Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-19 / 91. szám

„Finítmdháhr akarják Keht-Eurépét Julij Kvicinszkij szov­jet külügyminiszter-he­lyettes április végén Bu­dapestre jön, s ezek az esz­mecserék lehetnek az új magyar—szovjet alapszerző­dést előkészítő utolsó egyeztető megbeszélések, ha a szovjetek is úgy akar­ják. A szerződés elkészül­te után sor kerülhet Antall József kormányfő moszkvai látogatására — közölte csütörtökön délelőtt Mün­chenből a magyar külügy­minisztérium politikai ál­lamtitkára az MTI bonni tudósítójával. Katona Tamás kijelen­tette. a legnagyobb bökke­nőt a szovjetekkel folyó tárgyalásokon az jelenti, hogy Moszkva a szerződés­ben rögzíteni akarja: egyik fél sem lép be másik ellen irányuló szervezetbe. A po­litikai államtitkár ezt a korábbi szerződésekre em­lékeztető mozzanatnak tart­ja. s ennélfogva régimódi­nak a nemrég kötött ro­mán—szovjet szerződést, mivel az tartalmaz ilyen kikötést. A Szovjetuniónak az a szándéka, hogy „fin- landizálja” a térséget — kö­zölte a magyar politikus a telefoninterjúban. Mór vonzó Magyarország, de még nem eléggé A gazdasági reformok vonzóbbá tették Magyaror­szágot a külföldi tőke szá­mára, ám Budapestnek még sokat kell tennie, hogy jobban megnyissa piacát — állapította meg a GATT titkársága csütörtökön Genf ben közzétett jelenté­sében. A testület a magyar ke­reskedelempolitikáról ké­szített áttekintésében rá­mutatott, hogy az 1989 óta tett magyar kormányzati lépések, amelyek egy de­mokratikus, többpárti rendszeren belül a piacgaz­daság kialakítását célozzák, még mindig korai szakasz­ban vannak. Sok változta­tásra van szükség, míg Magyarország teljesen nyi­tott gazdaságúvá válik, s megjósolható és szilárd fel­tételeket teremt a kereske­delem számára. A Jelentés megjegyzi, hogy a viszony­lag magas — átlagosan 16 százalékos — magyar im­portvám és az importenge­délyezés követelményei, előírásai a magyar nemzet- gazdaság jelentős részét vé­dik a külföldi versenytől, s akadályozzák annak érvé­nyesülését. A GATT nehez­C&rbatsov és Keifu nézetkülönbsége Maratoni megbeszélések Órákkal a maratoni Gor­bacsov—Kaifu megbeszé­lések befejezése után sem derült ki még Tokióban, mit tartalmaz az első to­kiói japán—szovjet csúcs- találkozóról kiadandó kö­zös nyilatkozat. Japán il­letékesek a két vezető né­zetei közötti változatlan eltérésről beszéltek, de részletek említése nélkül. Nem sokkal a csúcstalál­kozó vége után Gorbacsov rövid időre találkozott a Soka Gokkai buddhista szervezet vezetőjével és annyit mondott neki: — A kölcsönös b italom és meg­értés elmélyítése az előfel­tétele annak, hogy vala­mennyi probléma megol­dódjék. Megszakításokkal közel négy órán át tartott „az időnként feszültséggel te­li, ám tárgyszerű vita”, mig végül a két vezető a szakemberekre hagyta a záródokumentum megszö­vegezésének dolgát. A beiktatott újabb tár­gyalási fordulók követ­keztében felborult a csúcs- találkozó eredeti program­ja. Még a császári család sem fogja ünnepélyes ke­retek között búcsúztatni a szovjet vezetőt, csak holna­pi elutazása előtt vesznek rövid búcsút Gorbacsovtól, aki pénteken repülővel Kiotóba, onnan vonattal Nagaszakiba utazik, majd hazatérőben Dél-Koreában megáll, s Ro Te Vu állam­fővel találkozik. Gorbacsov az esti órák­ban vett búcsút a japán üzletemberektől, s a tervek szerint késő este kerül a sor a 15 előkészített meg­állapodás aláírására és a sa j tóértekezletre. ményezi azt is, hogy a ma­gyar kormány 1990-ben hi­vatalosan eltörölte ugyan a külkereskedelem állami monopóliumát, ám még mindig az állami tulajdonú cégek uralják a külkeres­kedelmet. A GATT értéke­lése szerint még mindig vannak bizonytalanságok az import, az export és a beruházási szabályozás te­rén. A jelentés arra is ki­tér, hogy egyes országok jobban is segíthetnék Bu­dapestet, nevezetesen a magyar acél-, textil- és agrártermékek nagy im­portakadályokba ütköznek. A GATT jelentésében ar­ra sürgeti Magyarországot, hogy gyorsan hajtsa végre a privatizációs intézkedése­ket a magyar reformprog­ram iránti külföldi bizalom erősítéséért. A magyar kor­mánynak az a terve, hogy 1993-ra a termelés 50 szá­zalékát privatizálja, túl lassú haladást hozna — áll a jelentésben. A magyar kereskedelem­politikát értékelő kétnapos, szerdai és csütörtöki genfi ülésen részt vevő magyar küldöttség részéről Szepesi András bírálta a GATT-je­lentés egyes részleteit. Rá­mutatott arra, hogy a GATT titkárság helytele­nül használ olyan mércé­ket Magyarország esetében, amelyek a fejlett ipari or­szágokra alkalmazhatók, hiszen előbbi még mindig keményen küszködik a gaz­dasági átalakulással. Sze­pesi megjegyezte azt is, hogy a GATT túlértékeli a magyar kormány szerepét az üzleti életben, mivel a kormánynak még az állami vállalatok esetében sincs befolyása az üzleti dönté­sekre. A Szovjetunió visszautasította a magyar javaslatot Az európai hagyományos haderő csökkentéséről hu­szonkét ország — köztük a Ifi NATO-tagállam — által folytatott bécsi tárgyalások csütörtöki plenáris ülésén egyedül a Szovjetunió uta­sította vissza a további megbeszélések munkarend­jére tett magyar javaslatot. A magyar küldöttség egy hónapja, az előző tárgyalási forduló végén indítványoz­ta, hogy a haderőcsökken­tési fórum július közepéig, Nemzetközi bíróság elé állítják? Husszein háborús bűnös Állítsák nemzetközi bí­róság elé háborús bűneiért Szaddam Husszein iraki elnököt. Ezt tartalmazza az a törvényjavasltait, amelynek megtárgyalását csütörtökön kezdte meg az amerikai szenátus külügyi bizottsága. A kezdeményezők sze­rint az ENSZ keretében, vagy miás formában szük­ség van olyan nemzetközi bíróságra, ahol felelősségre vonhatják az iraki elnököt és bűnsegédeit a Kuvait, s annak lakossága ellen el­követett bűnökért. Mint a vitában hangsúlyozták, az amerikai haderő kezdettől gyűjti a helyszíni bizonyí­tékokat, amelyeket a per­ben felhasználhatnak. George Bush elnök a hé­ten jelezte: eltűrnék, hogy Szaddam Husszein külföl­dön kapjon menedéket, amennyiben véglegesen el­hagyja Irakot. A törvény­hozók szerint ilyen eset­ben lehetséges, hogy nem tudják felelősségre vonni az elnököt, de legalább er­kölcsi megbélyegzése min­denképpen kívánatos. Elsőként Hans-Dietrich Genscher német külügy­miniszter vetette fel Szad­dam háborús bűnösségét és javasolta a felelősségre vo­nást. a nyári szünetig május kö­zépétől kethei.es megszaKÍ- tássai két újabb for aulát tartson, s addig, amíg a különmegbeszéieseK revén nem oidoanaü meg a tava­lyi párizsi csúcstalálkozón aiáirt íegyverzetKonátozasi szerződés szovjet értelme­zése körüli problémák, a KurdötisegeK pienuma csak egy-egy jorduió elején és végén laláikozzék. Ezzel szemben a hét ele­jén kezdődött új forduló csütörtökön lezajlott első plenáris tanácskozásán a szovjet delegáció azt szor­galmazta, hogy a már létre­jött szerződést érintő viták­tól függetlenül munkacso­portokban és rendszeres plenáris üléseken haladék­talanul kezdjék meg a ter­vezett újabb haderöcsök- kentési megállapodások ér­demi tárgyalásait, és azok­ba ne iktassanak szünete­ket. A többi részt vevő ál­lam képviselői viszont ér­tésre adták, hogy amíg a Szovjetunió ki akar bújni a szerződésben vállalt fegy­verzet-megsemmisítési -kö­telezettségek alól, addig nem látják értelmét az újabb leszerelési témák megvitatásának. Mivel nem jött létre a szükséges közmegegyezés egyik munkarendi változat­hoz sem, az eljárási szabá­lyok szerint a „huszonket- tek” bécsi tárgyalásai egy­előre lényegében csak ple­náris ülések nélküli, nem hivatalos jellegű megbeszé­lésekre fognak szorítkozni. Györgyi Árpád feddhetetlensége Pohankovicsnak menni kell? (Folytatás az 1. oldalról) egy koalícióban, az MDF-n belül is jelentősen megerő­sítené a liberális vonásokat, sőt bizonyos fokig a szó- ciálliberális vonásokat is. Ez rengeteget változtatna az ország belpolitikai kons­tellációján” Az újságírók kérdésére, hogy az elnökségnek mi a véleménye arról a tényről, hogy Pohankovics István államtitkár, az FKgP egy­kori pártigazgatója a Nép- szabadságban mégis beis­merte, hogy tízmillió forin­tos kölcsönt biztosított egy szövetkezetnek, Oláh Sán­dor személyes véleményé­nek hangot adva hangsú­lyozta, ezen nyilatkozat ön­magáért beszél. A főtitkár Azzal vádolják Pohanko­vics Istvánt, az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium államtitkárát, hogy a Kis­gazdapárt kasszájából — törvénytelen és etikátlan módon — mintegy 10 millió forint kamatmentes hitelt juttatott egy olyan vállal­kozásnak, amelyben roko­nain, sőt feleségén keresz­tül személyesen is érdekelt. A Pest Megyei Hírlap a hírt se megerősíteni, se cá­folni nem tudja. Az állam­titkár úr viszont nem nyi­latkozik, pontosabban szól­va sehogy sem lehet elér­ni. Pedig hivatalban van, fizetést kap, valahogy na­pok óta még SÍ.1CS a helyéin. Kár, mert velünk, a Pest Megyei Hírlappal kivételt tehetne. Hozzánk ugyanis elígérkezett, bírjuk ígéretét, hogy nyilatkozik. Igaz, nem holmi kisgazda-nagygazda panamákról, hanem valami egészen másról. Pohankovics úrral^ aki egyébként roppant szimpa­tikus, nagyon megnyerő ember, úgy két hónappal ezelőtt volt módom talál­kozni. Nem is akárhol, a kormány sajtóklubjában. Ahol elpanaszoltam többek között, hogy milyen nagy bajban vannak a Pest me­gyei málnatermelők. S ak­kor Pohankovics megígérte, hogy utánanéz a dolognak, kilátásba helyezte, hogy az elnökség pénteki ülésén ja­vasolni fogja az érintett párttagsági jogainak fel­függesztését. Ezenkívül azt, hogy az elnökség az ellen­őrző bizottság vizsgálatá­nak lezárulása után dönt­sön Pohankovics István kormányzati szerepének fe­lülvizsgálatáról. Ómolnár Miklós szóvivő egy másik kérdésre vála­szolva közölte, hogy a párt elnökségének több tagjá­ban felvetődött: összefér- hető-e Györgyi Árpád volt megbízott főtitkárhelyettes jelenlegi ellenőrző bizottsá­gi elnöksége a pártban ré­gebben betöltött szerepével, és azokkal az eddig hivata­losan meg nem erősített hí­megpróbál épkézláb megol­dást keresni, hogy legyen érdemes továbbra is eme munkaigényes bogyós gyü­mölccsel foglalkozni. Csak várjak egy kicsit, amíg jut valamire. Amíg összehoz valamilyen jó megoldást. Akkor nyilatkozik is a Pest Megyei Hírlapnak. Megmondom őszintén, hit­tem is, nem is a dolgot. Evek óta botrány van a málnával. Ígérettel tele a padlás. Miért pont ez az is­meretlen, mondhatnánk szürke ember oldaná meg e súlyos problémát? Pohankovics államtitkár úrtól most bocsánatot ké­rek. s már rettenetesen sajnálom, hogy alábecsül­tem üzleti érzékét, szakér­telmét. Pedig ő lett volna a mi emberünk, aki megol­dotta volna a málnaprob- lémat. Mert aki manapság 10 millió forintos hitelt tud kamatmentesen szerezni, arról azért még az is elkép­zelhető, hogy súlyos nép- gazdasági problémákat is meg tudott volna oldani. Most már aligha fogja. Kár a málnáért, a málna- termelőkért és persze Po­hankovics Istvánért. Kár érte. Ennyi tehetséggel sokra vihette, vihettük vol­na. <Cs. A.) Tesztelésekkel, miszerint Györgyi Árpád néhány év­vel ezelőtt anyagi termé­szetű visszaélések miatt ügyvédi foglalkozásának abbahagyására, és az Ügy­védi Kamara elhagyására kényszerült. Az elnökség ez ügyben hivatalos informá­ciót kíván kérni a Magyar Ügyvédi Kamarától, mivel szeretné, ha minden beosz­tásban feddhetetlen embe­rek dolgoznának a párt ér­dekeiért. r * 9 ^ Uj igazgató a Nemzetiben Csiszár Imrét, a Nemzeti Színház igazgató-főrende­zőjét Andrásfalvy Bertalan kultuszminiszter április 18-i hatállyal mindkét posztjá­ról felmentette. Ugyanak­kor a Nemzeti Színház igaz­gatójának Ablonczy Lászlót nevezte ki. A hírt csütörtökön, né­hány órával a személyi vál­tozásokat illető miniszteri döntés után, Láng Péter szóvivő ismertette az új­ságírókkal. Egyúttal hang­súlyozta, a döntés nem Csi­szár Imre művészi, alkotói munkásságának értékét kérdőjelezi meg. Csiszár Imre vezetőként bizonyult alkalmatlannak — fogalma­zott a szóvivő. A Nemzeti Színház új igazgatója 46 éves. A deb­receni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetemen magyar— népművelő szakon végzett. Azt követően újságíróként, színikritikusként tevékeny­kedett. Mint ilyen, jól is­meri a Nemzeti Színház belső helyzetét is. Egyik fő erénye — mint azt a szóvi­vői tájékoztatón Fekete György helyettes államtitkár az MTI tudósítójának adott válaszában kijelentette —, hogy a Nemzeti Színház­ban kialakult lobbyk egyi­kéhez sem tartozik. A mi emberünk A MVMGBiMmMA TÁR MAMA® A gyógyítás ára — hasra ütéssel Abban ugyan mindenki egyetért, hogy reformra szorul a társadalombiztosítás, de a legkisebb változtatással szemben is — hisz 10 millió embert érint — nagy a vár­ható ellenállás. A többi között ezeket hangsúlyozták azon a tegnapi sajtótájékoztatón, ahol dr. Mlkola István népjóléti miniszteri biztos, dr. Kiss Gyula, az Ország­gyűlés szociális és egészségügyi bizottságának elnöke, va.i an unt dr. Botos József, az Országos Társadalombizto­sítási Főigazgatóság vezetője ismertették meg az újság­írókkal a társadalombiztosítás jövőjére vonatkozó el­képzeléseket. Ezeket foglalta reformkoncepcióba a fő- igazgatóság. Am. mint mondották, ahhoz, hogy a refor­mok ténylegesen megvalósulhassanak, nem elegendő a társadalmi nyomás, a meglévő és sokat vitatott koncep­ció sem, sarkalatos törvények hiányoznak, s a feltételek zöme is mostoha. De miről is lenne szó? Például arról: létre kell hozni a társadalombiztosí­tás önkormányzatát (ami­nek a törvény szerint már 1988 óla meg kellett volna születnie, csak éppen az érdek-képviseleti káosz miatt késlekedik), hogy így tulajdonosa legyen a tár­sadalombiztosításnak, hisz a biztosítottak pénzével gazdálkodnak. Vagy arról, hogy erősíteni kell a sok­szor ma még hiányzó biz­tosítási elemeket ebben az ágazatban, arról, hogy újra kell szabályozni az állami szociálpolitika és a társa­dalombiztosítás közötti munkamegosztást, tisztázni az utóbbi állami garanciáit, s önállósítani a TB-n be­lül a nyugdíj-biztosítási, be­tegségbiztosítási és baleset- biztosítási rendszert. A tájékoztatón kértünk interjút dr. Botos Józseftől. ® Igaz-e, hogy nem ter­vezik a 43 százalékos mun­káltatói s a 10 százalékos munkavállalói járulék csök­kentését? — A koncepciónk az 53 százalék csökkenésével szá­mol is meg nem is. Amikor azt mondjuk, hogy a mosta­ni táppénzes időszakot az alacsony szintről föl kell emelni az európainak meg­felelő, körülbelül 30 napos­ra (csak 31 nap után fizet­ne a társadalombiztosítás, addig a vállalat, a munkál­tató), akkor ez önmagában azt jelenti, hogy körülbelül másfél-két százalékkal csökkenhet a járulék. Lé­nyegi esést viszont csak az hozhat, ha a gazdaság telje­sítőképessége nagyobb lesz, ha a bérek, a jövedelmek nőnek, s Így a kisebb szá­zalékarány sem jelentene kevesebb járulékbevételt. Arról nincs szó, hogy a je­lenlegi kevesebb pénzből megoldhatók lennének a mai feladatok. Ä A tervezetükben szere­pel a nyugdíjkorhatár eme­lése. Hogyan? S miként hatna ez például a munka- nélküliségre? Nem növel­né? — Ha most emelnénk a korhatárt, tényleg növel­nénk a fiatalkorú munka­nélküliek számát. Nem te-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom