Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-29 / 74. szám

I. ÉVFOLYAM, 48. SZÄM 1991. MÁRCIUS 29., PÉNTEK BU^»V,DEKI BUDAÖRS • ÉRD • SZAZH ALOMBATIA BAGY • TORÖKBM.INT • PILISCSABA 4 • NAGYKOVÁCSI 0 BUD.VJENÖ O • PILISVOROSVAR • BUDAKESZI • B1ATOR- I PATY • ZSAMIíEK • SOI.YM ÍR • TÁRNOK PERBAL 0 TOK • TINNYE • ÜRÖM Törvénytelen a szerződés felbontása Nem bolgárkertészet, annyi szent “Nagykovácsiban elkészült a vagyonleltár, melynek során felülvizsgálták a kishaszonbérleíi szerződéseket is. Arra a megállapításra jutottak, hogy a mezőgazdasá­gi művelésbe adott ingatlanokért bizony nem kérték a csillagos eget a tanácsiak. Íródnak is a levelek sorjá­ban, miszerint az önkormányzat felbontja a szerződé­seket a bérlőkkel, s majd új feltételekkel kötik meg azo­kat újra, hacsak az adott terület hasznosítására nem adó­dik jobb lehetőség. Körülbelül ilyen értel­mű levelet kapott néhány hete fővárosi lakásán He­gedűs Lás2ló történész is. Az ö esete azonban igen speciális, lévén az egykori tanácselnök, Tokody Zol­tán neki azért adott kisha- szonbérbe telket a Szeles utcában, amiért a törté­nész cserébe megírja a fa­lu históriáját. A munkával el is jutott a Honfoglalás­tól 1711-ig. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy a bérlő tíz évre, egy összeg­ben be is fizetett 4510 fo­rintot. Az már más lapra tarto­zik, hogy Hegedűs úr állí­tása szerint az ominózus 842'14-es helyrajzi számú telek még mindig az arról régen lemondott két csere­birtokos, Tóth Gergely és Sárái Ernő nevén van. Ezt a telket akarja most az ön- kormányzat új díjtétel alap­ján bérbe adni a jelenlegi bérlőnek vagy másnak. Csakhogy Hegedűs László azt mondja; nem tudja ő felvenni a versenyt gazdag emberekkel, mert a nyug­díja mindössze 5800 forint, 8 honoráriumok meg bi­zonytalanok. A polgármes­teri hivatalból viszont megkapta, az írást; a szer­ződést 1991. május 31-el felbontják. Az idős törté­nész nehezményezte az el­járást, mondván, ő komoly történeti munkába fogott, s ami eddig elkészült be­lőle, annak szerzői, fordítói díja akkori áron is 20—27 ezer forint között van, ami­nek helyénvalóságáról ő szakértőktől tájékozódott. Ennek ellenére a hivatal úgy gondolja, hogy a tu­dományos munka és a tíz évre megfizetett összeg nem lenlegi éves bérleti díjával. Hegedűs László azt sem tudja, hogy vajon az ön- kormányzat leheiőséget ad-e számára megkezdett munkája befejezésére, ö mindenesetre arra kérte levélben a képviselő-testü­letet, hogy adjon engedélyt a történetírás folytatására, s ő a továbbiakban így ho­norálná az említett telek bérleti díját. Zupán Tibor, Nagyková­csi alpolgármestere' azt mondta, hogy semmiképp sem akarnak méltánytala­nok lenni, éppen ezért a falu kifizeti a történész ed­dig elkészült munkáját, s feltehetőleg abban is níeg tudnak majd állapodni, hogy Hegedűs úr tovább folytathassa a történetírást. Az alpolgármester azonban fenntartotta azt a nézetét, miszerint a telkek kisha- szonbérletét az önkormány­zat folyamatosan rendezni kívánja, méghozzá a valós értékrend alapján. A fényekhez hozzátarto­zik még, ami az 1907. ok­tóber 14-én kelt szerződés­ben olvasható: ,.a haszon- bérleti szerződést a haszon­bérbe adó és a haszonbérlő megegyezéssel bármikor megszüntetheti'’, továbbá, ,.ha az állami földet keze­lő, vagy más állami szerv, illetőleg társadalmi szerve­zet közérdekű célra (föld- rendezés, kisajátítás) kíván­ja felhasználni, a szerződés hatálya — a szerződésben megjelölt határidő előtt, a feltétel bekövetkeztével — megszűnik”. Nos, a Hegedűs úrnak 1991." február 14-én kelte­zett hivatalos levélben egy­szerűen közük, hogy fel­áll arányban a terület je- bontják a szerződést, noha Népművészeti kiállítás megegyezésről szó sincs. Továbbá arról értesítik, hogy az önkormányzat más célra kívánja használni a telket, de hogy mely közér­dekű célra, arról nem szól a fáma. Lényegében csak új díjtételek megállapításáról van szó, azaz a szerződés 9. pontjának nem felel meg az indok, tehát az eljárás egy­szerűen törvénytelen. Leg­feljebb azon lehet vitatkoz­ni, hogy Hegedűs László eleget tett-e a 4. pontnak, ami őt arra kötelezi, hogy a földet jó gazda módjára megművelje. Az idős, bottal járó, szív­beteg ember nem csinált bolgárkertészetet a telken, annyi szent. De kiirtotta a bozótot, kaszált, fákat ülte­tett, esetenként mással is ásatott, szántatott, s fize­tett a tárcsázásért is. Fazekas Eszter Újabb vita a Buda Park körül Hosszú idő óta vajúdó vita végére tett pontot Bu­daörs ónkormányzata, ami­kor kimondták: zöld utat adnak a Buda Parknak, mi­közben a másik, a belső bevásárlóközpontot is meg­valósítják. A zöld pecsétnek természetesen óra van, ne­vezetesen a Buda Park vál­lalkozás hasznának öt szá­zaléka — írtuk lápunk március 15-i számában. Legújabb információink szerint azonban a vitának még nincs vége; Történt ugyanis, hogy a képviselő­testület túl sokára kimon­dott döntése után a beruhá­zás mögött álló külföldi tő­késcsoport mégsem fogadta el a zöi'd pecsét árát, mond­ván, iiyen összegről szó sem volt. Egyben azt is tu­datták az önkormányzattal, hogy másodfokon panasszal élnek a köztársasági megbí­zott hivatalában. A város polgármestere, Wittinghoff Tamás igen sé­relmezi, hogy a település dolgaiban úgymond felülről kívánnak beleszólni. — Saját földjeink sorsá­ról jogunk van -dönteni. A beruházásnak kiszemelt te­rületen ugyanis városi tu­lajdonú területek vannak. Ha ebben az ügyben a má­sodfok mondana verdiktet nélkülünk, az a demokrácia arcul csapása lenne — je­lentette ki a polgármester. — Egyébként pedig tizenki­lencen „rágtuk végig” több ízben is a Buda park aján­latát. s mindegyikünk úgy értette, hogy megkapjuk azt a bizonyos öt százalékot, azaz igaztalannak érzem a vádat, hogy ilyesmiről szó sem volt. Zsáml--kon, a helyi művelődési házban a napokban nép- művészeti kiállítás nyílt. A kiállított munkák a nyug­díjasklub tagjainak ügyességét dicsérik (Virág Márton felvétele) Gyorsabb, rövidehb utazás a szigetre Új buszjáratok Igaz, hogy csak kísérleti jelleggel, de új, helyközi jártokat indít a Volánbusz. Mint Bogáti Zoltán forga- lomfejleszlési osztályvezető tájékoztatójából kiderült, az új vonal járatai Érd—Nagy­tétény—Csepel viszonylatá­ban az MO-s autópálya nemrég _ átadott szakaszán közlekednek. Érd, Nagyté­tény, valamint Budafok, Százhalombatta és Diósd polgárai örülhetnek elsősor­ban a hírnek. Munkába já­rók, rokonlátogatók ezekről a településekről közvetlen jártokon, átszállás nélkül juthatnak el a Csepel-szi- getre. Közvetetten pedig, Mérleg a DKV-bcl Kevesebb a baleset A százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalatnál az. elmúlt esztendőben hatvan­hét üzemi balesetről ké­szült jegyzőkönyv. A válla­lattól kapott tájékoztató szerint a foglalkoztatási balesetek száma tizenhat százalékkal csökkent az előző évihez képest, 1989- ben nyolcvan szerencsétlen­séget regisztráltak. Nos, ezek a számok mindenkép­pen biztatóak. BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Fazekas Eszler. • Munkatársak : Fe­ttete Ildikó, Aszódi László Antal, Virág Márton. S Fo­gadónap minden hétfőn 14— 1" óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somo­gyi B. u. 6. PL: 311. ír. sz.: UK. Telefon: 138-47S1, 138­4«7. ami azt jelenti, hogy cse­peli átszállással Pesterzsé­betre, Kispestre, Soroksár­ra és nem utolsósorban Szi- getszentmiklósra. A na­gyobb ipari telepeken dol­gozóknak így gyorsabb és rövidebb lesz az utazás. A jártok munkanapokon reggel Érd autóbusz-állo­másáról öt és nyolc óra kö­zött, délután Csepel. Költői Anna utcai megállóból 12.50 ás 18.50 között indulnak vissza a Duna jobb partján lévő településekre, órán­ként! Napközben és este to­vábbi egy-egy járat közle­kedik majd. Hétvégi napo­kon az autóbuszok, mind­két irányból kótóránként indulnak. —r —ó Szerelmes négylábúak Nagy riadalmat keltett a minap a Zsámbéki Tanítókép­ző Főiskola bejáratánál összegyűlt Uuíyasereglet. Ha nem is szizegy, de vagy egy tucat jókora eb liancú- rozoít a főbejárat előtt, kerülőre kényszerítve a diáko­kat. Tény, hogy gyalogolni egészséges, de emiatt az órá- rárói elkésni kutyadolog. Egyre több a kóborló négylá­bú, és ez nemcsak a lelkiismeretlen embereknek tu­lajdonítható. de a tavasznak is. A szerelmes négylábúak olykor az elszakított láncot is maguk után vonszolva keresik a párjukat. Ennek májusra bizonyára meg is lesz az eredménye... (Virág Márton felvétele) Kertészkedőknek A hagymatermesztésről A hagymatermesztésnek van néhány olyan fogása, amit feltétlenül ismernie keli annak, aki használható és jól tárolható hagymát akar a kertjében termesz­teni. Hagymatermesztésre csak olyan talaj alkalmas, amely nem túl kötött, és nem frissen trágyázott. Nálunk háromféle módon szokás hagymát termeszte­ni: dughagymáról, palántá­zással és magvetéssel. Mindhárom módszernek vannak előnyei, de vannak hátrányai is. A dughagymá­ról való termesztés úgy történik, hogy március kö­zepe táján 20 cm-es sor- és 10 cm-es tőtávolságra elül­tetjük a dughagymákat. Az ültetésnél ügyelni kell arra, hogy a hagymák ne legye­nek a kelleténél se mélyeb­ben, se magasabban. Helyes ültetési mélység esetén a dughagyma csúcsa 1 cm-rel van mélyeben a talajszint­nél. Ha ennél mélyebben, vagy magasabban van, a hagyma nyáron felmagzik. A vetőmagboltokban vá­sárolható dughagymák osz­tályozottak és hőkezeltek. ezárt ritkábban fordul elő a felmagzás, a saját terme­lésűnél — amelyben borsó­nagyságútól a tojásnagysá­gúig minden méretű előfor­dul —: nagyobb az esély erre. Csak a mogyorónagy- ságúakat ültessük el, az ennél kisebbeket és na­gyobbakat más célra hasz-- náljuk fel. Elkerülhető a felmagzás, ha palántáról nevelünk hagymát. A palántaneveléshez már­ciusban langyos — fóliá­val takart és a nap melegé­vel fűtött ágyba vetett hagymamagból — április végére kiültethető palánták fejlődnek. Ültetés előtt a gyökereket 1-2 cm-re, a leveleket felére vágjuk visz- sza, majd a dughagymánál említett sor és tőtávolságra ültessük el a palántákat. A magról való termesztésnél a márciusban vetett magból sűrűn kelt hagymát akkor ritkítsuk, amikor a kisze­dett töveket zsenge zöld­hagymának fel tudjuk hasz­nálni. A dughagymater- mesztéshez a magot már­cius végén vessük el. Sű­rűbben, mint a főzöhagy- mának valót, mert a ritkán kelt hagyma nagyra nőhet, és emiatt alkalmatlan l.esz dughagymának. A felsze­dett dughagymát —• a fel- .magzás elkerülése végett .35-40 fokon aszalni ■ szok­ták 3-4 hétig. Az aszalást már novemberben elkezd­hetjük, mert a további tá­rolást is jobban bírja, ha kevesebb benne a víz. Széli László Új helyzetben a gazda Perbálon 31 holstcin-friz szarvasmarhát tart istállójá­ban Faragó László. A löki termelőszövetkezettől kihe­lyezett szarvasmarhák tejet eddig a közös gazdaságon keresztül értékesítette. Most, hogy új helyzet állott elő, helyben, vagyis Perbálon mérik ki a tejet. Gyorsan bővül a vásárlási kör, vári, aki öt liter tejet is visz haza a kannákban. Olcsóbban kapják itt, mint az üz­letben, mivel Faragóéktói literenként 17 forintért vihe­tik a friss tejet (Hancsovszki János felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom