Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-19 / 91. szám
ir; 1991. Április i9., péntek XXXV. ÉVFOLYAM. 91. SZÁM Bolgár-magyar politikai nyilatkozat Göncz Árpád köztársasági elnök és Zselju Zselev, a Bolgár Köztársaság hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó elnöke csütörtökön délután a Parlamentben politikai nyilatkozatot írt alá Magyar- ország és Bulgaria jövőbeni kapcsolata inaik alakításáról. . A politikai nyilatkozat mellett a két köztársasági elnök kíséretéhez tartozó kormányzati vezetők számos más dokumentumot írtak alá a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére. Ezek sorában megújították a Magyarország és Bulgária közötti vízummentességi egyezményt. A megújult szövegezésű megállapodás korlátlan időre terjeszti, ki a kölcsönös vízummentes utazások lehetőségét. A külgazdasági miniszterek a konvertibilis elszámolásra történő átállásról szóló jegyzőkönyvet és az öt évre szóló kereskedelmi egyezményt látták el kézjegyükkel. A dokumentumok aláírása, utón Göncz Árpád és Zselju Zselev közös nemzetközi sajtókonferenciát tartott az Országházban. Zselju Zselev, a Bolgár Köztársaság elnöke hivatalos magyarországi látogatásának befejeztével csütörtök este hazautazott. A Rókus meg sem érezte Kdbelmatuzsálemek a fold alatt Tegnap hírt adtunk róla, hogy Budapesten, a Belváros hetedik, valamint a nyolcadik kerületének egyes részein a kora esti órákban' áramszünet volt. A háromnegyed öttől négy órán át tartó sötétség okairól az ELMÜ közép-pesti üzem- igazgatóságának üzemirá- nyítóját. Nádor Gyulát kérdeztük: — Az áramszünetet egy tíz kV-os, földbe fektetett kábel korábbi sérülése okozta. Az automatikus riasztásra a kapcsoló- és a Ki is tiltották meg nem is a templomokból Lehotka Gábort Tegnap olvashattuk a színes hetilapban, hogy a haza! katolikus templomokban — a magyar püspöki kar levele szerint — nem adhat hangversenyt J.ehotka Gábor orgonaművész. Ugyanebben az írásban a művész visszafogottan és az egyház mellett szól. érdeklődésünkre több megyés püspök cáfolta a kitiltás hírét, és a szóbeszéd*an alapuló tájékoztatást inkorrektnek tartja. Az utóbbi hetek történései röviden a következők. Tegnap a szegedi dómban tartott volna orgonaestet a művész a Festivál Art Művészeti Ügynökség szervezésében. Az ügynökséghez érkezett, március 28-án kelt levélben — melyet a szegedi prépost plébános írt — az áll, hogy nem tartható meg a hangverseny, mivel a püspöki kar úgy határozott, hogy Lehotka Gábornak bizonyos feltételeket kell teljesítenie. A művész ezután írt az egri érseknek egy meleg, mondhatni, baráti hangú levelet, amelyben tájékoztatást és az ügy vizsgálatát kéri. A gyors válaszban dr. Seregély István érsek úr, a püspöki kar nemrég választott elnöke tájékoztatja Lehötkát, hogy levelét továbbította az egyházzenével foglalkozó püspökhöz, Takács Nándorhoz Székesfehérvárra. .Takács Nándor lapunknak a következőkről számolt be: — Határozottan kijelentem, a magyar püspöki kar nem hozott olyan határozatot, amely Lehotka Gábort kitiltotta volna teipplo- mainkböl. A kar tárgyalt az ügyről, ugyanis hazai egv- házzenészök írtak nekünk egy levelet, s ebben közük: fenntartásaik vannak a művésszel szemben, és a legkülönbözőbb kifogásokat emelik ellene. Az ügy azonban nem lezárt, és egyetemes kitiltásról szó sincs. Egy kivizsgálás van folyamatban, amelynek kimenetele ma még nem tudható. Ügy érzem, szándékosan felfúlták a dolgot, hiszen jelenleg az anyagok gyűjtésének stádiumában vagyunk. A napokban szeretnénk fölkeresni a művészt, akinek módja lesz az ellene felhozott vádakat cáfolni és bizonyítani igazát. Szívből remélem, a korábbi félretájékoztatás felelőtlenség következménye, s ez nem zavarhatja meg az ügy tisztességes, korrekt kivizsgálását — hallhattam a székes- fehérvári püspöktől, aki azt is elmondta, hogy ez az ügy már régebben kezdődött, és csupán a vizsgálat miatt nem válaszolt eddig Lehotka művész úr tavaly neki írt leveleire. Vácott Marosi Izidor megyés püspök azt nyilatkozta, nem tud a kitiltásról, és úgy vélekedik, a vitás dolog nem az egyház és a művész konfliktusa, inkább a zenészek és Lehotka problémája. Határozatról ősem tud, de ha a vizsgálat idejére felfüggesztették, s erről döntés született, azt nem óhajtja minősíteni. Szegeden tehát elmarad a hangverseny. A szegedi püspök, Gyulay Endre pedig így vélekedik az ügyről: — Ügy tudom, csak addig nem léphet fel, amíg a dolgok nem rendeződnek. Határozat nincs, bár a március 12—13-i püspöki kari ülésen szó volt a Lehotka- témáról. A zenészek közül többen aláírták azt a levelet, amelyben fenntartásaikat fölsorolják. Kifogásolták a főiskolán végzett munkáját, s 'főiróják a művész párttitkári múltját is. Az, hogy Lehotka Gábor a mai napig nem kapott semmiféle levelet, valóban zavaró lehet, hiszen a püspökkari titkárnak lépnie kellett volna. Ennek megítélése azonban nem az én feladatom, erről talán ő tud nyilatkozni. Telefonhívásunkra Lehotka Gábor készségesen állt rendelkezésünkre. — Egyértelműen az egy- házzeneszek támadásának tartom a történteket, az egyház tisztességét és realitásérzékét megkérdőjelezni eszembe sem jutna. Bízom abban, hogy minden tisztázódik. Törekvéseim évtizedekre nyúlnak vissza. Amikor még a Filharmónia monopolhelyzetben volt, akkor kezdődtek a gondok. En az eredeti templomi orgonákat szerettem volna megóvni és európai színvonalon felújítani, míg mások elgondolásomat elavultnak tartották. Dr. Szigeti Kilián pannonhalmi szerzetessel (Folytatás a ’. oldalon) hálózati brigád négy tagjával azonnal kivonultunk a jelzett helyre, vagyis az Akácfa utca közelében levő csarnokhoz. Az áramszünet azért tűnhetett szokatlanul hosszúnak, mert először műszerekkel meg kellett keresnünk a sérült kábel pontos helyét. Olykor ez azért neon gond. mert a hiba szemmel látható. Az áramszünet egyebek közt az Erzsébetvárost, a Corvin Aruházat. a Hlaha Lujza téri szerkesztőségi székhazat, sőt a Rókus-kór- házat is érintette. A Rókus műszaki osztályvezető főmérnöke. Rév 'Zoltán elmondta, hogy a kórháziban szinte meg sem érezték az áramkimaradást. Erről az a kétszeres biztonsági védőburok gondoskodik. amellyel mint a veszélyeztetett egészségügyi .intézmények mindegyike, ők is fel vannak szerelve. Az egyik védelmet a kórház áramkörének kettős betáplálása adja. Ez azt jelenti, hogy központi áramszünet esetén egy náluk levő szünetmentes áramellátó — inverter — még fél impul- zusnyj szünetet sem tartva; azonnal automatikusan egy másik táppontra kapcsol ■át. így a létfontosságú kórházi részek, például a műtők, az intenzív osztályok és a vészvilágüók folyamatosan kapják az áramot, csak éppen másik tápkábelről. A .kórház többi.részébe egy másik ELMÜ-táp- kábelről érkezik az áram. így az az automatikus átkapcsolás itt legföljebb ha tíz percet vehetett igénybe. A második védőrendszerük az a három darab, egyénként HO kW-os dízel- aggregátor. amely" akkor lépne ugyancsak automatikusan _ működésbe, ha a kettős betáplálás egyszerre mondaná fel a szolgálatot. Az aggregátor a kórház legalább 30 százalékos áramszükségletét képes lenne , több' napon át kielégíteni. Sajnos a tegnapi áramszünet nem Számított különleges eseménynek az ELMÜ hibaelhárítóinak. Nádor Gyula szerint naponta legalább egyszer ki kell vonulniuk hasonló okok miatt, de van. amikor kétszer, sőt háromszor is. mivel a Belváros . kábelhálózata meglehetősen vegyes képet mutat. A fokozatos kicserélés, fiatalítás ellenére még 1950 előtti kábclmaDi- zsálemek is szunnyadoznak sérülésre vagy ogy markológép harapására várva. — kk — Az Alkotmánybíróság a Szabad Demokraták Szövetsége 52 országgyűlési képviselőjének indítványát, mely az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló javaslat egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálatát kérte, elutasította. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy jelen esetben a törvényjavaslat egyes rendelkezései alkotmányellenességének előzetes vizsgálatára vonatkozó törvényi előírások nem teszik lehetővé, hogy az Alkotmánybíróság úgy végezze el a törvényjavaslat előzetes alkotmányossági vizsgálatát, hogy ne kerüljön ellentétbe az Alkotmánybíróság jogállására és a hatalmi ágak elválasztására vonatkozó alkotmányos alap elvekkel. Ezért az Alkotmánybíróság e határozatában csak elvi álláspontját foglalta össze, anélkül, hogy magáról a tervezett rendelkezések alkotmányosságáról döntött volna. így a határozat egyebek között megállapítja: ha az állam lehetőséget ad a — végső soron — földdel való kárpótlásra, önmagában nem alkotmányellenes az, hogy ennek a' korlátozott és sajátos jogi helyzetű fedezetnek az elosztását a kárpótlás alapjául szolgáló egyéb vagyontól eltérően állapítsa meg. Önmagában nem alkotmányellenes az sem, hogy az áttanít tulajdonú termőföldek tekintetében korlátozzák a kárpótlási jeggyel való tulajdonszerzésre jogosultak körét. Ugyancsak nem eleve alkotmányellenes, ha a (széket vételi joggal terhelik meg, ha a kárpótlás szakaszolt, illetve mértékét a különböző vagyontárgyak vonatkozásában eltérő módon számítják kk Györgyi Árpád feddheieilensége Pohankovicsnak menni kell? A Független Kisgazda- párt sajtótájékoztatóján Oláh Sándor főtitkár kijelentette: a párt megértéssel fogadja, hogy az MDF nem koalíciós pártokkal is tárgyalásokat folytat, hiszen „ez politikai ügy: ha a politikai életben egy párt koalíciós tagsága bizonytalanná válik, akkor a kormányfő kötelessége, hogy erre felkészüljön. Megértéssel kezelünk minden politikai tárgyalást, de hasonló helyzetben mi ebből nem csináltunk volna titkot". A főtitkár szavai szerint az e hónap 27-én összehívandó nagyváiasztmány ma már meghaladja a párt belli gyeit, és a kormány, a koalíció és a magyar belpolitika életében meghatározó esemény, hiszen olyan nem kívánatos társadalmi mozgások indulhatnak el, amelyek megelőzése érdekében minden érintettnek felelős magatartást kell tanúsítania. Ezzel kapcsolatban a sajtókonferencián közölték, hogy jogvita van a párt elnöksége, illetve országos vezetősége és az ellenőrző bizottság között, mivel ez utóbbi nem a régi pártalkotmány, hanem a decemberi nagy választmányon csak részlegesen megtárgyalt dokumentum alapján iíj képviselőket kíván delegáltatni.a mostani nagyválasztmányi ülésére. Az elnökség és a vezetőség ellenben kitart azon álláspontja mellett, hogy még a régi pártalkotmány érvényes. Néhány megyében ellenben ' máris választmányi üléseket tartottak, amelyeken új tagokat delegáltak. A nagy választmányon azonban csak azok vehetnek részt, akik a vezetéstől erre érvényes meghívót kapnak. A kérdésre, hogy milyen arányban érkeztek a tagság részéről olyan vélemények, miszerint a párt váljon ki a koalícióból, és hogy a kisgazdák felkészültek-e már erre az esetleges új helyzetre, Oláh Sándor főtitkár közölte, hogy a pártvezetés nem készített ilyen felmérést, de vannak olyan tények, amelyek a tagság véleményét máris befolyás solják. Ezek között említette az Alkotmánybíróság csütörtökön várható döntését az SZDSZ állal benyújtott négy kérdésről, amely — mint a politikus mondta — „sokkal többet jeleni a Kisgazdapárt eljövendő politikai szerepére vonatkozóan, mint amit egy nagyválasztmányi tag vagy akár az elnökség bármely tagja képvisel". A nagvváiaszt- mány döntését a kormányzati szándék és a parlamenti törvényhozás is befolyásolja. A kérdés második felére válaszolva Oláh Sándor kifejtette: „egy kormányon levő párt legalább annyira nem készül az ellenzékiségre, mint ahogy mondjuk az MDF sem készül arra, hogy milyen lesz a kormánypolitika színezete, ha mondjuk a kisgazdák helyett a Fidesz adja meg az abszolút többséget a Parlamenten belül. Ez nyilván nemcsak a kormány politilcáját fogja átszínezni, hanem az MDF-t is. mert a Fidesz megjelenésű (Folytatás a 2. oldalon.)
