Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-23 / 94. szám
V Még mindig a kárpótlás a fő kérdés Kormánypártok vitatkoznak a kormánnyal Elmaradtak a látványos politikai pengeváltások, a kivonulások és tiltakozások, sőt tulajdonképpen igazi vitára sem került sor a Parlament hétfői ülésnapján, hiszen az ellenzéki pártok oly mértékben hibásnak találják a részleges kárpótlási törvénytervezetet, hogy jogerőre emelkedésében még ily módon sem kívánnak közreműködni. Annál is inkább, mert mint utaltak rá, módosító javaslataikat a kormány- párti többség a bizottságokban még vitára sem méltatta. Ha ez ügyben mégis történt valami, az csupán néhány kisgazda-képviselő elégedetlenségének köszönhető. Például Torgyán Józsefnek, aki már azt is felvetette nyomatékosan, hogy a kárpótlásnak nem csak a volt földtulajdonosokra kell vonatkoznia, hanem teljesnek kellene lennie. Zsíros Géza azt tartotta elfogadhatatlannak, hogy a kárpótlásnak akár a föld esetében is legyen felső határa, s elvetette a degresz- szivitás elvét. Nagy Ferenc József, az FKgP elnöke viszont amellett foglalt állást, hogy szeptemberig megnyugtatóan rendezik a kitelepített németek és a zsidóság jogos kárpótlási igényeit is. Fodor András Attila viszont azzal kívánta a tervezetet kiegészíteni, hogy a kárpótlásra jogosultak körét ne kössék magyar állampolgársághoz. A törvény tervezetéről, ha eszébe jut még valakinek valami, folytatják a vitát, majd mintegy négyszáz módosító javaslatról szavaznak. A törvény elfogadására valószínűleg szerdán kerül sor. A T. Ház ezután a polgári törvénykönyv módosításáról szóló javaslatot részletes vitára bocsátotta. Ezzel a következő ülésen foglalkoznak. Ezután a képviselők a Duna nemzetközi környezetvédelmi kérdéseiről mondták el meglehetősen egységesnek tűnő álláspontjukat. A nap krónikájához tartozik még, hogy elfoglalta helyét az ülésteremben Filló Pál, az MSZP közel múltban megválasztott képviselője, s lemondott mandátumáról Németh Miklós független képviselő, volt miniszterelnök. Pál József (MDF) a munkásérdekek védelmében szólalt fel napirend előtt, s javasolta, hogy a kárpótlási törvénynek lássa hasznát a munkásság is. Az Országgyűlés ma délután folytatja munkáját. 1 mi formánk Ilyen a mi formánk. Volna végre egyszer egy törvényünk, amellyel egyformán lehetne vérig sérteni a múlt rendszer kiszolgálóit meg kárvallottjait, egyformán ki lehetne tolni kisgazdával meg fideszessel, kormánypártival meg ellenzékivel, zsidóval, némettel, paraszttal, munkással, népivel meg urbánussal, arisztokratával meg prolival, non-atyavai meg szavazóval — erre mi történik? Jön valaki, és mentességet kínál 386 kisebbséginek. Katona Béla szocialista párti képviselő ugyanis benyújtott egy módosító javaslatot a kárpótlási törvény- tervezethez, amely szerint a 386 képviselő mentesülhetne a kárpótlás alól. Abban az esetben, ha a honatyák most az egyszer komolyan vennék saját magukat, meg azt, amit mondtak, altkor lemondanának a némelyiküknek kijáró egy-két-háromszáz hold földről, degresszióstul, aranykoronástul, pozitív diszkriminációstul együtt. Látná is mindjárt a nemzet meg a nép, a paraszt meg a többi, hogy itt érdekek nélkül, pusztán a jóakarattól vezérelve folyik a törvénykezés. Érintett honatyák és bosszúvágytól fűtött választópolgárok reménykednek abban, hogy ezt a módosító indítványt is elveti a T. Ház. Mert miért akarja ez az ellenzéki képviselő, hogy pont ők ne egyenek a feketelevesből? Kapáljon csak a kisgazda képviselő, ha annyira akarta ezt a kárpótlást. Majd nem akar már semmit, ha föltörte a téesz ugarát. Bár amilyen a mi formánk, ezt az egy — talán nincs is több — ellenzéki javaslatot elfogadják a pártok. Egyszer ők is kárpótolhatják magukat, a sok és áldozatos munkáért, amit kapa és sarló nélkül, pusztán a szájukkal végeztek. j. a. Mi a különbség a töltőtoll és a töltény hüvely között Sinusán a Group—4 A gépbocsi felirata: robbanásveszély Ha minden a terveknek megfelelően alakul, akkor — mint ismert — június végéig az utolsó szovjet alakulat is elhagyja hazánkat. Pest megye szovjet laktanyáiból is folyamatos a kivonulás. Mint megtudtuk, Aszód, Cegléd, Nagykörös, Táborfalva, Tápió- szentmárton, Szentendre területét és Piliscsa ba egy részét már elhagyták a katonák. A közeljövőben Csévharaszt, Kiskunlachá- za. Pécel, Tököl, Vác és Piliscsaba déli részéről is hazautaznak az oroszok. Az előrejelzések szerint május 15 után Pest megyében már alig maradnak szovjet alakulatok. A már elhagyott laktanyák. lakóházak egyelőre még üresek, de amíg nem születik végleges döntés arról, kinek a birtokába kerülnek, illetve az új gazda milyen célra hasznosítja azokat, addig sem kell attól tartani, hogy az épületek ebek harmincad jára kerülnek, őrzésükről és állagmegóvásukról profi szervezet gondoskodik. Hozzászólás és válasz Cikizzünk? Április 17. Pest Megyei Hírlap, harmadik oldal. Vastag keretes cikk, feltűnő címmel: Egyre megy. Ügyes szakmai fogás, tér-, mészetesen mindenki elolvassa a rövidke írást. Nem is csalódunk, hiszen ismét tudomást szerezhetünk arról, mily csacskák az egyes magas funkciókat betöltő személyek. Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke 16-án kedden a Parlamentben nem átallotta kitartóan Soós Károly Attilának nevezni az öt kérdező Kuncze Gábor szabaddemokrata képviselőt. Érthető, annyi dolga van szegénynek, azt sem tudja hol áll a feje. Még mentséget is talál számára a „ja” szignójú újságíró: „Az is lehet, hogy hátulról nézvést, a vendégpáholyból egyforma minden képviselő. Esetleg a szabaddemokratáké hasonlóan gömbö- lyödik.” Nincs mentség azonban Vörös Vince súlyos hibájára, hiszen ő szemtől szemben látta Kuncze Gábort, mégsem szólt „szegény Hagelmayer- nak”. S a végső erkölcsi tanulság is igen frappánsra sikerült. „Így most az Állami Számvevőszék elnöke eggyel több dolgot nem tud... s azt sem érti már meg soha. hogy ha Soós Károly Attila hallgat, akkor miért kérdez annyit. Pedig ha megsúgja neki valaki, lehet, hogy eggyel közelebb jut a tényékhez.” Én azonban azt nem tudom, hol volt az újságíró kedden Hagelmayer István válasza alatt. Az Állami Számvevőszék munkájával kapcsolatos kérdést Soós Károly Attila képviselő nyújtotta be. A Parlament minden pénteken külön az újságírók számára fénymásolja a következő heti napirendet, amiben a kérdések szerepelnek. Ezekben olvasható volt, hogy a kérdést ki kívánja feltenni. A csúszások miatt mindez akkor került napirendre, amikor Soós Károly Atitla hivatalos, külföldi útra távozott, ezért Kuncze Gábort kérte meg a kérdés felolvasására. Így az addigiaktól eltérően a legutolsó értesítőn már az ő neve szerepelt. Ezt persze nem kell feltétlenül ismernie a Parlamentből tudósító újságírónak. A kérdés címzettje, Hagelmayer István azonban természetesen tudta ezt. Válaszában azonnal jelezte, hogy a kérdést Soós Károly Attila juttatta el hozzá, így távolléte ellenére is neki kíván válaszolni, nem az ebben az esetben kizárólag felolvasói funkciót teljesítő Kuncze Gábornak. Tisztelt „ja”! Nem tudom elhinni, hogy ön a tények szándékos elhallgatásával kívánta „leleplező” cikkét megírni. Biztosra veszem, hogy nem állt be azon (szerencsére nagyon ritka) emberek táborába, akik a közjogi tisztséget betöltők állandó lejáratásával próbálják belesulykolni az emberekbe, menynyire jobbak voltak a régi szép idők. Nem és nem, ön nem lehet ilyen. ön egyszerűen csak rosz- szul dolgozik. Nem teljesíti a feladatát. Nem figyelt oda, így következhetett be, hogy saját hibájának következményeit mások nyakába varrta. Mindezt a nagy nyilvánosság előtt, egy újság hasábjain. Szerencsére az utóbbi idők eredményeként ma már nincsenek tiltott témák és személyek, mindenről és mindenkiről lehet írni. Ha kell, akár gúnyosan, a másikat lejáratva. De eközben nagyon kell vigyázni arra, nehogy saját magunk veszítsük el erkölcsi hitelünket. Mert amikor köztiszteletben álló személyeket akart igaztala- nul lejáratni, akkor ön ezt tette, a legszélesebb nyilvánosság előtt. Elveszítette a hitelét, ami pedig egy újságíró számára a legnagyobb kincs. Dr. Becker Pál országgyűlési képviselő Örömünkre szolgál, hogy dr. Becker Pál, Aszód országgyűlési képviselője olvasta a Pest Megyei Hírlap írását. Méglnkább az, hogy érdemesnek találta minősíteni. Azonban helyesen megítélni egy eseményt csak a Valós tények minél teljesebb ismeretében lehet — akkor sem mindig sikerül. Foglalkozzunk ezért mindenekelőtt a tényekkel! Mint azt írásban hivatalosan közöltök Hagelmayer tárral, Soós Károly Attila visszavonta kérdéseit. Ezután az Állami Számvevőszék elnöke szintén hivatalos úton, megkapta egy másik képviselő, Kuncze Gábor kérdéseit. így múlt kedden délután Kuncze Gábor a saját nevével jegyzett kérdéseit saját jogán olvasta föl. így, Hagelmayer úr részéről legalábbis udvariatlanság volt válaszának megfogalmazásában ezt nem figyelembe venni. Lehet persze, hogy nem is akarta, ugyanis akkor nem tudott volna olyan oldalvágásokat tenni, mint amilyeneket Soós képviselőre — más minőségben a költségvetési bizottság elnökére — irányított. (Megkérdőjelezte például azt, hogy képviselőként jogosan rendelkezhet a kérdése alapját képező információkkal.) A glossza önmagában erről is .szólhatott volna. Azonban nem ez a helyzet: nem arról íródott, hogy ki kérdezett, hanem, hogy ki nem válaszolt. Hiszen a szóban forgó ülésen „mindössze” azt történt, hogy a demokratikus- és alkotmányos Állami Számvevőszékről megkérdőjeleződött, hogy működése alkotmányos, törvényes és jogszerű lenne. Hagelmayer úr pedig, bár kötelessége lett volna, válasz helyett — egyáltalán nem csacska módon — lesöpörte a kérdéseket az asztalról. Az történt az ülésteremben, hogy a T. Házat egy a Parlamentnek alárendelt végrehajtó intézmény tisztségviselője nem vette komolyan. Ka a képviselő úrból nem ez vált ki indulatokat, hanem az, hogy mindezt meg lehet írni, az nem jó. Higgye el: a hírlapíró éppen azért írja bíráló, olykor ironikus cikkeit, hogy a honatyáknak választóik majd a ciklus végén ne mondhassák: „Nem teljesíti föladalát. nem figyelt oda, s így következhetett be, hogy saját hibájának következményeit mások nyaltába varrja. Mindezt a nagy nyilvánosság előtt.. Bárd András A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet még tavaly év végén létrehozta a Group— 4 Hungária . Biztonsági Szolgáltató Kft.-t, amelynek az őrzés-védelem a feladata. A kft. budapesti és Pest megyei vagyonvédelmi szervezetének vezetője Jeszenszky Ferenc. A vagyonvédelmi felelős elöljáróban megjegyzi, hogy a nyugati országrészekhez képest a Pest megyei szovjet laktanyákban elfogadhatóbb állapotokkal találkoztak. Szerinte azért, mert a szovjetek is tanultak a kritikából, s a magyarok is tapasztalatokat szereztek, mit kell az átvételnél szemügyre venni. Az első pillanatban a laikusok falán arra gondolhatnak, miért kell arra pénzt költeni, hogy üres épületeket őrizhessenek. A hozzáértők azonban tudják. hogy a kihalt épületek és a környező területek is kínálnak számos csábító lehetőséget — drága vezetékek. csaptelepek, bontási anyagok — melyek kísértésbe hozhatják az arra járókat. Jeszenszky Ferenc hangsúlyozza. nem elég a jő szándékú amatőrök lelkesedése. az őrzést profiknak kell megszervezniük. Ez persze nem azt jelenti, hogy a Group—4 munkatársai strázsálnak minden üres laktanyánál, hanem azt, hogy az ő szakembereik irányítják a védelem megszervezését. Első teendőjük, hogy az adott településen — a helyi önkormányzat segítségével — kiválasztják azokat az embereket, akik alkalmasak lehetnek az őrszolgálatra. Nem árt, ha az illető valaha fegyveres testületnél szolgált, vagy legalábbis volt katona. Olyan emberek kellenek — teszi hozzá tréfásan a vagyonvédelmi felelős — akik a töltőtollat meg tudják különböztetni a töltényhüvelytől. Ha megtalálták az alkalmas személyeket, akkor a kft. munkatársai kétnapos helyi felkészítést tartanak a leendő őröknek. A terület nagyságától, az ott levő ingatlanok értékétől, fekvésétől függően meghatározzák. milyen felszerelésre, technikára van szüksége a csapatnak. Természetesen a kft. szakemberei folyamatosan ellenőrzik az őrségek munkáját, s ha kell, segítséget nyújtanak nekik. Jeszenszky Ferenc örömmel nyugtázza, hogy az önkormányzatok eddig még mindenütt elégedettek velük. A vagyonvédelem költsége természetesen nem a helyhatóságok, hanem az állam kasszáját terheli. A szovjet laktanyák, valamint a volt munkásőringa' lanok védelme a kft.-nek non-profit — nem nyereFelkerült a vagonra a gu-' lyáságyú is séges — tevékenység. A Group—4-nek azonban van üzleti vállalkozása is. nevezetesen különböző gazdasági szervezeteknél, bankoknál, pénzintézeteknél vállalnak vagyonvédelmet. Pest megyéből még nem érkezett hozzájuk ilyen felkérés — mondja Jeszenszky Ferenc — az ott levő cégek nyilván nem dúskálnak a pénzben. Elterjedtek olyan hírek is. hogy a felfogadott őrök horribilis összegért vállalkoznak a vagyonvédelemre. Valójában ennek inkább az ellenkezője igaz. A főleg nyugdíjasokból, munkanélküliekből verbuválódott őrök 70 forintos bruttó órabérért vállal jálc ezt a nem is veszélytelen munkát. Az sem mellékes, hogy közben a kisebb állag- megóvást — csatorna-, kerítésjavítás — is elvégzik, ügyelnek arra. hogy a környezet szép. rendezett legyen, néhol egész kis virágoskertet ültettek az alkalmi kertészek. S hogy az őrcsapat felállítása nem szükségtelen, azt bizonyítja az is. hogy az ellenőrzési napló tanúsága szerint nincs olyan hét. hogy 5—8 behatolási kísérletet ne követnének el. Minden településen jó a kapcsolatuk az önvédelmi csoportokkal és a rendőrséggel. A laktanyaőrök presztízsét növelheti, hogy Szentendrén és Piliscsabán a segítségükkel fogtak el körözött bűnözőket. — Mi akkor végezzük jól a munkánkat — mondja . Jeszenszky Ferenc —. ha az általunk őrzött épületekből egy szög sem tűnik eh . Hargitai Éva
