Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-18 / 90. szám
HA VALME MEGYEI KÉPVISELŐ Végtelen szeretettel „Kihasználatlanul működik, felesleges, tehát megszűnik.” Még a Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága hozta a döntést, amely szerint az albertirsai csecsemőotthont be kell zárni. Nem egyik napról a másikra, hanem a döntéssel egy időben a további felvételeket le kell állítani, az így kiürülő intézmény átalakítását, .ás annak módozatainak kidolgozását pedig már az új testület-' Nehéz nemet mondom Bányai Judit tanácsnok asszony, Pest megye közgyűlése gazdasági bizottságának elnöke, 1947-ben született Tatán, jelenh»g Szigethalmon lakik, és Budapesten, a Műszaki Egyetem közgazdasági tanszékén közgazdaságtani alapismereteket és marketing szakismeretet tanít. — A Közgazdaságtudományi Egyetem tanári szaré hagyományozták. Jelenleg már csak 9 gyermek él itrt, ezért a népjóléti bizottság — április 5-i határozatának megfelelően — javasolni fogja a közgyűlésnek június 1-jétől az otthon teljes megszüntetését. A gondozottak pedig a budapesti Petényi Géza Csecsemőotthonba, illetve nevelőszülőkhöz kerülnek. A tovább' hasznosítással kapcsolatosan kétféle elképzelés alakult ki. ' Gyerekek helyeit felnőttek Dr. Kecskés Imre. a csobáníkai foglalkoztató, hivatalos nevén a Szentendrei Városi önkormányzat Krax.ner Alajos Szociális Foglalkoztató Intézetének igazgatója minden szempontból részletesen kidolgozta már az átalakítás lehetőségeit. Az épület megtekintése után átgondolják az itteni foglalkoztatás .és az otthon felnőttek részére .történő átalakításának lehetőségeit. Mivel Csobánka és Albertirsa között meglehetősen nagy a távolság, ezért úgy találták, hogy a két intézményt nem lehet közös irányítás alá vonni. A kezdeti időszakban azonban tapasztalatcserék szervezésével segítenék az új létesítményt. Csővárukén jól ismerik az Igényeket; jelenleg 30 jelentkező várakozik a náluk felszabaduló helyekre, de a szomszédos szakirányú iskola végzősei é>s az általuk szervezett — munkára előkészítő — tanfolyam résztvevői is elhelyezésre várnak. Sőt idén a pomúzj GYIVI-lőI ugyancsak jeleztek igényeket. Ugyanakkor Pest megyében kevés a napközis foglalkoztató. (Ezeütben az intézményekben olyan értelmi fogyatékosakat helyeznek el. akik ugyan családban élnek, de napközben felügyeletre, foglalkoztatásra szorulnak.) Bár az elképzelések szerint Albert- ii’sáin Is bentlakásos intézetet létesítenek — amely egyébként már első lépcsőben megoldaná a várakozók problémáját —, ugyanakkor a továbbiakban le4 hetővé válna, hogy mindkét foglalkoztató intézetben kialakítsák a bejáró, tehát napközbeni ellátási formát. Ugyancsak tervezik, hogy az ipari jellegű munkalehetőségek csökkenése miatt, mindkét helyen a mezőgazdasági tevékenység felé orientálódjanak a foglalkozások. A másik változatot Re- pánszkyné Elter Katalin, a Pomázi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézet utó- gondozási csoportjának munkatársa dolgozta ki. Eszerint olyan otthont kellene kialakítani," ahol az egyedülálló asszonyok kisgyermekükkel, azok egyéves koráig itt lakhatnának. Ez alatt az idő alatt minden anyának lehetősége nyílna arra, hogy rendezze életét, körülményeit. Ha ez nem sikerülne, esetleg hosszabbítani is lehetne az itt-tartóakodást. Anyák és kicsinyek — Egyre többen fordulnak hozzánk, utógondozókhoz — meséli Répánszkyné Elder Katalin. — Ügy véljük, ezzel a lehetőséggel sok kisgyermeket menthetünk meg attól, hogy állami gondozásba kerüljön. Ha ez mégis megtörténik, akikor is eredményt értünk el. hiszen a kicsi egyéves karáig az édesanyjával volt. Legerősebben ugyanis akkor sérülnek, ha egyéves korúik előtt szakítják el őket a mamájuktól, Az egy év alatt erősebb érzelmi kötődés alakul ki anya és gyermeke között. így nagyobb a valószínűsége, hogy az elszakadás ellenére jobban keresi majd az anya a kapcsolatot, inkább elkövet mindent azért, hogy a kicsit újra magához vegye. Építészetileg alig igényelne átalakítást, hiszen mindössze csak az anyukáié elhelyezésére kell lehetőséget teremteni. Ugyanakkor kevesebb gondozóra lenne szükség, 'hiszen az édesanyák bizonyos mértékű önkiszolgálást, életvitelt is megszoknának, megtanulnának itt. A fővárosba® egyébként már működnek ilyen otthonok. Hasonló elképzeléseink már a zsám- béki csecsemőotthon bezárásaikor is voltak, akkor azonban túl későn léptünk, lemaradtunk a lehetőségről. Tudják, hogy nem könnyű Az albertirsai csecsemőotthon csodálatos környezetben, szép parkkal körülvett, felújított, jól karbantartott kastélyban működik. Az épület kívül-belül ragyog a tisztaságtól, csakúgy mint a dolgozók ropogósra vasalt hófehér köpenye, vagy a kertben felállított játszóházak, másző- -kák. Az egykor 50 helyes csecsemőotthonra az elnevezés már alig illik, hiszen az itt gondozott 9 kisgyermek egyáltalán nem csecsemőkori!: 4 és 7 év közöttiek. Mintegy két esztendeje ugyanis az egészen kicsik nevelőszülőkhöz kerültek. — Jelenleg értelmileg enyhén sérült, ám képezhető gyerekeket gondozunk itt — meséli Szalag Árpádné intézetvezető. — Őket nem adjuk ki, pedig akadnának nevelőszülők, akik annyira szeretnének gyerekhez jutni, hogy vállalnák gondozásukat. Tapasztalataink szerint azonban az ilyesminek sosincs jó vége, a gyerekeket előbb-utóbb visszahozzák. Ez pedig óriási törés lenne a kicsiknek is, és a nevelőszülő pedig kockáztatná, hogy 1übb gyereket nem adnának ki neki. — A két változat közül melyikkel tudnának jobban azonosulni? — Csak az elsőről hallottunk, voltunk is Csobán- kán egy intézménylátogatáson. Tudjuk, hogy nem lesz könnyű az átképzés, de >nem volt az két évvel ezelőtt sem, amikor a csecsemők helyébe a sérült kisgyerekek jöttek. Ugyanakkor Oso-bánkán azt tapasztaltuk, hogy a fogyatékos felnőttekkel való foglalkozáshoz '— ugyanúgy mint a gyermekek esetében — végtelan sze- retetre van szükség. így hát képesnek érezzük magunkat az átállásra. R tele pénzű elnyerhették A család-, gyermek-, Ifjúság- és feinőttvédelmi szociális ellátás szakmai programjainak, innormativ -kezdeményezéseinek támogatására pályázatot hirdet, -a Népjóléti Minisztérium. A szociálpolitikai fejlesztési célokra jóváhagyott költségvetési keret egy részét, 310 millió forintot osztanak el a nyilvános pályázati rendszerben, elsősorban a családias, kisközösségi formák bővítésére. önkormányzatok, intézmények, csoportok, állami és társadalmi szervezetek, egyházak, magánszemélyek, vállalkozóik kérhetnek programjaikhoz támogatást, mely azonos összegű . lehet a megjelölt célokra rendelkezésükre álló pénzzel, de legfeljebb ötmillió forintos értékhatárig. A támogatás egyszeri, bizottság ítél felőle, s a pályázathoz csatolni kell a beruházási programot, tanulmánytervet, előzetes szak- hatósági véleményt vagy az ingatlanvásárlására vonatkozó előszerződést. A 310 millió forintból 1X0 millió szolgálja majd a családsegítés intézményeinek és módszereinek, a területi gyermekvédelemnek, a fiatalkori devianciák megelőzésének, valamint komplex városi önkormányzati szervezetfejlesztési és képzési rendszer szakmai támogatásának célját. 80 millió jut az időskorúak és a fogyatékosok ellátására (panziók, otthonházak, ápoló-gondozó otthonok kialakítására, védőotthonok, átmeneti otthonok létesítésére, otthon- közösségek és a fogyatékosok családcsoportos elhelyezése segítésére), 120 millió pedig a szociális kríziskezelő intézmények (éjjeli menedékhelyek, átmeneti szállásolt, népkonyhák, szociális információs szolgálatok, utcai gondozó szolgálatok, hajléktalanok gondozási központjai) kialakítására. A pályázati adatlapokat hat példányban kell eljuttatni a Népjóléti Minisztériumba legkésőbb május 15-éig. A döntésről a pályázókat június 15-éig értesítik. A részletes pályázati kiírás a Népjóléti Közlöny 5. számában a 179—182. oldalon olvasható. Pest megyében is egyre- másra alakulnak olyan, elsősorban középfokú oktatási intézetek, amelyek a szülők számára alternatívákat kínálnak gyermekük továbbtanulásánál a választáshoz. Bojtár Jánosné, a Pest megyei önkormányzati hivatal népjóléti és művelődési irodájának főmunka- lársa elmondta; ők is örülnek, hogy az utóbbi időben egyre több településen foglalkoznak egyházi vagy más jogi személyek, középfokú intézetek létesítésével. Ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, bármennyire hasznos az ilyen törekvés, a tény nem zárja ki, hogy az iskolák létesítése előtt a megyei önkormányzatnál kán végeztem, úgy érzem azonban — annak ellenére, hogy gyakorlati munkám során tanítok —, alapvetően mégis közgazdász vagyok. Többek között ezért is döntöttem úgy, hogy a közgyűlés gazdasági bizottságában szeretnék tevékenykedni — feleli, amikor itteni munkájáról faggatjuk. — Ugyanakkor jól jön, hogy az oktatás terén is rendelkezem tapasztalatokkal, például olyankor, amikor oktatási intézmények költségvetését kell elbírálnunk. □ Hogyan került a megyei önkormányzat képvi- selő-teslüleíébe? — 1987 óta élek Szigethalmon. A helyhatósági választások előtt a helyi SZDSZ keresett meg, vállaljam el a jelöltséget. Bár nem vagyok tagja a párt-- nak, az ő támogatásukkal, ám jüggetlen jelöltként indultam a választásokon. Rokonszenves volt ugyanis, hogy ők szakértői önkormányzat létrehozásán fáradoztak, ennek megfelelően nem saját tagjaikat, hanem főként független szakembereket támogattak, és indítottak a választáson. A megyei közgyűlésbe a helyi képviselő-testületből kerültem, ahol a gazdasági bizottság tagjává, majd elnökévé választoltak. Ennek őszintén örültem, és igyekeztem is ezt a feladatot aktívan és jól ellátni. Ugyancsak nagy örömömre szolgált, hogy a gazdasági bizottság javaslata alapján beválasztottak a Duna Menti Országok Munkaközössége gazdasági és idegenforgalmi munkabizottságába. Az általam vezetett bizottság legfőbb feladatai közé tartozik, hogy az ön- kormányzatnak döntésre előkészítse, illetve javaslatot tegyen a térségi gazdasági kapcsolatokkal, a tulajdoni kérdésekkel, vagyoni ügyekkel, a saját vállalkozásokkal, társulásokkal, a közszolgáltatásokkal, a privatizációval, a mező- gazdasággal, iparral és keezeket az intézményeket engedélyeztetni kell. — Ügy érezzük — folytatta Bojtor Jánosné —. fel kell hívnunk az iskolaszervezők figyelmét arra, hogy az így kezdeményezett középfokú iskolák létesítését még abban az esetben is engedélyeztetni kell irodánkkal, ha azok az érvényben lévő állami tanterv szerint fognak működni. Amennyiben még ettől is el kívánnak térni, akkor ehhez külön minisztériumi engedélyt kell beszerezni. Az iskolák az engedélyeztetésről egyébként az 1990. évi 23. törvénnyel módosított 1985. évi 1. törvény az oktatásról szóló 21. paragrafusa és a 10/1990. reskedelemmel kapcsolatos ügyekben, és koordinálja e területek tevékenységét a megyében. Jelenlegi legnagyobb munkánk a megyei önkormányzat és intézményei költségvetési tervezetének felülvizsgálata, véleményezése. Mivel az egyes bizottságok épp ezekben a napokban tárgyalják a költségvetés rájuk vonatkozó részét, ezért az összes bizottsági ülést meglátogatom. A gazdasági bizottság mindezeken kívül még számos napirendi pontban alakította ki állásfoglalását, például a Pest Megyei Gyógyszertári Központ privatizálásáról, a vállalati tanácsokba történő delegálásokról. Jónak tartom tagságunk összetételét, közgyűlési szinten pedig szerencsés, hogy mindegyik bizottságban van jogi végzettségű szakember. Nálunk dr. Kiss Tibor albertirsai polgármester. □ Vannak-e nehézségeik? — Igen, nagyon nehéz például nemet mondani, amikor a gazdasági bizottságnak címezve különböző óhajok, kérések érkeznek. Nem sikerült még megértetnünk az emberekkel, hogy a megyei önkormányzat mellérendeltje a helyieknek, nem utasíthatja őket, s ugyanakkor pénzt sem adhat. A másik fő gondunk inkább személyes jellegű. Mi a közgyűlésben megyei képviselőkként regionális döntéseket kell hogy hozzunk, elvonatkoztatva szű- kebb környezetünktől, felülemelkedve saját térségünk igényiéin. Csupán egy élda: jól tudom, hogy oda- aza, Szigethalmon nagy probléma a gáz. Tudom, hogy kellene, ugyanakkor mint gazdasági bizottsági elnök mégsem emelhetek szót a saját szűkebb lakóhelyem érdekében. Tartok tőle, hogy nálam jóval nehezebb helyzetben vannak azok a megyei képviselők, Rkik egyben helyi polgármesterek is. V. 23. MM számú rendelettel módosított 14 1987. VI. 30. MM számú rendelet 18. paragrafus első bekezdése rendelkezik, illetve a mellékletben szereplő formanyomtatvány szolgál a kérelemhez mintául. Kérjük tehát az iskolák- alapítóit, en gedélyeztcssék működésüket, hiszen aki enél.kül indítja meg tevékenységét, az törvénysértést követ el. amely jogi következményekkel járhat. Arra a kérdésünkre, vajon előfordulhat-e, hogy a megyei önkormányzat nem engedélyezi valamely induló iskola működését, Bojtor Jánosné hangsúlyozta, hogy amennyiben a kérdéses nevelési és oktatási intézmény megfelel az előírt feltételeknek, és igazolni tudja a szükséges pénzügyi fedezetet, az engedélyt minden esetben megadják. Az oldalt írta: Szegő Krisztina Fotó; Erdősi Agnes ÖRÜLNEK UGYAN, DE... Kérjenek engedélyt
