Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-22 / 68. szám

I. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM 1991. MÁRCIUS 22., PÉNTEK B U DAJ/ID E KI BUDAÖRS 9 ERD 9 SZAZHALOMBATTA BAGV • TÖRÖKBÁLINT • PILISC8A8A I 9 NAGYKOVÁCSI 9 BUDAJENÖ 9 9 PILISVÖRÖSVAR e BUDAKESZI 9 BIATOR- I PATY • ZSAMBEK 9 SOLYMÁR 9 TÁRNOK PERBÁL 0! TÖK 9 TINNYE 9 t'RÖM Nem láttam egyetlen aláírást sem Telki-Üjtelcp visszavágyik ? Népszavazást kezdemé­nyeztek címmel, lapunk február 11-i számában ad­tuk hírül, hogy Telki-Ű.j- telepen aláírásgyűjtési ak­cióba kezdtek a lakók, mert így szeretnék e’.érni, hogy ezt a településrészt csatol­ják vissza Budajenőhöz. Az állampolgárok azzal érvel­nek, hogy földrajzilag kö­zelebb vannak az egykori anyaközséghez, ott veszik igénybe a szolgáltatásokat, egyébként pedig sokan kö­zülük házuk felépülése előtt Budajenőn laktak. Kérésé János, Telki pol­gármestere érdeklődésünk­re célzást tett arra, hogy ezt az akciót valójában Bu- dajenőrő^ szervezik, hiszen Telki legszebb részét kí­vánják elcsatolni. Állítása bizonyításául megmutatta a szóban forgó településrészt: — Győződjön meg róla, hogy itt az utak 60 száza­lékát aszfaltburkolat fedi, szinte teljesen kiépültek a gyalogjárdák, a vezetékes ivóvíz és a villany. Meg­oldott az esővíz elvezetése is, azaz az önkormányzat­nak már nem kellene az életfeltételekhez nélkülöz­hetetlen infrastruktúra ki­építésére költenie — érvel a polgármester. — Mint látja, ezen a környéken egyetlen kifogásolható kül­lemű épület sincs. Ráadá­sul Újtelepen jól szituált emberek élnek, akik adófi­zető polgárok, s nem any- nyl jut tőlük az önkor­mányzat zsebébe, mint az öregfalu lakóitól ... Az te­hát a véleményem, hogy ha Telki-Újtelep majd Buda- jenőhöz tartozik, ezáltal Telki érdekei sérülnek, A csabai cigányak szószólója Kell egy A történet kezdete a vá­lasztásokkal esik egybe: Sallai Sándor 37 éves la­katos szakmunkást Pilis- csaba cigánysága önkor­mányzati képviselőnek je­lölte. Az ötezer-kétszáz helyi la­kos egynegyede valljá ma­gát cigánynak. Egy kör­nyékre tömörülve élnek, de döntő többségük komfortos vagy összkomfortos, több­szobás házakban lakik. Mi­vel népes, nagy famíliák gyermekei a mostani csa­ládfők, nemigen tanulhat­tak szakmát. Maradt szá­mukra a szegkovács mes­terség és a muzsikálás. Sallai Sándor ugyan nem nyerte el a képviselőséghez szükséges szavazatot, de az önkormányzat mégis ki­sebbségi szószólónak ismeri el. Tanácskozási joggal el­várják valamennyi testületi ülésre. Nemcsak meghall­gatják, de ki is kérik a vé­leményét. Valójában porcikája sem kívánta a közmegbízatást. Naponta reggel hatkor felül a pesti vonatra, este hat­kor ér haza. Egy kft.-ben dolgozik, szellőzőberende­zéseket szerelnek. Mikor érne rá mások ügyes-bajos dolgában eljárni, szaladgál­ni? Sallai Sándor azonban arra gondolt, ha ő nem vállalja, akkor ki lenne, aki a „népe” érdekeit védi. Ki más viselné szívén a sorsu­kat,? Feladata van bőven. A piliscsabai cigányok büsz­kék. még ha állástalanok is, nemigen mennek alamizs­náért az elöljáróságra. Pe­dig az öregjeik között sok az ellátatlan. A szószóló kapocs összegyűjti a segélyezendők adatait, beviszi a hivatalba, intézkedik. Valóságos viszont, hogy a szociálpolitika nem tud lendíteni az emberek sor­sán. Akit lehet, talpra kell állítani, munkahelyeket kellene teremteni. Egy haj­dani, cigányok által ala­pított, lakatos- és szegko- vácsipari szövetkezet egykori telepét lehetne vállalkozásba venni. Ott ugyanis műhelyek, gépek, iroda, öltöző állnak félig kihasználatlanul. Jó szerve­zéssel tucatnyi vagy több állást teremthetnének a ci­gány embereknek. Nincs vi­szont indulótőke, szakkép­zett gazdasági és műszaki vezető, és mindenekelőtt nincs megbízható megren­delésállomány. A piliscsabaiak az asszi- milálódás útján járnak, bár. őrzik hagyományaikat, ér­tik és beszélik saját nyel­vüket. Sallai Sándor a teljesít­ményétől függően havi 13- 14 ezer forintot keres Bu­dapesten. Felesége a helyi Csaba Tsz-ben betanított munkás. Présgépeken rozs­damentes tálcákat készít, fényesít, csomagol. Szilvia lányuk 13 éves, jó tanuló. Szóltak a tanárai, érdemes lenne taníttatni. Így hát szerelnék szakközépiskolá­ba adni. Sándorka 10 éves. Mindkét gyerek angolul ta­nul. Saját házük, 200 négy­szögöles- kertjük van. Tar­tanak malacot, tyúkokat. Ma ideje lett volna rá, már kapcsolatot teremtett volna a cigány érdekkép­viseleti szervezetekkel. Se­gítőtárs is kellene az övéi közül, hogy az iránta meg­nyilvánuló bizalom erősö­désével szanorodó ügyekre elégséges figyelmet fordít­hasson. (Fekete) miközben Budajenő úgy gazdagodik, hogy érte vaj­mi keveset kell tennie. — Ha összegyűlik a kel­lő számú aláírás, önnek ki kell írnia a népszavazást... — Természetesen. Én nem is a népszavazáshoz való állampolgári jogot kérdőjelezem meg, csupán arra vagyok kíváncsi, hogy milyen kártérítést kap azért Telki, amiért terüle­tet kényszerül esetleg át­adni a szomszéd falunak, s kénytelen lemondani a személyi jövedelemadó jobbik részéről. Ez ügyben azonban, nem sikerült meg­nyugtató választ kapnom. Budajenő önkormányza­tának képviseletében a polgármester még február­ban úgy nyilatkozott, hogy ők tudomásul vették a né­pi kezdeményezést, s ha a szavazás eredménye úgy hozza, fogadják az újtele­pieket. A hatályos törvény sze­rint ebben a kérdésben nem Telki egésze, hanem csak az érintett lakosság jogosult szavazni. Ezért az eredmény — tekintve áz aláírások számát —, nem­igen lehet kétséges. A nép­szavazás kiírására azonban eddig még nem került sor, sőt Kere.se János, Telki polgármestere kijelentette: hivatalosan nincs is tu­domása a kezdeményezés­ről, mert ő egyetlen alá­írást sem látott, s valójá­ban csak sejti, hol vannak az ívek. Sejtelme helyénvaló: Bu­dajenőn, a polgármesteri hivatalban őrzik a papíro­kat, s azokat bárki megte­kintheti. —fc— A mester és tanítványa A titkot csők ők ismorik Az Érdi Rendőrkapitányság terüleíén, ahogy mondani szokták, minden előfordul. A bűnügyi osztály vezetőjé­nek a íróasztalán mozaikkepét látok; egy homoszexuá­lis férfi gyilkosa után nyomoznak. A tettes egyelőre még ismeretlen. De zárkába került a fiatalkorú N. László és bűntársa, a román állampolgárságú F. András, akiket hosszú ideig csak a sulik rémeként emlegettek a környé­ken. A két fiú sorozatban fosztotta ki az anyagi javak­ban amúgy sem bővelkedő iskolákat, s ráadásul puszítot­tak, rongáltak mindent maguk körül. Nem csekélység, amit műveltek, mivel már az eddigi adatok szerint is több mint egymillió forint kárt okoztak. S lakat alatt van a ..Ci- hás'-nak nevezett Horváth Ferenc, aki gúnynevét azzal szerezte, hogy egy garázs­ra való ágyneműt foglaltak le nála, amit víkendházak fosztogatásával szerzett. Szóval zajlik az élet az Érdi Rendőrkapitányságon, de egy kis időre mégis megálltak ünnepelni a két kollégát: Gyuricza István törzszászlóst és Csomag András zászlóst, akik a Belügyminisztériumban vették át a Magyar Köztár­saság Csillagrendje kitünte­tést.. Egymás mellett ül a két, valóban boldognak látszó ember, s a köztük lévő kor­különbséget tekintve akár apa és fia is lehetnének. A harmincéves Csomay And­rás a nála több mint húsz esztendővel idősebb törzs- zászlós tanítványának vall­ja magát Diósdon dolgoz­tak együtt, hosszú ideig, ahol Gyuricza István kör­zeti megbízott avatta be a mesterség titkaiba ifjú munkatársát. * * • zakat, de igyekszünk elkap­ni őket. A véres bűncse­lekmény nagyon ritka. A körzeti megbízott a Diósdon töltött évek alatt felépített egy házat — igaz, családi segítséggel, mert a fizetés nem sok. de mióta a két gyereke is keres, köny- nyebben vannak. Unifor­misban és civilben is tud­ja, hogy a bizalmat napon­ta meg kell szolgálnia. A tanítvány, Csomay András úgy fogalmaz, hogy nem szabad elvesztenie az arcát, mert akinek szégyell­ni-, takargalnivalója van, az már nem rendőr. Fél éve nyomozó lett az érdi kapi­tányságon. Azt mondja, sze­rencse je. van, még a vélet­len is a. kezére játszik ab­ban, hogy leleplezze az is­meretlen tetteseket. — Egyszer például talál­tam egy személyi igazol­ványt, és beidéztem a tulaj­donost, hogy visszaadjam neki az okmányt. Kérdez­tem tőle, tudja-e, hogy miért hívattam? Egyből be­ismert több mint húsz bal- ltót: gépkocsifeltörést, egye­beket. Persze azért nem mindig ilyen egyszerű az élet. Éj­jel-nappali szolgálat, kevés szabadidő a családdal, sok veszélyes szituáció. Egy­szer szekercével akarta le­ütni egy bűnöző, hogy meg­szerezze a szolgálati fegy­verét — de 6 kerekedett felül. Sokáig sportolt ver­senyszerűen, jó az erőnléte. Élvezi a munkáját, az or­szág egészére kiterjedő nyomkövetést, a feszültsé­get. A kitüntetést előlegezett bizalomnak tekinti. Boldog, amikor felettesei azt mond­ják róla: nagy zsaru lehet még belőle! Ga. J. S hogy mik ezek a tit­kok? A kívülállónak nehéz megfejteni. A körzeti meg­bízott arról beszél, hogy tizenhét esztendő alatt, amit eddig Diósdon töltött (egyébként több mint bár­minőévé rendőr), alaposan megismerte az ott élő több mint négyezer embert — csaknem mindenkivel tege­• ződik. Bizalommal jönnek hozzá a helybeliek tekin­télye van előttük. Vélemé­nye szerint a körzeti meg­bízott majdnem olyan nagy úr, mint egy területi kapi­tányság vezetője: minden­nel kell foglalkoznia, és övé a felelősség. Diósd egyébként — sze­rencsére — nem foglal el előkelő helyet a bűnügyi statisztikákban. — Nálunk szilárd a köz- biztonság — mondja önér­zetesen Gyuricza István. — Itt nem élnek bűnözők, leg­feljebb átutazók vannak, akik feltörik a víkendhá­KeriészkedőkneR A zöldborsó vetése A zöldségfélék között a zöldborsó az első, amely tavasszal a legnagyobb mennyiségben szolgáltatja a fehérjedús táplálékot. A zöldborsó egyike a legko­rábban vetendő zöldségfé­léknek, ugyanis a tavaszi hűvös, párás időt kedveli, amikor a talajban még sok nedvesség van. A későn vetett borsót megtámadja a lisztharmat, és rendszerint el is pusztítja. Ha megked­veltünk egy fajtát, abból nyugodtan foghatunk ma­got, mert a borsó önbepor­zó. ezért nagyon ritkán ke­reszteződik. vagyis nem fajzik el. Az is köztudott róla, hogy a pillangósvirá­gúak közé tartozik, a leve­leivel a levegőből felvett nitrogént megköti, s a gyö­kereiben elraktározza. így aztán nemhogy nitrogént fogyasztana a talajból, inkább szaporítja a talaj nitrogénjét, ha a felszedés után a gyökereket nem tép­jük ki a földből, hanem A válaszra egy évig várni kell Mitől vörösödik a nők haja ? Már besötétedeít, amikor váratlanul betoppantam a iászfalui Drakó Kft. telepé­re. Egy a számomra hihe­tetlennek tűnő információ hitelességet akartam ellen­őrizni. Nevezetesen azt, mi igaz abból, hogy a nyúlszőr feldolgozásával foglalkozó kisüzemben — állítólag — olyan vegyszert alkalmaz­nak. amelytől kivörösödik a nők haja(?!). Megértettem Balajti Jó­zsef üzemvezető és Adám Róbert kereskedelmi igaz­gató megdöbbenését s fel­háborodott tiltakozásukat. Azt már kevésbé fogadtam el. hogy Adám úr szerint kocsmában, két feles között szereztem volna az infor­mációt az állítólagos kör­nyezetszennyező eljárás kü­lönböző hatásairól. Vissza­kozott is az igazgató úr, amikor közöltem vele, hogy a kft., dolgozóitól hallottam a különös esetről. Töbh mint egyórás ott- tartózkodásom idején egyik vezető sem vállalta, hogy hiteles tájékoztatást adjon. Mondván, hogy akkor meg kevesebb mint egy hónap­ja indult be a nyúlbőr fel­dolgozása, egy évszázados, hagyományos technológiára alapozva, amelynek soha nem voltak az emberi egészségre súlyosan káros hatásai. Adám Róbert aztán — talán, mert kiro­hanásait csaknem szótlanul hallgattam — bizonyított is a maga módján. Megismer­tetett a teljes technológiai sorral, a munkavédelmi el­járásokkal és eszközökkel, azonban az információt nem engedte rögzíteni sem papíron, sem hangszalagon. Pedig nem láttam semmit, ami a bejelentés helyessé­gét alátámasztotta volna. Ezért is szerettem volna bemutatni Jászfalu leg­fiatalabb, vagy kéttucatnyi helybeli lakosnak kenyeret adó munkahelyét. Adám úr azonban korai­nak találta a nyilvá­nosság elé lépést, mondván, hogy még semmi garancia nincs a fennmaradásra, bár végtermékeiket közvetítő cégeken keresztül sok száz­ezer dollárért értékesítik. Végül is nem lett semmi a riportból — az eddig leír­takon kívül —. hiszen már az is idegesítette a két ve­zetőt, hogy jegyzetfüzetem­be felírtam a nevüket em­lékeztetőül (önmagámnak). Azt mondhatom, hogy mindezek ellenére szinte baráti hangulatban váltunk el egymástól, egy-egy kéz- szorítással. Hát éppen ezért nem értem, hogy egv jól in­duló új munkahelyről miért nem lehetett tájékoztatni a faluközösséget? Miért kell megvárnom az első év utá­ni meghívót? No mindegy, nem ez az első dolog, amelynek moz­gatórugóit nem ismerem. A vörös „valamit" sem, ami távozásom után a kezemre tapadt egv kilincsről.. . Aszódi László Antal belekapáljuk vagy beássuk. Vetéskor a magot sekély árokba vessük, majd a föld ráhúzása után enyhén tapossuk meg. Ügyeljünk arra, hogy mag ne marad­jon a föld tetején, mert a borsó nemcsak az embe­reknek, hanem a galam­boknak és a verebeknek is kedvelt csemegéje. Kelés után az első kapá­láskor töltögessük fel a tö­veket, így nem dőlnek el olyan könnyen. A maga­sabbra növő fajtákat ka­rózzuk, de ne sima karót tegyünk melléjük, hanem ágas-bogas cserjenyesedé- ket, amelyeket sátor alak­ban támasszunk egymással szembe. Így nem dőlnek el a borsó súlyától. A kacs­csal kapaszkodó borsó szá­mára biztos támaszt nyúj­tónak ezek az ágak. A zöldborsó korán leke­rül a termőhelyéről — ezért a kert jobb kihasz­nálása végett érdemes a sorai közé más zöldségfélék palántáit ültetni már ab­ban az időben, amikor a borsó arasznyi nagyságúja nőtt. Mivel — mint emlí­tettem — a borsó gyökerei megkötik a nitrogént és növelik a talaj nitrogén- tartalmát, olyan növénye­ket érdemes ide ültetni, amelyeknek levelei a bősé­ges nitrogén hatására jól fejlődnek, mint például a saláta vagy a káposzta- félék. A gömbölyű, sima magvú fajtákat kifejtöborsóknak nevezik. Ezek jobban bír­ják a hideget és a tavaszi változó időjárás viszontag­ságait, mint a lapított, nyomott és ráncolt magvú velőborsók. Koraibb ter­mesztésre a kiíejtőíajtá- kat. későbbi termesztésre, a folyamatos szedésre al­kalmas velőborsókat ves­sük. Széli László BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Fazekas Eszter. 9 Munkatársak : Fe­kete Ildikó, Aszódi László Antal, Virág Márton. 9 Fo­gadónap minden hátion Il­ii óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somo­gyi B. u. S. PL: 311. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138­4067.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom