Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-19 / 91. szám
A nézetek ma még ütköznek A zöld kártya már foglalt Az 1990 októberi 1041. számú kormányhatározat 2 pontja alapján, valamennyi belföldön üzemelő szémély- gépkocsinak, illetve járműnek évenkénti kötelező környezetvédelmi vizsgát kell tennie. Egy zöld színű kártyán kapunk igazolást arról: autónk megfelel a honi szabályoknak — hangzott a tavaly őszi ígéret. Továbbá arról is szó volt, hogy ez év második felére már be is vezetik ezt az intézkedést. Vagy mégsem? Ennek jártunk utána. Szommer Ferenc miniszteri biztos, Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium: A rendkívül magas környezetszennyezési értékek miatt radikális és gyors intézkedésekre lenne szükség. Még egy öreg mosógépet is beállíthatunk jól — vélekedik a szakember. Az autóstársadalom pedig nem éppen jogosan berzenkedik a várható kiadások miatt, pedig a műszeres ellenőrzés mindössze 300 forintba kerül (ne). Szommer Ferenc úgy gondolja, ez a legkevesebb, amit a közös jövőnkért megtehetünk. Azok a vélemények pedig — fűzi hozzá —, melyek szerint Magyarország nem rendelkezik megfelelő műszerezettséggel és szervizhálózattal egy nagyszabású ellenőrző tevékenység lebonyolításához, tévesek. Ügy látja, a vállalkozók készen állnak, azaz szívesen részt vennének a valamennyiünk levegőjét tisztító kampányban.'A szakember leszögezi, minden autógyár eleve megállapítja, milyen üzemi paraméterek között működik optimálisan a tőlük kikerülő autó motorja. Tehát típusopként változik, mikor, milyen levegő-benzin keverék arányt kell biztosítani. Ha valamennyien betartanánk ezeket az előírásokat, azonnal 30-40 százalékkal csökkenne a levegő szénmonoXid- és szénhidrogén-tartalma. Valójában az évenkénti környezetvédelmi vizsga nem igényelne különösebb beruházást. Még nyerne is vele az autóstábor, hiszen 3—5 százalékos üzemanyag-megtakarítást érhetnénk el, s zsebünk érezné az ideális fogyasztásbeállítást. A miniszteri biztos nem érti, miért késik a határozat bevezetése. Mit mond erről a Közlekedési, Építésügyi és Városrendezési Minisztérium főosztályvezető-helyettese, Császár György? Az elmúlt időszak többmenetes tárcaközi megbeszélésein — mint közölte — világossá vált számunkra, hogy képtelenség a kormányhatározatot betartani. Ingyen és magától nem lesz sajnos tisztább a levegő. A főosztályvezető-helyettes szerint az emberek legfőbb ellenérve az — mivel a pénztelenségünk körül forog minden —, hogy a kocsikat vinni kell, évről évre, s csak felkészült, képzett szakemberek végezhetik az előírt vizsgálatokat. Ráadásul még szűkös ehhez a műszerpark, de nincs is pénz a hirtelen bővítésre. Császár György úgy gondolja, nincs értelme látszatintézkedéseket hozni. Olyan lépéseket tart cél szerűnek, amelyek révén minél kisebb állami és egyéni kiadással érhetnénk el közös eredményt, de nem azonnal, mert csodák nincsenek. S az a bizonyos sokat emlegetett zöld kártya sem maradhatna zöld, ugyanis az ilyen kártya már a nemzetközi gyakorlatban a' kötelező felelősségbiztosítás igazolására szolgál. A főosztályvezető-helyettes szerint ez a bizonyos kormányhatározat mindössze egy igényt fogalmazott meg, a többit a térhetjük meg azt sem, hogy máról holnapra bejelentjük: emelkedik a nyugdíj- korhatár. Az embereknek a kormányzattal „szerződésük van”. Ügy dolgoznak, hogy tudják, 55 vagy 60 éves korukban nyugdíjba mennek. Ezt a nyugdíjba menetel előtt néhány évvel — erkölcstelen lenne megváltoztatni. A nyugdíjkorhatár emelése tehát a mostani negyvenesekre vonatkozna, és elsősorban a nőket érintené, mert az az elképzelésünk, hogy egységesen 60 év legyen a korhatár. Tény, hogy a férfiaknak majd fele ma sem éri el ezt a kort. Tehát a változtatás csak idejekorán bejelentve s fokozatosan lehetséges. 9 Még szakberkekben is forrong a vi:a az egészség- ügyi költségszámítások körül. Sokan mindenféle számítást irreálisnak tartanak. Az önök tervezete viszont nélkülözhetetlennek és sürgősen beveze^endönek ítéli a költségszámítást. .. — Sokféle rendszer Van erre, Európában legtöbb helyen a kórházakat globálisan (egy összegben) finanszírozzák, Amerikában a diagnóziscsoportok szerinti költségszámítás honos. Mi itt. Magyarországon vegyes rendszert képzelünk el, a társadalombiztosításnak ugyanis, függetlenül attól, hogy ki gyógyítja a beteget (piaci körülmények kötött a 35 ezer orvos bármelyike találkozhat a 10 millió magyar állampolgár közül a betegekkel), ugyanannyit kell fizetnünk az ellátásért. 9 És miként állapítják meg, hogy mennyit? — Ez alku kérdése lesz... Leülünk az orvoskamarával, az orvosszakmai kollégiummal, és az orvosszakszervezetekkel, kiindulunk abból, hogy idén 88 mil- liárdunk van, és keményen végigtárgyaljuk a dolgot... © Fedi az igazságot, ha azt mondom, hogy hasra ütve állapítják majd meg a gyógyítás árait? — Az indulásnál mindenféleképpen. És utána korrigáljuk majd hosszadalmas, aprómunkával... ® önök nagy igyekezet- tel elkészítettek egy tervezetet, amit nyilvánosan, például a rádióban dilettánsnak, iskolás színvonalúnak minősítettek. Mit szól ehhez? — Aki így fogalmazott, önmagát minősítette ezzel. Ha letett volna érdemi kritikát az asztalra, akkor elfogadom a véleményét. De így, hogy talán el sem olvasta, s teleaggatta jelzőkkel azt az anyagot, amit nem is ismert... Hozzám más, érdemi vélemények is eljutottak, magánemberektől, szervezetektől, szakértőktől. Ok azt mondták, írták. ha nem is értettek mindenben egyet, hogy ez jó anyae. n» Tehát nem dilettáns fé-emíi? — Nem. Ezt ki is kérem a munkatársaim nevében. V. G. P. cáknak kell a lehetőségek szerint ehhez csatolniuk. Az eredeti elképzelés szerint idén július 1-jétől kéne bevezettetni a kötelező környezetvédelmi vizsgákat. Nos, a Közlekedési Minisztérium úgy látja jónak, ha egyelőre csak a hagyományos műszaki vizsgákon részt vevő járműveket tesztelnék környezetvédelmi szempontok alapján is. Fokozatosan, talán két év alatt alakulhatna ki a műszerpark a gyakoribb ellenőrzésekhez. A két szakember nézete ütközik. Egyrészt a környezetvédő küzd a maga igazáért, a sürgős változásokért, másrészt a szervezési kérdéseket mérlegelő közlekedési szakember fejti ki aggodalmát a gyors kivitelezés miatt, amely esetleg kudarcot hozhat. Ám felmerülhet a kérdés, vajon két év múlva, ha már léteznek megfelelő műszerek, s az autósok önszántukból el is viszik kocsijukat ellenőrzésre, lesz-e még, aki tudja, mi is az a jó levegő? fi Nyitott kapuimt döngetnek? Németek, türelem! Nyilatkozatot juttatott el szerkesztőségünkbe néhány német származású ország- gyűlési képviselő, valamennyien kormánypártiak. Ebben értetlenségüknek adinak hangot a Magyarországi Németek Szövetsége egyes képviselőinél tapasztalható türelmetlenség miatt. Ez a tűre! mellen ség a kormánnyal és a Parlamenttel szemben nyilvánul meg, s a honatyák szerint ez azért is érthetetlen, mert „olyan kormány iránt nyilvánul meg, amely azo-n pártok akaratából született, amelyek minden kényszer nélkül hirdették meg programjukban egy európai színvonalú, demokratikus kisebbségi törvény megalkotásának szükségességét, valamint az elmúlt rendszer áldozatainak erkölcsi, anyagi kárpótlását”, A kormánypárti képviselők szerint az MNSZ nyitott kapukat dönget, hiszen már hónapok óta folynak a kisebbségi törvény munkálatai, s a kormány a törvényalkotás menetébe be kívánja vonni a nemzetiségi szervezeteket is, s számít a Nemzetiségi Kerékasztal most alakuló véleményére. Világkiállítás-párti a miniszterek tanácsa A kormány szükségesnek tartja az 1995-ös Budapest—Bécs világkiállítást, amelynek megrendezését vállalkozói alapon támogatja, és a világkiállítás feltételeinek biztosításához folyó áron számolva 30 milliárd forint költségvetési támogatást tart indokoltnak — mondta László Balázs szóvivő, a kormány csütörtöki üléséről. A kormány Budapest főváros és kerületei részére hozzájárulásuk arányában biztosítja részvételüket a világkiállítás megvalósításában. A kormány döntésének kialakításakor figyelembe vette, hogy a világ- kiállítás és a hozzá csatlakozó létesítmények várhatóan pozitív hatást gyakorolnak a gazdaság fejlődésére, különösen az idegen- forgalom, a szolgáltatások és az infrastruktúra fejlesztésére. A miniszterek tanácsa számításba vette az EXPO pozitív hatásait a foglalkoztatás bővítésére, a külföldi működőtőke bevonására. A kormány úgy ítéli meg, hogy a világkiállítás előnyös hatásai az ország egész területén érvényesülnek majd. A kormány határozatot hozott arról, hogy a világkiállítással kapcsolatban eddig is működő ad hoc bizottság folytassa a világkiállítás finanszírozásának előkészítő, megalapozó munkáit. Megbízta a kormánybiztost, hogy a május 16-1 kormányülésre nyújtson be előterjesztést a világkiállítás megrendezéséről, amelynek tartalmaznia kell az Országgyűlés elé terjesztendő törvényjavaslat tervezetét, valamint a lebonyolítás szervezeti rendszerét is. A kormány első olvasatban megvitatta a Magyar Nemzeti Bank előterjesztésében az új jegybanktörvény tervezetét, megvizsgálta azokat a kérdéseket, amelyekkel összefüggésben a Gazdasági Kabinet elvégzi a még szükséges köz- gazdasági, pénzügyi, jogi vizsgálatokat. Ezek részben a Magyar Nemzeti Bank szerkezetére, az Ország- gyűléshez, a kormányhoz és a bankrendszerhez való viszonyára vonatkoznak. A kormány megbízta a pénzügyminisztert és az igazságügy-minisztert, hogy a lehető legrövidebb időn belül terjessze a törvénytervezetet a kormány elé, majd pedig képviselje az Országgyűlés előtt. A törvénytervezet — a nyilatkozatot aláíró kormánypárti képviselők szerint — azon alapelven nyugszik, hogy a kárpótlás fajra, nemre és nemzetiségre való tekintet nélkül kiterjedjen mindenkire, akit az elmúlt rendszerben sérelem ért. Fölhívjál?: a figyelmet, hogy erre a kárpótlásra két ütemben kerül majd sor, de már az első nagy számban érint német származású állampolgárokat is, a második ütemet tárgyaló törvény előkészítésébe pedig minden érintett felet, azok érdekképviselőit is be fogják vonni. E törvény sürgősségéről már döntött a Parlament. Ezért kérik az aláírók, köztük Szauter Rudolf, Pilisvörösváx képviselője a nyitott kiapuk döngetői.t, hogy legyenek több türelemmel, s ne fordítsák szembe a németséget a többségi lakossággal. Az eseményeket figyelemmel kísérő olvasók előtt nem meglepő az a tény, hogy a kisebbségek, így a magyarországi németek, valamint a demokratikusan választott kormány között létezik feszültség. Mást ne is említsünk: már 26 ezer aláírást gyűjtöttek össze a kárpótlási törvény módosítását kérve. Információink szerint a kisebbségi törvény előkészítésében azért nincs egyetértés, mert míg a kormány a saját tervezetét készíti elő, azonfcözben a Nemzetiségi Kerekasztal szintén ezen törvény kimunkálásán dolgozik, s természetesen ők Is az asztalra kívánják tenni elképzeléseiket. Lehet valami a dologban, hiszen a türelmetlenke- dőkkel már nemcsak a képviselők foglalkoznak. Lecsillapításukra találkozót szerveztek Antall József és a kisebbségek képviselői között a jövő hétre. A tü- relmetlenkedők álláspontjáról talán csák annyit: a demokratikusan választott kormány vezetője hivatalba lépése óta most először találkozik majd a hazai németek szövetségi képviselőivel. A higgadtság elvesztése kapcsán egyébként visszakérdeznénk a nyilatkozatot tevő képviselőket: ki az ebben az országban — fajra, nemre és nemzetiségre való tekintet nélkül —, aki még türelemmel bírja a kárpótlási törvény körüli hercehurcát? A képviselők szerkesztőségünkbe eljuttatott nyilatkozatára szerettünk volna reagálást kérni a Magyar- országi Németek Szövetségétől. Ok azonban elzárkóztak ettől, mondván, a kerülő úton ért támadásokra nem hajlandók válaszolni. j. a. A vádlottak kimentést remélnek Perbeszédek kedden Csütörtökön délután a Pallagi—Horváth-ügy hatodik tárgyalási napjának végén — a tanúkihallgatások és a bűnügyi iratok ismertetése után — befejeződött a bizonyítási eljárás. Ezt követően a katonai ügyész, a vádlottak és védőik válaszoltak az MTI munkatársának érdeklődésére. Dr. Bánhegyi Gábor őrnagy, katonai ügyész a vád fenntartásával kapcsolatban nem nyilatkozott. A vád — a tárgyaláson elhangzottak alapján — esetleges kiterjesztésének kérdésére elmondta: ennek szükségessége fel sem merült benne. Pallagi Ferenc és dr. Horváth József vádlottak kijelentették: az ügyben eljáró büntetőtanácstól igazságos ítéletet, felmentést várnak. A védelem képviselői, dr. Horváth József és dr. Fe- renczy Attila ügyvédek elmondták : meggyőződésük, hogy a vádlottak ártatlanok. A bűnügy tárgyalása 23-án, kedden délelőtt a katonai ügyész és a védelem képviselőinek perbe- szédeiveí folytatódik. Ki is tiltották meg nem is a templomokból Lehotka Gábort (Folytatás az I. oldalról) dolgoztam együtt, de mivel a tervezett átépítési programot nem sikerült kivitelezni sem Tihanyban, sem Kőröshegyen, Szigeti azt javasolta, hogy kíséreljük meg koncertteremben felépíteni az általunk ideálisnak tartott orgonát. Így készült el — Szigeti Kilián tervei alapján — a váci zeneiskola orgonája is. — Ügy gondolom, az Istent szolgálni a legjobban templomi orgonákon lehet. Műveimet minden esetben elküldtem az egyházzenével foglalkozó Takács Nándor püspök úrnak. Több levelet is írtam neki, melyekben személyes beszélgetést sürgettem. Ezekre választ mind a mai napig nem kaptam. Most úgy vélem, egyes zenészek belekapaszkodnak párttitkári múltamba, és ezen keresztül támadnak. — Hogy mit várok? Hiszem azt, hogy éppen úgy, mint a többiek, akiket az igazság kimondásáért üldöztek, előbb-utóbb győzni fogok. Hiszem, hogy vannak dolgok, amelyeken az embernek felül kell emelkednie, és tudom: az egyház törekvése a szeretet és a megbékélés. Ezt szem előtt tartva várom a további döntéseket — mondta a művész a Zeneakadémián, aki teljesen nyugodt, egy percig nem aggódik, valóban hisz és bizakodik. Az a Lehotka Gábor, aki számos egyházi darabot komponált, akit külföldön is egyik legnagyobb orgonaművészünknek tartanak, aki megírta a Jaki misét, most egy ideig — ha csak a vizsgálat alatt is — nem fog fellépni katolikus templomokban. Tudjuk valamennyien: vannak másutt is orgonák, lehet máshol is játszani. De bízunk abban, hogy ország-világ nyilvánossága előtt minél előbb kiderül, kik a támadók, melyek a vádjaik, és vajon megalapozottak-e. Árvái Magdolna
