Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-20 / 92. szám
Erdőgazdaság mellett nem jó lakni, mert sok fűrészport kell beszívni, — módosíthatnánk a népdalt, ha történetesen a pusztavacsi fafeldolgozó mellett laknánk. Látogatóként csak pár percig van módunk az oxigén mellé — csemegeként — egy kis fűrészporral kedveskedni tüdőnknek, az itt dolgozók azonban jóval rendszeresebben, teljes műszakban rongálhatják egészségüket. A fűrészSzívja, iujja üzem elszívóberendezése nemcsak szív, fúj is! Comolygó fűrészpor- felhöt bocsát a fatelepre, mely finom, világos- barna púderként rakódik le autóra, emberre, uzsonnára, jegyzetfüzetre válogatás nélkül. A legközelebb álló kezelőszemélyzet arcát legalább két milliméter vastagon fedi. Le sem törlik, úgyis azonnal érkezik az utánpótlás. Talán nem is tudják milyen bajt okoznak maguknak, ha huzamosabb ideig fűrészport lélegze- nek be. Ha tudnák, — feltételezem — nem állnának olyan nyugodtan a gomolygás közepén, hatezer forintos bruttó fizetésért! Telik majd ebből szanatóriumra? P. E. I. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM 1991. ÁPRILIS 20., SZOMBAT D A BAS I MEGJELENIK MINDEN HÉT FŐN, SZERDÁN, PÉNTEKEN, SZOMBATON A hétfő fözelékes nap Nem a pénzért üres ételhordók várják ftz ebédet Kulima Józsefné konyhájának ablakpárkányán. Ma lebbencsleves és diós tészta kerül a lábas- kákba. Ida néni kezében fürgén jár a kés, ahogy a gyúródeszkán apróra vágja az első leveles tésztát, a többi öt kiterítve várja sorsát a szobában. Mindig itthon készíti a tésztákat tíz kosztosa nagy örömére. Többen is szívesen ennének a konyhájáról, csak hát az önkormányzatnak nincs több pénze. Az újlengyeli orvos, dr. Megyeri István kezdeményezte még tavaly, hogy a leginkább rászoruló idős, beteg embereknek házhoz kéne szállítani az ebédet. Széles Jánosnét — Kulima Józsefné lányát — beszélte rá, vállalja el az ebédkihordást a hernádi téesz konyhájáról, majd továbbfejlesztették az ötletet: legjobb lenne, ha helyben főzne valaki. Széles Jánosné nyugdíjas édesanyját szemelte ki a feladatra, aki először sza- bódott, félt, hátha valakinek nem ízlik majd a főztje, de elvállalta. Nem a pénzért tette, inkább karitatív meggondolásból, ha figyelembe vesz- szük, hogy a főzéssel fogyasztott gáz- és villany- számlát maga fizeti, saját konyhafelszerelését használja, maga vette a megfelelő méretű lábasokat, fazekakat és a tároláshoz a nagy hűtőládát. Mindezt havi 2000 forint tiszteletdíjért. A lánya ugyanennyit kap az étel hordásért. Nyersanyagra személyenként napi 50 forintot kap. Mindnyájan járunk közértbe. tudjuk, milyen drága az élelmiszer, könnvű kiszámolni, mi telne ebből az 50 forintból, ha nem használná fel a maga termelte Készül a leveles tészta Ida néni konyhájában (Petényi István felvétele) DABASl HÍRLAP Vezető munkatárs: MRtula Gy. Oszkár. • Munkatárs: Pachner Edit. • Fogadónap minden hétfőn 14-től 17 óráig a szerkesztőségben. Címünk : Bp. VIII. kér.. Somogyi B. u. 6. sz. Pf.: 311. ír. SZ. 144«. Telefon: 138-2339/283 zöldséget, gyümölcsöt is. Gyerekkorában tanult meg nagy konyhát vezetni, amikor édesanyja meghalt, s ő 12 évesen — mint öt gyerek közül a legnagyobb — átvette a háztartást. Nagy- nénjétől és szomszédaiktól tanulta meg a szakácsművészet mesterfogásait. Annyiféle ételt ismer, hogy nem okoz gondot a heti étrend összeállítása. Kialakultak a hagyományok. Így például hétfő a „fözelékes nap”, kedden rendszerint tésztás étel készül, de ha az igények úgy diktálják, változhat a menü. Elmúltak aggodalmai, mert eddig még nem hallott panaszt a főztjé- re, pedig a közös tanács megszűnése óta már nem ingyen kapnak ebédet az öregek. Szegény az önkormányzat, kénytelen volt 25 forintot felszámolni ebédenként, és ha fizetni kell, rendszerint kritikusabbá válnak az emberek. Hamarosan megnyitják szomszédságukban az új szociális foglalkoztatót, ahol konyha is lesz. Ida néni válláról lekerül a napi főzés gondja, de nem örül túlságosan: hiányozni fog neki. Szívesen főz, örömét leli a rendszeres munkában, ismeri és szereti a „kisöregeket”, akiknek ebédet készít. Lídia lánya felvetette, mi lenne, ha a szociális foglalkoztatóban is elvállalná a főzést. Még gondolkozik — de lehet, hogy fél év múlva ott fogunk találkozni. Pachner Edit L ÉVFOLYAM, 34. SZÁM 1991. ÁPRILIS 20., SZOMBAT TÁPIÓM MEGJELENIK MINDEN KEDDEN, CSÜTÖRTÖKÖN, SZOMBATON Vágyálom a telefon? (III.) Nem csüggednek, szervezkednek A fő- és mellékállomások száma Pest megyében 63 ezer, a száz lakosra jutó beszélőhelyek száma 6,34, ezzel utolsók vagyunk a megyék között. A száz lakásra jutó főállomások száma még rosszabb képet mutat, a 10,2 országos átlaghoz képest csak 5.3. A lakásokban felszerelt főállomások száma jelenleg közel 19 ezer, de a telefonra várakozók száma eléri a 37 ezret. A tápiómenti térségben még ezeket az adatokat is megirigyelik az emberek. Eddig a megyében a távközlési fejlesztések alapvetően két konstrukcióban valósulnak meg: a Budapest- vidéki Távközlési Igazgatóság programja szerint, saját erőforrásai felhasználásával, valamint elsősorban helyi forrásokra támaszkodó önerős fejlesztésekkel, amelyeket esetenként az igazgatóság anyagilag is támogat. KÜLÖN UTAKON? A korábbi önkormányzat még a tanácsrendszer idején a távközlési fejlesztések megvalósításához 1988-ban 13J5 (Cegléd, Nagykőrös, váci körzet), 1989-ben 11 millió forinttal (Dunakeszi, Pomáz) járult hozzá. 1990- ben pályázati rendszer keretében 29 millió forint céltámogatásban részesült 12 település a folyamatban levő és a helyi erőforrásokat is felhasználó beruházások befejezésének elősegítésére. — A nagykovácsiak példáját a távközlési vállalat szeretné modellértékűnek tekinteni — summázza véleményét Jutási István villamosmérnök, a Telecom Hungária Kft. tervezési igazgatója. — Nekünk viszont az a véleményünk, hogy az a megoldás nem lehet modellértékű, mert nincs gazdasági alapja. Egy kis területen működő telefontársaság sohasem lehet rentábilis, mert a telefon- forgalom kilencven százalékú csak kifelé áramlik, ami azt jelenti, hogy a bevétel nagy részét át kell adni a távközlési vállalatnak, amely továbbítja a hívásokat. Már végeztek számításokat, hogy mekkora az a legkisebb egység, amely még gazdaságos lehet. Pest megyénél kisebb régió már nem igazán gazdaságos. Természetesen a távközlési vállalat lemondhat a bevételről, és akkor a tápiómen- tiek számára Nagykovácsi is lehet modellértékű. A régió önkormányzatainak polgármesterei tanácskoztak már telefonügyben. A szecsőiek kezdeményezése rosszallásra talált: mert hogyan is mernek külön utakon járni?! Ofella József akkor is elmondta, hogy ők nem a térség ellenében kezdtek „önszerveződni”, őket keresték meg elsőnek, kaptak rajta, és rögtön munkához láttak. Ofella József véleménye: ha a magánvállalkozások fellendítésétől várják az országos gondok enyhülését, akkor a helyi önkormányzat sem tehet okosabbat, mint hogy ösztönzi a helybeli vállalkozásokat. Ehhez a telefon nélkülözhetetlen. Ha nem lesznek virágzó vállalkozások, amelyek képesek finanszírozni az önkormányzat kiadásait, akkor a testület helyi adókat lesz kénytelen kivetni, és rohamléptekkel haladunk az elszegényedés felé. Rossz hírű közbiztonságunk ugyancsak javítható lenne a telefonhálózat fejlesztése útján. A lakásukat, kisebb- nagyobb vagyonukat féltő emberek bizonyára szívesen vennék, ha a telefonhálózat kiépítése során — mintegy ráadásként — készülne egy betörésjelző rendszer, melynek szálai a helyi rendőrőrsre futnának be. Ugyancsak ráadásként a kábeltelevízió bevezetésére is mód nyílna. De ez már a távolabbi jövő. TETEMES KAR Reálisnak látszik, hogy lesz külső befektető, hiszen a fejlett világban a távközlés jó üzlet. A megalakítandó részvénytársaság mégis elsősorban a helybeli Bolygónk veszélyben van, a környezeti katasztrófák mögött legtöbbször tudatos emberi cselekedet áll. Mi, fiatalok ez ellen nemigen tehetünk, de lakóhelyünket, életünket formálhatjuk. Ebben a rohanó világban az embernek nem marad ideje pihenésre, kikapcsolódásra. Egészségére nem figyel, holott a betegséget megelőzni kell. Az utcán levő szemét ugyan bántja a szemét, de nem ő dobA Föld napján ta el. Ezen a szemléleten változtatnunk kell! — vallják a nagykátai fiatalok. Ezért április 22-én délelőtt a helyi boltok előtt lányok kínálnak kóstolót friss barna kenyérből és azt is elmondják az embereknek, hogy milyen bajokat előzhetnek meg, illetve orvosolhatnak, ha több ilyen kenyeret fogyasztanak. A fiúk az utakat, árkokat, parkokat fogják megtisztítani az összegyűlt szeméttől és az elkövetkező hétvégeken fel akarják számolni a város körüli szemétdombokat is. Délután 5 órától a szeptemberben alakult fúvószenekaruk játszik polkákat, keringöket a park színpadán, majd közös éneklést terveznek Udvari Tamás gitárkíséretével. befektetőkre számít, és lehetővé teszi, hogy akár a meghirdetett lakossági hozzájárulás többszörösét is jegyezze valaki. — A manapság korszerűnek tekintett telefonközpontok több ezer állomást fognak össze. Mivel községünkben jó esetben is legfeljebb ezer érdeklődőre lehet számítani, indokolt, hogy a szervezésbe bevonjuk a környező falvakat is. összehangolt fellépés esetén nagyobb az esélyünk arra, hogy az országos fejlesztési tervekben előbb figyelembe veszik térségünket — hangsúlyozta Ofella József. A magyar gazdaságot évente legalább a nemzeti jövedelem tíz-tizenöt százalékát kitevő kár éri csak a távközlés elmaradottsága miatt — állítják a szakértők. Ez az összeg — száz- húsz-száznyolcvan milliárd forint — éppen annyi, mint az ország évi kamat- és adósságtörlesztési terhe, vagyis két-három milliárd dollár. Ebben azonban még nincsen benne az a több milliárd dollár veszteség, amit azért szenved el az ország. mert ilyen infrastruktúra mellett a külföldi (működő-) tőke nem hajlandó bejönni az országba. Csak Pest megye vonzáskörzetében milliárd dolláros nagyságrendűre tehető ez a kár. NE CSÜGGEDJ! A telefonhálózat fejletlensége miatt tehát szolidan becsülve is, legalább évi öt-hat milliárd dollár kár éri az országot, ha a különböző veszteségeket összesítjük. Ez az összeg körülbelül akkora, mint amennyi forrásra szüksége lenne az országnak 1991-ben az esedékes kamat- és adósságtörlesztés, a KGST-kereskede- lem összeomlása és a dollárelszámolásra való áttérés, valamint az öbölválság nyomán felszökött olajárak miatt. Nyilvánvaló tehát, hogy az egyik legfontosabb feladat a gazdaságban a távközlés — s vele együtt a közút- és vasúthálózat — fejlesztése. „Mi lesz veled. Tápió- mente?” — tette fel a kérdést az egyik képviselő-testületi tag társának. Az némi biztatásként megveregette a vállát: „Ne csüggedj, szervezkedünk; telefont akarunk!” Reméljük, a további fejleményekről hamarosan tájékoztathatjuk olvasóinkat. Deák Attila (Vége) tapiömenti hírlap Vezető munkatárs: Matula Gy. Oszkár. • Munkatárs: Deák Attila. 6 Fogadónap minden csütörtökön lő—12 óra között Nagykátán a művelődési központban.
