Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-18 / 90. szám

HA VALME MEGYEI KÉPVISELŐ Végtelen szeretettel „Kihasználatlanul működik, felesleges, tehát megszűnik.” Még a Pest Megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága hozta a döntést, amely szerint az albertirsai csecsemőotthont be kell zárni. Nem egyik napról a másikra, hanem a döntéssel egy időben a további felvételeket le kell állítani, az így kiürülő intézmény átalakítását, .ás annak mó­dozatainak kidolgozását pedig már az új testület-' Nehéz nemet mondom Bányai Judit tanácsnok asszony, Pest megye közgyűlé­se gazdasági bizottságának elnöke, 1947-ben született Ta­tán, jelenh»g Szigethalmon lakik, és Budapesten, a Műszaki Egyetem közgazdasági tanszékén közgazdaság­tani alapismereteket és marketing szakismeretet tanít. — A Közgazdaságtudo­mányi Egyetem tanári sza­ré hagyományozták. Jelenleg már csak 9 gyermek él itrt, ezért a népjóléti bizottság — áp­rilis 5-i határozatának meg­felelően — javasolni fog­ja a közgyűlésnek június 1-jétől az otthon teljes megszüntetését. A gondo­zottak pedig a budapesti Petényi Géza Csecsemő­otthonba, illetve nevelő­szülőkhöz kerülnek. A tovább' hasznosítás­sal kapcsolatosan kétféle elképzelés alakult ki. ' Gyerekek helyeit felnőttek Dr. Kecskés Imre. a cso­báníkai foglalkoztató, hiva­talos nevén a Szentendrei Városi önkormányzat Krax.ner Alajos Szociális Foglalkoztató Intézetének igazgatója minden szem­pontból részletesen kidol­gozta már az átalakítás le­hetőségeit. Az épület meg­tekintése után átgondol­ják az itteni foglalkoztatás .és az otthon felnőttek ré­szére .történő átalakításá­nak lehetőségeit. Mivel Csobánka és Albertirsa kö­zött meglehetősen nagy a távolság, ezért úgy talál­ták, hogy a két intéz­ményt nem lehet közös irányítás alá vonni. A kez­deti időszakban azonban tapasztalatcserék szervezé­sével segítenék az új léte­sítményt. Csővárukén jól ismerik az Igényeket; jelenleg 30 je­lentkező várakozik a ná­luk felszabaduló helyekre, de a szomszédos szakirá­nyú iskola végzősei é>s az általuk szervezett — mun­kára előkészítő — tanfo­lyam résztvevői is elhelye­zésre várnak. Sőt idén a pomúzj GYIVI-lőI ugyan­csak jeleztek igényeket. Ugyanakkor Pest megyé­ben kevés a napközis fog­lalkoztató. (Ezeütben az in­tézményekben olyan értel­mi fogyatékosakat helyez­nek el. akik ugyan család­ban élnek, de napközben felügyeletre, foglalkozta­tásra szorulnak.) Bár az el­képzelések szerint Albert- ii’sáin Is bentlakásos inté­zetet létesítenek — amely egyébként már első lépcső­ben megoldaná a várako­zók problémáját —, ugyan­akkor a továbbiakban le­4 hetővé válna, hogy mind­két foglalkoztató intézet­ben kialakítsák a bejáró, tehát napközbeni ellátási formát. Ugyancsak terve­zik, hogy az ipari jelle­gű munkalehetőségek csök­kenése miatt, mindkét he­lyen a mezőgazdasági te­vékenység felé orientálód­janak a foglalkozások. A másik változatot Re- pánszkyné Elter Katalin, a Pomázi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézet utó- gondozási csoportjának munkatársa dolgozta ki. Eszerint olyan otthont kel­lene kialakítani," ahol az egyedülálló asszonyok kis­gyermekükkel, azok egy­éves koráig itt lakhatná­nak. Ez alatt az idő alatt minden anyának lehetősé­ge nyílna arra, hogy ren­dezze életét, körülményeit. Ha ez nem sikerülne, eset­leg hosszabbítani is lehet­ne az itt-tartóakodást. Anyák és kicsinyek — Egyre többen fordul­nak hozzánk, utógondozók­hoz — meséli Répánszkyné Elder Katalin. — Ügy vél­jük, ezzel a lehetőséggel sok kisgyermeket menthe­tünk meg attól, hogy álla­mi gondozásba kerüljön. Ha ez mégis megtörténik, akikor is eredményt értünk el. hiszen a kicsi egyéves karáig az édesanyjával volt. Legerősebben ugyanis akkor sérülnek, ha egyéves korúik előtt szakítják el őket a mamájuktól, Az egy év alatt erősebb érzel­mi kötődés alakul ki anya és gyermeke között. így nagyobb a valószínűsége, hogy az elszakadás ellené­re jobban keresi majd az anya a kapcsolatot, inkább elkövet mindent azért, hogy a kicsit újra magához vegye. Építészetileg alig igényel­ne átalakítást, hiszen mind­össze csak az anyukáié el­helyezésére kell lehetősé­get teremteni. Ugyanakkor kevesebb gondozóra lenne szükség, 'hiszen az édes­anyák bizonyos mértékű önkiszolgálást, életvitelt is megszoknának, megtanul­nának itt. A fővárosba® egyébként már működnek ilyen otthonok. Hasonló el­képzeléseink már a zsám- béki csecsemőotthon bezá­rásaikor is voltak, akkor azonban túl későn léptünk, lemaradtunk a lehetőség­ről. Tudják, hogy nem könnyű Az albertirsai csecsemő­otthon csodálatos környe­zetben, szép parkkal körül­vett, felújított, jól karban­tartott kastélyban műkö­dik. Az épület kívül-belül ragyog a tisztaságtól, csak­úgy mint a dolgozók ropo­gósra vasalt hófehér köpe­nye, vagy a kertben fel­állított játszóházak, másző- -kák. Az egykor 50 helyes csecsemőotthonra az elne­vezés már alig illik, hiszen az itt gondozott 9 kisgyer­mek egyáltalán nem cse­csemőkori!: 4 és 7 év kö­zöttiek. Mintegy két esz­tendeje ugyanis az egé­szen kicsik nevelőszülők­höz kerültek. — Jelenleg értelmileg eny­hén sérült, ám képezhető gyerekeket gondozunk itt — meséli Szalag Árpádné intézetvezető. — Őket nem adjuk ki, pedig akadná­nak nevelőszülők, akik annyira szeretnének gye­rekhez jutni, hogy vállal­nák gondozásukat. Tapasztalataink szerint azonban az ilyesminek so­sincs jó vége, a gyerekeket előbb-utóbb visszahozzák. Ez pedig óriási törés lenne a kicsiknek is, és a nevelő­szülő pedig kockáztatná, hogy 1übb gyereket nem adnának ki neki. — A két változat közül melyikkel tudnának job­ban azonosulni? — Csak az elsőről hal­lottunk, voltunk is Csobán- kán egy intézménylátoga­táson. Tudjuk, hogy nem lesz könnyű az átképzés, de >nem volt az két évvel ezelőtt sem, amikor a cse­csemők helyébe a sérült kisgyerekek jöttek. Ugyan­akkor Oso-bánkán azt ta­pasztaltuk, hogy a fogya­tékos felnőttekkel való foglalkozáshoz '— ugyan­úgy mint a gyermekek esetében — végtelan sze- retetre van szükség. így hát képesnek érezzük magun­kat az átállásra. R tele pénzű elnyerhették A család-, gyermek-, If­júság- és feinőttvédelmi szociális ellátás szakmai programjainak, innormativ -kezdeményezéseinek támo­gatására pályázatot hirdet, -a Népjóléti Minisztérium. A szociálpolitikai fejleszté­si célokra jóváhagyott költ­ségvetési keret egy részét, 310 millió forintot osztanak el a nyilvános pályázati rendszerben, elsősorban a családias, kisközösségi for­mák bővítésére. önkormányzatok, intéz­mények, csoportok, állami és társadalmi szervezetek, egyházak, magánszemélyek, vállalkozóik kérhetnek programjaikhoz támoga­tást, mely azonos összegű . lehet a megjelölt célokra rendelkezésükre álló pénz­zel, de legfeljebb ötmillió forintos értékhatárig. A támogatás egyszeri, bizott­ság ítél felőle, s a pályá­zathoz csatolni kell a be­ruházási programot, tanul­mánytervet, előzetes szak- hatósági véleményt vagy az ingatlanvásárlására vo­natkozó előszerződést. A 310 millió forintból 1X0 millió szolgálja majd a családsegítés intézményei­nek és módszereinek, a te­rületi gyermekvédelemnek, a fiatalkori devianciák megelőzésének, valamint komplex városi önkor­mányzati szervezetfejlesz­tési és képzési rendszer szakmai támogatásának célját. 80 millió jut az időskorúak és a fogyaté­kosok ellátására (panziók, otthonházak, ápoló-gondo­zó otthonok kialakítására, védőotthonok, átmeneti ott­honok létesítésére, otthon- közösségek és a fogyatéko­sok családcsoportos elhe­lyezése segítésére), 120 millió pedig a szociális kríziskezelő intézmények (éjjeli menedékhelyek, át­meneti szállásolt, népkony­hák, szociális információs szolgálatok, utcai gondo­zó szolgálatok, hajléktala­nok gondozási központjai) kialakítására. A pályázati adatlapokat hat példányban kell eljut­tatni a Népjóléti Minisz­tériumba legkésőbb má­jus 15-éig. A döntésről a pályázókat június 15-éig értesítik. A részletes pályázati ki­írás a Népjóléti Közlöny 5. számában a 179—182. olda­lon olvasható. Pest megyében is egyre- másra alakulnak olyan, el­sősorban középfokú oktatá­si intézetek, amelyek a szü­lők számára alternatívákat kínálnak gyermekük to­vábbtanulásánál a válasz­táshoz. Bojtár Jánosné, a Pest megyei önkormányzati hivatal népjóléti és műve­lődési irodájának főmunka- lársa elmondta; ők is örül­nek, hogy az utóbbi időben egyre több településen fog­lalkoznak egyházi vagy más jogi személyek, középfokú intézetek létesítésével. Ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, bármennyire hasznos az ilyen törekvés, a tény nem zárja ki, hogy az iskolák létesítése előtt a megyei önkormányzatnál kán végeztem, úgy érzem azonban — annak ellenére, hogy gyakorlati munkám során tanítok —, alapvetően mégis közgazdász vagyok. Többek között ezért is döntöttem úgy, hogy a köz­gyűlés gazdasági bizottsá­gában szeretnék tevékeny­kedni — feleli, amikor it­teni munkájáról faggatjuk. — Ugyanakkor jól jön, hogy az oktatás terén is rendelkezem tapasztalatok­kal, például olyankor, ami­kor oktatási intézmények költségvetését kell elbírál­nunk. □ Hogyan került a me­gyei önkormányzat képvi- selő-teslüleíébe? — 1987 óta élek Sziget­halmon. A helyhatósági választások előtt a helyi SZDSZ keresett meg, vál­laljam el a jelöltséget. Bár nem vagyok tagja a párt-- nak, az ő támogatásukkal, ám jüggetlen jelöltként in­dultam a választásokon. Rokonszenves volt ugyanis, hogy ők szakértői önkor­mányzat létrehozásán fá­radoztak, ennek megfelelő­en nem saját tagjaikat, ha­nem főként független szak­embereket támogattak, és indítottak a választáson. A megyei közgyűlésbe a helyi képviselő-testületből kerültem, ahol a gazdasági bizottság tagjává, majd el­nökévé választoltak. Ennek őszintén örültem, és igye­keztem is ezt a feladatot aktívan és jól ellátni. Ugyancsak nagy örömömre szolgált, hogy a gazdasági bizottság javaslata alapján beválasztottak a Duna Menti Országok Munkakö­zössége gazdasági és ide­genforgalmi munkabizott­ságába. Az általam vezetett bi­zottság legfőbb feladatai közé tartozik, hogy az ön- kormányzatnak döntésre előkészítse, illetve javasla­tot tegyen a térségi gazda­sági kapcsolatokkal, a tu­lajdoni kérdésekkel, va­gyoni ügyekkel, a saját vál­lalkozásokkal, társulások­kal, a közszolgáltatásokkal, a privatizációval, a mező- gazdasággal, iparral és ke­ezeket az intézményeket en­gedélyeztetni kell. — Ügy érezzük — foly­tatta Bojtor Jánosné —. fel kell hívnunk az iskolaszer­vezők figyelmét arra, hogy az így kezdeményezett kö­zépfokú iskolák létesítését még abban az esetben is engedélyeztetni kell iro­dánkkal, ha azok az ér­vényben lévő állami tan­terv szerint fognak működ­ni. Amennyiben még ettől is el kívánnak térni, akkor ehhez külön minisztériumi engedélyt kell beszerezni. Az iskolák az engedé­lyeztetésről egyébként az 1990. évi 23. törvénnyel módosított 1985. évi 1. tör­vény az oktatásról szóló 21. paragrafusa és a 10/1990. reskedelemmel kapcsolatos ügyekben, és koordinálja e területek tevékenységét a megyében. Jelenlegi legnagyobb munkánk a megyei önkor­mányzat és intézményei költségvetési tervezetének felülvizsgálata, vélemé­nyezése. Mivel az egyes bi­zottságok épp ezekben a napokban tárgyalják a költségvetés rájuk vonatko­zó részét, ezért az összes bizottsági ülést meglátoga­tom. A gazdasági bizottság mindezeken kívül még szá­mos napirendi pontban ala­kította ki állásfoglalását, például a Pest Megyei Gyógyszertári Központ pri­vatizálásáról, a vállalati tanácsokba történő delegá­lásokról. Jónak tartom tagságunk összetételét, köz­gyűlési szinten pedig sze­rencsés, hogy mindegyik bizottságban van jogi vég­zettségű szakember. Ná­lunk dr. Kiss Tibor albert­irsai polgármester. □ Vannak-e nehézsége­ik? — Igen, nagyon nehéz például nemet mondani, amikor a gazdasági bizott­ságnak címezve különböző óhajok, kérések érkeznek. Nem sikerült még megér­tetnünk az emberekkel, hogy a megyei önkormány­zat mellérendeltje a helyi­eknek, nem utasíthatja őket, s ugyanakkor pénzt sem adhat. A másik fő gondunk in­kább személyes jellegű. Mi a közgyűlésben megyei képviselőkként regionális döntéseket kell hogy hoz­zunk, elvonatkoztatva szű- kebb környezetünktől, fe­lülemelkedve saját térsé­günk igényiéin. Csupán egy élda: jól tudom, hogy oda- aza, Szigethalmon nagy probléma a gáz. Tudom, hogy kellene, ugyanakkor mint gazdasági bizottsági elnök mégsem emelhetek szót a saját szűkebb lakó­helyem érdekében. Tartok tőle, hogy ná­lam jóval nehezebb hely­zetben vannak azok a megyei képviselők, Rkik egyben helyi polgármeste­rek is. V. 23. MM számú rendelet­tel módosított 14 1987. VI. 30. MM számú rendelet 18. paragrafus első bekezdése rendelkezik, illetve a mel­lékletben szereplő forma­nyomtatvány szolgál a ké­relemhez mintául. Kérjük tehát az iskolák- alapítóit, en gedélyeztcssék működé­süket, hiszen aki enél.kül indítja meg tevékenységét, az törvénysértést követ el. amely jogi következmé­nyekkel járhat. Arra a kérdésünkre, va­jon előfordulhat-e, hogy a megyei önkormányzat nem engedélyezi valamely indu­ló iskola működését, Bojtor Jánosné hangsúlyozta, hogy amennyiben a kérdéses ne­velési és oktatási intézmény megfelel az előírt feltéte­leknek, és igazolni tudja a szükséges pénzügyi fede­zetet, az engedélyt minden esetben megadják. Az oldalt írta: Szegő Krisztina Fotó; Erdősi Agnes ÖRÜLNEK UGYAN, DE... Kérjenek engedélyt

Next

/
Oldalképek
Tartalom