Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-13 / 86. szám

A DOLGOZÓKAT KI KÉPVISELI? Az igazgatónak nagyon sok a dolga — Ahogy megállapod­tunk, itt vagyok. így szó­lítottam meg a Budaflax Textil Rt. budakalászi gyá­ra, ismertebb nevén a Len­fonó udvarán Ferencz hászlónét. Meglepett, hogy elém jön a portához, no­ha magam is megtaláltam volna az irodájában. Már­cius 29-én, Ez a gyár a ha­za része címmel jelent meg riportunk az üzemben ki­alakult helyzetről, hangu­latról, hiányzó piacok miatt szükséges átszervezésekről, melyek egzisztenciákat * érintenek. Van, akit már elküldték, mások állást ke­resnek, sokan érzik magu­kat bizonytalan helyzetben. A szakszervezeti bizottság megbízott titkárától, aki főállásban a munkaügyi osztályon dolgozik, a testü­let álláspontja felől érdek­lődtünk. Akkor úgy vélte, ez tizenkettedikére kiala­kul. NINCS ÉRDEKVÉDELEM — Sajnos, nem tudok magának érdemi tájékoz­tatást adni — közölte most. Szakszervezeti bizottság nincs, ennél fogva nem is ülhetett össze, nem lehet véleménye. No de erről most már ne írjon. Elég sok kellemetlenségem volt már a riportok miatt. A tisztviselőnő arca rez­zenéstelen, nem árul el ér­zelmeket. Ám láthatóan fe­gyelmezi magát. Egyénisé­ge megnyerő, a helyzetét megértem, de nem teszek ígéretet. Közügy, a dolgozó emberek sorsáról van szó. Nem hallgathatom el, hogy tavaly november óta, ami­kor a választott szb-titkár betegállományba került, gyakorlatilag nem műkö­dik az érdekvédelem. Az­az, felismerve a helyzetet, működött volna, de már­cius 29 óta ismét közbe jött valami. POLÉMIA A SZAKSZERVEZET Gaján Vilmos, a cégbí­róságon is bejegyzett, bu­dakalászi textilesek ér­dekvédelmi tanácsa elnö­ke, társai élén kézbe vette a dolgokat. Ám, mint ko­rábban is jelezte, neki mint szállítási vezetőnek megmondták, várhatja a felmondását. Amit ígértek, be is tartották. Kíváncsi lettem volna a véleményé­re, de mint Ferenczné kö­zölte, április másodika óta nem jár be, kezébe kapta a felmondólevelet. — Na és a tanács tagjai? — Gaján Vilmos kérte, hogy senkinek se mondjuk meg a neveiket. Akkor viszont kérdezzük meg Tomacsekné Trtyánsz- ky Júlia megbízott igazga­tót arról, hogy március 29 óta mi változott. Lesz-e kft. a karbantar­tó műhelyből? Csak nyolc­van ember elbocsátására kerül-e sor? Kiket helyez­nek át Csillaghegyre? Mi­vel szállítani ezután is kell, Gaján Vilmos helyett ki intézi az ügyeket? Egyálta­lán, milyen indokok alap­ján mondtak fel a dolgozó­Kevesehb üzemanyaggal AMalévelső Boeingje Pénteken délelőtt 11 óra­kor landolt Ferihegyen a Malév legújabb 737—300-as korszerű repülőgépe. Az el­múlt év januárjában írták alá azt a szerződést amely­nek értelmében a Malév az írországi GPA Group Ltd. cégtől három Boeing 7.37— 300-as típusú repülőgépet bérel. A lízingszerződés alapján a gépek 1991. tava­szán, április, május, június­ban érkeznek Budapestre, így tehát az első megérke­zett a HA-LED lajstrom- jelzéssel, pilótái: Baranyi Károly első pilóta, és Bo- rovszky János másodpilóta. Repüléstörténeti esemény is ez, mert először repülte át magyar felségjelzésű gép az óceánt. A Ferihegy II, repülőtéren Déri Tamás, a Malév vezérigazgatója kö­szöntötte a pilótákat, majd sajtótájékoztató keretében bemutatták a Boeing 737— 300-as korszerű repülőgé­pet. A gépbe 148 ülést lehet elhelyezni, a Malév kéré­sére azonban, hogy kényel­mesebb legyen az utastér, csalk 128 üléssel szerelték fél a repülőgépet. Maximá­lis hatótávolsága 4200 km. A B—737—300 -as a koráb­bi 200-as modell továbbfej­lesztett változata. Ennek a géptípusnak első darabjai 1934-ben készültek el. Az új típuson megnövelték a törzs hosszát és így meg­nőtt a szállítható utasok száma is. Korszerű mű­anyagok beépítésével mint­egy 300 kg-mal lett köny- nyebb a 300-as. A legfon­tosabb változást a General Electric—SNECMA hajtó­mű jelentette. Az új hajtó­műnek köszönhetően a 300-as típusú repülőgép 20 százalékkal kevesebb üzem­anyagot fogyaszt. A rend­kívül nagy üzembiztonság mellett nagy előnye az is. hogy az új hajtóművel az ICAO Annex legszigorúbb zaj- és környezetvédelmi normáinak is megfelel. Koppány György kát egyedül képviselő tes­tület elnökének? Az igazgatónő nem fo­gadhat, mert a beszámoló­ját írja hétfőre, közölték nagyon udvariasan a tit­kárságon. Aznap lesz a közgyűlés, nagyon fel kell készülnie. — Kik vehetnek részt azon a megbeszélésen? — A részvénytársaság tagjai. Rövid polémia még a szakszervezetről, kint a gyárudvaron. Érdemes feljegyezni egy kifakadást, ami szerint a munkásokat senki sem képviseli, a szakszervezeti mozgalom szétesőben, nin­csenek pártjaik. Miközben a többi párt marakodik, még egymás személyes szennyesét is kiteregetik a lapokban. A számok itt semmit sem mondanak. Mert az igaz, hogy még nyolcvan embert sem küldtek el, csak negyvenet eddig, de naponta; lépnek ki számo­sán. Menekülnek az embe­rek, a maradók nem lát­ják a jövőjüket. — Szakszervezeti mozga­lom itt lesz, ha megterem­tik — mondom én, szem­ben azzal a véleménnyel, miszerint fentről is lépni kellene a gondoskodó, jó édesanya módjára. FELMONDÓ­LEVÉL Gaján Vilmosnak sike­rült megszerezni a címét, a telefonszámát, őt magát elérni viszont nem. Pedig egész nap kerestük. Ha si­kerül találkoznunk, meg­kérdezzük, mit írtak a fel­mondólevelében, s bízunk abban, hogy a közgyűlés határozatairól is tájékozód­ni fogunk mi, s talán a gyári dolgozók nálunk is hamarabb. Hétfőn, tudo­másunk szerint senki sem ül asztalhoz, a képvisele­tükben. K. T. I. Gyártás helyett szerelés Az 50-es években gyártott a MOM utoljára fényképezőgépeket, amelyekre az idő­sebb korosztály úgy emlékszik, mint a magyar ipar egyik büszkeségére. A Mometta névre hallgató masinának ma a gyűjtök körében igen magas az ára. Most a váci Forte-gyár ezt a japán fotómasinát kívánja összeszerelni, amely remélhetőleg kis idő után ismét fellendíti a finommechanikai ipart. A GOKO nevű gép egyébként már kapható a gyár mintaboltjában (Vimola Károly felvétele) MegolokuSt a VOSZ megyei szervezete Magányos farkas nehezen boldogulhat Megalakult 462 taggal a Vállalkozók Országos Szö­vetségének Pest megyei szervezete. Alapszabályuk szerint gazdasági, érdekvé­delmi feladatokat látnak majd el, ezzel segítve a megyei vállalkozók és vál­lalkozások munkáját. To­vábbá képviseltetik regio­nális érdekeiket a helyi szervezetekkel és önkor­mányzatokkal szemben. S természetesen folyamato­san informálják a tagságot. Mint ahogy Mészáros Pál ügyvivőtől megtudtuk, a szervezet elsőrendű felada­tának a vállalkozók szak­mai támogatását tartja. A mostani rendeletdzsungel- ben — felkészült szakem­bergárdájukkal — szeretnék társaikat eligazítani. Mivel — mint köztudott — az ön­kormányzatok várhatóan bevezetik a vállalkozói adót, a szervezet érdek­egyeztető tárgyalásokat kezdeményez. Mészáros Pál úgy véli, egy-egy tele­pülés önkormányzata ren­delkezhet területtel, épü­letekkel és megannyi el­képzeléssel, óm az ezekhez feltétlenül szükséges anya­giak a vállalkozóknál talál­hatók. Mészáros Pál, aki civil­ben építési vállalkozó, vé­leménye szerint fontos, hogy ezentúl beleszólhassa­nak a különböző hitel- konstrukciók kialakításába. Mint ismert, a mostani, nagy hírveréssel beharan­gozott kölcsönökhöz csak komoly tőkével és garan­ciákkal rendelkező, tapasz­talt emberek juthatnak, újoncok nemigen vehetik igénybe. A VOSZ Pest megyei szervezete ügyvivőket vá­lasztott, a tisztségviselők társadalmi munkában tevé­kenykednek. Némi admi­nisztrációval, és a népes szakembergárdával nyújta­nak segítséget a problé­máikkal hozzájuk fordu­lóknak. Alkalomadtán még az illetékes minisztériu­mokba is eljárnak. Be kell látnia valamennyi egyéni vállalkozónak, hogy ma­napság képtelenség bár­kinek magányos farkas­ként védeni érdekeit. Saj­nos a különféle szakható­ságok kapuja még mindig nehezen nyílik meg ma­gánemberek előtt. SZEX A BÖRTÖNBEN Intim családi beszélő Máriánosztrán az egyéb­ként kedves és segítőkész hölgy majdnem eldobta a telefonkagylót, amikor a börtön par ancsn ok távollé­tében az ő véleményét kér­deztem. Mint nő a nővel megbeszélhettük volna, hogy bejárnánk-e férjeink­hez a börtönbe házaséletet élni, avagy büntetnénk-e a jogrenddel meg a kiala­kult szokásokkal egyetem­ben még mi is, még ily mó­don is. Az irodista hölgy azonban még a telefonon keresztül is fülig pirulva elzárkózott, s csak annyit tudatott velem, nincsenek Nosztrán Ilyesfajta előké­születek. Intim együtt létek Intim családi beszélő a hivatalos neve annak a helynek és módnak, ahol és ahogyan a szabadságvesz­tésre ítéltek szexuális éle­tet élhetnek a börtön fa­lain belül és nem egymás­sal. Jobb helyeken, mond­juk úgy, a tapasztaltabb demokráciákban, hotelszo­bákhoz hasonló körülmé­nyek között valóban intim együttlétre alkalmas he­lyiségekben randevúzhat a férj a feleségével, a vőle­gény a menyasszonyával» Pironkodniuk sem kell, hi­szen ezekben a cellákban nincsenek kuikucskálólyu- kak az ajtón. Aki akarja, viheti magával a gyereket is, hiszen lehetnek olyan rabok, akik nemcsak há­zaséletet akarnak élni, ha­nem olykor-olykor családit is. Ki tudja, s kinek mi köze hozzá, hogy az asszo­nyával szerelmeskedik az elítélt, vagy mondjuk me­sét olvas a gyerekének. Hazai börtöneinkben is Ismerik, a „skandináv min­tát”, sőt, az Országos Bör­tönparancsnokságon tudo­mányos alapon is foglal­koznak többek között a szexuális lehetőségek és a nevelés összefüggéseivel. Varga Károly nevelési fő­előadó szerint azonban ná­lunk csak a távoli jövő­ben derülhet ki, hogy a tudományos eredmények mennyire üdvösek a gya­korlatban. Most még csak a fölmérés folyik, hogy egyáltalán melyik bünte­tés-végrehajtási intézmény alkalmas ilyen intim szo­bák és helyzetek kialakí­tására. A főelőadó vélemé­nye szerint a dolog rend­kívül bonyolult, már csak azért is, mert példának okáért a vizet is be kéne vezetni ezekbe a cellákba. Így aztán sokkal járhatóbb útnak tartja, ha már na­gyon nem bír magával, egy kicsit hazaengedik a de­likvenst. r Évente 14-szer Ez a rövid tartamú el­távozás egyébként 1979 óta dívik, de ez csak csökkent potenciájú, illetve libidójú elítélteknek lehet megol­dás. Ugyanis olyan kevés­szer van alkalom a kime­nőre, amely még a leghal- v ér óbbnak tartott német házasembereket sem elé­gítené ki. S még ez a ke­vés sem jár mindenkinek, a vérmérsékletet még az ítélet milyensége is befo­lyásolni igyekszik. A fog­házakból évente 14-szer le­het haza ugrani az as.z- szonyhoz, börtönből már csak 8-szor, a legszigorúbb fogva tartási intézményből, a fegyházból pedig egyszer sem. S vegyük hozzá, illet­ve vonjuk ki ezen ritka alkalmakból — amelyet egyébként jutalomként kap­nak a rabok —, hogy az ember pont rosszkor érke­zik, s az a két óra vesze­kedéssel telik. A váci büntetés-végrehaj­tási intézetben nem látják olyan reménytelennek az ötlet megvalósítását, mint az országos központban a nevelési főelőadó. A váci megbízott parancsnok, dr. Klenyán Mihály alezredes szerint nem pénzkérdés az intim szobáik kialakítása, csak dönteni kellene. Az elhatározás viszont kato- náéknál csak parancs le­het, ami civil nyelven aat jelenti, hogy az országos parancsnokságon múlik. Ha ők eldöntötték, és parancs­ba adják, akkor Vácott megteszik. Aki adc'ij kibírja Sőt még az előnyeivel is egyetértenek, hiszen akkor egyenlő jogok il­letnének meg minden el­ítéltet, nem szakadna meg annyi házasság pusztán a házaisfeleík fizikai távoltar­tása miatt, és az sem utol­só szempont, hogy nem kényszerülne homoszexuá­lis kapcsolatra az, akinek egyébként nincs rá hajla­ma. De minderre a legop­timistább becslések szerint is egy-két évet még várni kell. Aki addig kibírja, re­ménykedhet. j. a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom