Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-19 / 91. szám
I. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM 1991. ÁPRILIS 19., PÉNTEK MEo.J*.LEmK MINDEN HÉTFŐN, SZERDÁN, PÉNTEKEN, SZOMBATON Szegények mindig lesznek ÉLET A KŐRISFÁBAN A hangszerkészííés más mint a többi mesterség. Ha mesterségnek lehet nevezni azt a csodát, amikor finom kézügyességgel és jó fülhallással életet lehel valaki a holt kőrisfába. A citerakészítés több mint mesterség. Már-már művészet. Magyarországon többen is fizik, de kevés az olyan avatott ismerője és művelője e szakmának, mint Birinyi András. A táborfalván élő mester az apjától tanulta a citerakészítés fortélyait, s az ő fia — most lesz ötéves — ha nem is a faragást, de a húrok pengetését már gyakorolja. Remélhetőleg — majdan — ő is kézbe veszi a vésői, s így nem kell attól tartani, hogy kihal Táborfalván a Birinyi nemzetségben a hangszerkészítés hagyománya. (Vimola Károly felvétele) , Húsz évvel ezelőtt két friss diplomás tanár, férj és feleség — szállt le a hernádi állomáson, a vonat meg el sem indult, de ők már mindketten egyet gondoltak: innen sürgősen tovább kell lépni! ősz volt, a korán érkező alkonyban csak a száraz kukoricalevelek zörögtek. Nem várta őket senki. Az állomástól a faluig az út csupa sivárság. S talán az ágynemű is nyirkos volt, amiben akkor éjjel először aludtak. Kettőjük közül az egyik ma Hernád polgármestere, úgy hívják Zsadányi Lász- lóné. ★ — Ha akkor valaki azt mondja nekem: Ica, te húsz év múlva is itt leszel, sőt lehet, itt fogod az életedet leélni, holtbiztos, hogy kinevetem az illetőt. Mert könnyű ma hernádinak lenni, könnyű a községet szeretni. Van rajta mit szeretni. De látta volna 1972- ben! Igaz is, maga ismeri Hernádot? — Mint az átutazó egy várost: a kocsiablakon keresztül. — Akkor nézzen körül, majd utána elbeszélgetünk. Sajnos én nem tudom elkalauzolni, de adok egy kísérőt. Szélben, szemerkélő esőben járjuk a községet, Rácz Jánosné igyekszik eleget tenni a hirtelen kapott feladatának. Megmutatja az iskolát, a művelődési házat, az épülő tornacsarnokot, majd elvisz az Árpád utcába is, melynek házai újak, ám maga az úttest még most is olyan, mint a száz évvel ezelőtti falusi utcák: ősztől tavaszig csizma- marasztalóak. Ráczné gazdálkodási előadó, őslakos, a helyi viszonyok kiváló ismerője. — Majd nézze meg ezt a környéket egy fél év múlva — mutat az erdőbe torkolló utcára, melynek két oldalán kavics és zúzottkőkupacok sorjáznak. — öt év alatt, amióta Ica itt a gazda, minden évben kiköveznek egy utcát. Van, amelyik 200 méter hosszú, van, amelyik nyolcadik. Ez az asszony tudja, hogy mi a dolga, nem ok nélkül választotta a község a volt tanácselnököt polgármesternek. Később, már bent az irodában, Zsadányiné tesz egy kijelentést. — A község soha nem változott volna ilyen előnyösen a tsz nélkül. De ezt ne írja meg, egyrészt mert ma nem díjazzák a tsz-pro- pagálókat, másrészt nem akarom a tsz-hez tartozó társközségeket cukkolni. Ezek amúgy is azt hiszik, hogy a tsz-tejfélből csak Hernádnak cseppent. De mennyire, hogy megírom! Ne essünk ugyanabba a hibába, mint a pártállam idején. Amikor a ’44 előtti jókról nem illett dicsérőt mondani. Szerintem a tsz is olyan, mint a tanácsi intézmény. Volt ahol bevált, jól prosperált, máshol meg púp volt a lakosság hátán. Ezt látszik igazolni a hernádi helyzet is, az 1985-ben elvetett mag most kezd kikelni. Akkor hoztak határozatot a viz- műépítés ügyében, mely Hernádon nem „flanc"’, hanem létkérdés. A község kútjainak vize hovatovább ihatatlan a nitráttól. — Részben az állattartás az oka az elnitrátosodástuális adókból. A kettő összesen hatmillió forintot tesz ki. Megragadom az alkalmait és ezúton hívom fel a lakosság figyelmét: az adófizetéssel elmaradóik miatt az egész község szembekerülhet a helyi adózásisal, már most, 1991- ben. Jelez a környezet — Némedi vonatkozásában mi után vethetnek majd ki helyi adókat? — Minden valószínűség szerint az építmények és az iparűzés után, illetve ezek nagysága, anyagi vonzata alapján. Még nincs lefixálva. — Említette, hogy vannak nagyon szegények. Mivel tud segíteni az ő helyzetükön az önkormányzat? — Segéllyel. Ha jön az illető kérni, rendszerint meg is kapja. De nemigen jönnek. Ebben a községben van egy szokatlan jelenség. Nem a rászoruló, hanem a környezet jelzi: ugyan nézzék már meg X. Y. nénit, szerintünk ráférne egy kis segély. Ilyenkor kimegyünk a helyszínre, s ha jogos a jelzés, kiutaljuk a segélyt. — így lesz ez a jövőben is? — Abban nem hiszek, hogy valaha is eljön egy olyan korszak, amiben nem lesanek szegények. De abban szeretnék hinni, hogy a némedi önkormányzatnak mindig lesz annyi pénze, amiből jobbíthat a szegények sorsán. Kívánjuk Krisztián Ti- bornénak, hogy ne csalódjon. M. Gy. O. Krisztián Tibornéról azt sem tudtam, hogy a világon van, aztán egyszer csak az derül ki, hogy haragszik rám. Ezt nem ő mondta, hanem a polgár- mestere, akivel egy gyűlésen futottam össze. — Jobb, ha nem kerül a szeme elé. Nagyon rossznéven vette azt az írását, amiben azt írta, a Dabas környéki települések közül csak Bugyi és Újlengyel képviseltette magát azon az aligai tanfolyamon, melyet a helyi adózások módszereinek tisztázásául rendeztek. Ez így nem igaz, lévén, hogy nem egy, hanem két tanfolyamot tartottak. Az egyiken a mi jegyzőnk is ott volt, sőt az adóügyek előadója is, Horváth Katalin. Magas a mérce A fentieket valóban én írtam, mentségemre szolgáljon, a kapott információ volít hiányos. Ha némedi- ben járok, benézek Krisz- tiánnéhoz, hogy kiengeszteljem, mondtam a polgár- mesternek. Nem tudom miért, de a jegyzőasszonyt valami szikár, szigorú tekintetű hölgynek képzeltem el, aki pedánsan hegyezett ceruzák és glédába rakott közlönyök közt trónol az alsón émedi községházán. Kellemesen csalódtam, á hölgy még innen a harmincon, az viszont nem kétséges, beszélni tud, és bizony van miről. — Én az írásának a befejező passzusát sérelmeztem, melyben hiányolja a térség elöljáróinak érdeklődését egy fontos kérdésben. Némedi egy kemény, szigorú község, az itt élők magasra emelik az elöljáróikkal szembeni elvárás mércéjét, kivált a törvényismeret és annak betartását illetően. Azért is mentünk ketten arra a tanfolyamra, mert számoltunk azzal, hogy a helyi adózások bevezetése vitákra adhat majdan alkalmat. Egy ember tévedhet, kettő már kevésbé. Az más kérdés, hogy csalódtunk Aligán. Kupa Mihály egyik tanfolyamon sem jelent meg, bár mindegyikre „beígérték”. Az igaz, a lényeget megkaptuk. De nem attól, akitől vártuk. Ha én befizetek egy Hofi-előadásra, akkor ne egy statiszta lépjen színpadra. Márpedig Aligán ez történt. Kupát ígértek, kaptunk egy PM- osztályvezetőt. Pedig 8700 forintért már egy minisztert is elvárnánk, kivált, ha ígérik. Félév vagy egy év múlva hogyan kérjük számon a pénzügyminisztertől az olyan kijelentéseket, amiknek az alapgondolata tőle származik, de nem az ő szájából hangzott el , egy fontos fórumon ?! — Jogos a fenntartása, mások is ezt hangoztatták. Ám az is elhangzott, ösz- sz&sségében minden információt megkaptak, ami a tárgykörhöz tartozik. — Igen. Elmondták, hogyan kezdjünk, a munkához és milyen szervezetekhez forduljunk pluszinformációkért. Ami a lényeg, a helyi rendeletalkotás módozatait tisztázták. A helyi adózásokat ugyanis nem lehet egy kaptafára húzni, hiszen a szegényebb település kevesebb terhet bír elviselni, mint a gazdag. Vagyis a rend elet eket a lehetőségeikhez -kedd hozzáigazítani. Jó közepes — Némedi melyik kategóriába tartozik? — A jó közepesekhez. De nem egységes. A lakosság közt megtalálni a nagyon gazdagot és a nagyon szegényt is. Nehéz lesz olyan adókivetési formát találni, mely mindkét kategória számára méltányos. — Ha jól értem, már ez évbem bevezetik a helyi adózást? — Határozottan nem mondanám. Ez három tényezőtől függ. Meddig tart ki a pénzünk, milyen mértékű lesz az inflálódás és mennyit sikerül behajtani az 1991-es adókból. Hogy még pontosabban fogalmazzak, a tavalyi adóhátralékokból és az idei akRadiesztézia Bevallom, én sem tudtam, mit jelent ez a szó, de mivel egy ilyen rendezvényre kaptam meghívót, illett utánanézni a dolognak. Nagyjából a következő fogalmakat ötvözi magába: — varázsvesz- szős betegségmegállapítás, — Silva-féle agykontroll alkalmazása —• Hertman-pontok hatása a szervezetre, — más bolygók lakói — stb. Tovább megyek a vallomással, ezzel sem lettem okosabb, főleg arra lennék kiváncsi, mit rejt a stb. Ezért aztán én is ott leszek — és mindenki ott lehet — április 22-én délután IS órakor a dabasi könyvtárban, ahol Pólyák György László orézágos vezető radiesztéta tart előadást a fenti témákban, meg ami a stb.-be befelér. Kérjük, ne mulassza el, éljen a lehetőséggel. Jöjjön el! Talán végre hiteles információ birtokába jutunk: van-e élet a Marson. Már csak ezért is megéri. (—gyé—) nak, de a műtrágya és a növényi vegyszerek is hozzájárulnak, a talajon keresztül bekerülnek a kutak vizébe. A KÖJÁL-vizsgála- tok kimutatták, a víz minőségre évről évre romlik, ivásra nem alkalmas. Szerencsére a tsz-nek van saját vízhálózata, a kisgyerekes családok onnan hordják a vizet kannákban. 1984-ben még ódzkodott a lakosság a vízműépítéstől. Ennek ellenére az 1985— 90-es tervciklusba már belevettük. Jó volt az előrelátásunk, ’88-ban már a lakosság sürgette, hozzuk előbbre a kivitelezést. Alá már olyan stádiumban vagyunk, amikor csak egy aláírás kell a kezdéshez, a tervek rég készen vannak. A vízműépítés költségei 80 millió forintot tesznek ki, a kivitelezési terveket és a költségvetést benyújtották a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálathoz értékelésre, innen lett továbbítva a kormányhoz. Hernádnak ugyanis túl nagy falat ez a 80 millió, az ön- kormányzat megpályázta az ilyen célokra létesített támogatási alapot, 24 milliót az államtól, 16 milliót a vízügyi alapból. — A Parlament fog dönteni az ügyünkben, reméljük, nem fogunk csalódni. — És a másik 40 millió? Bírni fogja a lakosság zsebe? — Az önkormányzat 10 éves kamatnélküli kölcsönt biztosít. Ez telkenként évi 4000 forintot jelent, havi lebontásban 330 forint a törlesztés. Ennyit még a nyugdíjasok is kibírnak. A történelmi korszakok egy-egy eseményhez fűződnek, így tartja nyilván a köztudat. Hernádon, a második évezred utolsó évtizede az utcarendezések és a vízgondok megoldásának jegyében zajlik. Amiért is nem kizárt, hogy egyszer még úgy fogják emlegetni ezeket az éveket: az utcarendezések és a tiszta víz korszaka. Matula Gy. Oszkár Hétvégi labdarúgás Április 19-én 17 órakor serdülőmérkőzés: Dabas ÉKÜ—Kakucs. Április 20-án 14.30 és 16.30-kor: Gyál—Dabas EKÜ (Felsőpakony). Serdülőmérikőzések 16.30- kor: Üjhartyán—Örkény, Dabas SE—Újlengyel, Hernád—Bugyi. Április 21-én 15 és 17 órakor: Ócsa—Alsónémedi, Táborfalva—Inárcs. 17 órakor: Felsőpakony—Tatárszentgyörvv DABASI HÍRLAP Vezető munkatárs: Matula Gy. Oszkár. • Munkatárs: Pachner Edit. • Fogadónap minden hétfőn 14-töl 17 óráig a szerkesztőségben. Címünk : Bp. VIII. kér.. Somogyi B. u. 6. sz. Pf.: 311. ír. sz. IMS. Telefon: 138-2339/283 Jobbító szándékkal, a jövőben bízva >/
