Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-20 / 92. szám

Jólesik a mozgás Gimnazisták tornaórája, avagy jólesik egy kis futás a matcmatikadolgozat után (Erdősi Ágnes felvétele) Felelőtlen ember mindig akad HÁZALNI TILOS! Sokan talán nem is tud­ják, hogy az arra illetékes egészségügyi szervezetek kontrollját mellőző árusí­tásoknak — s itt elsősorban az állati eredetű élelmisze­rekre gondolunk — hallat­lanul súlyos következ­ményei lehetnek. Termé­szetesen e félelem ürügyén az sem lehet cél. hogy el­veszni hagyjunk sokmilliós értékeket. Ehhez viszont tudni kell, hogy a tej. a hús, és húskészítmények köz­vetlen értékesíthetőségének kidolgozott szabályai és szigorú korlátái vannak. Alapvető követelmény — ahogyan dr. Kassay Jó­zsef főállatorvos megfo­galmazta —, hogy kizá­rólag egészséges állattól származó nyersanyagból, csak egészséges emberek — megfelelő feltételek mel­lett — állíthatnak elő kész-, illetve félkész ter­mékeket. Ugyanez vonat­kozik az értékesítési lánc­ra. hiszen az ellenőrizhe­tetlen és szabálytalanul tör­ténő tárolás, árusítások alkalmával is bekövetkez­het a termékek romlása. Már ebből az általánosítás­ból egyértelműen kitűnik, hogy például sertéshúst közfogyasztásra — vagyis a kereskedelembe — bo­csátani csak vágóhídról. ál­latorvosi vizsgálat után sza­bad, s ott forgalmazható, ahol állapota nem romol­hat. — Ezek szerint teljesen szabálytalanul jár el és fe­lelősségre vonható az, aki például otthon méri ki a disznóhúst. — Nos. a gazdasági-jogi vonatkozásokat én most nem akarom feszegetni. Mint állatorvos, elsősorban az élelmiszer-higiéniai ré­szét tartom elsősorban fon­tosnak. Erre a szempontra alapoz az egészségügyi tör­vény idevonatkozó fejeze­te is, amely kimondja, hogy csak arra felkészült élel­miszer-ipari üzemeknek van joguk húst, húskészítménye­ket előállítani, forgalomba bocsátani. A füstölt áruk, így a házi sonka, szalonna, olvasztott zsír kivételével, amiket mondjuk piacra is kivihet az illető, a vágást követő 3 hónapon belül. Ehhez is állatorvosi vizsgá­lat szükséges, illetve annak alapján adható ki 3 napra szóló egyszeri szállítási en­gedély. Az ellenőrzés költ­ségei egyébként minimáli­sak. — Hogyan szabályozzák a tej közvetlen árusítását? — Ha nem gyűjtőbe szál­lítják. eladhatják háztól is, vagy kivihetik a piacra, s az arra kijelölt helyen mér­hetik orvosi és állatorvosi igazolás birtokában. Tilos azonban házalni a tejjel. Sajnos a tej forgalmazása a kereskedelmi egységek­ben sem mindenütt kifo­gástalan. Az eladók is meg­feledkeznek olykor a köve­telményekről. A frissen fejt, pasztőrözetlen tejet 3 órán túl már nem szabad forgalmazni. Ebből követ­kezik. hogy boltokban csak pasztőrözött kannás tej áru­sítható — ahol a hűtés nem oldható meg. — Gyakorlata során ta­lálkozott-e kirívó, esetleg az egészséget is egyértel­műen veszélyeztető sza­bálytalansággal? — Sajnos országszerte sok rossz példa adódik mostanában. Itt a vonzás- körzetben még nem kellett senki ellen eljárást indíta­ni. noha jönnek hírek in- nen-onnan húskimérésről, tejjel való házalásról. Az igaz. hogy az utóbbi húsz évben a szarvasmarha-ál­lományt sikerült mentesí­teni a gümőkórtól, brucel­lózistól, más kórokozóktól, de bármikor előfordulhat megbetegedés, ha nem egészséges tehéntől fejt te­jet isznak. Nos, nem akarok senkit megbántani, de de tény, vannak emberek, akikben megvan a hajlan­dóság arra is, hogy akár beteg sertés húsát is fel­dolgozzák, eladják. A vevő pedig nem tudhatja, mi ke­rül az asztalára a kocsi cso­magtartójából. Ezért lá­tom nagyon veszélyesnek a hús. tej ellenőrizetlen árusítását — fejezte be a tájékoztatónak szánt gon­dolatsort a főállatorvos. M. J. UHF 31 rrt er • 1 evemozi Az április 21-i, vasárnap délutáni tévémoziban öt kisfilmet vetít a Kecske­méti Televízió a Magyaror­szág állatvilága sorozatból, 15 órától. A 22-i, hétfői magazinműsorban két nagykőrösi téma szerepel, a gimnáziumi oktatás reform­járól, illetve a laktanyák hasznosításáról. Ez a mű­sor este 8-kor kezdődik. Jk a nap Azt csak egyesek hiszik, hogy az ember tapasztalata elhanyagolható erőforrás. Manapság a vállalkozás szabadságát illik isteníteni, meg azt, hogy az érzelmi kötődés nem is fontos egy munkahelynél. Szerintem igazán komoly emberek so­hasem hitték el az ilyesfaj­ta badarságokat. Igaz, eh­hez is tapasztalat kell, s mint tudjuk, az nem az ifjú titánok sajátja. Tehát a magam részéről csak gratulálni tudok a Dél-Magyarországi Áram­szolgáltató Vállalat illeté­keseinek, akik észben tart­ják azt, hogy a kor az múló állapot, s a nyugdíjasok megbecsülése, beavatása a legújabb tervekbe valamifé­le olyan többletet is ad a ma dolgozóknak, amelynek értéke pénzben nem is ki­fejezhető. A nyugdíjas is jól jár, érezve a törődést, de örül az aktív dolgozó is: lám, ő is pontosan ugyan­ilyen fontos lesz. Az ér­zelmekről ne is beszéljünk. Aki belehallgatott a nyug­díjasénekkar áhítattal teli produkciójába, az tudja, mire gondolok. De szép lenne, ha másutt sem rettennének meg a mú­ló, pii’ln'.atnyi érdekeiket szem előtt tartó percembe­rek értékeket elsöpörni kí­vánó hangos magamuto­gatásaitól . . . t (ballai) NAGYK°ROS| wíifa XXXV. ÉVFOLYAM,“ 92. SZÁM 1991. ÁPRILIS 23., SZÓMBA f A beosztott pedagógusok megkapják Átlag tíz százalék Többször szó esett már ezeken a hasábokon is a peda­gógusok béremeléséről. S miután c szakma művelői így a reflektorfénybe kerültek, a kevésbé tájékozott olvasó talán azt is hiheti, hogy már valami óriási fizetést visz­nek haza a tanárok. Nos, azt, hogy nagy vagy sem, meg- ítélhctetien dolo^Rak tartom, tény viszont az, hogy vég­re a nagykőrösi képviselő-testület e tárggyal foglalkozó sokadik ülésén a beosztott nevelők vonatkozásában legalább döntött az ügyről. Persze, nem volt az ilyen egyszerű ... A művelődési bizottság két hónapos munkával a bérek tekintetében átvilá­gította Nagykőrös óvodáit, az általános iskolákat, a Dalmady Győző utcai is­kolával és a zeneiskolával egyetemben, s a három középiskolát is. Ennek alapján tízoldalas summá- zat született, majd több változatban kidolgozott béremelési javaslat. Ennek birtokában kezdte el a tár­gyalást a testület, választ kapva Kustár Tamás kér­désére — másra lehet-e használni e pénzeket (nem) —. illetve dr. Toros László felvetésére; van-e lehető­ség a további béremelésre? (Nincs). Kustár Tamás azt mond­ta, teljesen elfogulatlan, és új szempontok szerint ha­sonlította össze az általá­nos iskolákat. Méghozzá annak alapján, hogy vala­mennyinek a feladata pon­tosan ugyanaz, ugyanak­kor a bérügyi helyzetük teljességigei különbözik egymástól. Két példát is mondott. Az Arany János iskola egy tanulójára az összes kifizetett bérből 1570 forint jut, míg a Kos- suth-iskolánál 1140 forint. Ugyanakkor ez utóbbi in­tézménybe több hátrányos helyzetű gyermek jár. Ép­pen ezért például az Arany­iskola pedagógusainak tu­domásul kell majd venni, hogy k-isebb lehet a bérük mint most, hiszen az el­vont pénzeket a leterhel- tebb pedagógusoknak kel­lene adni. Ennek értelmé­ben az egész béremelési eljárás — az elemzések megtörténtéig — halasztá­sát kérte. Szentgyörgyi Gergely el­mondta, a bér odaítélése határidőhöz kötött, a szen­vedő alanyok a pedagógu­sok lennének, és a felmérés alapjául szolgáló átvilágí­tási szempontok megvita­tása is bonyadalmakat okozna. Deák György egyetértve Kustár Tamás értékelésével azt mondta, hogy végre kell hajtani a béremelést, de arra is le­gyen figyelemmel, hogy a városi szinten legjobban finanszírozott, iskola bérát­laga is a megyei átlag alatt van. Szerinte az okozza a pedagógusbérgondokat, hogy a város aiulfinanszí- rozottsáiga mellett tíz éven­te felvállal egy-egy anyagi erejét jelentősen meghala­dó iskolaépítést, és a be­ruházások mellett mindig 1c tudták söpörni a bér­emelési igényeket. Dr. Bozlék Mihály ezzel szemben úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi helyzetért nem az iskolák építése a felelős, sokkal inkább az döntött a különbségeknél, hogy az igazgatók milyen kapcsolatokat építettek ki a város vezetésével. Czira Sándor elmondta, a testületet nem tájékoz­tatták megfelelő mérték­ben az elveikről. Elgondolá­sa szerint a gimnázium a legmagasabb rendű oktatá­si forma, tehát az ott dal* gozó pedagógusokat kell a legjobban megfizetni, s nem lehet a Toldiban több fizetést adni. Éppen ezért az előterjesztés megváltoz­tatását javasolta. A Toldi képviselője el­mondta, ők fenntartással fogadják a hozzájuk infor­mális úton eljuttatott elő­terjesztési javaslatot, hi­szen az abban szereplő és a Toldira vonatkozó szám­sort az iskolával nem is egyeztették. A bizottság két hónapos tárgyalása alatt az iskolát nem ke­reste meg ebben a kérdés­ben, és adatkérő levelük is pontatlan, jóformán értel­mezhetetlen volt. Ezt követően a testület nem tudott határozni a béremelésről és szünetet tartottak. E tíz perc alatt bizonyára egyezségek szü­lettek, mert újra napirend­re tűzték a kérdést, és az ezt követő szavazás után már döntöttek a 10 száza­lékos béremelés ügyében. Az iskolavezetők béréről később döntenek, az erről folytatott vitát egy másik lapszámunkban ismertet­jük. B. O. Madarászok, közetgyűjtők Ártatlan mániák L. úr történeteket tud arról, miként válhat las­sacskán családi mániává valamely ártatlan szenve­dély. Meglehet, irigyli azt, ki imigyen nagy hatással tud lenni környezetére, szemben az ö hobbijával, amely inkább megtépázta, mintsem erősítette a csa­ládfői tekintélyt. Dacára annak, hogy L. úr szélesebb kitekintésben nevet szerzett magának, s komoly ismere­tekre tett szert az apró álla­tok életmódját, tenyészté­sét illetően. A feleség bi­zonyára megértőbb lett vol­na e mánia iránt, ha a férj nem a lakást jelöli ki a hörcsögök meg a fehér ege­rek életteréül. Tekintve aztán, hogy a békesség mindennél fontosabb, no és egereit se akarta a macs­kák prédájára hagyni, ka­litkáival örök időkre a ga­rázst rendezte be. Az már csak az én felté­telezésem, hogy az ilyesféle családi nézeteltérésekkel magyarázható, miért olyan gyér a díszegértenyésztők tábora. Ámbár L. úr állít­ja, kivételes az ő hobbijá­nak nyomorúsága, szerinte a nagyvárosok panelházai­ban legalább annyi egér szolgál a lakók épülésére, mint papagáj vagy pinty. Ű már csak jobban tudja, mindeneseire a diszmadár- cs kisállattenyésztők klub­jának legutóbbi kiállításán úgy látszott, kitüntető fi­gyelemmel veszi körül a közönség a különös kis ál­latokat. Persze ennek az is oka lehet, hogy a csicsör- kék, selyemtyúkok, papa­gájok és sebrikek közt fur­csa kontrasztként jelentek meg a pofazacskóikat tö­mő, motollát szüntelen pör­gető fehér egerek, szíriai a ranyhörcsögök. Azóta, hogy a díszmada­rászok egyéb más díszálla­tot tenyésztő kollégáikat is egyesületükbe fogadták, el­jövendő bemutatóikon még inkább számítani lehet majd érdekességekre, meg­lepetésekre, túl a madara­kon. S hogy mindezt nem öncélúan teszik, arra bi­zonyosság ez utóbbi sereg­szemle is, ahová a tagokon kívül mindenki mást meg­hívtak, aki tenyésztőként vagy akár gyűjtöszenve- déllyel valamilyen módon kötődik az élővilághoz, a természethez. Az már ha­gyomány, hogy a kalitkák mellé valamely virágker­tész is kirakja cserepeit. Legutóbb Illés Sándor cse- mői gazdálkodó tette köz­szemlére virágait, mintegy reprezentálva minő botani­kai csodákat képes mű­velni az, aki ismerője a növényvilágnak. Voltaképpen Kákái Lász­lót is a madarászok fedez­ték fel. A rendőri pályára lépett, Szegedről elszárma­zott olajbányász Kőrösön az egyetlen úgymond igazi ásványgyűjtő, aki nem el­sősorban a vitrint díszíteni cipeli haza a köveket. A vérbeli barlangjáróla közé tartozik, szerzeményeiből el nem adna egyet se. De hát mi értéke lehet egy feketén csillogó piritdarab- nak, a háromkirályoknak keresztelt tompán fénylő kalcittömbnek, a fél kiló- nyi dolomitnak? Kákái László szerint pénzzel nem is mérhetőek. Számára 20 millió év előtt- ről hoznak üzenetet a kö­vek, mert ismeri őket, ért a nyelvükön. És mindegyik­nek története van. hiszen kirándulásokon gyarapod­nak az ásványvilág gyöngyszemei. A túrákról hátizsákkal tér meg a gyűj­tő, s a határőr olykor gond­terhelt, mert nem talál a szállítmányhoz vámsza­bályt, s küldi hát útjára is­ten hírével a különös ide­gent. Csak hát ahogy zárnak be sorra a bányák, úgy apad az ásványgyűjtő sze­rencséje. Majd többet fá­rad, mert íme, úgy látszik, érdemes: nagy az érdeklő­dés asztalánál, hálás a pub­likum. A Díszmadár- és Kisállat­tenyésztők Egyesülete egyébként a gyengén látók javára ajánlotta fel a ren­dezvény bevételének jó ré­szét, s szeretnék majd sű­rűbben megismételni azt hasonlóképpen jótékony céllal. Legközelebb május elsején a Pálfájában talál­kozhatunk velük. M. J. NAGYKŐRÖSI HÍRLAP Nagykőrös, Hősök tere 5., II. emelet 30. • A szer­kesztőség vezetője: Ballai Ottó. G Munkatárs: Mik- lay Jenő. ® Postacím: Nagykörös, Pf. 23. 2750. Te­lefax és telefon: (20) 51­398. Telex: 22-5708. • Hir­detésfelvétel: kedd 10-től 12-ig, csütörtök 13-tól 15- ig a szerkesztőségben. • Híreket, információkat munkanapokon 8-tól 10-ig várunk. • Szerkesztői ügye­let: szerda 10-től 13 óráig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom