Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-30 / 75. szám
Szolgáló és szolgáltató önkormányzat Száz nap mérlege Karácsony előtt választották meg, húsvét után letelik működése első száz napja dr. Inczédy Jánosnak, a Pest megyei önkormányzat közgyűlése elnökének. Lapunk ebből az alkalomból kereste meg. Szélsőségek jobbtól és boltéi A demokrácia próbatétele 9 Mikor átvette munkakörét, elődje úgy értékelte a helyzetet, hogy a megyét, hivatalát és intézményeit rendben, viszonylag jó helyzetben adják át az önkormányzatnak. Hogyan látja most ön, reális volt-e ez a megfogalmazás? — Meg tudom erősíteni. Tény, hogy a különböző intézmények működőképes állapotban vannak, a megyének adóssága nem volt, sőt üres pénztárca helyett némi tartalékkal indulhattunk. De talán ennél is fontosabb, hogy a hivatal személyi állománya magasan képzett, és úgy tűnik, általában alkalmas lesz az új típusú feladatok ellátására is. Ez persze nem azt jelenti, hogy változtatásra egyáltalán nem lesz szükség, de a helyzetet jól érzékelteti, hogy a legnagyobb probléma az idegennyelvtudás gyengesége. Ez persze egyre fontosabbá válik, de egyrészt javítható, másrészt a napi munka minőségi ellátását kevésbé akadályozza. Egyébként a korábban 280 fős megyei apparátusból 85-en maradnak az önkormányzat hivatalánál, nem kevesen eltávoztak, nyugdíjba mentek még a választások időszakában, mások a köztársasági megbízott vagy a decentralizált minisztériumi szervezetek apparátusában dolgoznak tovább. Tény, hogy komolyabb munkaügyi vitára nálunk nem került sor. • A hivatal létszámának jelentős csökkentése is utal a megye megváltozott feladatkörére ... — A megyei önkormányzat funkciói lényegesen eltérnek a volt megyei tanácséitól. Mi nem vagyunk hatóság, nem osztogathatunk önkényesen pénzeket a településeknek, és nem adhatunk nekik utasításokat sem. Az önkormányzati törvény körvonalazza szerepkörünket, ami lényegében bizonyos egészségügyi, kulturális, oktatási, szociális tennivalók ellátása és az ehhez szükséges intézmények, egyebek között iskolák, kórházak, szociális otthonok működtetése. Persze a törvény nem tiltja meg, hogy másban is kezdeményezők legyünk, és a lehetőségekkel élni is kívánunk. Regionális problémák közös megoldását, a települési és megyei források ösz- szehangolt felhasználását kívánjuk ösztönözni például a környezetvédelem területén, szolgáltatásokkal igyekszünk segíteni a városok, falvak önkormányzatainak szakszerűbb munkáját. Q Mondana erre példát? •— Már megalakult a megyei önkormányzat jogi irodája, amely bizonyos átalánydíj befizetése ellenében — szigorúan szerződéses alapon — segítséget nyújt a települések hivatalainak a törvények, rendeletek értelmezésében, tanácsot ad jogvitáik rendezéséhez. Ez így sokkal gazdaságosabb — mindenki számára olcsóbb — és egyúttal magasabb színvonalú, mintha mindenki külön alkalmazna szakembert. • Ha már a vállalkozásoknál tartunk, a megye fog-e ilyenekbe? 4 — Természetesen szeretnénk, ha a megye pénzét vállalkozási bevételekből is gyarapítani tudnánk, hiszen akkor jobb színvonalon tudnánk eleget tenni szociális és kulturális feladatainknak. De nagyon sok a tisztázatlanság. Nincs még hatásköri törvény, amely elosztja a funkciókat — és vele együtt nyilván az intézményeket — a különböző önkormányzatok között. Márpedig az intézményekhez tartoznak azok az ingatlanok, amelyek ésszerűbb hasznosításával esetleg bevételhez lehetne jutni. Másrészt hiányzik az önkormányzati tulajdont szabályozó törvény is. Csak példaként említem, hogy a megyeháza tulajdonlása sem rendezett. ® ön alig több mint három hónapja tevékenykedik a megyeházán, előtte külkereskedő volt. Mit jelent ez mostani munkájában? — A vállalkozószellemen túl azt a felfogást, hogy a nemzetközi kapcsolatok segíthetnek itthoni gondjaink megoldásában. Ezért nagyon erőteljesen elkezdtük szőni a szálakat Európa irányába. Bizonyos alapok persze voltak, Umbriával és Valenciával már korábban, német tartományokkal, francia megyékkel pedig nemrég elkezdődött valami, most az a cél, hogy a politikai és kulturális együttműködésre gazdaságilag is gyümölcsöző kapcsolatok épüljenek rá. A francia Lombardia tartományból már delegációt is fogadtunk. Nem szeretnénk lemondani a volt szocialista országokban lévő testvérVácrátóton most virágzik a som. Nyílik persze a hóvirág és az ibolya is. Enyhe vaníliaillat terjeng az illatos lőne körül, színes lett a boroszlán. Szirmot bontott a pettyegetett tüdőfű, a sáfrány, a kökörcsin, az aranyág és a csillagvirág. Vasárnap már látogatókat is fogadnak. Kinyitják a pálmaház kapuit is, ahol most érett be a kávécserje. A botanikus kertben tavasz van. És nyugalom. Itt nincsenek acsarkodó képviselők, önjelölt népvezérek. Nem verik az asztalt a régi és az új demagógok. Minden csendes, már-már mozdulatlan. Az egyszikűek nem tartanak be a kétszi- kűeknek, a fenyő nem akarja legyőzni a tölgyet. Nem működnek pártok, nem szerveződnek klikkek. A növények nem piszkálód- nak, nem akarja egyik kinyírni a másikat. S bár hiányoznak á nagy szenvedélyek, de elmaradnak a csalódások, a kompromisz- szumok és a megalázkodások. Itt csend van és béke és nyugalom. A kerítésen kívül marad a világ zaja. Vagy mégsem? Másféle viszony Azért nem egészen. A Magyar Tudományos Akadémia Botanikai és ökológiai Kutató Intézetében, melyet a köznyelv botanikus kertként emleget, nem csak tavasz van, hanem igazgatóváltás is. A réginek már, a" jövendőbelinek még nem ildomos szólnia. S talán tartanak attól is, hogy részletekre lennék kíváncsi: ugyan miért a vezetőmegyékről sem, de tény, hogy ezek a kapcsolatok megszakadtak. Nem a mi hibánkból, mert az utolsó levelet, megkeresést mindenhová Pest megye küldte. 9 Ha átgondolja magában a közel 100 nap tapasztalatait, mit tart számon a sikerek, az eredmények, és mit a kudarcok, a későbbre maradt feladatok között? — Örülök annak, hogy kívülről jött ember, és nem profi politikus létemre elfogadtak a megyegyűlésben és a hivatalban egyaránt. Talán van némi szerepem nekem is abban, hogy a rendszerváltás itt a megyeházán higgadtan, nyugodtan ment végbe, és — miközben emberségesek tudtak maradni a korábbi munkatársakkal — sikerült az apparátus mentalitását tovább vinni a hatósági munkastílus felöl a szolgáló önkormányzati hivatal irányába. Eredménynek tartom azt is, hogy a megyegyűlés nem lett párt- vagy frakcióküzdelmek színtere, és így a jó ügyek várhatóan a jövőben sem válnak presztízsharcok martalékává. Ami a jövő feladata: még jobban meg kell ismernem a megyét, a településeket. Bár sok helyen voltam már, a közeljövőben el kellene jutnom mindenhová. Előttünk áll még egy hosszabb távú, négyéves koncepció kidolgozása is, amelyben a napi feladatokat úgy tudjuk elhelyezni, hogy minden lépés legalább egy kicsivel, de előbbre vigyen bennünket. Persze ehhez feltétlenül szükségesek lennének a ma még hiányzó törvények, jó volna, ha megalkotásukra a Parlamentben mielőbb sor kerülne. Ez azonban nem rajtunk múlik, bár főként nekünk fontos. B. A. csere? Lemondott, vagy lemondatták az igazgató akadémikust, s ha ez utóbbi történt volna, akkor miért? A virágillaton kívül benne van a levegőben, hogy kicsit kínos, mondhatnánk nem helyénvaló a téma. Pedig nem is erre, hanem szép nevű virágokra, buja bokrokra, szemérmes levelekre vagyok kíváncsi. Arra, hogy a növénynek van-e természete? Szereti-e, ha szeretjük őt? Hálás-e a tudósnak, aki meg akarja' menteni az utókornak, gyönyörködik-e a nőben, aki éppen általa kap szerelmes üzenetet. Tudom én persze, hogy ez csacska- ság, bolondozás. De talán mégsem. Hideget, meleget, fényt éreznek a növények. Megjutalmazzák a törődést, a gondoskodást. Valamelyik génjük talán sejti, hogy milyen fontosak nekünk. Fekete Gábor akadémikus, egyetemi tanár, az intézet egyik tudományos osztályvezetője szerint a növényi és az emberi társadalom között másféle az alá- fölérendeltségi viszony, mint oly sokan hiszik. Nem mi uralkodunk rajta, hanem az emberiség sorsa függ a természettől, így a növényvilág jövőjétől. És a földi flórát súlyos veszély fenyegeti. A növényvilág ellenállóképessége, a fajok száma csökken, a vegetáKatona Tamás, külügyi államtitkár, Vác országgyűlési képviselője a kormányzat egyik legszínesebb egyénisége. Véleményére, kijelentéseire mindig oda kell figyelni, akár külügyi, diplomáciai, akár belpolitikai kérdésekről nyilatkozik, mond véleményt. # Államtitkár úr, az elmúlt hetek parlamenti, illetve azon kívüli eseményei — az MDF-frakción belüli viták, a kárpótlási törvénytervezet körül dúló viharok, illetve a Torgyán- ügy — valamiféle általános válságra utalnak, mondják egyesek, mások viszont éppen a demokrácia kiteljesedéseként értékelik, ön melyik véleményt osztja? — Sokan beszéltek szakadásról a Demokrata Fórummal kapcsolatban. Valójában csak annyi történt, hogy markánsabban jelentkeztek a párton belül a különféle irányzatok. Ügy gondolom, ez a többarcúság semmiképpen sem gyengíti, ellenkezőleg, erősíti az MDF-et. A többi parlamenti párt háza táján sem zavartalan az élet, legföljebb * erről kevesebb szó esik. Például, ha a szabaddemokraták soraiból átül valaki a függetlenek közé. Arról nem is szólva, hogy nem a Demokrata Fórumban volt először téma a frakeióve/e- tő személye. Kicserélődött a vezetés az MSZP-ben is. • Hogyan értékeli a szabaddemokraták kormányzati esélyeit? — Az SZDSZ soraiban sok nagy tudású, kitűnő ember ül, de olyan nagyformátumú egyéniséget nem tudnak felmutatni, mint a jelenlegi miniszterelnök. Sajnálom, hogy Kis János a. parlamenti munkába nem volt hajlandó beszállni. Bizonyára nem óhajtott besá- rozódni, hiszen a sárdobálásból mindenkire jut néhány folt. Kis János most, mint egy főpap a szentélyeié szegényedik. A folyamat részben természetes, részben a durva, tudatlan emberi beavatkozás következménye. A természet ugyan tökéletes rendszer, de a harmónia felbomlóban van. A földi növénytakaró sat- nyul, fajták tűnnek el, csökken az erdőállomány, szegényesedik az élővilág. S ez a folyamat most gyorsulni látszik. Vácrátót például afféle növényi génbank, múzeum is egyben, ahol kihalóban levő növények találnak nemegyszer .utolsó mene^ dékre. Hogy miért kell ez a növényi gyűjtemény? Természetesen azért is, amiért ásnak az archeológusok, s amiért a néprajzosok összegyűjtik múltunk emlékeit. De nem csak ezért. Azért is, mert ezek a kihalóban levő növények egyszer még hasznunkra lehetnek. Keresztezéssel, nemesítéssel segíthetnek a gyengülő, korcsosuló, már-már élet- képtelen fajokat megmenteni. * Élesedik a verseny A Magyar Tudományos Akadémia vácrátóti botanikai és ökológiai intézetében e természetmentő misszió mindenesetre egyelőre nagyon szerény eszközökkel folyik. Nagyon alacsonyak a fizetések, a tüdőből, a biztonságból üzenget kifelé. Kormányozni a szabaddemokraták is csak koalícióban tudnának, de vajon kivel? Szocialistákkal aligha, és hasonlóan meglepő fordulat lenne, ha a kisgazdákkal lépnének koalícióra. • Váratlan volt-e az ön számára Torgyán József leváltása? — Nyilván nem csupán engem nem ért váratlanul. Sokan figyeljük reménykedve a kisgazdákat. Nem titok, hogy több MDF-es vezetőnek, így például Antall Józsefnek is érzelmi kötődései vannak a kisgazdákhoz. Magam is a Független Ifjúság tagjaként ismerkedtem 1945-ben a politikával. Nagyra becsülöm, bölcs, megfontolt, higgadt és ravasz politikusnak tartom Oláh Sándort. Hogy Torgyán Józsefről mi a véleményem? Populista politikus. Ez nem egyértelműen elítélő jelző, de Torgyán- nál szomorúan látom, hogy ha nem készül fel eléggé a beszédeire, olyankor jönnek a demagóg sztereotípiák. És egyre kevésbé készül fel, hiszen egyre inkább a botrányt kavaró megnyilatkozásai vannak többségben. • Ami elmondható Torgyán József megnyilatkozásairól, annak éppen ellenkezője igaz a Fidesz-frak- ció parlamenti tevékenységére. — A fideszesekre érdemes odafigyelni. Okosak, értelmesek, de nagyon fiatalok. Elfogult vagyok velük szemben, hiszen többen a tanítványaim voltak. Kétségtelenül ők a politika utánpótlása. A fiatalság néha hátrány. Külpolitikájukban több az érzelmi elem és kevesebb a racionalitás, mint kellene. • Vannak, akik ezt a szerepet a kereszténydemokratákra osztják. — Van ebben igazság. mány lassan már koldulni készül. A kutatások állami finanszírozása évről 'évre csökken, ha dolgozni akarnak, lassan már maguknak kell a hiányt pótolniuk. Mint oly sok mindenki más, valamiféle szalonképes gyűjtésen, alapítványon törik a fejüket. Valószínű persze, hogy ebből se sokra futja majd. Különösen most, amikor zöldellni kezd a fű, lombot bontanak az erdők, ki adakozna, ki hinné el, hogy egyszer esetleg mindezt elveszíthetjük. S miért lenne az ^egyszerű emberben, az állampolgárban nagyobb a természet jövőjéért érzett felelősség, amikor tudósok hada tervezte meg Bős—Nagymarost, az államhatalom csatolta annak idején a környezetvédelem ügyét a vízügyi lobbyhoz, s nem mi voltunk azok sem, akiknek döntései a vélt, vagy valódi pillanatnyi előnyökért veszélyeztették a holnapot. No lám, Vácrátót tudományos intézete mégsem egy másik világ, nem maradt békés sziget a viharos óceánon. Itt is élnek félelmek, kisebb háborúk, konfliktusok, itt is fenyeget a közelebbi és távolabbi jövő, s a virágdíszlet mögött talán indulatok is dúlnak. Politikai csaták, leszámolások, kommunistázások semmiesetre sincsenek, álNekik a hitük adja a legnagyobb erőt. Ennek okán egységesebbek a többi pártnál, és a következő választásnál komoly ellenfelek lehetnek. 9 A szocialistákról már ejtett szót, s ebből valamiféle véleményt is ki lehet szűrni. Mégis, hogyan értékeli az MSZP mai helyzetét? — Véleményem felemás. A külpolitika 1989 óta sikerágazat, és ebben múlhatatlan érdemei vannak Horn Gyulának. Több kiváló kvalitású politikus van az MSZP padsoraiban, ez nagyon jó dolog. De olyan régi arcokkal is találkozom, akikről nem tudom, hogyan kerülhettek oda. A baloldalra szükség van a Parlamentben. Ezért is végtelenül sajnálom, hogy a szociáldemokrácia egy ember tévedései miatt ma nincs jelen a Parlamentben. Nem kellett volna mást csinálniuk a választási kampány idején, mint kiírni a* ajtóra: Magyarországi Szociáldemokrata Párt — és megkapták volna a szavazatok tíz százalékát. Petrasovits Annáriak nagyon sok pénzébe és energiájába került, hogy pártja a választásokon ekkorát bukjon. 9 Végezetül, államtitkár úr, mit tart napjaink belpolitikai folyamataiban a legveszélyesebb tendenciáknak? — Meggyőződésem, hogy a demagóg szélsőségesek jelentik a legnagyobb veszélyt. Ez jobbról és balról, parlamenten belül és kívül jelentkezhetik, a sajtó sem feltétlenül mentes tőle. Ügy gondolom, a magyar demokrácia képes lesz megfékezni és semlegesíteni a szélsőséges nézeteket, józan és nagykorú ország józan nagykorú politikájára van szükségünk — fejezte be Katona Tamás. Móza Katalin lítja a professzor. Ez utóbbi már csak azért sem, mert a kutatók között jóformán párttagok sem voltak. Az azonban igaz, hogy e látszólag békés szigeten is felgyorsult, más lett az élet. A tudományos kutatás eddig kollektív, s talán kicsit komótos munka volt. Most élesedik a verseny. Pályázni kell a kutatásra fordítható pénzekért, az eszközökért, a külföldi ösztöndíjakért. Teamek alakulnak, s akár egymással szemben is bizonyítani akarnak. Átmenetileg talán van egy kis zűrzavar — mondja a professzor —, de ebből végül is valami jó fog kisülni. Önmagáért is fontost Az ember önző fajta. Mindent aszerint ítél meg, mi jó, mi hasznos neki. Nem a növényi természetet, hanem magunkat féltjük igazán. S minden bizonnyal így van vele a kutató is. Valahogy mégis más a viszonya a természethez. Ezt abból gondolom, hogy a tudós ember, az akadémikus, akivel a vácrátóti botanikai intézetben beszélgettem, számomra meglepő, inkább költőhöz, mint biológushoz, ökológushoz illő dolgokat mondott. Azt például, hogy a természet nem csak miattunk, hanem önmagáért is fontos. Nélkülünk is virult, jól megvolt, tökéletes volt. Akkor is, amikor még csak lehetőség volt benne az ember. S hogy a növényvilág kihaló egyedeit azért is meg kell menteni, mert az élet minden formája gyönyörű, s a teljes elmúlás talán nekik is fáj. Csulák András lllllllllltlll f I Ilii 1111 i III1111111II11IIII11 (Ilf i 11II1111111 III 11 It I il 111111 ! Ill I il f i II11 llllll || 11 III IIIII I lii 111II1111II11111 Iliit III1111!,||||| 111II i III1111111 (1111 ti 111 ! 11 It I til 1111111111 111 11111II111 III III 111II11 ■ ti 111II111 III IMII! Ilii 11II IHM IIIII1 Ilii III IIIll'. Ilii I 111 11 III 11 Ilii II11IH f K Elmélkedés a pettyegetett tüdőfű pártállásáról Szegényedő (virág)világ ■v
