Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-29 / 74. szám
I. ÉVFOLYAM, 48. SZÄM 1991. MÁRCIUS 29., PÉNTEK BU^»V,DEKI BUDAÖRS • ÉRD • SZAZH ALOMBATIA BAGY • TORÖKBM.INT • PILISCSABA 4 • NAGYKOVÁCSI 0 BUD.VJENÖ O • PILISVOROSVAR • BUDAKESZI • B1ATOR- I PATY • ZSAMIíEK • SOI.YM ÍR • TÁRNOK PERBAL 0 TOK • TINNYE • ÜRÖM Törvénytelen a szerződés felbontása Nem bolgárkertészet, annyi szent “Nagykovácsiban elkészült a vagyonleltár, melynek során felülvizsgálták a kishaszonbérleíi szerződéseket is. Arra a megállapításra jutottak, hogy a mezőgazdasági művelésbe adott ingatlanokért bizony nem kérték a csillagos eget a tanácsiak. Íródnak is a levelek sorjában, miszerint az önkormányzat felbontja a szerződéseket a bérlőkkel, s majd új feltételekkel kötik meg azokat újra, hacsak az adott terület hasznosítására nem adódik jobb lehetőség. Körülbelül ilyen értelmű levelet kapott néhány hete fővárosi lakásán Hegedűs Lás2ló történész is. Az ö esete azonban igen speciális, lévén az egykori tanácselnök, Tokody Zoltán neki azért adott kisha- szonbérbe telket a Szeles utcában, amiért a történész cserébe megírja a falu históriáját. A munkával el is jutott a Honfoglalástól 1711-ig. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy a bérlő tíz évre, egy összegben be is fizetett 4510 forintot. Az már más lapra tartozik, hogy Hegedűs úr állítása szerint az ominózus 842'14-es helyrajzi számú telek még mindig az arról régen lemondott két cserebirtokos, Tóth Gergely és Sárái Ernő nevén van. Ezt a telket akarja most az ön- kormányzat új díjtétel alapján bérbe adni a jelenlegi bérlőnek vagy másnak. Csakhogy Hegedűs László azt mondja; nem tudja ő felvenni a versenyt gazdag emberekkel, mert a nyugdíja mindössze 5800 forint, 8 honoráriumok meg bizonytalanok. A polgármesteri hivatalból viszont megkapta, az írást; a szerződést 1991. május 31-el felbontják. Az idős történész nehezményezte az eljárást, mondván, ő komoly történeti munkába fogott, s ami eddig elkészült belőle, annak szerzői, fordítói díja akkori áron is 20—27 ezer forint között van, aminek helyénvalóságáról ő szakértőktől tájékozódott. Ennek ellenére a hivatal úgy gondolja, hogy a tudományos munka és a tíz évre megfizetett összeg nem lenlegi éves bérleti díjával. Hegedűs László azt sem tudja, hogy vajon az ön- kormányzat leheiőséget ad-e számára megkezdett munkája befejezésére, ö mindenesetre arra kérte levélben a képviselő-testületet, hogy adjon engedélyt a történetírás folytatására, s ő a továbbiakban így honorálná az említett telek bérleti díját. Zupán Tibor, Nagykovácsi alpolgármestere' azt mondta, hogy semmiképp sem akarnak méltánytalanok lenni, éppen ezért a falu kifizeti a történész eddig elkészült munkáját, s feltehetőleg abban is níeg tudnak majd állapodni, hogy Hegedűs úr tovább folytathassa a történetírást. Az alpolgármester azonban fenntartotta azt a nézetét, miszerint a telkek kisha- szonbérletét az önkormányzat folyamatosan rendezni kívánja, méghozzá a valós értékrend alapján. A fényekhez hozzátartozik még, ami az 1907. október 14-én kelt szerződésben olvasható: ,.a haszon- bérleti szerződést a haszonbérbe adó és a haszonbérlő megegyezéssel bármikor megszüntetheti'’, továbbá, ,.ha az állami földet kezelő, vagy más állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet közérdekű célra (föld- rendezés, kisajátítás) kívánja felhasználni, a szerződés hatálya — a szerződésben megjelölt határidő előtt, a feltétel bekövetkeztével — megszűnik”. Nos, a Hegedűs úrnak 1991." február 14-én keltezett hivatalos levélben egyszerűen közük, hogy feláll arányban a terület je- bontják a szerződést, noha Népművészeti kiállítás megegyezésről szó sincs. Továbbá arról értesítik, hogy az önkormányzat más célra kívánja használni a telket, de hogy mely közérdekű célra, arról nem szól a fáma. Lényegében csak új díjtételek megállapításáról van szó, azaz a szerződés 9. pontjának nem felel meg az indok, tehát az eljárás egyszerűen törvénytelen. Legfeljebb azon lehet vitatkozni, hogy Hegedűs László eleget tett-e a 4. pontnak, ami őt arra kötelezi, hogy a földet jó gazda módjára megművelje. Az idős, bottal járó, szívbeteg ember nem csinált bolgárkertészetet a telken, annyi szent. De kiirtotta a bozótot, kaszált, fákat ültetett, esetenként mással is ásatott, szántatott, s fizetett a tárcsázásért is. Fazekas Eszter Újabb vita a Buda Park körül Hosszú idő óta vajúdó vita végére tett pontot Budaörs ónkormányzata, amikor kimondták: zöld utat adnak a Buda Parknak, miközben a másik, a belső bevásárlóközpontot is megvalósítják. A zöld pecsétnek természetesen óra van, nevezetesen a Buda Park vállalkozás hasznának öt százaléka — írtuk lápunk március 15-i számában. Legújabb információink szerint azonban a vitának még nincs vége; Történt ugyanis, hogy a képviselőtestület túl sokára kimondott döntése után a beruházás mögött álló külföldi tőkéscsoport mégsem fogadta el a zöi'd pecsét árát, mondván, iiyen összegről szó sem volt. Egyben azt is tudatták az önkormányzattal, hogy másodfokon panasszal élnek a köztársasági megbízott hivatalában. A város polgármestere, Wittinghoff Tamás igen sérelmezi, hogy a település dolgaiban úgymond felülről kívánnak beleszólni. — Saját földjeink sorsáról jogunk van -dönteni. A beruházásnak kiszemelt területen ugyanis városi tulajdonú területek vannak. Ha ebben az ügyben a másodfok mondana verdiktet nélkülünk, az a demokrácia arcul csapása lenne — jelentette ki a polgármester. — Egyébként pedig tizenkilencen „rágtuk végig” több ízben is a Buda park ajánlatát. s mindegyikünk úgy értette, hogy megkapjuk azt a bizonyos öt százalékot, azaz igaztalannak érzem a vádat, hogy ilyesmiről szó sem volt. Zsáml--kon, a helyi művelődési házban a napokban nép- művészeti kiállítás nyílt. A kiállított munkák a nyugdíjasklub tagjainak ügyességét dicsérik (Virág Márton felvétele) Gyorsabb, rövidehb utazás a szigetre Új buszjáratok Igaz, hogy csak kísérleti jelleggel, de új, helyközi jártokat indít a Volánbusz. Mint Bogáti Zoltán forga- lomfejleszlési osztályvezető tájékoztatójából kiderült, az új vonal járatai Érd—Nagytétény—Csepel viszonylatában az MO-s autópálya nemrég _ átadott szakaszán közlekednek. Érd, Nagytétény, valamint Budafok, Százhalombatta és Diósd polgárai örülhetnek elsősorban a hírnek. Munkába járók, rokonlátogatók ezekről a településekről közvetlen jártokon, átszállás nélkül juthatnak el a Csepel-szi- getre. Közvetetten pedig, Mérleg a DKV-bcl Kevesebb a baleset A százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalatnál az. elmúlt esztendőben hatvanhét üzemi balesetről készült jegyzőkönyv. A vállalattól kapott tájékoztató szerint a foglalkoztatási balesetek száma tizenhat százalékkal csökkent az előző évihez képest, 1989- ben nyolcvan szerencsétlenséget regisztráltak. Nos, ezek a számok mindenképpen biztatóak. BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Fazekas Eszler. • Munkatársak : Fettete Ildikó, Aszódi László Antal, Virág Márton. S Fogadónap minden hétfőn 14— 1" óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi B. u. 6. PL: 311. ír. sz.: UK. Telefon: 138-47S1, 1384«7. ami azt jelenti, hogy csepeli átszállással Pesterzsébetre, Kispestre, Soroksárra és nem utolsósorban Szi- getszentmiklósra. A nagyobb ipari telepeken dolgozóknak így gyorsabb és rövidebb lesz az utazás. A jártok munkanapokon reggel Érd autóbusz-állomásáról öt és nyolc óra között, délután Csepel. Költői Anna utcai megállóból 12.50 ás 18.50 között indulnak vissza a Duna jobb partján lévő településekre, óránként! Napközben és este további egy-egy járat közlekedik majd. Hétvégi napokon az autóbuszok, mindkét irányból kótóránként indulnak. —r —ó Szerelmes négylábúak Nagy riadalmat keltett a minap a Zsámbéki Tanítóképző Főiskola bejáratánál összegyűlt Uuíyasereglet. Ha nem is szizegy, de vagy egy tucat jókora eb liancú- rozoít a főbejárat előtt, kerülőre kényszerítve a diákokat. Tény, hogy gyalogolni egészséges, de emiatt az órá- rárói elkésni kutyadolog. Egyre több a kóborló négylábú, és ez nemcsak a lelkiismeretlen embereknek tulajdonítható. de a tavasznak is. A szerelmes négylábúak olykor az elszakított láncot is maguk után vonszolva keresik a párjukat. Ennek májusra bizonyára meg is lesz az eredménye... (Virág Márton felvétele) Kertészkedőknek A hagymatermesztésről A hagymatermesztésnek van néhány olyan fogása, amit feltétlenül ismernie keli annak, aki használható és jól tárolható hagymát akar a kertjében termeszteni. Hagymatermesztésre csak olyan talaj alkalmas, amely nem túl kötött, és nem frissen trágyázott. Nálunk háromféle módon szokás hagymát termeszteni: dughagymáról, palántázással és magvetéssel. Mindhárom módszernek vannak előnyei, de vannak hátrányai is. A dughagymáról való termesztés úgy történik, hogy március közepe táján 20 cm-es sor- és 10 cm-es tőtávolságra elültetjük a dughagymákat. Az ültetésnél ügyelni kell arra, hogy a hagymák ne legyenek a kelleténél se mélyebben, se magasabban. Helyes ültetési mélység esetén a dughagyma csúcsa 1 cm-rel van mélyeben a talajszintnél. Ha ennél mélyebben, vagy magasabban van, a hagyma nyáron felmagzik. A vetőmagboltokban vásárolható dughagymák osztályozottak és hőkezeltek. ezárt ritkábban fordul elő a felmagzás, a saját termelésűnél — amelyben borsónagyságútól a tojásnagyságúig minden méretű előfordul —: nagyobb az esély erre. Csak a mogyorónagy- ságúakat ültessük el, az ennél kisebbeket és nagyobbakat más célra hasz-- náljuk fel. Elkerülhető a felmagzás, ha palántáról nevelünk hagymát. A palántaneveléshez márciusban langyos — fóliával takart és a nap melegével fűtött ágyba vetett hagymamagból — április végére kiültethető palánták fejlődnek. Ültetés előtt a gyökereket 1-2 cm-re, a leveleket felére vágjuk visz- sza, majd a dughagymánál említett sor és tőtávolságra ültessük el a palántákat. A magról való termesztésnél a márciusban vetett magból sűrűn kelt hagymát akkor ritkítsuk, amikor a kiszedett töveket zsenge zöldhagymának fel tudjuk használni. A dughagymater- mesztéshez a magot március végén vessük el. Sűrűbben, mint a főzöhagy- mának valót, mert a ritkán kelt hagyma nagyra nőhet, és emiatt alkalmatlan l.esz dughagymának. A felszedett dughagymát —• a fel- .magzás elkerülése végett .35-40 fokon aszalni ■ szokták 3-4 hétig. Az aszalást már novemberben elkezdhetjük, mert a további tárolást is jobban bírja, ha kevesebb benne a víz. Széli László Új helyzetben a gazda Perbálon 31 holstcin-friz szarvasmarhát tart istállójában Faragó László. A löki termelőszövetkezettől kihelyezett szarvasmarhák tejet eddig a közös gazdaságon keresztül értékesítette. Most, hogy új helyzet állott elő, helyben, vagyis Perbálon mérik ki a tejet. Gyorsan bővül a vásárlási kör, vári, aki öt liter tejet is visz haza a kannákban. Olcsóbban kapják itt, mint az üzletben, mivel Faragóéktói literenként 17 forintért vihetik a friss tejet (Hancsovszki János felvételei)