hi­szen a járműiparban több tízezer embernek a megélhe­tése vált kérdésessé. Az elmúlt napokban ezek ellenére több Ikarus-üzlet- köbésről is hírt kaptunk. Biztató, hogy a közel-lceleti tárgyalások eredménnyel zárultak, s az irániak úgy határoztak, háromezer ma­gyar buszt megvásárolnak. Nem kellett sokáig várni a következő reménykeltő in­formációra sem, a napok­ban látott napvilágot, a hír, hogy a mátyásföldieknek sikerült a brit piacra is visszakapaszkodniuk. Ez évre hatvan darabra szól a szerződésük, eddig tizenegy busrz érkezett meg Angliá­ba. az utolsó hat éppen húsvét előtt. A 400-as csa­lád tagjai — ugyanolyanok, mint amilyenek Budapes­ten közlekednek a 15-ös vonalán — kapcsolódnak majd be az angliai városok helyi közlekedésébe. Not­tingham ben például az uta­sok már közeli ismeretséget köthettek az Ikarusszal, az első két magyar busz ugyanis beállt a városi forgalomba. Szigetszéntmiklóson és Győrben talán némi szív- fájdalommal fogadják az angliai üzletkötés hírét, bár a buszokat Magyarországon szerelik össze, de Daf-alvá­zon. s így a két nagy jár­műipari cég, a Csepel Autó és a Rába nem került tűz- kózelbc. Az Ikarusban úgy kom­mentálták a történteket, hogy az importőr a Hughes Daf Ltd. — a holland Daf gyár nagy-britanniai egyed- árusítója —, s az természe­tes, hogy a pénzéért a vevő határozza meg, milyen fel­tételek mellett köti meg az üzletet. S az aligha okoz bárkinek is meglepetést, hogy Csepel Autó alvázak­kal és Rába motorral fel­szerelt busz nem lehet ver­senyképes a nyugati piacon. A buszvásárláskor a gépé­szeti paramétereket ugyan­csak megnézik. Hiába, elfu­tott elöltünk a világ, a kö­vetelmények magasaik, s a nyugati vásárlóknak jogos kívánsága, hogy a jármű ne fogyasszon sokat, ne szeny- nyezze a levegőt, jó legyen a rugózása. Mindennek a tetejébe még a Daf Ltd. vé­di a saját áruját, s tudják azt ás, hogy így a szerszám- és alkatrészutánpótlás miatt sem kell izgulniuk. A magyar járműipari szakemberek tisztában van­nak saját korlátáikkal. A Csepel Autógyár vezérigaz­gatója egy cseppet sem le­pődött meg, amikor az Ika­rus—Daf kooperációról hal­lott. Gratuláltak a mátyás­földieknek — mondta a ve­zérigazgató — majd hozzá­tette, tudja, hogy magyar főegységekkel nem lehet nyugati piacon buszt eladni. Az ottani kívánalmak már egy magasabb szintet felté­teleznek, s bármilyen fájó, el kell ismerni, hogy minő­ségben és árban is jobbak a hírneves nyugat-európai cégek. A magyarok egyelő­re csak a hazai és kelet­európai piacokra aspirál­hatnak — de oda is csak ideig-éráig. Már a magyar­nak sem kell a magyar — mondta a vezérigazgató —, amikor elmesélte, hogy a Csepel Autógyárban készí­tendő 10-15 luxus távolsági autóbuszokba — hazai ren­delésre — 290 lóerős ame­rikai motort tesznek. A ma­gasabb követelményekre nemcsak a magyár jármű- és gépipar, hanem az egész magyar gazdaság nem ké­szült fel — tetté hozzá Lu­kácsi Gábor. Nincs más kiút, meg kell változtatni az egésznek a szerkezetét, még akkor is, ha ez nem kevés áldozattal jár majd. ■ A Csepel Autógyárban egyébként még egy hétig tart a kényszerszünet, s utána is csak csillapított ütemben megy majd a ter­melés. A szi get szén! mi.Idó- siak egyelőre reményked­nek abban, hogy'az Iránba menő autóbuszok — a mo­torjaik németek lesznek — alvázgyártásába bekapcso­lódhatnak. II. É. te. Ez együtt jár néhány olyan kudarccal és olyan megalkuvásokkal is, ame­lyek egy kis ország számá­ra elkerülhetetlenek, külö­nösen akkor, amikor min­den vonatkozásban olyan óriási kihívásokkal kell szembenéznie, mint Teleki idejében. A szónok óvott attól, hogy Teleki Pál élet­művét az egészből kiraga­dott részeire tördelve,,a ké­sőbbi események fényében, visszavetítve próbáljuk megítélni. E történelmiet­len szemlélet, mint monV dotta, hamis, negatív ered­ményre vezet. Az igazság pedig az, hogy Teleki Pál mindig elsődlegesen a ma­gyar nép érdekeit tartotta szem előtt, mindig felismer­te a ránk leselkedő veszé­lyeket. Mint földrajztudós, Tele­ki Pál világosan látta, hogy a XX. század technikai ci­vilizációja milyen veszélye­ket rejt magában, ha nem párosul a lelki és erkölcsi megújulással. Ezzel magya­rázható, . hogy egész hosszú tudományos és közéleti pá­lyája során különös gond­dal törekedett arra, hogy a nemzet erkölcsi és szellemi megújulását is szolgálja. Nem véletlen, hogy mint politikus és államférfi olyan fontosnak tartotta a cserké­szetet, az ifjúsági nevelését, hogy a harmincas években egyre inkább a nemzet bel­ső építkezése felé fordult. Világossá vált előtte, hogy a náci Németország és a ke­Az utódok, a mai és a régi cserkészek emlékeznek az egykori főcserkcszre létről fenyegető bolsevista veszély között milyen ha­rapófogóba került az or­szág. és látta, hogy a XX. század első felében olyan népeket, nemzeteket ve­szélybe sodró eszmei, poli­tikai irányzatok lesznek úr­rá, amelyek a törékeny magyar nemzetet súlyos válságba és végveszélybe sodorhatják. Teleki Páltól — hangsú­lyozta a továbbiakban An­tall József — meg kell ta­nulnunk a határozott nem­zeti, erkölcsi elkötelezettsé­get, és ugyanakkor el kell sajátítanunk és vállalnunk kell azt a kegyetlen, önmar­cangoló, racionális elemzést is, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy tisztában le­gyünk helyzetünkkel és sorsunkkal. Teleki a két vi­lágháború között megtett mindent azért, hogy ne csak saját világos látásá­val, a politikai vezető réteg jobb tájékozottságával irá­(Folytatás a 3. oldalon) A Magyar Távirati Iro­da washingtoni magyar diplomáciai forrásokból úgy értesült, hogy a közel­jövőben változás várható a Magyar Köztársaság egyesült államokbeli diplo­máciai képviseletének élén. Az MTI munkatársa Her­man János külügyi szóvi­vőt kérdezte a Zwack Pé­ter nagykövet távozásával kapcsolatos hírről. A szóvivő elmondotta: a Külügyminisztérium veze­tése Zwack Péter tudomá­sára hozta azt a szándékát, hogy ez év nyarán felmen­ti őt jelenlegi megbízatása alól. A nagykövet ezt a közlést tudomásul vette. Zwack Péter a visszahívá­sáig természetesen tovább­ra is ellátja a nagykövetség vezetésére kapott megbí­zatásából eredő összes fel­adatát. A Külügyminiszté­rium értékelése szerint Zwack nagykövet úr eddigi tevékenységével jelentősen hozzájárult az egyesült ál­lamokbeli Magyarország- kép javításához, a gazda­sági, üzleti kapcsolatok előmozdításához. Ugyanak­kor a minisztérium vezeté­se szerint a kétoldalú kap­csolatok alakulása, vala­mint a nemzetközi téren kibontakozó magyar—ame­rikai együttműködés vál­toztatást tesz szükségessé a nagykövetség vezetésé­ben. Az MTI tudósítójának kérdésére a szóvivő hatá­rozottan cáfolta, hogy a nagykövet tervezett fel­mentésének oka a minisz­térium vezetése és a dip­lomata közötti esel legei politikai nézetkülönbség lenne. Semmiféle ilyen ok nincs — szögezte le. Hoz­zátette: a nagykövet utód­jának kijelöléséről később születik döntés. Még várnak Duna-elterelés A bős—nagymarosi víz­lépcsőrendszer magyar kor- mánymeghatalmazottja tit­kárságától kapott informá­ció szerint megérkezett a titkárságra a Duna-eltere- léssel kapcsolatos hivata­los csehszlovák válasz. A csehszlovák kormánymeg­hatalmazott titkársága köz­li, hogy a Szlovák Köztár­saság hivatalos kormány- delegációjának 1991. ápri­lis 22-ére tervezett ma­gyarországi látogatásáig nem számolnak a bős—• nagymarosi vízlépcsőrend­szerrel kapcsolatos konk­rét munkák semmilyen al­ternatívája végrehajtásá­nak megkezdésével. Antall József dr. Gémest György polgármester és Roszik Gábor képviselő tóssaság»-; ban ismerkedik a G r assatk o v ich - kas téli y al |Ara: ft,UO forint

Next

/
Oldalképek
Tartalom