Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-20 / 92. szám
Jólesik a mozgás Gimnazisták tornaórája, avagy jólesik egy kis futás a matcmatikadolgozat után (Erdősi Ágnes felvétele) Felelőtlen ember mindig akad HÁZALNI TILOS! Sokan talán nem is tudják, hogy az arra illetékes egészségügyi szervezetek kontrollját mellőző árusításoknak — s itt elsősorban az állati eredetű élelmiszerekre gondolunk — hallatlanul súlyos következményei lehetnek. Természetesen e félelem ürügyén az sem lehet cél. hogy elveszni hagyjunk sokmilliós értékeket. Ehhez viszont tudni kell, hogy a tej. a hús, és húskészítmények közvetlen értékesíthetőségének kidolgozott szabályai és szigorú korlátái vannak. Alapvető követelmény — ahogyan dr. Kassay József főállatorvos megfogalmazta —, hogy kizárólag egészséges állattól származó nyersanyagból, csak egészséges emberek — megfelelő feltételek mellett — állíthatnak elő kész-, illetve félkész termékeket. Ugyanez vonatkozik az értékesítési láncra. hiszen az ellenőrizhetetlen és szabálytalanul történő tárolás, árusítások alkalmával is bekövetkezhet a termékek romlása. Már ebből az általánosításból egyértelműen kitűnik, hogy például sertéshúst közfogyasztásra — vagyis a kereskedelembe — bocsátani csak vágóhídról. állatorvosi vizsgálat után szabad, s ott forgalmazható, ahol állapota nem romolhat. — Ezek szerint teljesen szabálytalanul jár el és felelősségre vonható az, aki például otthon méri ki a disznóhúst. — Nos. a gazdasági-jogi vonatkozásokat én most nem akarom feszegetni. Mint állatorvos, elsősorban az élelmiszer-higiéniai részét tartom elsősorban fontosnak. Erre a szempontra alapoz az egészségügyi törvény idevonatkozó fejezete is, amely kimondja, hogy csak arra felkészült élelmiszer-ipari üzemeknek van joguk húst, húskészítményeket előállítani, forgalomba bocsátani. A füstölt áruk, így a házi sonka, szalonna, olvasztott zsír kivételével, amiket mondjuk piacra is kivihet az illető, a vágást követő 3 hónapon belül. Ehhez is állatorvosi vizsgálat szükséges, illetve annak alapján adható ki 3 napra szóló egyszeri szállítási engedély. Az ellenőrzés költségei egyébként minimálisak. — Hogyan szabályozzák a tej közvetlen árusítását? — Ha nem gyűjtőbe szállítják. eladhatják háztól is, vagy kivihetik a piacra, s az arra kijelölt helyen mérhetik orvosi és állatorvosi igazolás birtokában. Tilos azonban házalni a tejjel. Sajnos a tej forgalmazása a kereskedelmi egységekben sem mindenütt kifogástalan. Az eladók is megfeledkeznek olykor a követelményekről. A frissen fejt, pasztőrözetlen tejet 3 órán túl már nem szabad forgalmazni. Ebből következik. hogy boltokban csak pasztőrözött kannás tej árusítható — ahol a hűtés nem oldható meg. — Gyakorlata során találkozott-e kirívó, esetleg az egészséget is egyértelműen veszélyeztető szabálytalansággal? — Sajnos országszerte sok rossz példa adódik mostanában. Itt a vonzás- körzetben még nem kellett senki ellen eljárást indítani. noha jönnek hírek in- nen-onnan húskimérésről, tejjel való házalásról. Az igaz. hogy az utóbbi húsz évben a szarvasmarha-állományt sikerült mentesíteni a gümőkórtól, brucellózistól, más kórokozóktól, de bármikor előfordulhat megbetegedés, ha nem egészséges tehéntől fejt tejet isznak. Nos, nem akarok senkit megbántani, de de tény, vannak emberek, akikben megvan a hajlandóság arra is, hogy akár beteg sertés húsát is feldolgozzák, eladják. A vevő pedig nem tudhatja, mi kerül az asztalára a kocsi csomagtartójából. Ezért látom nagyon veszélyesnek a hús. tej ellenőrizetlen árusítását — fejezte be a tájékoztatónak szánt gondolatsort a főállatorvos. M. J. UHF 31 rrt er • 1 evemozi Az április 21-i, vasárnap délutáni tévémoziban öt kisfilmet vetít a Kecskeméti Televízió a Magyarország állatvilága sorozatból, 15 órától. A 22-i, hétfői magazinműsorban két nagykőrösi téma szerepel, a gimnáziumi oktatás reformjáról, illetve a laktanyák hasznosításáról. Ez a műsor este 8-kor kezdődik. Jk a nap Azt csak egyesek hiszik, hogy az ember tapasztalata elhanyagolható erőforrás. Manapság a vállalkozás szabadságát illik isteníteni, meg azt, hogy az érzelmi kötődés nem is fontos egy munkahelynél. Szerintem igazán komoly emberek sohasem hitték el az ilyesfajta badarságokat. Igaz, ehhez is tapasztalat kell, s mint tudjuk, az nem az ifjú titánok sajátja. Tehát a magam részéről csak gratulálni tudok a Dél-Magyarországi Áramszolgáltató Vállalat illetékeseinek, akik észben tartják azt, hogy a kor az múló állapot, s a nyugdíjasok megbecsülése, beavatása a legújabb tervekbe valamiféle olyan többletet is ad a ma dolgozóknak, amelynek értéke pénzben nem is kifejezhető. A nyugdíjas is jól jár, érezve a törődést, de örül az aktív dolgozó is: lám, ő is pontosan ugyanilyen fontos lesz. Az érzelmekről ne is beszéljünk. Aki belehallgatott a nyugdíjasénekkar áhítattal teli produkciójába, az tudja, mire gondolok. De szép lenne, ha másutt sem rettennének meg a múló, pii’ln'.atnyi érdekeiket szem előtt tartó percemberek értékeket elsöpörni kívánó hangos magamutogatásaitól . . . t (ballai) NAGYK°ROS| wíifa XXXV. ÉVFOLYAM,“ 92. SZÁM 1991. ÁPRILIS 23., SZÓMBA f A beosztott pedagógusok megkapják Átlag tíz százalék Többször szó esett már ezeken a hasábokon is a pedagógusok béremeléséről. S miután c szakma művelői így a reflektorfénybe kerültek, a kevésbé tájékozott olvasó talán azt is hiheti, hogy már valami óriási fizetést visznek haza a tanárok. Nos, azt, hogy nagy vagy sem, meg- ítélhctetien dolo^Rak tartom, tény viszont az, hogy végre a nagykőrösi képviselő-testület e tárggyal foglalkozó sokadik ülésén a beosztott nevelők vonatkozásában legalább döntött az ügyről. Persze, nem volt az ilyen egyszerű ... A művelődési bizottság két hónapos munkával a bérek tekintetében átvilágította Nagykőrös óvodáit, az általános iskolákat, a Dalmady Győző utcai iskolával és a zeneiskolával egyetemben, s a három középiskolát is. Ennek alapján tízoldalas summá- zat született, majd több változatban kidolgozott béremelési javaslat. Ennek birtokában kezdte el a tárgyalást a testület, választ kapva Kustár Tamás kérdésére — másra lehet-e használni e pénzeket (nem) —. illetve dr. Toros László felvetésére; van-e lehetőség a további béremelésre? (Nincs). Kustár Tamás azt mondta, teljesen elfogulatlan, és új szempontok szerint hasonlította össze az általános iskolákat. Méghozzá annak alapján, hogy valamennyinek a feladata pontosan ugyanaz, ugyanakkor a bérügyi helyzetük teljességigei különbözik egymástól. Két példát is mondott. Az Arany János iskola egy tanulójára az összes kifizetett bérből 1570 forint jut, míg a Kos- suth-iskolánál 1140 forint. Ugyanakkor ez utóbbi intézménybe több hátrányos helyzetű gyermek jár. Éppen ezért például az Aranyiskola pedagógusainak tudomásul kell majd venni, hogy k-isebb lehet a bérük mint most, hiszen az elvont pénzeket a leterhel- tebb pedagógusoknak kellene adni. Ennek értelmében az egész béremelési eljárás — az elemzések megtörténtéig — halasztását kérte. Szentgyörgyi Gergely elmondta, a bér odaítélése határidőhöz kötött, a szenvedő alanyok a pedagógusok lennének, és a felmérés alapjául szolgáló átvilágítási szempontok megvitatása is bonyadalmakat okozna. Deák György egyetértve Kustár Tamás értékelésével azt mondta, hogy végre kell hajtani a béremelést, de arra is legyen figyelemmel, hogy a városi szinten legjobban finanszírozott, iskola bérátlaga is a megyei átlag alatt van. Szerinte az okozza a pedagógusbérgondokat, hogy a város aiulfinanszí- rozottsáiga mellett tíz évente felvállal egy-egy anyagi erejét jelentősen meghaladó iskolaépítést, és a beruházások mellett mindig 1c tudták söpörni a béremelési igényeket. Dr. Bozlék Mihály ezzel szemben úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi helyzetért nem az iskolák építése a felelős, sokkal inkább az döntött a különbségeknél, hogy az igazgatók milyen kapcsolatokat építettek ki a város vezetésével. Czira Sándor elmondta, a testületet nem tájékoztatták megfelelő mértékben az elveikről. Elgondolása szerint a gimnázium a legmagasabb rendű oktatási forma, tehát az ott dal* gozó pedagógusokat kell a legjobban megfizetni, s nem lehet a Toldiban több fizetést adni. Éppen ezért az előterjesztés megváltoztatását javasolta. A Toldi képviselője elmondta, ők fenntartással fogadják a hozzájuk informális úton eljuttatott előterjesztési javaslatot, hiszen az abban szereplő és a Toldira vonatkozó számsort az iskolával nem is egyeztették. A bizottság két hónapos tárgyalása alatt az iskolát nem kereste meg ebben a kérdésben, és adatkérő levelük is pontatlan, jóformán értelmezhetetlen volt. Ezt követően a testület nem tudott határozni a béremelésről és szünetet tartottak. E tíz perc alatt bizonyára egyezségek születtek, mert újra napirendre tűzték a kérdést, és az ezt követő szavazás után már döntöttek a 10 százalékos béremelés ügyében. Az iskolavezetők béréről később döntenek, az erről folytatott vitát egy másik lapszámunkban ismertetjük. B. O. Madarászok, közetgyűjtők Ártatlan mániák L. úr történeteket tud arról, miként válhat lassacskán családi mániává valamely ártatlan szenvedély. Meglehet, irigyli azt, ki imigyen nagy hatással tud lenni környezetére, szemben az ö hobbijával, amely inkább megtépázta, mintsem erősítette a családfői tekintélyt. Dacára annak, hogy L. úr szélesebb kitekintésben nevet szerzett magának, s komoly ismeretekre tett szert az apró állatok életmódját, tenyésztését illetően. A feleség bizonyára megértőbb lett volna e mánia iránt, ha a férj nem a lakást jelöli ki a hörcsögök meg a fehér egerek életteréül. Tekintve aztán, hogy a békesség mindennél fontosabb, no és egereit se akarta a macskák prédájára hagyni, kalitkáival örök időkre a garázst rendezte be. Az már csak az én feltételezésem, hogy az ilyesféle családi nézeteltérésekkel magyarázható, miért olyan gyér a díszegértenyésztők tábora. Ámbár L. úr állítja, kivételes az ő hobbijának nyomorúsága, szerinte a nagyvárosok panelházaiban legalább annyi egér szolgál a lakók épülésére, mint papagáj vagy pinty. Ű már csak jobban tudja, mindeneseire a diszmadár- cs kisállattenyésztők klubjának legutóbbi kiállításán úgy látszott, kitüntető figyelemmel veszi körül a közönség a különös kis állatokat. Persze ennek az is oka lehet, hogy a csicsör- kék, selyemtyúkok, papagájok és sebrikek közt furcsa kontrasztként jelentek meg a pofazacskóikat tömő, motollát szüntelen pörgető fehér egerek, szíriai a ranyhörcsögök. Azóta, hogy a díszmadarászok egyéb más díszállatot tenyésztő kollégáikat is egyesületükbe fogadták, eljövendő bemutatóikon még inkább számítani lehet majd érdekességekre, meglepetésekre, túl a madarakon. S hogy mindezt nem öncélúan teszik, arra bizonyosság ez utóbbi seregszemle is, ahová a tagokon kívül mindenki mást meghívtak, aki tenyésztőként vagy akár gyűjtöszenve- déllyel valamilyen módon kötődik az élővilághoz, a természethez. Az már hagyomány, hogy a kalitkák mellé valamely virágkertész is kirakja cserepeit. Legutóbb Illés Sándor cse- mői gazdálkodó tette közszemlére virágait, mintegy reprezentálva minő botanikai csodákat képes művelni az, aki ismerője a növényvilágnak. Voltaképpen Kákái Lászlót is a madarászok fedezték fel. A rendőri pályára lépett, Szegedről elszármazott olajbányász Kőrösön az egyetlen úgymond igazi ásványgyűjtő, aki nem elsősorban a vitrint díszíteni cipeli haza a köveket. A vérbeli barlangjáróla közé tartozik, szerzeményeiből el nem adna egyet se. De hát mi értéke lehet egy feketén csillogó piritdarab- nak, a háromkirályoknak keresztelt tompán fénylő kalcittömbnek, a fél kiló- nyi dolomitnak? Kákái László szerint pénzzel nem is mérhetőek. Számára 20 millió év előtt- ről hoznak üzenetet a kövek, mert ismeri őket, ért a nyelvükön. És mindegyiknek története van. hiszen kirándulásokon gyarapodnak az ásványvilág gyöngyszemei. A túrákról hátizsákkal tér meg a gyűjtő, s a határőr olykor gondterhelt, mert nem talál a szállítmányhoz vámszabályt, s küldi hát útjára isten hírével a különös idegent. Csak hát ahogy zárnak be sorra a bányák, úgy apad az ásványgyűjtő szerencséje. Majd többet fárad, mert íme, úgy látszik, érdemes: nagy az érdeklődés asztalánál, hálás a publikum. A Díszmadár- és Kisállattenyésztők Egyesülete egyébként a gyengén látók javára ajánlotta fel a rendezvény bevételének jó részét, s szeretnék majd sűrűbben megismételni azt hasonlóképpen jótékony céllal. Legközelebb május elsején a Pálfájában találkozhatunk velük. M. J. NAGYKŐRÖSI HÍRLAP Nagykőrös, Hősök tere 5., II. emelet 30. • A szerkesztőség vezetője: Ballai Ottó. G Munkatárs: Mik- lay Jenő. ® Postacím: Nagykörös, Pf. 23. 2750. Telefax és telefon: (20) 51398. Telex: 22-5708. • Hirdetésfelvétel: kedd 10-től 12-ig, csütörtök 13-tól 15- ig a szerkesztőségben. • Híreket, információkat munkanapokon 8-tól 10-ig várunk. • Szerkesztői ügyelet: szerda 10-től 13 óráig.
