Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-28 / 73. szám
SZÁJTÁTVA Nagy barátaik Így kell ezt, megadva a módját a dolognak! . . nemzetünk egyik alapvető tulajdonsága, hogy évszázadokon át őrzi a hála és a szeretet erényeit ... nem véletlen tehát, hogy mostantól nagy barátunk nevét viäeli az a tér...’» A másik idézet: . . az elnevezéseknél a nemzeti jelleg kiemelése a legfőbb szempont, településünk lakossága mindig is szeretettel őrizte a mesz- szi múltban adott neveket ...” A két citátum ugyanannak a településnek a hivatalos irataiból való. Az első a tanácsülési jegyzőkönyvből, a másik a képviselő-testület elé terjesztett javaslatból. Az első arra vonatkozott, miért legyen Sztálin tér a legfontosabb közlekedési csomópont, a másik arra, miért méltatlan most már a Béke tér elnevezésre is a volt Sztálin tér. Ha egy hely, egy település . . de még mindig települések sokasága tart itt: a keresztelőknél. Az á t keresztelőknél. Tehát már a Béke tér sem jó, mert nem felel meg a „nemzeti jellegnek”. . . Ezen még nem tátom el a számat, azon azonban már igen, amikor hallom, a másik településen a Népek barátsága útja kerül lapátra, mint a pártállami kövületek legsürgősebben felszámolandó darabja, s lesz helyette szép, legalább olyan „dallamos” új név, mint a nyolc szótagos Népek barátsága útja. Az lesz ugyanis a javaslat szerint a friss név (a nemzeti jelleg kidomborításával?), hogy Ürgehegyi út.. . Tudom én, valamivel múlatni kell az időt. Sajnos, szép szándékok, nemes igyekezetek ragadnak bele a kisszerű ügyek hínárjába és halasztódik seregnyi fontosabb feladat. Vajon nemhogy legnagyobb, hanem egyáltalán barátjai vagyunk mi magunknak? MOTTÓ ESSSSmMSS &EJTMENETBEN Vízen járva talpon maradni Panaszkodik a váci rév utasa: már megint drágább lett az átkelés. Az áremelés azonban nemcsak az inflációt, hanem azt is jelzi, bajban van a hazai hajózás. Pedig az ókor óta tudjuk: Navi- gare necesse est... (Hajózni kell.) Magyarországon vízen is egyre nehezebb közlekedni. Néhány évtizede Passau- tól Sulináig magyar hajók és hajósok uralták a folyamot, a vízi alkalmatosságok jó kétharmada magyar lobogó alatt járta a Duna or- szágútját. Most jó, ha arányuk egyharmadnyi. Az évek során megszűnt a kofahajózás, hangulatos lapátkerekes hajókat vontak ki a forgalomból, kisebb hajókat állítottak forgalomba, s a pontot az i betűre az Óbudai Hajógyár megszűnése tette fel. Fsksmpoké volt a víz Pest megyébem Szobtól Dömsödig 120 kilométer hosszú a Duna. S van a megyének saját hajózási cége is, a Pest Megyei Révhajózási és Hajóépítő Vállalat, amelynek igazgatóheBemuiaikozoif az új Négy év múlva cseréltetjük lyettesével, Kontor Tiborral (hajóskapitányi rangban az Ady tengerjáró másodtiszti beosztásából jött ide) beszélgettünk. — Válságban van-e a cégük? Mi történt az elmúlt évtizedekben a megye vizein? — A háború utáni időben magánszemélyek, vállalatok is szállítottak utasokat parttól partig, míg 1954-ben létrehozták a mi cégünket. A folyó hosszában a Mahart-hajók jártak, s járnak ma is,, igaz, kevesebben. Kishajóké, csekély befogadóképességű fakompoké volt a víz, míg 1962- ben el nem készítették első önjáró kompunkat, a Toldit. Idén nyugdíjaztuk. Hét éve Balatonfüreden építettük az Árpádot, most ez jár Vác és Tahitótfalu között, két éve pedig a horányi üzemünkben magunk készítettük el a Kinizsit, s ezt kisebb megszakításokkal Ho- ránynál is üzemeltetjük. A hajóépítés a 60-as években kezdődött a papucstestűek- kel, ezekből ma már csak kettő van meg. Azóta félszáznál több vízi alkalmatosságot építettünk, s zömüket saját használatra. A most meglevő 28 hajónk — egy jégtörő vontató kivételével — mind magunk gyártotta, akár a 10 kompunk s a pontonok, a hidak. Hétszer emelték fel az árát — Ezeket tehát nem drágán, külföldről szerezték be. Mégis emelték az árakat. Nem éri meg révészkedni? — De nem ám! Most 20 forint a személyjegy, 60 a személyautó, 200—785 forint a teherautó és a busz díjtétele, a terheléstől függően. Tavaly a negyedével voltak olcsóbbak. S a húsz révátkelőhelyen a jegyekből 49 millió forint volt a bevételünk, 20 millió a veszteségünk. — Mi okozta a veszteséget? — Tavalyig állami támogatást kaptunk, az megszűnt, s az elmúlt évben kétszer is emelték a gázolaj árát. A többi közlekedési vállalat kapott kompenzálást, mi nem. Az, hogy a vállalat mégsem ment tönkre, csak a 23 milliós hajóépítési, kereskedelmi és szállítási nyereségnek köszönhető. De a helyzetünket jól mutatja, hogy a minimálbérnél csak 400 forinttal kapnak többet a matrózok, és az átlagos hajóvezetői fizetés is 10 ezer forint alatt maradt. Szabadulni nem akarnak — És az utazási díjak emelése lenne az egyetlen gyógyír a gondokra? — Sok mindennel próbálkoztunk. Például Atlantic- Visegrád néven részben német érdekeltséggel kft.-t szerveztünk a nagymarosi átkelőhelynél. A viteldíj ott sem több, de a kft. önállóan gazdálkodik. Szeretnénk bérbe adni a ma kis forgalmú szentendrei, kerekzátonyi, angyali-szigeti réveket, ahol ugyancsak a bérlő dönthetne a viteldíjról. — Ügy tudom, az új Ma- hart-vezér, Fáy András ragaszkodik a vállalati vagyonhoz, fejleszteni akarja a hazai hajózást. Önök meg szabadulnának a hajótól, komptól? — Arról szó sincs, hogy szabadulni akarnánk tőlük, hiszen például a kft.-ben is 51 százalékos a részesedésünk. A helyzetünk meg más, mint a Maharté. Mi közszolgáltatók vagyunk. De azért még vállalkozunk mi is. Például bérbe adunk, különjáratra indítunk kishajókat. Szóval megpróbálunk talpon maradni. A vízen járva. V. G. P. Az MSIS1 elnöke Péten A valódi szövetkezésé • •• A* a jövő Üjabb reform előtt áll a magyar lakosság nyilvántartása, merthogy április elsejétől megkezdik a személyi igazolványok cseréjét. A Belügyminisztériumban tegnap elhangzott sajtótájékoztatón a hatósági főosztály helyettes vezetője dr. Nagy Károly elmondta, hogy mintegy 8 millió állampolgárt érint a változtatás, de toleránsak, így nem teszik kötelezővé, valamint időt sem szabnak arra, hogy meddig kell lebonyolítani a cserét. Jelentős változtatásként említette, hogy olyan személyes adatok kimaradnak, mint a szakképesítés, a munkahely, a katonai rang, valamint a családi állapot. Határtalan örömünknek gátat szabott, hogy már dolgoznak a szakemberek a kártya- szerű személyipasszus- rendszeren, amely azonos szabványú lesz a nyugateurópaival. Nemigen érthető, hogy néhány adat elhagyása és jobb minőségű papír bevezetése. mennyiben teszi korszerűbbé a belügyminisztériumi nyilvántartást. Ennek ellenére törekszik a hatóság, hogy az új igazolványt néhány országban útlevél gyanánt is elfogadják. Tehát április elsejétől megkezdik a cserét, de nem kötelező. Akinek megfelel a régi és érvényesíthető, megtarthatja, sőt külföldre utazáskor sem kell otthon hagynia. A Pénzjegynyomdában technikailag felkészültek az igazolvány nyomtatására, évente 1,2-2 millió darabot tudnak előállítani, amely azt jelenti: négy év múlva mindenkinek új személyi igazolványa van. Akkor pedig kezdődik minden elölről. (Képünkön a hatósági főosztály vezetőhelyettese bemutatja az új igazolványt.) Kép és szöveg: VImola Károly A héten hazánkban tartózkodik Lars Marcus, a Nemzetközi Szövetkezeti Szövetség elnöke. Az NSZSZ-nek száz országban, mintegy 650 millió tagja van. A nemzetközi szövetség vezetőjét az Országos Szövetkezeti Tanács hívta meg Magyarországra. A hazai szövetkezetek az NSZSZ alapítása óta tagjai a szövetségnek, amelynek végrehajtó bizottságában, 1905 óta dolgozott gróf Károlyi Sándor is. Tegnap Lars Marcus Pótra látogatott, s a Vörösmarty Termelőszövetkezet központjában találkozhatott a helyi szövetkezetek, köztük a Hangya vezető tisztségviselőivel. Tájékozódott gazdasági helyzetükről s jövőbeni gazdaságipénzügyi, szerveződési kilátásaikról. Dr. Kovács Árpád, a Vörösmarty Tsz elnöke elmondta a vendégnek, hogy nálunk megszűnt a közös gazdaság termelőtevékenysége, s a helyébe kft.-k léptek. Érdekessége az ott végbement átszerveződéseknek, hogy ennek ellenére együtt maradt a tsz-vagyon. A privatizáció során a jövő évtől a tagok magánérdekeltsége lesz az elsődleges. Alakult számos betéti társulás is, amelyek tulajdonképpen 500-600 hektáros farmok. A tsz-elnök említést tett arról is, hogy erőteljesen csökkentették a szövetkezet központjának hivatali apparátusát, háromszáz dolgozónak szüntették meg a munkaviszoÖMORMÁNYZATAINK EURÓPÁBÓL NÉZVE Kiirackodónsik látszunk Miután Magyarországot a múlt év novemberében felvették az Európa Tanácsba, számos hozzá kötődő szervezetnek — így az Európai Helyi és Regionális Közhatóságok Állandó Konferenciájának is — tagjai lettünk. Magyarország hét főt delegálhatott az állandó konferenciára, akiket a különböző önkormányzati szövetségek javaslatai alapján a Belügyminisztérium jelölt ki. A magyar delegáció elnöke a budapesti főpolgármester, titkára Inczédy János, a Pest megyei közgyűlés elnöke, akik társaikkal együtt tegnap sajtóértekezleten számoltak be az idei plenáris ülés tapasztalatairól. Elmondták, hogy a március 18-a és 21-e között Strasbourgban tartott rendezvényen Magyarország számára talán az a napirendi pont volt a legfontosabb, amelyben átfogóan elemezték a kelet-európai országok demokratizálódási folyamatát, a helyhatósági választásokat, és az új önkormányzatok problémáit, lehetőségeit. A jelentés hazánkat illetően egyebek között kiemelte, hogy a központi hatalommal szembeni ellenállás több évtizedes hagyományai miatt az önkormányzatok ma is hajlamosak arra, hogy elutasítsák a kooperációt és a központi irányítást még akkor is, ha az a hatékonyságot növelné. Ugyancsak a gondok között említette a nyugati szakértők által előterjesztett dokumentum, hogy rendezetlen az önkormányzatok finanszírozása, tisztázatlanok a tulajdonviszonyok és nem épült ki a helyi adók megfelelő rendszere. A magyar delegátusok a jelentés főbb megállapításaival egyetértve hangsúlyozták, hogy fontos lenne számunkra az Európában bevált irányítási, szervezési tapasztalatok átvétele és az, hogy szakértő segítséget kapjunk például a kommunális szolgáltatások privatizálása témájában, vagy az új elvárásoknak megfelelő szakapparátus képzésében. Ennek érdekében az állandó konferencia határozatot is elfogadott, amely egyebek között konferenciák szervezését és információs központ felállítását irányozza elő, és szorgalmazza a közvetlen városok közötti kapcsolatok erősítését, a testvérvárosi mozgalom kiszélesítését. (bpa) Túlbiztosított kalkuláció Benzinár fel(?) gázolaj le A Pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy április 15-től az eddigi 1,20 forintról 6 forintra növekedjen a benzinárba beépített kötelező biztosítás díja, vagyis 4 forint 80 fillérrel emelkedjen a benzin ára. Klemencsics Márta, a PM osztályvezető-helyettese elmondta: a tervek szenyát. Ök különböző szakterületeken boldogulnak tovább. Az NSZSZ elnöke találkozott Mérei Sándor polgármesterrel is, aki a tsz- központban folytatott megbeszélés során utalt arra, hogy Fótnak érdeke annak az úgynevezett elővárosi centrumnak a kialakítása, amelyet nyugati pénzintézetek tőkéjével, a Vörösmarty Tsz 500 hektáros, erre a célra elkülönített földterületén alakítanának ki. Mérei Sándor szólt arról is, hogy folyamatban van a helyi Hangya szövetkezet szervezése, de akadály, hogy még nem sikerült olyan területet találni számukra, ahol üzleti, kereskedelmi tevékenységet folytathatnának. Lars Marcus többször is utalt arra, hogy a szövetkezetek szerte a világon a közösségek, a tagság és nem a töke igényeit fejezik ki. A szövetkezeti mozgalomban a demokratikus elemek dominálnak, s ebben a gazdálkodási rendszerben nagy tartalékok rejlenek. Gy. L. rint június 30-a után viszont kikerül a benzinárból a biztosítási díj, mert július 1-jétől lép életbe a szerződéses rendszerű kötelező biztosítás. Minderről kormányelőterjesztés készült. A készülő rendelet azonban nem tartalmazza majd az éves szerződési díjakat. Ezt a különböző érdek-képviseleti szervek bevonásával az Állami Biztosítási Felügyelet határozza majd meg. A Pénzügyminisztérium egyébként túlzottnak tartja a biztosítók kalkulációját az éves szerződési díjra, ezért a tárca felkérésére jelenleg az APEH vizsgálatot folytat a Hungária Biztosítónál. A hatóság a kötelező biztosítás címén 1990-ben kifizetett összegek jogosultságát ellenőrzi. Péntektől literenként két forinttal csökken a gázolaj ára — közölte az OKGT illetékese. Azt is elmondta, hogy noha a motorbenzin világpiaci ára az elmúlt egy hónapban folyamatosan emelkedett, így például a 98 oktános fajta tonnánkénti ára 211-214 dollárról 250-re, az OKGT nem tervezi a benzin árának emelését. (A motorbenzin árába várhatóan április 15-étől átmenetileg beépülő magasabb kötelező biztosítási díj megállapítása nem az OKGT hatásköre.)
