Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-23 / 94. szám
HARMINCHAT TÁBOR JÖVŐJE Kell ez nekünk, vagy inkább adjuk el? Alig másfél éve Pest megyében még 36 gyermek- és ifjúsági tábor működött. A rendszerváltás azonban alaposan megbolygatta a táborok tulajdonjogát is. A nagyobb részben mozgalmi és kisebben tanácsi tulajdonban lévő táborok zöme az önkormányzati vagyon része lett, s a legtöbb esetben fenntartójuk, működtetőjük is a régió közigazgatási egysége. nem csupán a mozgalmi cégtáblákat cserélték ki ön- kormányzatira, hanem a zsebükbe is nyúltak a gyerekek sorsáért költségeket vállaló helyi vezetők. Sajnos néhány korábbi tábor jövője még nemrég is kétséges volt. A tahi- tótfalui, a dunakeszi önkormányzat fontolgatta, kinyisson-e 'idén, vagy egyéb célokra hasznosítsa a táborát, s eléggé bizonytalan ai Csakhogy az újdonsült testületek tulajdonjogát olykor még mindig megkérdőjelezi, kétségessé teszi a meg nem született tulajdontörvény. Ha rövidesen nem lát napivlágot a hőn óhajtott, mindent egyértelműen tisztázó törvény, a szülőkre és a gyerekekre olyan nyár köszönt, amelyben csupán a napsugár és a levegő biztos, de az már egyáltalán nem, hogy mód nyílik-e a kettőt egy táborban élvezni. A kérdés korántsem mondvacsinált, hiszen a táborokat beindítani, fünh- tartani csak akkor érdemes, ha az önkormányzatok biztosak abban, hogy a magukéval gazdálkodnak. És mivel mindez pénzbe kerül, ez említett testületeknek egyáltalán nem mindegy, mire költik gyakran szűkös garasaikat. Persze o gyerekeken spórolni, táborok bezárását vállalni nem éppen népszerű feladat. Ráadásul évek óta sokkal kevesebben jutnak el a Pest megyei táborokba, mint ahányan erre igényt tartanának. A több mint egymilliós Pest megyében élő körülbelül százezer általános iskolásnak és negyvenezer közép- iskolásnak csak a tizede, huszonöt-huszonnyolc- ezer fiatal mehet táborba. A kötelező adatszolgáltatás megszűnése óta a megyei önkormányzatnak nincs összképe arról, hány tábor nyit ki a harminchatból ezen a nyáron, és hány cserélt gazdát. Kiragadott példaként annyi mégis szembeötlő, hogy szépen, gondosan előkészítve, dicséretes anyagiak ráfordításával valószínűleg újból megnyitja a kapuit az idén is a nagykőrösi és a ráckevei önkormányzat gye- reküdüiője. E két helyen érdi napközis tábor további sorsa. Megyei önkormányzati tulajdonban és fenntartásban mindössze két tábor maradt. A fennállásának idén 35. évfordulóját ünneplő zamárdi, amelynek felújítását egymillió forintért most végezték el. A Pest Megyéi Gyermek és Ifjúsági Alapítvány anyagi hozzájárulásával tovább élő zamárdi táborban ezerötszáz Pest megyei diák pihenhet, lubickolhat kéthetes turnusokban. Kismaroson pedig másik ezer iskolás kap helvet. Ez utóbbi tábor 35 férőhelyes, és nemcsak nyáron, hanem már áprilistói az év végéig várja a nyaralókat. K. K. Orsziigos pályázat Mesterségek művészete A Népi Iparművészeti Tanács, Siófok önkormányzata, Somogy Megye Ön- kormányzata és a Dél-balatoni Kulturális Központ Népi mesterségek művészete címmel országos pályázatot hirdet. Célja, hogy a kihalófélben lévő népi mesterségeket segítse felújítani és fejleszteni, ezenkívül olyan új használati tárgyakat segítsen létrehozni, amelyekben a hagyományos értékek ötvöződnek a mai kor igényeivel. A pályázatra mindazokat a hagyományos tárgyakat be lehet küldeni, amelyek nem tartoznak a Népi Ipar- művészeti Tanács által meghirdetett szakági — faragás, fazekasság, hímzés, szőttes — körbe. Azaz pályázni lehet népi bútorokkal, kovácsoltvas- és bőrtermékkel, szűcs- és kék- festőmunkával, mézeskaláccsal, népi játékokkal, késsel, népi hangszerre], tojásfestéssel. Ezenkívül be lehet küldeni népi öltözetet, kalapot, szarukészítményt — nem faragodat —, ló- szőrfonatot, népi ékszert, fűzött gyöngyöt, valamint fűzből, gyékényből, nádból és egyéb hazai anyagokból fonással készített használati és dísztárgyakat. A pályázatra csak üj, legfeljebb öt alkotás adható be. Az összetartózó tárgy együttes és garnitúra önálló pályamunkának számít. Más pályázaton vagy zsűri előtt már szerepelt tárgyak nem vehetnek részt. A műveken fel kell tüntetni a pályázók vagy a pályázó nevét. A munkákat legkésőbb május 12-íg a Dél-balatoni Kulturális Központ címére •— 8600 Siófok, Fő tér 2. kell megküldeni. Akik nem postán, hanem személyesen viszik be, azokat május 10-én, 11-én és 12-én 10 órától várják Siófokon, a Kálmán Imre sétány 3-ban a Balatoni Intéző Bizottság épületében. Az eredmény- hirdetés június 1-jén 11 órakor a siófoki Dél-bala toni Kulturális Központban lesz, ahol ugyanakkor szeptember 26-ig kiállítást nyitnak a pályamunkákból. ■ Jogi takácsok—— LakésiigyEhen Étéi®! végrehajtása ® üenyugdíi • adérása Slfarfási szerződés megtámadása # Z. S. érdi levélírónk házasságát a bíróság felbontotta, és neki ítélte meg a közös lakás kizárólagos használatát. Volt férjét lakáshasználati díj megfizető- - se ellenében távozásra kötelezte, aki azonban a letétbe helyezett pénzt nem vette fel, és elköltözni sem akar. Amikor jogerős ítéletben meghatározzák a felek kötelezettségeit, és azt nem hajtják végre, a jogosult végrehajtási eljárást kezdeményezhet. A végrehajtási eljárást az elsőfokú ítéletet hozott bíróságnál kell kezdeményezni, adott esetben végrehajtási lap kiállításával. A végrehajtó az eljárás megkezdésekor felszólítja a teljesítésre kötelezettet, hogy önként tegyen eleget az ítéletben meghatározottaknak. Ha a lakásban jogcím nélkül lakó személy elhelyezéséről maga köteles gondoskodni, de ennek felhívásra nem tesz eleget, a bíróság pénzbírságot szab ki terhére. Lehetőség varr arra is, hogy a jogcím nélkül lakó rosszhiszemű kötelezett elhelyezéséről maga a végrehajtást kétrő gondoskodjon lakás felajánlásával, vagy pedig befogadó nyilatkozat rendelkezésre bocsátásával. A felajánlott lakást a bíróság megvizsgálja, hogy az megfelel-e az áitala meghatározott követelményeknek. A . lakás megfelelősége - tárgyában hozott bírósági végzés ellen a rosszhiszemű lakáshasználónak ugyan jogában áll fellebbezni, ennek azonban nincs halasztó hatálya, és nem teljesítés esetén akár karhatalom igénybevételével is ki lehet kényszeríteni a bíróság döntését. • Munkaviszonya megszűnt P. P. vecsési lakatosnak. Mivel közel van a nyugdíjhoz, szeretne korengedményes nyugdíjba va- nulni, de közölték, hogy előnyugdíjra jogosult. Mi az előnyugdíj? — kérdezi. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény átfogóan szabályozta a munkanélkülivé vált dolgozók segítését. Ennek egyik formája, hogy bevezette az előnyugdíj intézményét.. Az előnyugdíj az életkoruk szerint nyugdíjkorhatárhoz közel álló munkanélküliek ellátását szolgálja. Megállapítását az kérheti, akinek az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb három éve hiányzik, legalább hat hónapja munkanélküli-járadékban részesül és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel (húsz év) rendelkezik, valamint részére megfelelő munkahely biztosítására a képzés lehetőségeit is beszámítva nincs kilátás. Az előnyugdíj megállapítására a társadalombiztosítási szabályok az irányadóak, és annak összegét o munkanélküliek szolidaritási alapjából kell átutalni. Az előnyugdíjas tehát nem a munkanélküliekre vonatkozó számítási szabályok szerint részesül juttatásban, hanem figyelembe veszik a szolgálati idejét és az átlagkeresetét. Az előnyugdíj alapjaiban eltér a korengedményes nyugdíjtól, amely a munkavállaló és a munkaadó megállapodásán alapul, míg az előnyugdíj a kötelező járulékfizetés alapján megilleti az arra jogosult dolgozót, Az előnyugdíj kifejezetten munkanélküliséghez kötődő ellátás, folyósítását a munkavállaló által létesítendő kereső tevékenység idejére meg kell szüntetni, ha az abból származó jövedelem eléri a mindenkori minimálbért. Jelenleg 7000 forint. • Egy pilisi nyugdíjasnak 15 öt» forint körüli nyugdija van, és mellette egy havi 1700 forintos jövedelemmel járó munkakört is betölt. Azt szeretné megtudni, hogy kell-e személyi jövedelemadót fizetnie. Vállalkozó föiskoki Vendégváró kollégium Zsámbékon a Tanítóképző Főiskolán is egyre több fejtörést okoz a fenntartási költségek biztosítása. A központi keretekből szűkén csordogáló segítség arra készteti az iskola vezetőségét, hogy egészséges vállalkozói szellemmel, maga teremtsen pénzügyi forrásokat. Bevételi lehetőségnek ígérkezik, hogy a nyári hónapokban — amikor a kollégiumból a vakáció idejére családjukhoz térnek vissza a diákok — az üres szobákat az idegenforgalomnak . kiadják. Tavaly már született ilyen kezdeményezés, ami akkor még szerény eredményeket hozott. Most már az idegenforgalmi idény kezdete előtt hozzálátnak az előkészületekhez, a szervezéshez. A megürült szobákban, négyágyas elhelyezéssel fogadhatnak 290 vendéget. Nemcsak szállás, hanem étkezési lehetőséget is biztosítanak az érkezőknek. A szabadidő eltöltéséhez rendelkezésre bocsátják az intézet uszodáját. A felújított kosárlabdapályán sportolási lehetőségeket teremtenek. Az előkészítő szervezés eddigi eredménye: három külföldi csoport jelentette be, hogy néhány napig Zsámbékon szeretne üdülni. Kérték, a szálláson kívül gondoskodjanak arról is, hogy megismerkedhessenek Zsámbék és környékének természeti szépségeivel és egyéb érdekességeivel. A nyári program keretében június 21—27. között itt rendezik meg az általános iskolások sakk-diákolimpiáját és július elején 50 fő részvételével itt tartják meg a honismereti szakkörök vezetőinek egyhetes táborát. K. Z. S3a csütörtök, okkor 31 ezer Átlátszó üvegügyek Minden vásárlónak akad rossz tapasztalata az üres üvegek — szaknyelven göngyölegek — visszaváltásával kapcsolatban. Az első nagy kérdés, hogy visz- szaveszik-e egyáltalán? Ez nálunk nem jó! — jelenti ki magabiztosan az „Illetékes” arra a kóláspa- lackra, amiért betéti díjként kifizettünk annyit, amennyit. A szomszédban talán visszavennék, de nincs rekesz, szóval a göngyöleg olyan befektetés, ami keveseknek, térül csak vissza. Ám ki gondolná, hogy a güngyölegipar, egyszerűbben üvegvisszaváltás, némi csalással fűszerezve, nagy pénzeket hozhat a konyhára. Akad azért olyan is, akinek ez eszébe jutott; történetünk főszereplőjének, Békési Lászlónak, aki jelenleg előzetes letartóztatásban van. Tegyük rögtön hozzá, nem csupán az átlátszó üvegügyletek miatt. Eljárás indult ellene egy másik sikkasztási históriából eredően, továbbá négy betörés is terheli a számláját. Ám térjünk vissza az üvegekhez, melyeket Békési László, az Interglob szállítási cég gépkocsiveze- tőjeként fuvarozott szerte az országban. Nem túlságosan hosszú ideig, mert néhány hónap után, igazolatlan hiányzások miatt felmondtak neki, majd később ittas járművezetés miatt bevonták a jogosítványát. Ám felmondás után az egykori gépkocsivezető tulajdonában maradt a cég bélyegzője, s ezzel hónapokon keresztül senki sem foglalkozott. Egy ilyen bélyegző pedig sokféle manipulációra adhat lehetőséget! S mivel Békési úr vállalkozó szellemű férfiú, meg is próbálkozott vele, a gödi Dunamenti Termelő- szövetkezet egyik boltjában. Megállapodott az üzletvezető nővel, valamint helyettesével abban, hogy maszek vendéglőkből odaviszi, ott gyűjti az üres üvegeket, melyeket azután egy tételben elszállít, s ezért rekeszenként fizet a két hölgynek húsz forint hálapénzt. Ma még nincs pontosan tisztázva, hogy mennyi üveget vitt a gépkocsivezető valójában, a boltvezető első vallomása szerint mindössze egyetlen szállítmányt. Ám ez a vallomás később módosult. Az viszont tény, hogy Békési úr minden csütörtökön felvett a vegyesbolt pénztárából 31 ezer forint üvegpénzt, aminek átvéte- . lét bélyegzővel igazolta. S tartottak ezek a csütörtöki . látogatások egészen addig, míg 1,7 millió forintra rúgott a csalásból eredő hiány. Kétségtelen, hogy a termelőszövetkezet ellenőrei meglehetősen későn ébredtek, ugyanis az Újpesti Közért egyik boltjában . is bedobta Békési úr ezt a trükköt, de ott már negyvenezer forintnál felderítették, hogy valami nem stimmel. Kinek mennyi jutott a pénzből? A két hölgy — akiknek azóta felmondtak . — azt állítja, hogy ők csak rekeszenként húsz forintot, összesen 111 ezer forintot kaptak, s megtévesztették őket a jogtalanul használt bélyegzővel. Békési úr szerint osztoztak. Az ügyben még folyik a rendőrségi vizsgálat. Ga. J. A nyugdíj, a mezőgazda- sági tagok öregségi és munkaképtelenségi járadéka, a mezőgazdasági szövetkezeti tag özvegyének özvegyi járadéka, továbbá a tagsági pótlék egész összege adómentes. Mindez azt jelenti, hogy bármilyen nagyságú is az ebből származó jövedelem, utána adót nem kell fizetni. Ha valaki a nyugdíj mellett egyéb jövedelemszerző tevékenységet folytat, akkpr a nyugdíj és az adott évben szerzett egyéb jövedelem együttes összegének évi 108 000 forintot meg nem haladó része után nem keltádét fizetni. Aki legalább 67 százalékban csökkent munkaképességű, de rokkantsági nyugdíjban nem részesül, az adótörvény szempontjából nyugdíjban részesítettnek tekintendő. Nyugdíjas esetében tehát a fizetendő adót úgy kell megállapítani, hogy az adóalap után a kedvezmények szerint kiszámított adóból le kell vonni azt az összeget, amely a vele azonos összjövedelmei személyt adóként terhelné. Ha tehát olvasónk nem nyugdíjas lenne, 180 000 plusz 20 400, összesen 200 400 forint után fizetne személyi jövedelemadót. Az így megállapítandó összegből azonban az első, 108 000 forintra eső adót le kell vonni, és csak a különbséget kell megfizetnie. Ha a nyugdíja a példa szerint Ifi 700 forint lenne, akkor adófizetési kötelezettség egyáltalán nem terhelné. • Eltartási szerződést kötött eß’y magát megnevezni nem kívánó Özvegyasz- szony a szomszédban lakd idős bácsival. A szerződé« megkötésekor nem lehetett arra gondolni, hogy egy súlyos influenza következtében négy hónap (Nil a szerződés aláírását követően meghal. Az elhunyt gyermekei most azt mondják, kifizetik a négy hónap tartást és ezzel az ügy részükről el van intézve. A tartási szerződésben általában az eltartó arra vállal kötelezettséget, hogy az eltartottat saját, vagyona terhére ellátja, és ennek fejében az eltartott halálát követően annak a tartási szerződésben meghatározott vagyonát megszerzi. A tartási szerződés megkötésekor tehát a felek bizonytalan időre vállalnak kötelezettséget. Általában kétséges, hogy a gondozott meddig él, vagyis a kikötött szolgáltatásokat mennyi ideig veszi igénybe. A szerencseszerzödésnek is nevezett megállapodás -tehát jogszerűen az örökösök részéről nem támadható meg. Más lenne a helyzet akkor, ha adásvételi szerződéssel jutott volna levélírónk az általános forgalmi érték alatt az ingatlanhoz. Ilyen esetben ugyanis, ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik; felet az ajándékozás szándéka vezetné, feltűnően nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedő fél a szerződést megtámadhatja, ami azt jelenti, hogy a szerződés előtti állapotot vissza kell állítani, és a feleknek az egymás számára nyújtott szolgáltatással, ellenszolgáltatással el keli számolni. Dr. Sink a Imre