Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-13 / 86. szám

A munkaadó kötelezettsége a bizottság Létszámleépítés esetén a foglalkoztatási törvény kü­lönféle kötelezettségeket ír elő a munkaadóknak. A felmondást megelőző 30 nappal a munkaadó ismer­tesse elhatározását az érin­tettekkel, illetve az illetékes munkaügyi központtal. Kö­telezettség az is, hogy a munkavállalók képviselőit is bevonva „létszám-leépíté­si bizottságot” hozzanak létre. Ez a testület dönt a létszámleépítés elveiről, ütemezéséről, a jogsza­bályban előírtakon felül já­ró juttatásokról. Ezek a kötelezettségek olyan ese­tekben érvényesek, ha 30 nap alatt legalább 10 dol­gozó leépítéséről van- szó. Jeszenszkyt ingja meghallgatni a külügyi bizottság Nem akarják lemondatni Ha Zwackot nem is, Jessenszkyt meghallgatja majd a Parlament külügyi bizottsága. Mint isme­retes, a washingtoni nagykövet azonnali vissza­hívásáról tárgyalt a bizottság legutóbbi ülésén, s kormánypárti többséggel helyben hagyta a kül­ügyminiszter döntését. Roszik Gábortól, aki jelen volt az ülésen, azt kérdeztük, hogy van-e, s ha igen, milyen befolyása van az Országgyűlés kül­ügyi bizottságának a Külügyminisztériumra? — A minisztérium nem köteles figyelembe venni a bizottság véleményét, mégis van felelősségünk. Hiszen a nagykövetek kinevezésekor minden jelöltet meghallgat­tunk, s a kinevezések pon­tosan fedték a mi álláspon­tunkat. Tehát, akit javasol­tunk, azt kinevezték, akit nem, azt nem. Zwack Péter esetében teljes volt az ossz-, hang, még az ellenzék is mellette szavazott. Utólag azt kell mondanom, hogy nem ért a mi bizottságunk ehhez. — Ön is egyetértett azzal, hogy nincs szükség a nagy­követ és munkatársa meg­hallgatására? Teljes hínárkt a képviselő hMámk körülményeiről Túlhajszoltság, szívroham? Tegnapi számunkban közöltük a szomorú hírt: 38 éves korában lakásán holtan találták Csengey Dénes írót, a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőjét, neves közéleti személyiséget. kásos, a parlamenti üléssza­kot megelőző sajtótájékoz­tatóján úgy vélekedett: Csengey Dénes halálát szív­roham, illetve szívelégte­lenség okozta. Nagy a való­színűsége annak, hogy a Parlament elnöke kijelenté­sét megbízható forrásokra alapozza, valóban nincs szó öngyilkosságról, bűncselek­ményről. hanem szomorú, de „hétköznapi” haláleset­ről. Ha így van, érthetetlen, hogy a miniszterelnök miért . látta jónak, hogy a közvéle­mény ne tu.dja meg már most az igazságot és fölös­leges találgatások keljenek szárnyra. Olyanok például, hogy Csengey Dénes na­gyon beteg volt, hosszú idő­re kórházba készült, hogy krónikus alvászavarokkal küszködött, hogy töménte­len mennyiségű kávéval, cigarettával s ki tudja, még mivel mérgezte magát. (cs.) ★ Csengey Dénesi a közeli napokban családja kérésé­re Szekszárdon helyezik örök nyugalomra. A teme­tés pontos idejéről még nem jelent meg tájékozta­tás. — Igen, a tények magu­kért beszéltek. — Lenne valami követ­kezménye, ha a külügyi bi­zottság nem értett volna egyet a minisztérium dön­tésével, a visszahívással? — A bizottság megszab­hatja a kormány . külügyi irányvonalát, de napi dol­gokba, személyi kérdésekbe nem szólhat bele. Viszont üdvös dolog, hogy a véle­ményünket figyelembe ve­szik. — Akkor is ez történne, ha a külügyminisztert, az ő tevékenységét kellene véleményezniük? — Jeszenszky Gézát nem azért hallgatja meg a bi­zottság, hanem a külíöldi diplomáciai kapcsolatok el­veiről akarunk tájékozódni. — Akkor éri is csak elvi­leg kérdezem: ha egy kül­ügyminiszter, tételezzük föl, fegyvereket exportálna veszélyövezetbe, ha, tételez­zük föl, ennek a külügymi­niszternek áldásos tevér kenysége folytán tönkre­menne a magyar gazdaság az elrontott szovjet kapcso­latok miatt, ha, tételezzük föl, ennek a külügyminisz­ternek a hivatali ideje alatt botrány tör ki egy kulcs- fontosságú nagykövetségen, akkor a bizottság hangot aúna-e annak a véleményé­nek, hogy ez a külügymi­niszter mondjon le? — Ezek valóban csak föltételezések, nekem kü­lönben is más a dolgokról a véleményem. Állásfoglalá­sunk azonban biztos, hogy elősegítené a miniszter le­váltását, hiszen, mint mondtam már, adnak a képviselők szavára. Viszont nem fogjuk követelni Je­szenszky Géza távozását. Ezek megint csak olyan személyi, aktuális, kérdések, amelyeket a kox'mányra bí­zunk. j. a. A hét híre EélÚREW Bemutatkozott a nyilvánosságnak a Privatizációs Kutató Intézet. 9 Kihirdették a XXI. magyar rek- lámjilmszemle eredményét. 9 Nyíregyháza volt a színhelye a húsfeldolgozó ipari tanulók országos versenyének. €1 Bemutatót rendeztek Szolnokon Gépek a farmergazdaságok számára elnevezéssel. © Mátészalkán erdélyi festők és szobrászok alko­tásaiból nyílt meg kiállítás. © A hét híre az is, hogy Veszprémben zajlott le az országos bútorbörze. VőJldtHii), hazát még nem lelt őseink butyor szava ad magyarázatot ar­ra, miért nevezzük ma bú­tornak azt, amit otthonunk otthonossá tételére haszná- . lünk. Persze vannak bú­torok az iskolában, a köz- intézményekben, a munka­helyeken is. Ezek azonban — iskolabútor, irodabútor stb. — már nevükkel jel­zik, mások, mint azok a darabok, amelyeket háza ékességének vagy éppen kényelmi berendezésének szánt és vásárolt meg (esetleg készíttetett, ké­szített) a gazda. Székünk, asztalunk a valamikor földből, kőből faragott, összerakott al­kalmatosságok utóda. Eleink meglehetősen ké-; nyelmetlen eszközökkel vélték kényelmesebbé ten­ni az életüket. Igaz, a mai bútoroknak több mint a felét is kényelmetlennek, mart egészségtelennek (az ergonómiai szempontokat mellőzőnek) tartják az or­vos szakemberek, azaz máig sem jutottunk el oda, ahol a kényelem valóban testünk kényeztetése, pi­hentetése lenne. Írásos emlékek már a XVI. századból vannak a megyében tevékenykedő asztalgyártókról, azaz asz­talosakról. Jobbágy iparosok ők, döntő mértékben uruk­nak dolgoznak. A köznép­nek maradt a maga készí­tette holmi, jobb esetben a faragómesterek,, az ácsok keze alól kikerülő darab. Ezért azután nagy értéke ivóit., égy-egy bútornak. Ki­szolgált három-négy kor­osztályt is, nem aprították fel tüzelőnek, amint az' Csengey Dénes halála kö­rülményeiről egyelőre sem­mi biztosat nem tudni. El­sősorban azért, mert maga a kormányfő, Antall Jó­zsef rendelt el a temetésig teljes hírzárlatot. A Magyar Távirati Iroda már első hí­rében is közzétette — a Budapesti Rendőr-főkapi­tányság jelentése szerint —, hogy a képviselő nem bűn- cselekmény áldozata. A rendőrségi vizsgálatot teg­nap lezárták, s az azt köve­tő rövid közleményben már az is benne van, hogy Gsengey Dénes halálát nem öngyilkosság okozta." Mun­katársunknak Dévai Mi­hály, a Budapesti, Rendőr­főkapitányság központi ügyeletének vezetője azt is elárulta, hogy igazságügyi toxikológus bevonásával folyik az orvosszakértői vizsgálat. A hírzárlat ellenére ta­lálgatások, feltételezések mégiscsak keringenek. Pél­dául az, amit a Pest Megyei Hírlapnak is tudomására hoztak: toxikológus bevoná­sával folyik a vizsgálat. Több reggeli lap igyekezett információt szerezni arról, nem történt-e öngyilkos­ság. Ezt cáfolja, hogy a miniszterelnöki tiltás elle­nére Szabad György szo­O/csóbb és kisebb a kára Szimulál a hadsereg Különös bemutatót tar­tottak Szentendrén a Kos­suth Lajos Katonai Főisko­lán. A meghívón ez állt: a Magyar Honvédség száraz­földi csapatainak kgltsóg- és környezetkímélő kikép­zési eszközeinek módszer­tani bemutatójára várnak bennünket. Für Lajos honvédelmi miniszter, Lörincz Kálmán altábornagy, a honvédség parancsnoka, s számos tá­bornok, vett részfa szent­endrei bemutatón,. ! ahol szemrevételezhették: a ka­tonák, tisztek — szimulál­nak. Természetesen nem be­tegséget. Hanem például harcvezetést, terepen való mozgást harckocsikkal, páncélozott szállító jármű-, vekkel rakéta-cálravezfetést vagy éppen légi célpontok megsemmisítését. Ha netán kételyei len­nének az olvasónak, hadd avassuk be néhány részlet­be. Példáid a „harckocsi­ringató” csak százezrekbe kerül, lapjára állva mint­ha a terepen ringána a tank, a célra tartást így is lehet gyakorolni, s nem fogy a milliókba kerülő üzemanyag. Sőt, a páncél­törő rakétát is lehet úgy irányítani, hogy tulajdon­képpen nem maga a rakéta repül, hanem számítógépi modellje a képernyőn. S jelzi is a gép a találatot, a hibát, elemzi a rakéta útját. Azaz szimulálja a való­ságot, akárcsak azok a szimulátorok és gyakorló- berendezések, amelyek a valódiság érzetét keltve, a valóságot utánozva a harc­Páncéltürő rakéta célrave- zcíése — képernyőn kocsitoronyban, vagy a szállító jármű vezetői szé­kében ülők feladatainak beidegzését szolgálják. Vi­lágos: így is lehet takaré­koskodni. Meg úgy is, ha a hétezer forintos gránát he­lyett egy béléscső behelye­zésével 121 forintos gép­puskalövedéket lőnek ki a gyakorlaton, vagy még azt sem — mint az optikai lő­téren. Az európai színvonalú technika utolérte a kikép­zést. Tankcsatát lehet „le­játszani” lövedékek helyett lézerfénnyel és talúlatjel- zőkkel, sőt a mesterlövé­szek kezének minden ti- zedmilliméternyi rezdülé­sét is megmutathatja egy ugyancsak lézeren alapuló számítógépi program. És távirányítású repülőgép- modellekre is lehet lőni, ha azokat el is találják, ki­sebb a kár, mint ha valódi zuhanna le. Szóval kevesebb hely, anyag, energiaforrás is elég a kiképzéshez, akárcsak a harcvezetö tisztek felkészí­téséhez, akik ugyancsak számítógép segítségével irányíthatják, modellezhe­tik a műveleteket, ellen­őrizhetik a létszámot, a készleteket,. vehetik szem­ügyre a harcterep bármely szegletét. Lorincz Kálmán altábor­nagy, a Magyar Hadsereg parancsnoka kezében ártal­matlan fegyverrel — egy fénypuskával >• (Hancsovszki János felvételei) A becsapódó lövedékek nem szaggatják a földet, a lánctalpak sem dübörög­nek, a kipufogógázok sem szennyezik a levegőt. Csu­pán azt kellene még kita­lálni: a háborúkat is ha­sonlóan vívják. S aki a képernyőn győz, az kapjon jutalomjátékot... V. G. P. ma szokásos a megunt és senkinek sem átadható holmikkal. Legutóbb, egy esztendő alatt, 800 millió forintnál többért vásárolt a megye lakossága bútort. Nem cse­kélység! Csak éppen nem okvetlenül azt vehette meg, amit kívánt, amit otthoná­ban látni szeretett volna. T.átszatra mennyiségi túl­kínálat van a hazai bútor­piacon, a valóságban azonban tetemesek a vá­lasztéki hiányok. Ilyen hiány mutatható ki gyer­mek- és színes bútorokból, ún. kiegészítőkből. S ez csak egyike a sokféle bú- tórbúnak, mert hiszen az egyre drágább holmiknál — tavaly ennek az áru­csoportnak az árindexe ‘ húsz százalékkal növeke­dett — rendszeresen visz- szatérnek a minőség miatti kifogások, a kárpitok szű­kös választéka, a lakás- és a bútorméretek ütközése szintén sok panasznak a forrása. örvendetes tehát, ha ta­valy sikerült 82 millió dol­lárt kapni külföldön ma­gyar bútorokért — ennyi, volt a kivitel értéke —, ez azonban aligha vigasz azok számára, akik új otthonu­kat szeretnék berendezni, avagy otthonukat újra­rendezni. Látszatra össze* kiadásaink csekély részét — a 2,3-2,5 százalékát —• költjük bútorra. A megvá­sárolt holmi azonban sok évre szól, azaz, ha így néz­zük, akkor jelentős beru-. házassá növekszik egy-egy garnitúra vétele. A megye bútorboltjaiban — tizenöt ilyen, erre szakosodott üz­let van, bútort ugyanis sok helyen árulnak — a ta­pasztalatok szerint a vá­sárlás családi esemény, szülő, gyerek együttes programja. A legritkább eset az a vevő, aki egy szál magában érkezik, A legtöbb gondjuk azoknak van. akik új lakásukat kí­vánják berendezni. Ma a megyében az újonnan épült otthonoknak az átlagos szobaszáma 2,6, az átlagos alapterület pedig — szem­ben az 1981 és 1985 közöt­ti évek 53 négyzetméteres átlagával — 61,6 négyzet- méter. A tágasabb otthont nemcsak többe kerül be­rendezni, hanem sajnos a gyártás, a forgalmazás akadozása miatt gondban is többe kerül. Fmatyás király visegrádi palotájában firenzei asz­talosok hadát foglalkoztat­ta. Remekeikkel aligha vet­hetők össze a tömegterme­lés árucikkei, az évi 1,1-1,2 millió darab szekrény, az 1,7-1,8 millió darab kár­pitozott ülő-, fekvőbútor ... de persze, rendeltetésük sem azonos. Akkor a szép­ségen volt, ma. a célszerű­ségen van a hangsúly. Az évi 22 milliárd forintot meghaladó bútorforgalom azt mutatja, valamilyen módon berendezkedünk. Csak éppen nem mindegy, milyen az a valamilyen mód, kedvünkre van-e, avagy beletörődünk ... Mészáros OUó

Next

/
Oldalképek
Tartalom