Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-20 / 92. szám

PDSS-K0MGRESS3US Levetkőzik a félelmet Közel kétszázezer pedagógus a legnagyobb értelmiségi réteget alkotja társadalmunkban. Három évvel ezelőtt a tanítók-tanárok 97-9S százaléka a pedagógusszak­szervezetnek áldozta fizetése egy százalékát. Az 1989- ben bejegyzett Pedagógusok Demokratikus Szakszerve­zetének napjainkban több mint tízezer tagja van, kö­zülük 1260-an nyolcvanhat Pest megyei csoportban. A PDSZ a gödöllői mű­velődési házban tartja második kogresszusát, melyet tegnap nyitottak meg, s amely vasárnap dél­ben a határozatok elfoga­dásával zárul. Pokorni Zoltán ügyvivő elmondta, a PDSZ két év alatt olyan szervezetet ala­kított ki, amely garantál­ni tudja a döntéshozatal' demokratizmusát és a dön­tések hatékonyságát. Állás­pontjuk szerint a pedagó­gusok helyzete csak na­gyon határozott és gyorsan reagáló mozgalom segítsé­gével javítható. Pártok vá­lasztási ígéreteitől, minisz­terek legjobb szándékú székfoglaló beszédeitől ez nem várható. Ha valamelyik iskolában feloldhatatlannak látszó fe­szültségek keletkeznek, a félelmet levetkőzve rendre megalakulnak a PDSZ- csoportok, tájékoztatott A ba t Tamás is aszegi peda­To vúhbra is didergői napok várhatók Elmarad a nagy aktus Ez az április is hűen ön­magához, rendkívül szeszé­lyes. Az utóbbi napokban olyannyira lehűlt a levegő, hogy már-már a téli napo­kat idézi. Sőt hazánk nyu­gati területein, a Dunántúl déli körzeteiben és a megye magasabb felső vidékein még hó is esett. A lehűlés, a sok csapadék a legrosz- szabbkor érkezett, s ennek Tomboló hatását a gyümöl­csöskertek sínylik meg a leginkább. Tölgyesi László agrome- teorológus is borús képet festett a hideg napok vár­ható utóhatásairól. Elmond­ta, hogv önmagában a fagy, a tartós hideg még nem lenne különösebben ártal­mas, viszont az erős szél le­sodorja a gyümölcsfákról a virágport. A hideg miatt a rovarok nem jönnek elő, s így elmarad a nagy aktus, a gyümölcsösök beporzása, s bizony fel kell készülni a vártnál gyengébb termé­sekre. Az őszi vetéseket, a kalá­szosokat különösebben nem sújtja április szeszélye, hi­szen a gabonafélék gyökér­zete már megerősödött. A talaj képes előnyösen tárol­ni a beivódott csapadékot, amely egyúttal biztosítja a föld kielégítő vízháztartá­sát. Az agrometeorológus sze­rint a közeli napokban to­vábbra is számolni kell a mostanihoz hasonló hideg­gel és csapadékkal. A Bu­da környéki hegyekben esett hó foltokban még nyomon követhető, de után­pótlás is lehetséges. Komo­lyabb változás a jövő hét közepétől várható, az előre­jelzések szerint akkortájt remélhető egy lassú, de az­tán fokozatosabb felmelege­dés. A kérdés csupán az, hogy a gyümölcsöskertek, a nagvobb ültetvények, mint például az Alagi Állami Tangazdaság barackosai és almáskertjei mennyire ké­pesek átvészelni a szeles, hűvös, csapadékos áprilist. Gy. L. gógus, az országos választ­mány másik ügyvivője. A kongresszus egyik fon­tos feladata lesz olyan szer­vezeti felépítés kigondolá­sa, amely megfelel az új közigazgatási rendszernek, amelyben a ‘ PDSZ-tagok ott igyekeznek érdekeiket érvényesíteni, ahol érdem­ben meg is tehetik. Ma­gyarán : arccal az önltor- mányzatak felé! A kongresszus ' résztve­vőit üdvözölte Forgács Pál, a Független Szakszerveze­tek Demokratikus Ligájá­nak elnöke is. Örömmel közölte, hogy terjed a sza­bad szakszervezeti eszme, s míg 1989-ben öt tag- szervezete volt a ligának, addig napjainkban már 200. A társadalom önszer­veződése sajnos még min­dig gyenge, pedig az egyé­ni túlélési stratégiák ideje lejárt. Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter arról beszélt, hogy a tárca és a PDSZ kapcsolata nem volt min­dig felhőtlen, ugyanakkor ezt a szakszervezetet olyan­nak ismerte meg, amely részt mer vállalni a tár­sadalom átalakításában. A tárcáról szólva hangsú­lyozta, hogy kiszolgáló, egyeztető, ministráló szere­pet igyekszik betölteni. lí. G. Nem rövidül a Forte-munkahét A hírekkel ellentétben egyelőre nem térnek át a négynapos munkahétre a váci Forte-gyárban. Mint azt Peterdi Vince igazgató­tól megtudtuk, valóban tár­gyaltak arról, hogy terme­léscsökkenés esetén a rész- munkaidő bevezetése vagy az elbocsátás lenne-e a hu­mánusabb megoldás. Ez azonban nem jelenti azt — mondta az igazgató —, hogy erre rövidesen sor kerül. Fél éven belül nincsen va­lószínűsége annak, hogy ehhez a szükségmegoldás­hoz kelljen nyúlnia a ve­zetésnek. A lehetőséget csak elvileg vitatták meg, egyelőre azonban bíznak abban, piaci viszonyaik nem alakulnak olyan rosz- szul, hogy foglalkoztatási gondjaik lehetnének. Az igazgató szavait meg­erősítette Nagy László, a vállalati tanács elnöke is, aki hozzátette, bíznak ab­ban, hogy lesz elég meg­rendelésük, s akkor ez a pesszimista terv már szó­ba sem kerülhet. Ezek után érthető, hogy a következő vt-ülésen sem lesz téma a munkahét megkurtítása. H. É. Az első lépcsőben huszonöt Privatizáció a könyvkereskedelemben Ez év második negyedétől a könyvkereskedelemben is megkezdődik a privatizá­ció — jelentette be pénte­ken a sajtó képviselőinek a Művelődési és Közoktatá­si Minisztériumban Láng Lapszélre irt életek Manikűr A Zsófi! Az lehetetlen, hogy meg- Jialt a Zsófi! Ö, aki a nők egy bizo­nyos köre számára intézmény volt. Aki mindenkiről, aki csak számít, mindent tudott. Aki nélkül a hölgy­fodrászat nem lett volna az, ami. Hiába váltogatták egymást az üzlet­vezetők, sőt később az üzletigazgatók, a Zsófi volt ott a lényeg. Mint az öreg bútor. Ahhoz igazítják a többit a szobában. Itt Zsófihoz igazodott a személyzet. Ha ő valakire azt mond­ta, ez a lány nem ide való, akkor biz­tos, hogy néhány hét alatt a lány el­ment az üzletből. Ha vita volt, akkor Zsófi bíráskodott. S amit ő mondott, azt bárki elfogadta. Miért, mitől volt ilyen? Talán azért, mert harminc, negyven, ötven év állt mögötte a szakmában. Januárban volt pontosan ötven esztendeje, hogy beállt Beke úr fodrászati salonjába, így, s-sel írva, mert úgy állt némi affektálással a hatalmas üvegportá­lokon. Talán azért volt ilyen Zsófi, mert ha kellett, akkor tudott hallgat­ni, s ha kérdezték, akkor meg volt mondandója bőven. Akadt olyasmi, amit ő nem tudott a városban? Ha igen, akkor azt nem is érdemes tud­ni. Mennyi titkot bízhattak rá! S mennyi üzenetet, hogy eljusson áh­hoz, akihez kell, aki majd holnap ül le a kényelmes székbe, ejti bele az ujjait az áztatótálkába, s kérdi: „Na, Zsófi, járt nálad az a ...” Ez az „az a ...” legtöbbször nem éppen szalon­képesen folytatódott, de hát Zsófi tudta, nők száján hamar kiszalad a dög, a rüfke, de'' még a. ringyó is, olykor nem kell más hozzá, csak egy méregdrága darab azon a másikon. Ollók, bőrkések, csipeszek, reszelök, kenőcsök mikrovilágában legtöbbször kérdezetlenül cserélődtek az informá­ciók, s ha valaki a „honnét tudod"-ra azzal felelt, hogy a „Zsófitól”, akkor arra bárki mérget vehetett, hogy úgy van. Talán ez is a titkai közé tar­tozott. Csak olyasmit adott tovább, ami halálosan biztos volt, még akkor is, amikor tőle szaladt híre annak, Pesten áruházi lopáson kapták rajta S. doktoráét, akit egyébként a város összes férfin szeretett volna a magáé­vá tenni, olyan bomba nő volt. Zsófi tudta, hogy Irénkének a férje egy vadállat, mert az ágyban..., s hogy Krisztikének szép öröksége lett a mama után, s L.-ék Japánba utaznak, bár itthon'' azt mondták, Miskolcra mennek három hétre a sógo fékhoz ■.. Zsófi tudta, hogy — Eszter maga mondta el neki — Eszterkét kirámol­ták, azaz eltávolították a méhét, s azt is, miként pikkel T. tanárnő Ádámkára csak azért, mert az apja emdéefes, T. meg eszdéeszes vagy emeszpés, kitelik tőle, elég ránézni a képére..., biztos, hogy titokban lé­pett be, az iskolában meg adja a nagy függetlent, az objektívat, ahogy Ád.ámka mamája mondta. Hatvanhat lett volna júniusban a Zsófi, ezt Borosné mondta, aki csak tudja, hiszen nem csupán kuncsaftja volt, hanem a barátnéja is, amikor még élt az uruk, összejártak, de hát régen volt, Zsófinak hét éve, Boros- nénak meg már tizenegy esztendeje meghalt az ura. „Jól tartotta magát, és mindig mi­lyen nett volt", ezt Sárika mondta az ■üzletben, amikor közölték vele, má­tól nincs manikűr, tegnap a Zsófi rosszul lett, s mire ideért a mentő, addigra ... Szóval, kell majd egy új manikűröst keresni. Különben a te­metésre, koszorúra abba a dobozba lehet tenni, aki amennyit gondol. .. Kilenc koszorú volt a ravatalánál. Meg Borosné és két lány az üzletből. Mészáros Ottó Péter szóvivő. Ez — mint a szóvivő rámutatott — tör­vény szabta kötelezettség. Az előprivatizációs törvény ugyanis kimondja, ’ hogy a tíz, vagy annál kevesebb dolgozót foglalkoztató könyvesboltokat privati­zálni kell, az ennél több al­kalmazottal működöket pe­dig kérelemre — privati­zálni lehet. A tájékoztatón elhangzott, hogy első lép­csőben a fővárosban tíz, vidéken tizenöt könyvesbolt kerül magánkézbe. . Mint az a szóvivő tájé­koztatójából kiderült, az ál­lami könyvterjesztő válla­latok 312 könyvesboltjából 229 az előprivatizációs tör­vény hatálya alá esik. Az érintett üzleteket fokozato­san, a jogszabály értelmé­ben, 1992. december 31-ig elárverezik. ■■■A hét híre HÁZMÉRŐ Debrecen adott otthont a háromnapos ökológiai tanácskozásnak. @ A budai várban építészeti ki­állítás nyílt meg. O Pécs volt a színhelye a Könyv- vizsgálói fórum ’91 elnevezésű rendezvénynek. <§> Tárlat tekinthető meg Debrecenben a város szín­háza százhuszonöt évéről. 9 A hét híre az is, hogy vitát rendeztek Egerben, Takarékos magánépítés címmel. Számtanlecks. Az egy. szerűbbek közül való. Va­lakinek a havi átlag bruttó bére 13 397 forint. (A vala­ki egv ipari foglalkozta­tott, 1990-ben ugyanis eny- nyi volt a bruttó havi át­lagbér az iparban.) A me­gy ében négyzetméteren ként átlagosam 23 ezer forintért vásárolható meg egy la­kás. Az átlagosan hatvan négyzetméteres otthonért hány havi bruttói!) kere­setet kall leszurkolni? Mi­vel egy lakás átlagosan 60 négyzetméter, 103 havi át­lagbér szükségeltetik eh­hez a vásárláshoz* azaz több mint nyolc és fél évi. Hangsúlyozva, bruttó bér­ről Van szó! S még inkább hangsúlyozva, hogy közben az illető egy fillért nem költött másra...! Képtelen, megoldhatat­lan számtanleoke? Az. Tíz- és százezrek számára. A nettó keresetet, vala­mint a szerény megélhetés költségeit tekintve, legke­vesebb tizenöt év kell ah­hoz, hagy valaki kifizet­hesse egy hatvan négyzet- méteres otthon árát. Per­sze van hitel, van családi összefogás a saját építés­hez ... Helyben vagyunk. A megye mai, 340 ezier fe­letti lakásállományának több mint a 90 százaléka magántulajdonban van. Nem okvetlenül azért, mert a tulajdonosok birto­kosok kívántak lenni, ha­nem mert nem volt más választásuk! A kényszer teremtette tulajdon mind az építtetőknek, mind a társadalomnak nagyon sóik­ba került. Az ugyan igaz, hogy sokféle mód kínál­kozik a takarékos megol­dásokra a magánépííések- nél — a f a ía zóam y a gofct ól a hőszigetelésig —, az iga­zán takarékos módszer azonban az lett volna, ha az erre szakosodott szerve­zetek reális költségszinttel építenek új otthonokat. Aminek nem volt nyoma — most figyelmen kívül hagyva a megyében jelen­téktelen arányú állami la­kásépítésit, s az ott dolgo­zó kivitelezőket —, s m:a sincsen. Ma például sem­miféle lakásépítési, -gaz­dálkodási koncepció nem létezik, azaz nem tudhat­ni. mit kíván támogatni a kormányzat, s mit bíz rá a piaci viszonyokra. Aligha véletlen, hogy évtizedek óta nem épült olyan kevés lakás .a me­gyében, mint 1989-ben és 1990-ben. A községekben 10-15, a városokban ennél is nagyobb arányú a vlsz- szaesés. A hátrálásban az tükröződik, hogy családok egyre szélesebb köre szá­mára megoldhatatlan fel­adat a kezdőtőke, a hitel előteremtése, mert a hitel­kamatok régen elhagyták a' bérből és fizetésből élők keresetnövekedését. Ma a társadalom jelentős cso­portjai kényszerülnek a saját otthon álmának a feladására. Száz lakásra ma a me­gyében 280 lélek jut, ami ugyan rosszabb az orszá­gos átlagnál (270), ám át­lagként elfogadtató lenne, ha... Ha nem tudná az ember, hogy gyakran két család, hat-nyolc személy lakik a szoba-konyhában, s ugyanakkor tágas házak­ban maradnak magukra az idősek, mert a gyerekek másutt élnek. Örömmel kell tehát fogadíni bármi­lyen takarékos megoldást a lakásépítésben, a valódi takarékosság azonban az ésszerű koncepciók kiala­kulása lehetne. Ma a csa­ládi ház szinte azzal egyen­lő, hogy a beköltöző rög­höz kötötte magát, mivel ismeretlen a lakáspiac, ez viszont erős akadálya a társadalmi mobilitásnak is, hiszen minden mást ah­hoz kell igazítania a csa­ládnak, hol van a lakása ... Amikor pedig családok so­kasága számára reális ve­szély a munkanélküliség, akkor ez a röghöz kötött­ség (mert másutt esetleg lenne munka a számára) a tragédiával egyenlő. SajátOS lázmérőként mű­ködik tehát a házmérő, mind a már meglévő, mind az épülő otthonok eseté­ben. Tavaly az országban 7716 lakással kevesebb épült fel, minit 1989-ben, holott már akkor is tartott a lejtmeinet... Hol lesz .a vége, hol sikerül megáll­ni? A házmérő napjaink­ban azt mutatja, hogy a luxusvillák mellett ismét sokasodik az egy (másfél) lakószobával épített ottho­nok száma. Kinek-fcinek amire telik... A kettő kö­zött pedig? Hát éppen ez az igazi gond, hogy a de­rékhaddal mi lesz?! Mészáros Oltó Meg akarunk születni Az Ój Magyarország szívhangjai Mértéktartó, majd idővel mértékadó lap szeretnénk lenni — hangsúlyozta Al­bert Gábor, a hamarosan induló Új Magyarország című napilap főszerkesztő­je pénteki sajtótájékoztató­ján. Á hétköznapokon 12, hétvégeken 16 oldalon megjelenő lap első száma április 26-án kerül az utcára. Nem kormánylap, de a kormány által is képviselt eszmeiséget vállaló lapot csinálnak majd — derült ki a főszerkesztő szavai­ból. A főszerkesztő elis­merte: semmilyen lapké­szítő tapasztalattal nem rendelkezik, ám ezt nyil­ván azok is tudták, akik kinevezték, és mellette szólhatott tiszta múltja is. A szociológus-főszer­kesztő a lap programjaként az írószövetség emlékeze­tes 1986-os közgyűlésén mondott szavait idézte fel: „nem bűnbakokat akarunk keresni, építkezni aka­runk”. Az új orgánum így távol szeretne maradni a „kisszerű pártpolitikai csa­táktól ”, ám természetesen igényt tart a véleményal­kotás jogára. A szerkesz­tők „viszonylag kevesebb” politikával, és több — a politikától függetlenedő — gazdasággal szeretnék a lap oldalait megtölteni. Hangsúlyosan foglalkoznak majd a civil társadalom szerveződésének problé­máival, valamint az ifjú­ság és a gyermekek hely­zetével. (Ez utóbbi témát önálló rovat gondozza majd.) A lap vezetői többször is a magzatéhoz hasonlí­tották az új lap helyzetét. A sajtótájékoztató olyan, mint egy ultrahangvizsgá­lat, s a próbaszámok egy­fajta szívhangot jelente­nek. E jelek csak azt mu­tatják: meg akarunk szü­letni — mondta Kocsis L. Mihály főszerkesztő-helyet­tes.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom