Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-05 / 54. szám
FŐKÉNT A KISGAZDÁK VITATKOZTAK Távol a megoldástól Számos napirend előtti felszólalás, bejelentés, s ösz- szességében csaknem egyórás ügyrendi procedúra után látott hozzá érdemi munkájához — a kárpótlási törvény vitájához — az Országgyűlés hétfői plenáris ülése. Megdrágult a szobi szörp is Elvitte a hasznot a cukor A tisztesség próbaköve Alkotmányos rendről, jogállamról csak ott lehet beszélni, ahol a társadalom elszigeteli, az államhatalom pedig meggátolja a faji előítéletek gyakorlati érvényesülését, a kisebbségek elleni uszítást, gyűlöletkeltést — jelentette ki Keller László, a Zsidó Világkongresszus közép-kelet-európai elnöke hétfőn Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. A továbbiakban hozzáfűzte: a ZSVK azt tekinti a magyarországi demokrácia, a rendszer civilizáltsága és a kormányzati tisztesség próbakövének, hogy milyen légkör veszi körül az országban a zsidóságot, biz- tosított-e számára a diszkriminációmentes, félelem nélküli élet. Keller László elmondta: az utóbbi hetekben a kormánykoalíció pártjaival folytatott tárgyalásai során felvetette a magyarországi zsidóság kárpótlásának kérdését. A megbeszélések során hangot adott annak, hogy a ZSVK a jelenleg parlamenti vita alatt álló kárpótlási törvényt nem tartja megfelelőnek, mivel abból kimaradt a zsidóság. Ez pedig diszkriminációjukat jelenti. A továbbiakban Keller László beszámolt arról: a kormány ígéretet tett rá, hogy lehetőségei szerint gátat vet az országon belüli antiszemita megnyilvánulásoknak. Ugyanerről biztosították a magyarországi keresztény egyházak vezetői is. Szóba került a sajtó- tájékoztatón a Dohány utcai zsinagóga restaurálása. Keller László elmondta: a kormány már átutalta a felújítás első ütemére szánt összeget, így a zsinagóga tetőszerkezetének felújítása megkezdődhetett. Mint lapunkban is hírül adtuk, ideiglenesen felfüggesztették (nem is első ízben) a pécsi női klinikán 1985-ben kezdődött lombikbébiprogramot, mert egy bejelentés nyomán kezdődött vizsgálat „jelentős mértékben kifogásolható’’ pontokat talált. Egyáltalán: hol is tart a lombikbébiügy hazánkban? Miféle kifogások érhetik az ezzel foglalkozó orvosokat? Mit szabad, mit nem tenniük azért, hogy az eleddig meddő házasságokból is utód születhessen? Kérdéseinkre dr. Gáti István, az Orvostovábbképző Egyetem professzora válaszol. — Jó két évtizede kezdődött ez az egész Ausztráliában, s hazánkban is már csaknem száz lombikbébi született és él. A magyarországi lombikbébiprogramnak eddig két színhelye volt, a pécsi mellett Budapesten a Róbert Károly Körúti Kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályán is világra jöttek ilyen csemeték. Mi — az OTE szülészeti klinikáján — most szervezzük a programot, s tudtommal több klinika is foglalkozik hasonló tervekkel. ■ ön is lombikbébiNapirend előtt kért szót Oláh Sándor, a Független Kisgazdapárt főtitkára, aki a parlamentáris demokráciát fenyegető veszélyekre hívta fel képviselőtársai figyelmét. Hangsúlyozta, a szélsőséges irányzatoktól való elhatárolódás fontosságát, s kijelentette: a Kisgazdapárt a jövőben mindent elkövet, hogy saját tagjai sorában ne legyenek olyanok, akik e szélsőséges áramlatokhoz csatlakoznak. Ugyanakkor erre kérte a többi parlamenti párt képviselőit is, éles szavakkal ostorozva a Fidesz vezetőinek egyes megnyilvánulásait. Szavaira reflektálva Kövér László (Fidesz) leszögezte: frakciójuk szintén aggodalommal szemléli a magyar parlamenti demokráciát fenyegető veszélyeket, ám azok forrását másutt látják, mint a kisgazdák. A fiatal demokraták képviselője rámutatott: szerintük a parlamentáris demokráciát éppen az fenyegeti, ha egyes pártvezetők — például a kárpótlási törvény kapcsán — teljesíthetetlen vágyakat keltenek a társadalom széles rétegeiben, vagy ha tevőlegesen részt vesznek a törvénysértő, önkényes földfoglalásokban. Elek István (MDF) ugyancsak napirend előtt kért szót, s a Parlamentben helyet foglalók egymáshoz való viszonyát, politikai kultúráját s a parlamenti demokrácia működési zavarait elemezte. Nézete szerint kezdettől fogva bizalmatlansággal telített a két legnagyobb párt, valamint az ellenzék és a kormány viszonya, s a vitákban gyakran kétségbe vonják a másik fél legitimitáket említett, s a köztudatban is így szerepelnek. Pedig nem lombikból, anyaméhből születnek ... — Így igaz. Tulajdonképpen szerencsésebb lenne petricsészebébiket emlegetni, bár még ez sem a teljes igazság. Arról van szó, hogy csupán a fogantatás történik petricsészé- ben, megfelelő táptalajon, s a megtermékenyített petesejt bizonyos ideig tartó nevelése. Innentől két eset lehetséges. Ha az anya petevezetékei elzáródtak, akkor a szedercsíra állapotú „magzatot” az előkészített méhbe ültetik vissza. Ha viszont nem ez a baj, hanem ismeretlen okból nem jön létre természetes körülmények között a megtermékenyítés, akkor a korábbi stádiumú, de már osztódó petesejtet a petevezetőbe juttatják vissza, így a valóságos élettani folyamatokhoz még közelebbiek játszódnak le. i S ki kérheti, hogy lombikbébije szülessek? — Csak házasságban élők, akiknél kimutatható a terméketlenség, s többnyire ismert, vagy legalább behatárolható az oka. Idegen spermium csak. mindkét házastárs írásos bélésűt. Újra kellene szőni a bizalmi hálót — javasolta. Az Országgyűlés a továbbiakban úgy határozott, hogy nem tűzik napirendre azt a szabaddemokrata indítványt, melyben négy képviselő javasolta: a kárpótlási törvény vitáját függesszék fel, határozzák meg a kárpótlás alapelveit, s a kormány — immár a privatizációs elképzelésekkel összhangban — május 31-ig nyújtsa be újra a törvény- javaslatot. Nem kapta meg a szükséges számú szavazatot Tor- gyán József önálló indítványa sem, amely sürgősséggel kérte napirendre tűzni az 1945. és 1963. közötti törvénysértő elítélések felülvizsgálatát és az elítéltek teljes vagyoni rehabilitációját. A Ház elvetette Gaál Gyula és Török Ferenc közös indítványát is, amelyben a szabaddemokrata képviselők szorgalmazták: hangolják össze a mező- gazdasági szövetkezetekről, a földről alkotandó törvény és a kárpótlási törvényjavaslat irányelveit. Napirendre tűzték viszont Tor- gyán József újabb önálló indítványát: a kisgazda képviselő javasolta, hogy állítsanak fel országgyűlési vizsgálóbizottságot az államadósságok kivizsgálására. A késő estébe nyúlt a kárpótlási törvényjavaslat általános vitája. Az, amit az egyik független képviselő a társadalomról mondott — hogy a törvény- ' tervezet kapcsán olyan mértékben megosztott, amelyre az elmúlt évtizedekben is alig volt példa —, rányomta bélyegét a parlamenti ülésre is. A egyezésével és a donor előzetes vizsgálata után használható fel. A donor — a gyermek tényleges apja — ezért államilag megállapított honoráriumot (korábban ötszáz, most ezer forintot) kap. 9 Apropó, donorvizsgálat: ezzel volt baj Pécsett? — Rendelet szabályozza, hogy minden alkalommal ki kell- vizsgálni a donorokat, nemcsak általánosan, hanem genetikailag, és pszi- chiátriailag négy éve pedig kötelező az AIDS-vizsgálat is. Az AIDS lappangási ideje fél év, ennyi ideig mély- hűtve, spermabankban kell tárolni a felhasználandó ivarsejteket. Talán e sok feltétel magyarázza, hogy a donorok zöme egyetemi hallgató. A mostani pécsi letiltás egyik oka az volt, hogy friss spermát is használtak. A másik nyomós ok pedig az, hogy petesejteket is leszívtak, s az illető engedélye nélkül, a megtermékenyítés után más anyába ültették be — igaz, eredménytelenül. De ez sem menti a jogilag és erkölcsileg is kifogásolható eljárást ... 15 Jogról beszélt, professzor úr. Van egyáltalán érvényes jogi szabáhonatyák gyakorlatilag ízekre szedték a javaslatot; különböző oldalról, de vitatták a kárpótlásban ré- szesítendők körét, a kárpótlás mértékét, felső határát, azt, hogy természetbeni legyen vagy értékpapíron történjék, és volt, aki megkérdőjelezte azt is, hogy többéves tömeges pereskedés nélkül végrehajtható-e egyáltalán az elképzelés. A kisgazda képviselők közül szóltak hozzá a legtöbben; véleményüket a legkülönbözőbb jogi, politikai, erkölcsi érvekkel fűszerezve, sőt versmondással illusztrálva. Álláspontjuk tartalmát illetően azonban a kormány előterjesztéséhez való semmilyen közeledést sem lehetett érzékelni. Az egyre üresedő ülésteremben lapunk zártakor az általános vita határozathozatal nélkül befejeződött. A mi kis Parlamentünkben a mégoly egyszerűnek látszó törvény, mint a múlt rendszer kiváltságainak megszüntetése, hetekre szóló politikai vitáknak szolgáltat ürügyet. A kivételezettek nyugdíja kapcsán a múlt héten kezdődött a vita, s erről pró és kontra, az derült ki már eddig is, hogy az egyszerű dolgok szintén lehetnek nagyon bonyolultak. Csak emlékeztetőül néhány jogos kérdési szolgáltat-e erkölcsi elégtételt az egész nemzetlyozása a Iombikbébi-el- járásoknak? — Mint az eddigiekből is kiderült, csak a donorsper- ma-felhasználást szabályozta 1986-ban, majd 88- ban is miniszteri utasítás. A petesejtekre vonatkozóan ebben a pillanatban sincs jogszabály. De a személyiség jogának megsértése, ha ezzel kapcsolatban bármiféle beavatkozáshoz nem kérik a hozzájárulását. 5) S még milyen feltételek kötelező érvényűek? — Például az, hogy legyen szakember, aki ilyesmivel foglalkozik, s hogy legyenek meg a sperma- mélyhűtéshez szükséges eszközök, legyen megfelelő a sterilitás, s tartsák be az összes jogi lépést, tegyenek eleget minden adminisztratív kötelességüknek, kérjenek mindenkitől beleegyező nyilatkozatot. ■ És az erkölcsiek? Mennyire szabad „belenyúlni” az emberi utódlásba? — Ez kényes kérdés, és világszerte szabályozatlan. Tény az, hogy ma még hazánkban körülbelül ezren vannak, akiknek gyermeke születhetne lombikeljárással. S tény az is, hogy száz közül csak húszan-harmin- can esnek így is teherbe. A szülések aránya pedig még kisebb; tíz százalékos. Ha engem kérdez, meggyőződésem, hogy disszonáns jelenségek nélkül, de tovább kell folytatni ezt a munkát. Az orvostudomány Magyarországon is képes rá, s éppen a sorba állók miatt erkölcsi kötelességünk megtenni. V. G. P. A lakosság, a fogyasztók kénytelenek ráhangolni magukat a szinte mindennapos árváltozásokra. A legújabb információk szerint Szobon a Szörp- és Gyümölcsfeldolgozó Rt. március elsejével átlagosan 10-12 százalékos termelői áremelkedést jelentett be. Hemela Mihály, az rt. ügyvezető igazgatója termékeik drágulásával kapcsolatban elmondta, hogy például január 1-jével a cukorgyárak 30 forint 58 fillérről 35 forint 90-re emelték a cukor kilónkénti egységárát. Mivel a szobiak évente több ezer tonnányi cukrot használnak fel, így érthetően nem tudták figyelmen kívül hagyni ezt a számukra valóban előnytelen árváltozást. nek, ha negyven-ötvenezer embert megbüntetnek? A megvont nyugdíjösszegek vajon a ki nem tüntetett nyugdíjasok helyzetén javítanak-e? Nem kerül-e többe a fölülvizsgálat, nem megalázóbb-e az önigazolás, mint a remélt 250-300 millió nyereség? Az ellenzék kétségeiről három Pest megyei kormánypárti képviselő véleményét kértük. BECKER PAL, ASZÓD, a költségvetési bizottság al- titkára. — Megmondom, miért támadják olyan hevesen a törvényjavaslatot. A kiváltságok megvonását, megszüntetését mindegyik párt meghirdette a választási kampányban. Az ellenzék most pácban van, hiszen amit ők is ígértek, azt most a kormány valósítja meg. Mit tehet az ellenzék? Megpróbálja bebizonyítani, hogy amit a kormány előterjeszt, az csak rossz, csak szakszerűtlen lehet. Az szubjektív megítélés kérdése, hogy évi 250-300 millió forint sok-e vagy kevés, hogy megéri-e a rohangálást. □ Az ön szubjektív megítélése szerint? — Mint a költségvetési bizottság tagjának meg kéne fontolnom minden fillért. De azt hiszem, egy ilyen erkölcsi elégtétel mindenképpen megéri, erre nem sajnálom a pénzt. És ha az MSZP megadná végre a pontos adatokat, akkor a fölmérés nem is kerülne olyan sokba, mint gondolnánk. kovács lAszló, érd. □ ön a taxisblokád résztvevőinek nyújtott amnesztiatörvény szavazásakor nemmel voksolt. Miért? — Én a fönnálló törvények alól senkinek nem találok kibúvót. □ Gondolom, a kiemelt nyugdíjak kapcsán igennel szavaz majd. — így van. És gyalázatosnak tartom, hogy ilyen vitával kell elfogadni azt a törvényt, amelynek már régen természetesnek kéne lennie, amelyet már régen meg kellett volna hoznunk. A politikai kiváltságokat minél előbb meg kell szüntetni, nem is értem, miért nem értünk ebben egyet. □ Fölmerült, hogy egyesek jogosan részesülnek kiváltságokban. Egyre költségesebb a saját járműpark fenntartása, az alkatrészek cseréje. Az új kocsik ára megkétszereződött, s mindezek a drágulások az rt. termékeiben csapódtak le. A cég tartós hazai és külpiaci jelenlétét jelzi, hogy Európában Szobon állítják elő a legnagyobb mennyiségben a színes szörpsűrítményeket, s szinte minden korosztály számára sikerül kelendő szörpcsaládokat gyártani. A már említettek mellett az importból eredő jaffasűrít- mények, valamint a kóla készítéséhez nélkülözhetetlen alapanyagok ára is emelkedett, s mindezek együttesen jelentkeznek a végtermékek egységáraiban. Gy. L. — Én olyan radikális vagyok, hogy politikai okokból senkinek nem adnék semmilyen kiváltságot. Megértem ugyan, hogy minden országban méltányolják a nemzeti ellenállókat, a fasizmus ellen harcolók érdemeit. Én a magam részéről még azokat a kiváltságokat sem tudom elfogadni, amelyeket meg fogunk hagyni. Hangsúlyozom, a politikai kiváltságokról beszélek. KULIN SÁNDOR, NAGYKÖRÖS, a szociális bizottság tagja. — Én sem értem ezt a politikai vihart az előterjesztés körül. Szerintem a társadalombiztosítás intézményével nem fér össze, hogy a dolgozók befizetéseiből a biztosítási elveken túlmenően fizessenek ki bármit. A társadalombiztosításnak a biztosítási elv alapján kell állnia, errefelé kell fejlesztenünk. Már most, a nyugdíjemeléseknél próbáltuk ezt érvényesíteni, hiszen a munkában töltött éveket és az inflációt vettük elsősorban figyelembe, s csak kis részben, mintegy húsz százalékban a szociális helyzetet. Más, például politikai okokat mérlegelni egyenlő a biztosítási elv megsértésével. □ A kiváltságok tehát úgy, ahogy vannak jogtalanok? — Nem. Én csak azt mondom, hogy a dolgok fordítva működnek, s ezen kell változtatni. A Parlament természetesen dönthet úgy, hogy ilyen-olyan indokok alapján, politikai érdemekért juttatásokat adjon, azt felelőssége tudatában megteheti. De csak a költségvetés terhére, és nem a társadalombiztosítási pénzekből. Nem kéne most azon vitatkozni, kitől mit vegyünk el, kitől mit ne. Vegyünk el mindent egy tollvonással, s aztán döntsük el, hogy a költségvetés terhére kinek mit adunk, kinek mit tartunk jogosnak. A vita bizonyára folytatódik. J. A. HOGYAN SZABAD, Petricsészében foganni KORMÁNYPÁRTIAK A PÁRTÁLLAMI NYUGDÍJAKRÓL Nem értik, mit nem értenek
